Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-01 / 257. szám
IN3. november X. 3 Péntek Megyeszerte tárolják a télirevaló burgonyát Egy és más hiánycikkeinkről Komplett állattenyésztő telepek, járulékos beruházások a termelőszövetkezetek jövő évi beruházási tervében Félmilliárd forint vízellátásra, villamosításra, bekötőút-építésre Megkezdődött a termelőszövetkezetek és a tervező irodák szerződéskötése a 'Jövő évi beruházások előkészítésére. A közös gazdaságok 1964-re mintegy kétmilliárd forint értékű építkezést irányoztak elő. Ez az összeg valamivel meghaladja ugyan az ideit, mégis kevesebb új létesítmény készül belőle: az ez évi mintegy 7500 helyett nem egészen 6000. A magyarázat az, hogy jövőre már általában nem egyszerűen állatférőhelyeket vagy tárolóépületeket hoznak létre, hanem zömében a meglévő telepeket teszik korszerűbbé és ellátják járulékos létesítményekkel, maguk az egyes épületek pedig nagyobb befogadóképessé- gűek, műszakilag igényesebbek, a gazdaságos, termelékeny üzemeltetésre alkalmasabbak lesznek. Ezeken kívül jelentős összegeket fordítanak a régebbi építkezések kiegészítésére. A fejlettebb beruházások irányában ösztönöz egyébként az állami támogatás jövő évi rendszere is: a 3004/6-os kormány- határozat értelmében a szövetkezetek annál nagyobb arányú beruházási kedvezményt kapnak, minél korszerűbb az építkezés. Űj állatférőhelyek létesítésére a szövetkezetek több mint 600 millió forintot szánnak; ebből 47 000 szarvasmarha és 32 000 sertés részére épül istálló és csaknem 900 000 baromfi részére tojóház és csibenevelő. A járulékos beruházásokra előirányzott mintegy 300 millió forint jelentős részét ugyancsak az álattenyésztés céljaira fordítják. A növénytermesztés a terv szerint több mint 330 millió forint értékű épülettel gyarapszik jövőre. A termelőszövetkezeti gépállomány növekedésének megfelelően az ideinél háromszor több csővázas gépszín és karbantartó-javító műhely épül. A vízellátás, belső villamosítás, bekötőút- és távvezeték-építés csaknem félmilliárd forintos ösz- szeggel szerepel a termelőszövetkezetek jövő évi beruházási tervében. A vízellátás fejlesztését 150 000 méternyi új csővezeték a hozzávaló víztornyokkal és hidroforokkal, valamint 350 ásott és fú- rott kút szolgálja. A közös gazdaságok készenléti lakásállománya körülbelül százzal gyarapszik. A termelőszövetkezetek 1964-re nagyobb és igényesebb beruházási programot tűztek ki, mint eddig bármikor. (MTI) KGST-tanácskozások Prágában Prága A KGST könnyűipari állandó bizottsága Prágában megkezdte hatnapos tanácskozását. A tanácskozás napirendjén szervezeti kér_ dések, valamint időszerű problémák szerepelnek. Prágában megnyílt a KGST — mezőgazdaság gépesítésével és villamosításával foglalkozó állandó munkacsoportjának — tizenhatodik ülésszaka is. A tanácskozáson megvitatják a Férfi segédmunkásokat a kampány idejére, február közepéig, cukorrépa-prizma- záshoz felvesz a Mezőhegyes» Cukorgyár. Üzemi étkezést és munkásszállást biztosítunk. Bérezés megállapodás szerint. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés a cukorgyár munkaügyi osztályán. KGST-országok mezőgazdaságában felhasználásra kerülő elektromos energia távlati tervét, a mező. és erdőgazdálkodás gépesítésével foglalkozó tudományos- és kutatóintézetek munkaprogramját és más kérdéseket. (MTI) 1/ ezdetben volt a sötétség kor- ^ szaka, s mondá az Űr: Legyen világosság. De a villanyvezetékek mindenütt leszakítva a földön hevertek, s kriptonkörte sem volt elég, hogy az óhaj teljesedjék, a hiánycikk lekerüljön a listáról. Emberi kezek ragadták meg a ledöntött póznákat, szedték össze a használható huzalokat, s utána már fényes világítás mellett lehetett látni hetenként ötször tányérjainkban a sárgán csillogó kukoricakását. Ebben a korszakban egész Európában élvonalbeli volt a hiánycikk-termelésünk. De ahogy az évek szálltak, egyre inkább elmaradtunk a töjjbi országgal való összehasonlításban. Először a kukoricakása került le étlapjainkról, s helyette a bab, és a lencse korszaka következett. Aztán a fejlődés során eljutottunk odáig is, hogy már hiába kerestük étlapjainkon a babot, azt még a piacon sem lehetett megtalálni. E történelmi visszapillantás szükséges azért, hogy érzékeltessük, milyen korszakokon át vezetett az út máig, amikor már nem emlékszünk a sötétségre, a 4cuko- rioakására, de azért nem vagyunk szűkében most sem a hiánycikkeknek. A napokban találkoztam egyik régi ismerősömmel, akivel annak idején együtt szidtuk a közellátást a szűnni nem akaró kukoricakásáért. Ekkép panaszkodott: — Hetek óta mászkálok utána, de az egész megyében nem lehet találni Elekthermax hősugárzót... M ég ha csak azt nem lehetne találni! Ám, sok esetben hiába keresünk fontos vagy kevésbé nélkülözhető cikkeket, használati tárgyakat, mint például a cérna, tű, gyermek-mackóruha, s más gyerekholmi, azt a választ kapjuk az ország valamennyi áruházában és üzletében: nincs. Nem is beszélve a különböző kisebb bútorokról vagy gép- és járműalkatrészekről, amelyeket szintén hiába ’•eresünk az üzletekben. Nincs. Vajon mi húzódik meg a bűvös szó mögött? Utánanéztünk egy-két hiánycikk okának, s a következőket állapítottuk meg. Növekednek az igények. Talán legnagyobb mértékűek a hiánycikkek a háztartási gépek és a bútorvásárlás területén. Kollégáim is a nyáron hetekig kerestek kisasztalt, virágállványt a megye bútorboltjaiban, de hiába. Hűtő- szekrényt is csak Pestről tudtunk annak idején vásárolni. (Ma már Békéscsabán is lehet.) E tények ellenére ezekből a cikkekből 1963 első felében csaknem 900 millió forinttal több áru kelt el országosan, mint tavaly. Megyénkben is több százezer forinttal növeke■>ooooooooooooooooaoooooooooooooooooooooooooooooo Megérkezett a répaszelet dett a forgalom. Noha ez évben nyolcezerrel több hűtőszekrényt adott el a kereskedelem, a hűtő- szekrény azonban ma is állandó hiánycikknek számít. Az a valóság tehát, hogy a gyártás növelése ellenére sem tudják üzemeink kielégíteni egyik napról a másikra a megnövekedett igényeket. <T U s mi a, helyzet a bútorvás&r- “■* lásban? A hazai, de megyei iparunk is egyre több új típusú, modern bútorral látja el az üzleteket. A Békéscsabai Faipari Ktsz több ezer garnitúrát bocsátott az elmúlt két esztendőben terven felül is a kereskedelem rendelkezésére, közöttük új típusú bútorokat. Mégsem kapni például Varia-bú- tort. Pedig ebből a típusból országos szinten csaknem ezerrel több garnitúrát készítettek tavaly, mint az azelőtti évben. Rosszul tervezték talán a szükségleteket? Vagy nem rendelt eleget a kereskedelem? Nem erről van szó ebben az esetben, hanem arról, hogy a rostkikészítő vállalat még az első fél évről is adós 100 köbméternyi fontos alapanyaggal. Itt tehát egyetlen vállalaton múlik, hogy több bútor legyen a Varia-típus’oól, vagyis az, hogy a Varia-bútor helyett az elmaradás tűnjön el. D e van más természetű oka is a hiánycikkeknek. Nyáron például hiába akartunk sokan halásznadrágot venni kislányainknak, — nem volt. Csak véletlenül juthatott hozzá a vásárló az első szállítmányokból. Miért? Mert az elmúlt évben értékesített 9800 halásznadrággal szemben csak 20— 25 ezerrel többet rendelt a kereskedelem. az igények pedig sokkal nagyobb arányban nőttek. Más szóval, a kereskedelem vezetői sokszor még mindig csak a tervszámok és nem a vásárlók igényei szerint kalkulálnak. Ezt bizonyítja jelenleg is például a gyermekcipő-hiány. A 34—38-as méretű cipők olyannyira hiánycikkek. hogy — tréfára fordítva a szót — az ember elkoptat egy cipőt az üzletekbe járkálással, amire esetleg kap egy gyermek- 1 ábbelit. M ég számtalan áruféleséget lehetne ..felvenni” a hiánycikkek listájára, ezzel azonban nem jutnánk előbbre. Az eddigiekből is kitűnik, hogy keletkezésük okai szerteágazóak. Egyik oldalról a megnövekedett igények, másik oldalról a hibás tervezés, a vásárlók igényeinek helytelen felmérése, a rosszul ütemezett ter- ' melés, az ipar és a kereskedelem I közötti kapcsolat elégtelensége 1 okozza a bosszúságokat. Eltűnésük legfőbb biztosítéka, hogy tökéletesítsük a tervezést, iparban, mezőgazdaságban egyaránt fejlesz- szük a termelést, s napról napra többet adjanak az országnak üzemeink. V. T>. A gyulai vasútállomásra naponta répaszelettel megrakott vagonok érkeznek. A város szövetkezetei közül a Vörös Csillag és az Aranykalász Tsz gazdái szállítják a takarmányt. Jól halad a mélyszántás a domhegyházi határban Dombegyház két termelőszövetkezete, a Dózsa és a Petőfi ösz- szesen hét és fél ezer katasatrális hold földön gazdálkodik. Az őszi ! betakarítási munkák zömével végeztek, már csak a kukoricái törik és a cukorrépát szedik. A Dózsa Tsz 250 hold- nyi cukorrépájából 200 holdon | már felszedték a termést és túlinyomó részét már el is szállították la Mezőhegyesi Cukorgyárba. A 977 hold kukoricából 921 holdat 1 letörtek. A Petőfi Tsz-beliek 1014 hold kukoricából 980 hold termé- | sét törték le. ! A táblák felszabadulásával egy- időben mindkét szövetkezetben nyomban hozzáláttak a mélyszán- j táshoz. A Dózsánál 1640 hold a terv, ebből 830-at már elvégeztek. A Petőfiben 1840 holdból 640 holdon végeztek mélyszántást, s a munka az egész dombegyházi határban jól halad. —ö—
