Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-23 / 275. szám

1963. november 23.

2

Szombat

Nagygyűlés a Sportcsarnokban

(Folytatás az 1. oldalról)

delmet követel a háború erőivel szemben. Közvéleményünk mélyen elítéli az Amerikai Egyesült' Államok imperialista köreit, mert a népek kifejezett békeakarata ellenére szembeszegülnek a vitás kérdések békés megoldását szolgáló ésszerű javaslatokkal, támogatják a népelnyomó, legreak- ciósabb rendszereket, közöttük a nyugatnémet militarizmust és fokozzák a fegyverkezési hajszát

— A többi néppel együtt mi is felsorakozunk az emberiség sorsáért felelősséget érző szovjet bé- bepolitika mögött, cselekvőén támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezéseit és ezzel hozzájárulunk ahhoz a harchoz, amelyet a világ békeszerető erői az égető nemzetközi problémák megoldásáért folytatnak. Hívei vagyunk az általános és teljes leszerelést elősegítő minden hasznos lépésnek, ezért csatlakoztunk a moszkvai szerződéshez, a részleges atomcsendről szóló megállapodáshoz.

— Egyek vagyunk a lengyel elvtársakkal a bennünket legközvetlenebbül érintő európai béke és biztonság megszilárdításáért folyó küzdelemben is.

— Meggyőződésünk, hogy az európai és a világbéke megőrzésének elengedhetetlen feltétele a német kérdés rendezése. Ez azonban csak a második világháború után kialakult európai határok feltétlen tiszteletben tartásával, a két német állam létezésének általános elismerésével, a német békeszerződés megkötésével, a nyugat-berlini helyzet rendezésével és a revansra vágyó nyugatnémet imperializmus megfékezésével és visszaszorításával történhet. Ezzel felszámolhatnánk a nemzetközi feszültség egyik gyújtópontját, amely a magyarok, a lengyelek, valamennyi európai nép és az egész emberiség békéjét egyaránt veszélyezteti.

Kedves Elvtársdk!

— Lengyel barátainkkal közös törekvésünk, hogy előmozdítsuk mind a szocialista országok, mind a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. A szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom számára a cselekvés vezérfonala az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat, amelyet

Elutazott a lengyel párt« és kormányküldöttség

Pénteken este elutazott Magyar- országról a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meghívására baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Wladyslaw Gomuika, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Miniszterta. nács elnöke vezette.

A lengyel párt- és kormányküldöttséget ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A fővárosi üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói közül mintegy

nyolcezren gyűltek össze a repülőtér betonján a küldöttség búcsúztatására.

Megjelent a búcsúztatásnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. (MTI)

Befgrádba érkezett a román állami küldöttség

Belgrad A román és a jugoszláv zász- Joszíp Broz Ti tónak, a Jugosz- lókkal fellobogózott belgrádi utcá- láv Szocialista Szövetségi Köztár- | kan sok ezren köszöntötték a ma- saság elnökén ele meghívására pén- gas rangú román vendégeket

teken Jugoszláviába érkezett a

Román Népköztársaság állami küldöttsége, Ghearghe Ghearghiu- Dejnek, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével. A küldöttség november 22-től 30-ig tesz hivatalos látogatást.

A belgrádi pályaudvaron Ghe- orghiu-Dejt és a román delegáció tagjait Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, Petar Sztambolics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, Edvard Kardéi j, a Szövetségi Nemzetgyűlés elnöke, Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszter, Kocsa Popovi cs külügyminiszter és más személyiségek fogadták. A pályaudvari fogadtatáson megjelentek a Belg- rádban működő diplomáciai képviseletek vezetői.

A különvonatból kiszálló román államfőt Tito elnök üdvözölte. Gheorghiu-Dej válasza után a román küldöttség és a fogadásukra megjelent jugoszláv személyiségek Tito elnök rezidenciájára haj Haltak. ,

A jugoszláv főváros politikai köreiben nagy jelentőséget tulajdonítanak a román állami küldöttség látogatásának. Mint a belgrádi lapok írják, várható, hogy a román és a jugoszláv államférfiak tárgyalásai újból erőteljes ösztönzést adnak a két ország sokoldalú együttműködésének és barátságának. A Vaskapu vízierőmű közös építése — húzzák alá a lapok — új, magasabb szakaszt nyitott meg a román— jugoszláv együttműködésben, de az egymás közötti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei ezzel még korántsem merültek ki.

A tárgyalások során a két ország képviselői nagy figyelmet szentelnek majd az időszerű nemzetközi problémáknak. E tanácskozások során kétségkívül megnyilatkozik majd a két ország ragaszkodása a békéhez és a békés együttélés elvéhez — húzzák alá a jugoszláv lapok. (MTI)

a világ kommunista és munkáspártjai együtt dolgoztak ki és hagytak jóvá.

Ezek az okmányok helyesen állapítják meg, hogy korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi korszaka, amelyben a szocializmus eszméje az egész kor uralkodó gondolatává lett

— A szocialista államok egységének erősítése, a kommunista mozgalom sorainak tömörítése, a szocializmus győzelemre juttatása a kapitalizmussal folyó békés versenyben mindennél nagyobb segítséget ad a félszabadulásukért küzdő, nemzeti függetlenségüket védelmező népek harcának is.

— Kedves lengyel barátaink, kérjük Önöket, ha hazatérnek, vigyék magukkal a magyar nép legőszintébb üdvözletét a testvéri lengyel népnek. Űjabb sikereket kívánunk a lengyel dolgozóknak szép hazájuk további felvirágoztatásában. (Taps.)

Aláírták a magyar és a lengyel közös nyilatkozatot, valamint a két ország gazdasági együttműködési bizottságának jegyzőkönyvét

Pénteken az Országház Munkácsy-termcben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke a magyar. Wladyslaw Gomuika, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköz- társaság kormányának elnöke, a lengyel párt- és kormányküldöttség vezetői közös nyilatkozatot írtak alá.

Az ünnepélyes aláírásnál jelen volt magyar részről Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Nemes Dezső és Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, dr. Péter János külügyminiszter, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke és a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai és szakértői, lengyel részről Zénón Kliszko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Stefan Jedrychovvski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács mellett működő Állami Tervhivatal elnöke.

Ezt követően Apró Antal, a lengyel—magyar gazdasági együttműködési bizottság magyar és Stefan Jedrychowski, a bizottság lengyel tagozatának elnöke jegyzőkönyvet írt alá a lengyel—magyar gazdasági együttműködés soron levő feladatairól. (MTI)

Wladyslaw Gomuika nagygyűlési beszéde

Gomuika élvtárs köszönetét mondott azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a magyar nép és a Magyar Népköztársaság párt- és kormányszervei részesítették a küldöttséget, majd így folytatta beszédét:

— Országainkat, pártjainkat és kormányainkat a megedződött régi, hagyományos barátságnak azok a szálai fűzik össze, amelyek a két nép szabadságharcának és forradalmi harcainknak történetében gyökereznek. A „népek tavasza”- dicső időszakában Bem tábornok és Petőfi Sándor együtt harcoltak a szabadságért — száz esztendővel később a szocializmus közös történelmi útján, a szocialista államok nagy kö_ zösségének tagjaiként Lengyel- ország és Magyarország között a barátság s az egyre szorosabb sokoldalú együttműködés tartós szálai alakultak ki.

—■ Mostani látogatásunk tovább erősíti ezt a barátságot, hozzájárul ahhoz, hogy elmélyüljön a mindkét fél számára előnyös, gyümölcsöző gazdasági és poiitiikai együttműködés.

Ezután Gomuika élvtárs ismertette a lengyel munkásosztály áldozatkész munkájával és az egész lengyel nép erőfeszítésével támogatott politikájuk eredményeit. Rámutatott: a népi Lengyelország gazdasági életét egész történelme során soha nem látott fejlődési dinamizmus jellemzi.

— A társadalmi és gazdasági struktúra mélyreható átalakulásának és az egész ország iparosításának eredményeként több mint kilencszeresére növeltük ipari termelésünket a háború előtti állapothoz képest.

Ezután Gomuika a gabonafélék terméshozamainak növelése és az állattenyésztés tea-én elért jelentős fejlődésről beszélt, majd

kifejtette:

— Lengyelországban a szocializmus építésének jelenlegi időszakában a mezőgazdaságot illetően a mezőgazdasági kultúra növelését, a korszerű műszaki ipari bázis megteremtését, tehát a gépesítés fejlesztését, a mezőgazda- sági vegyipar továbbfejlesztését és az öntözőberendezések kibővítését tartjuk legfontosabb feladatunknak.

Majd arról szólt, hogy országaink kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlődnek. A lengyel— magyar árucsereforgalom 1958 óta — mint Kádár elvtárs is bejelentette — több mint két és félszeresére növekedett és 1962-ben jelentős mértékben

felülmúlta az ötéves egyezmény keretében előirányzott színvonalat

— A mindkét ország számára előnyös árucsereforgalom növelésének legfőbb tartaléka a tervszerű szakosítás, a kooperáció, mindenekelőtt a gépiparban, a vegyiparban és a kohászatban, valamint a fogyasztási cikkek terén.

Eddigi kölcsönös áruforgalmunkban a gépek és berendezések szerepeltek az első helyen, nevezetesen mintegy 50 százalékkal. Az újabb megállapodások értelmében az ezen a téren folytatott együttműködésünk a további fejlődés során ki fog terjedni az energetikai berendezésekre, a turbinákra és kazánokra, elektrotechnikai, elektronikus és híradástechnikai készülékekre, kábelgyártó gépekre, a mezőgazdasági gépek számos típusára, a gépjárműiparra és a vasúti gördülőanyagra. Bővíteni fogjuk együttműködésünket a hajóipar, a finommechanikai ipar és a szerszámgépipar terén is. Megállapodtunk az együttműködés irányelveiben a kohászatra vonatkozóan is, mivel Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország kohászati központjainak közelsége miatt nagy lehetőségek vannak a beruházási és termelési tervek összehangolására, a hengerelt áruk cseréjére, a termelési kooperációra és az együttműködésre a nyersanyagellátás, valamint a közös tudományos kutatási és tervezési munkák terén. Mindez nemcsak a vaskohászatra, hanem a színesfémekre és különösen az alumíniumkohászatra is vonatkozik.

— Pozitívan értékeljük a HALDEX lengyel—magyar közös vállalat munkáját és a lengyel meddőhányók hasznosítására további lehetőségeket látunk.

— Továbbfejlesztjük a kölcsönös átmenőforgalmi és szállítmányozási szolgáltatásokat, egyebek között a tengerentúli országokba irányuló magyar export lengyel- országi átmenő forgalmát.

Kedves Elvtársdk!

— A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság baráti együttműködése nemcsak országaink közvetlen érdekeit szolgálja, hanem szilárd tényezője a szocialista tábor egységének, összeköt bennünket abban a közös harcban, amelyet valamennyi szocialista állam folytat a világháború elhárításáért, a tartós békéért és a népek szabadságáért.

— Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek, amely a Szovjetunió véderejére támaszkodva biztosítja államaink biztonságát és függetlenségét. Tántoríthatatlan, közös törekvésünk a békés egymás mellett élés elveinek alkalmazása a tőkés államok viszonylatában. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely tért hódít a békés együttműködés számára és elősegíti a kétol- dalúan előnyös kereskedelmi kapcsolatok kialakítását a kapitalista országokkal.

— Elismeréssel és bizakodással üdvözöltük a levegőben, a világűrben és a víz alatt folytatott atomkísérletek betiltása tárgyában kötött moszkvai egyezményt, mint további olyan megállapodások ígéretét, amelyek véget vetnek a hidegháborúnak és a fegyverkezési hajszának és elvezetnek a vitás nemzetközi kérdések békés, tárgya, lások útján történő megoldásához.

— Korunk központi kérdése a háború és a béke kérdése, a kommunista mozgalomnak és a szocialista rendszernek legfőbb történelmi missziója pedig az, hogy az emberiséget megvédje az óriási néptömegek pusztulásával egyértelmű új világháborútól.

— Egész politikánkban abból a megalapozott tételből indulunk ki, hogy a háború ma már nem a népek elkerülhetetlen végzete, gátat lehet neki vetni, el lehet érni a teljes és általános leszerelést és biztosítani lehet a tartós világbékét.

Ez pedig nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség, ha azt akarjuk, hogy az emberiség elkerülje a termonukleáris katasztrófát. A háború hordozója, a minden ország életét beárnyékoló veszély forrása az imperializmus. A népek végső fokon nemcsak azért fogják a szocializmust választani, mert aránylag rövid időn belül be fogja bizonyítani gazdasági fölényét azzal, hogy több anyagi és szellemi értéket termel a társadalom minden egyes tagja számára, hanem azért is, mert olyan erőt képvisel, amely képes végleg véget vetni a háborúnak. Még hosszú út áll előttünk, amíg ez az igazság általános lesz és diadalmaskodik. Pártjaink és kormányaink megtisztelő történelmi kötelessége, hogy országainkban mindent megtegyünk annak érdekében, hogy közelebb hozzuk e cél elérésének pillanatát — fejezte be beszédét Gomuika elvtárs.