Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-01 / 257. szám
1963. november 1. 4 m Péntek Az ellenőrzés Ágyneművásárlás Ab ágynemű vásárlási akció megkezdése óta igen nagy forgalmat bonyolít le Gyulán is a méteráru bolt Sxükségtataroxás a megyei tbc-gondoxó gyulai ernyősxűrő állomásán Hétfőtől ismét képfelvétel Közlünk lapunkban számtalanszor hírt arról, hogy itt és itt, ez és ez a szerv ellenőrzést tartott. Néhányszor magunk is az ellenőrző brigádhoz állunk, s Ilyenkor a személyes tapasztalatokat is megírjuk. Sűrűn előfordul ez a kereskedelemben, ritkább azonban egyes munkahelyeken — amit magunk is érzünk. Hogy is vannak az emberek az ellenőrzéssel vagy pontosabban az ellenőrökkel? Hallottunk már effajta jelzőket: „ő jó ember, mert nem kukacoskodott...” Meg: „undorító ember, még a kákán is csomót keres...” Elnézést kérek mindenkitől, de valahogy az az érzésem, hogyha a magunk háza táját sepregeti az ellenőr, akkor rossz embernek, ha meg másoknál fedi fel a hibákat, akkor nagyon is ügyes embernek tekintjük. Nem valami jó ez az ellenőri osztályozás — ne is foglalkozzunk vele. Tartsuk az igazi értékelést: az a jó ellenőr, aki észreveszi a hibákat, szabálytalanságokat, visszaéléseket, nem engedi, hogy a társadalom hanyagság, csalás vagy rossz munka miatt megkárosodjék. Ez a hivatása az ellenőrnek — ez legyen osztályozásának alapja is! Az egyik dolog, ami késztetett bennünket, hogy az ellenőrzésről írjunk — a felelősségre vonás. Az ellenőrzés utáni felelősségre vonás! Hallunk és írunk arról, hogy ellenőriztek valahol valamit. Azt is megtudjuk, nyilvánosságra is hozzuk, hogy a vizsgálat milyen fogyatékosságokat fedett fel. De az ritkán kerül nyilvánosság elé — nem is a sajtó hibájából —, hogy mi történt a visszásságok elkövePályaválasztási tanácsülés az MTH-ban A Békés megyei Ifjúsági Pályaválasztási Tanács október 29-én, kedden délelőtt 10 órakor Gyulán, a Munkácsyról elnevezett iparitanuló-intézetben ülést tartott. Sebestyén József beszámolt a pályaválasztási tanács következő évi munkatervéről, majd az iskolákban folyó munkára nevelésről Róta Pál szakfelügyelő tartott előadást. Az ülés résztvevői megtekintették az iparitanuló-inté- zetet, tanulmányozták az ott folyó oktató és nevelő munkát. A megyei pályaválasztási tanács ugyancsak ezen az ülésen osztotta fel a munkaterületeket. tőivel. Nem mondjuk azt, hogy felelősségre vonás nincs, mert vannak figyelmeztetések, pénzbírságok, sőt bűnvádi eljárás is indult már ellenőrzés folytán. Kérdés, hogy ezek a felelősségre vonások mindig arányban áll- nak-e az elkövetett „szabálytalanságokkal”? Az a tapasztalatunk, hogy túl sok az elnézés. Halljuk, hogy X. kereskedelmi dolgozót már többször rajtakapták — de még mindig ott van, s űzi gyanús ügyleteit. Az ember érzékeny a zsebét érintő dolgokra, s ha látja, hogy valaki zabolátlanul játszhat más pénzével, bizony megveti az intézkedésre illett személyt vagy szervet. De egyébként is: ki látott már olyat, hogy a bűnöst nem kell felelősségre vonni?! Sokat lehet beszélni — mostanában kell is — az ellenőrzések milyenségéről, az ellenőrök munkájáról. Mind a vállalati, mind a „hivatásos” ellenőrök munkáján jócskán van mit javítani. Az egyik baj — elsősorban a vállalatiakról van szó —, hogy nem elég tervszernek a vizsgálataik. Még ha van is terv, mely szerint elővesznek egy-egy területet, ezek sok esetben ,,ad hoc” készülnek — és persze, hogy olyanok az ellenőrzések is. Nem beszélünk most olyan kirívó esetről, mint ami a DÁV-nál történt Békéscsabán, hogy maga a belső ellenőr is „benne volt” a visszaélésben, de arról beszélünk, hogy sok esetben nem vesznek észre az ellenőrök kisebb-nagyobb szabálytalanságokat. Ha kicsi rendellenességet vagy apróbb hibát — tudva, vagy tudatlanul — nem fed fel az ellenőr, akkor abból mindig nagy szabálytalanság, később visszaélés lehet. Még ma is emlegetik bűnüldöző szerveink azt a néhány éves esetet, amikor az egyik község földművesszövetkezeténél egy éven keresztül 52 revizori ellenőrzés (hetenként egy!) sem vette észre a visszaélést. S milyen egyszerű visszaélést!? A földszöv csekktömbjére vásároltak a bűnszövetkezet tagjai a maguk hasznára különböző tárgyakat — több tízezres összegért. Milyen ellenőrzés az, ahol ilyen „egyszerű” csalást sem vesznek észre? Bírósági ítéletekben szinte mindig ott található az indoklás vádló mondata: „a bűncselekményt azért követhették el, mert az ellenőrzés felületes, gondatlan, hanyag volt.” Ma sokszor esik szó a vezetés színvonalának javításáról. Több tényezőből áll ez, de köztük van, előkelő helyen, az ellenőrzés is. Nem lehet jó vezető az, aki nem tartja szemét azokon a munkaterületeken, ahol hanyagságok vagy visszaélések folytán megkárosodhat a társadalom. De nemcsak a társadalmi javak védelméről van szó, ha ellenőrzésről beszélünk. Idetartozik a munka elvégzésének állandó ellenőrzése is. Azt, hogy egy kitűzött feladatot végrehajthattak-e vagy, hogy egy használati tárgyat elkészítettek-e, viszonylag könnyű ellenőrizni. Ilyenkor általában számokról, munkadarabokról, tehát mennyiségről van szó. De az ellenőrzés nem elégedhet meg csupán azzal, hogy elkészítettünk, elvégeztünk valamit. Kérdés, hogyan tettünk eleget kötelességünknek? Liehet jelenteni, hogy elvetettük a búzát — de hogyan? Lehet szép mondatokban ecsetelni, hogy végrehajtottuk az utasítást — de hogyan? Lehet beszélni arról, hogy elkészítettük a községfejlesztési tervet — de hogyan ? Mindenben, mindenütt az a fontos, hogy az elvégzett munka megfelelő-e. Ezt tudni és látni az ellenőrzésre jogosultak fontos kötelessége. Készíthetjük tízezrével a használati tárgyakat — ha az használhatatlan, nem sokra megyünk vele. Nem egyszerű az ellenőrök, revizorok, munkaíelügyelők, kereskedelmi felügyelők, társadalmi ellenőrök munkája. Szorgalom, lelkiismeretesség és persze a hozzáértés elengedhetetlen számukra. A társadalom pedig annyira becsüli tevékenységüket, ameny- nyire őrei tudnak lenni a nép vagyonának, a rendes, szabályszerű munka menetének. dl) Már hallani lehetett a közeledők zsivaját. Elől Sütős jött az agranómussal meg egy idegennel. Mögöttük a lánya, felesége, néhány közelben lakó ismerős között. Elszántan megragadta a vasvillát. Megindult a kapu felé. Már csak a vak düh dolgozott benne, ellenséget látott minden, kiben. A társaság a léckerítésnél állapodott meg. Onnan néztek far_ kasszemet a gyűlölködő, apró termetű emberrel. Sütős megpróbálta kinyitná a kiskaput. Betörhette volna egyetlen mozdulattal, de még szép szóval próbálkozott. — Nyissa ki, János bátyám! Kár ilyen cirkuszt rendezni. Budai a kutyának intett. A jól megtermett eb a kerítésnek ugrott. Fogát csattogtatta, veszettül ugatott. A kívül rekedtek tanácstalanul forgolódtak, nem tudták, mit kellene tenni. Szinte nevetségesnek hatott, hogy a kutya és a fenyegetőző kis ember ennyiüket visszatartja. A tehetetlenség láttán Budainé vette kezébe a kezdeményezést. Bekiáltott az urának: — János, térj észhez! Engedjél be bennünket vagy vezesd ki a lovakat. Mindenkiét elvitték, a miénk se lehet kivétel. Melegebb várószobát rendeznek be a megyei tbc-gondozó ernyőszűrő állomásán. Az eddig használt várót, az üvegfallal ellátott folyosót meghagyják ugyan, de a Újabb tenger készül Jövőre Krasznodartól délre újabb tenger építését kezdik meg. A mérnökök már elkészítették a gigantikus víztároló, a Kubányi-tenger tervrajzait. A hatalmas, 2 700 000 000 köbméter víz befogadására alkalmas medencéből 150 000 hektárnyi rizsültetvényt, kukoricatáblákat és más növényekkel bevetett nagy területeket fognak öntözni, A víztároló a Kubánytól, a Malaja Lábától, a Bélájától és más folyóktól kapja a vizét. Budai elszorult torokkal hallgatott. Nem érzett semmi mást, csak azt, hogy fáj, amiért az asz- szany is azok pártjára állt. Margit közben a kutyát csilla, pította. Becézgertte, dorgálta, lekötötte a figyelmét. A komondor a jó szóra alábbhagyott az ugatással. Háborgott még egy darabig, de végül egész megcsendesedett, hangja barátságos vakkan tásba csapott át. A gazda döbbenten vette észre, hogy kutyája cserbenhagyta. Nemcsak azok ott, kívül, de már a kerítésen belül is elárulták. — Büdös dög! — kiáltotta rekedten és meglódította a vasvil. lát. A kutya fájdalmasan felvonított, favikulva kotródott az udvar hátuljába. Ezt a pillanatot használta ló Sütős. Nekilódult, egy mozdulattal keresztülvetette magát a kerítésen. Fél szemmel látta, hogy a gazda a nagyfejszéért szalad. Nekiiramodott, valósággal elsöpörte a nálánál jó fejjel alacsonyabb embert. A fej. szét is felkapta előle és áthajította a kerítésen. Mindez olyan gyorsan zajlott le, hogy a többiek még kiáltani sem értek rá. Senki nem sietett Sütős segítségére, várták, hogy mi történik. Budai, mint a sarokba szorított állat, riadt pillantással forgatta a fejét. Egész megzavarovárakozást benne megszűntetik. Az épületen belül körülbelül 10— 15 ezer forint értékű szükségátalakítást végeznek, hogy az eddigieknél jobb munkakörülményt biztosítsanak az ott dolgozó személyzetnek. A gyulaiakról eddig már 16 ezer képfelvételt készítettek. Az átalakítás időszaka alatt a munka teljesen szünetel. A képfelvételek készítését november 4-én, hétfőn ismét elkezdik. Délelőtt 8—12 óráig tartanak szolgálatot. A képfelvételekre a dolgozókat előre meghatározott órára rendelik be, hogy minél kevesebb legyen a várakozási idő. A vidéken dolgozó gyulaiak szerdán délután öt és hat óra között jelentkezhetnek képfelvételre az állomáson. dott, már nem tudta, mit csinál. Futásnak eredt és meglepő köny- nyedséggel szaladt fel az istálló padlásához támasztott létrán, a azt felhúzta maga után. — Felgyújtom az ólat! Inkább felgyújtom, de' nem viszitek el! — vicsorgott rájuk a padlásajtóból. Felesége felsikoltott: — Teremtőm!.., Segítsenek, megőrült... fel... felgyújtja... — Jani, gyere le! — kiáltotta az egyik szomszéd. — Az enyémet is elvitték, nem halunk bele. De a megvadult ember már öngyújtójával élesztgette a tüzet. A száraz nád pillanatok alatt lángra kapott, apró kígyóként sziszegett. Sütős ösztönszerűleg cselekedett. Egy hasábfával leütötte a lakatot és elkiáltotta magát. — Vezessék ki a lovakat! Létrát hozzanak meg vedreket! Az emberek, ahányon voltak, annyifelé szaladtak. Percek alatt edényekkel és tűzcsapokkal tér. tek vissza. A tűz közben magasra csapott. Hatalmas füstfelhőt dobott az égre, úgy pipált az istálló, mint egy óriási szörnyeteg. A létrát nekitámasztották a padlásajtónak és Sütős nekilódult, hogy lehozza a fentrekedt részeg embert. A hasábfát fél kézzel maga előtt tartotta, hogy ütés ne érhesse a fejét. Már nem könyörgött, fogát csikorgatta dühösen és szokása szerint cifráin káromkodott. A füsttől első pilA Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Felvételt azok nyerhetnek, akik azt megelőzően orvosi vizsgálaton bányamunkára alkalmasnak bizonyultak. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Félvételhez rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás, katonakönyv, és az előző munkahelyről egészségügyi törzslap szükséges. Jelentkezni lehet 1963. november 20-ig. Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztálya. 4M Varga Tibor GERÖ JÁNOS:
