Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)
1963-11-26 / 277. szám
»63. november 36. 4 Kedd GYÁR határszélen Elhagyjuk Mezőhegyes utolsó házait, gidres-gödrös úton zötyö- günfc a kendergyár leié. Őszi ragyogás kísér. A mezők csendesek, a iák vetkeznek, sárga lombsző- nyeget terítenek elénk. Az egyik útkanyarban határőr bukkan fel. Szívélyes, gyors igazoltatás. Alig néhány száz méterre nyújtózkodik a határsáv. Idekék- 1 emel» a távoli hegyek. Jószág taposta ösvényen, leko- pasztott halszálkaként eget bökö- dő nyárfák sora között kanyarogunk be a gyár udvarára. Mosolyt fakasztó látvány fogad: egy békésen várakozó csacsicsorda. Nem holmi szamár-rezervátum van itt, ezek az igénytelen, szívós párák fontos szolgálatra hivatottak. Ök vontatják a feldolgozásra szánt kenderrel kúpozott kocsikat — pontosan harmincnyolcán — felváltva. Olcsó, néma s,mozdonyok”. Megadóan bólogat, va baktatnak a sínpár között? oda- vissza, oda-vissza egész nap. Egyenként egyszerre nyolcvan má. zsa kendert is elhúznak az üzem kapujáig, ahol aztán a gépeké a szó... Éppen reggeli-szünet van. Szétnézünk egy kicsit a telepen. Az üzemi épületektől keletre régen épített, hosszú házak sorakoznak. A munkáscsaládok egy része ezekben lakik már évtizedek óta. A gyárat 1880-ban alapították a hajdan volt állami birtokon. 1927- ben, pünkösd szombatján a törő- rázó része földig leégett. Újjáépítették, új gépekkel szerelték fel. Azóta megállás nélkül dolgozik. Persze a technika változott. Fokozatosan kicseréltek minden ósdi alkatrészt. A lakásokat nem cserélték ki. Kevés fényt engednék be az ablakok, sok a földes szoba. A munkások építenének új házakat, de itt nem érdemes építkezni. Inkább a faluban emelnek házat. Közelebb az üzletekhez, orvoshoz, vasúthoz, kultúrához. Ide csak kocsival lehet kijutni, télen még azzal is nehezen. Nincs bekötő út, nehéz megközelíteni a gyárat. Egy sokatmondó hír hozott ide: a kollektíva jól teszi dolgát, túlteljesíti éves tervét, exporttervét, nyolcszoros élüzemhez illően. Milyen ez a kollektíva a világ zajától távol? összetartó, fegyelmezett, öntudatos vagy csak egyszerűen a pénzért „hajt”? A választ könnyű megfogalmazni. Szereti kis üzemét, eddig minden évben teljesítette tervét, s az idén sem akarja alábbhagyni. Öntudatosan, szorgalmasan dolgozik a nem éppen ideális körülmények között. A munkásszív nemcsak a testnek, de a szép tetteknek is motorja... Az igazgató — Tulkán János — irodájában asszony—lány-koszorúba kerülök. A szünetet kihasználva arról heszélgetnek, hogy mi akadálya van szakmai továbbképzésüknek. ök semmilyen oktatásra nem vállalkoztak, se párt-, se KISZ-, se üzemi oktatásra nem járnak. Lehetnek vagy tizenöten. Elbeszélik, hogy mennyi a gond a családdal a munka után. Nehéz időt szakítani a tanulásra. Van, aki azért nem tud jönni, mert korán zár az óvoda, haza kell vinni a gyereket. — Ha csak ez a hiba, akkor az óvodát 5 óráig tartjuk nyitva — határoz az igazgató —, ameddig az oktatás tart.. Másnak otthon van a gyereke, míg ő dolgozik, a férje foglalkozik vele. Amikor az asszony műszakja lejár, a férfié kezdődik. — Van még hely az óvodában... — csillan fel az igazgató szeme. Az asszony megnyugszik. Ha így van, beadja a gyereket, eljár ő is a szakmai tanfolyamra. A negyedórás beszélgetés végén mindenki megígéri, hogy részt vesz a következő heti foglalkozáson. Ez azt jelenti, hogy az üzem minden dolgozója tanul! A kék overállos kis hadsereg za. jósán munkakezdésre készülődik, mi négyen még maradunk. Az igazgatóval, a párttitkárra] és az szb-titkárral a munkaversenyről beszélgetünk. Van mit feljegyezni. A rostkikészítő vállalat szegedi kirendeltségének nyolc- gyára között éves verseny folyik. Az év derekán megejtett értékelés szerint a mezőhegyesiek a második helyet szerezték meg. Mivel a múlt év végén elsők lettek, az idei év végén is szeretnének egy hellyel előbbre rukkolni. Hogy céljukat elérjék, a gyáron belül is versenyeznek, jobbnál jobb eredményekre törekednék. Négy törő-, két kéckészítő és három A saten *f ehérnem ü divatos kellemes iselet Satén női kombiné 96,— Ft-tól Satén női hálóing 180,— Ft-tói tilóbrigád versenyez, köztük- a Dudás-brigád a megszervezett Szocialista brigád cím megtartásáért. A beszélgetést követő üzemi séta arról győz meg, hogy ez a lelkes kollektív^ jobb munkakörülményeket érdemelne. A tilózóknál olyan -poros a levegő, hogy kellemetlen lélegzetet venni. Az elszívóberendezések gyenge teljesítményűek, ráadásul kevés is van belőlük. Ezen mihamarabb segítenie kell a vállalatnak. A dolgozók egészsége drága kincs. Ennek erre az üzemre is vonatkoznia kell. A szakszervezeti bizottság is többet tehetne a dolgozók érdekében, mint eddig tett. Kézvédő kesztyűket szerezhetne be, jobban kardoskodhatna az arcvédő eszközök használata mellett. Nem működik rendesen a poz- dorja-elszívó sem. Javítását az állami gazdaság gépjavító műhelye vállalta el. Vajon eleget tesz-e ígéretének december végéig? Kevés a raktár, nagy gondot okoz az exportra készített termékek tárolása. Ha az alagútáztató félbehagyott építkezésén hullámlemezt szerejnének a falakra, megnövelhetnék a raktárteret. Kevés befektetéssel sokat nyernének, s kevesebb bosszúságot nyelnének. Íme, van itt öröm is, gond is bőven, mint a legtöbb gyárban. Ám, a gondok ellenére megbirkózik feladataival a munkásgárda. Ügy mint tavaly, s az elmúlt másfél évtizedben. Jó érzés ezt hírül hozni ebből a határszéli gyárból. Pallug Róbert A Pamuttextilművek békéscsabai gyára teljesíteni tudja éves tervét Békéscsaba egyik legpatinásabb üzeme, a pamutszövő minden eddigi évi termelési tervét felülmúlja az idei. Az üzemben december végéig 7 millió 639 ezer 700 méter vásznat kell szőni, egymillió méterrel többet, mint tavaly. A feszített tervet nem a munkáslétszám növelésével, hanem különféle műszaki intézkedések segítségével teljesíthetik. Hogy mennyire sikeresen birkóznak meg a nagy követelményekkel a műszaki és munkásgárda, arra mi sem jellemzőbb, mint a negyedéves tervek alakulása. A féléves tervet 102,1 százalékra, harmadik negyedéves tervet pedig 101, 2 százalékra teljesítették. Az ütemes termelés következtében a negyedik negyedévben a legyártandó 1 millió 845 ezer 800 méter anyagból 1 millió 138 ezer 800 métert már elkészítettek. Mindennap teljesítik a napi tervet. Ha december végéig hasonló ütemben dolgoznak a gyár munkásasszonyai, lányai, akkor az éves terv 1,8—1,9 százalékos túlteljesítése várható. A mennyiséggel semmi baj nincs, csupán a minőségre kell gondosabban vigyázni az elkövetkező hetekben. NAPTAR 1963. november 26., kedd. — 85 évvel ezelőtt, 1878-ban szerkesztette meg Thomas Edison a grama fon ősét, a fonográfot. Az első készülékeken a hanghullámok rögzítése viaszhengerre történt, olyképpen, hogy a hullámokat hangtölcsér- rel fogták fel s egy rugalmas hártyán és az ahhoz kapcsolt tűn rezgést keltettek. Ezek a rezgések kerültek rá a viaszhengerre és onnan újra lejátszhatók voltak. EDISON FONOGRÁFJA Fotó: Smithson Intézet, Washington. — November 26-a, a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe arra emlékezésül, hogy 1924-ben ekkor alakult meg a köztársaság és fogadták el az új alkotmányt. * — 190 évvel ezelőtt, 1773. november 26-án indult el James Cook angol tengerész a „Resolution” nevű hajójával Űj-Zé- landiból a déli kontinens felkutatására. GERŐ JÁNOS (31.) A hosszú ünnepi asztalt az udvaron terítették meg. Fölé lugast emeltek, akácfákat ástak le és annak a gallyával borították be a sátorszerű alkotmányt. Az asztalfőre őket ültették, jobbra, balra pedig a vendégeket. Bizonyára nagyon türelmetlenül várták már az autót, mert ahogy megérkeztek és a csókolózáso- kom meg a gratulációkon átestek mindjárt hordani kezdték a levest. Mielőtt merítettek belőle, meg kellett csókolni egymást. Apósa mondott valami köszöntés-félét, és Várnagy néni, a sza. kácsné is, aki maga hozta be az első tálat. Az emberek derültek a mondókáján, erről jött rá, hogy valami pajzánsággal fejezte be a köszöntőt. Otthon, gyermekkorában nemegyszer megfordult lakodalomban, számított erre. Tegnap este is eszébe jutott, mivel kell szembenéz nie és azt hitte, majd elpirul. Most maga is meglepődött, mennyire nem érdekelte ez a gyerekes malacko- dás. —• Aranyoskám, koccintsál velem Is! — jött hozzá anyósa fátyolos szemmel. — Vigyázzál ám erre a mi fiúnkra, ha lehet, mindig úgy legyen, ahogy te akarod. Mert sokszor vigyázni kell rá még mindig, mint valami gyerekre... Jóska átölelte őket és mindkét arcukat megcsókolta. — Csak becsüld meg, hallgassál rá, akkor sose lesz baj köz- tetek — mondta anyósa komolyan. Az asztal túlsó végében a férfiak nótába kezdtek. Muzsikaszó kapcsolódott be a lármába, megérkeztek a zenészek is. Erre megint koccintani kellett és fenékig inni a poharat. Asszonyok sürögtek, hozták a bort meg a sült húshoz a savanyúságot és kí- nálgatták a vendégeket. Apósa nem csatlakozott a nó- tázókhoz. Jobb kéz felől ült, né. hány méternyire tőlük, és az időjárás mostohaságáról panaszkodott Budainak. Valami kútfúrást emlegettek, de sehogy se tudtak megegyezni a dologban. Vacsora után Marika ruháit akart cserélni. — Gyere, én majd ügyelek, hogy nyugodtan Öltözhess — mondta Jóska és kézen fogva kivezette a székek közül. — Korai lesz még megszökni! — kiáltották rájuk tréfásan, s egy percig kénytelenek voltak megállni a vizslató tekintetek kereszttüzében. Abba a szobába mentek, amelyiket az öregek nekik szántak. Erzsiké segíteni akart, előresietett és a szekrényből kiemelte a könnyű kis nyári ruhát. Jóska becsukta maga után az ajtót, hátát a deszkának támasztotta. Idegesen aprókat köhögött, mint •ki éppen mondani akar valami fontosat, csak még készülődik rá. Erzsiké elértette, bocsánatkérő szemmel nézett rájuk és ki akart menni, hogy kettesben maradhassanak. Jóska már nyitotta is az ajtót, amikor Marika hangja megállította: — Erzsiké, nagyon kérlek... — Akkor én? — kérdezte Jóska alázattal, kissé megbántva. — Maradhatsz, de Erzsikének segíteni kell — mondta nyugodtan, s már vette is le ruháját. Nagyon hálás volt Erzsikének, amiért előrejött és megszabadította ettől a kínos jelenettől. Így nem mondhatják odakint, hogy azért szöktek meg. Jóskának persze mindegy lenne, mit szólnának, de neki nem! Ne pletykáljanak holnap, hogy az asz- szonyka tüzesv'.ű ám, megszökött még az asztaltól is. Az udvaron borízű kiáltások fogadták: — Éljen az új asszony! Éljen az új pár! Az elsőt férjével táncolta, azután a tanú, Hegedűs Imre következett. — Ejh, de irigylem a barátomat, micsoda szerencséje van — ízetlenkedett, miközben vastag tenyerét a melle alá csúsztatta és ujjaival babrálni kezdett. — Ilyen takaros kis asz- szonyért és is hajlandó lennék megnősülni. Mindenkivel táncolni kellett, mert nem sérthette meg a roko. nokat, jó ismerősöket. Tűrte a célozgatásokat, a sunyi félmondatokat, ami mind arra vonatkozott, hogy milyen jó lesz nekik nemsokára. Közben férjét kereste a szemével, könyörgően