Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-23 / 275. szám

november 23. 3 Szombat „Banán-kilincs”— exportra, húsdaráló — belföldre Jövőre hatvanmillió forint értékű árut készít & Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz — Hatszázhatvan főre növelik a létszámot A Szarvasi Vas- és Fémipari Kisipari Termelő Szövetkezet neve országszerte ismert. Az itt készülő kályháik, kilincsek, háztartási kis. gépek a szélrózsa minden irányá­ba eljutnak, keresettek. A szövetkezet az idén negyven- millió forint értékű árut állít elő. Tervét másfél-két hót múlva tel­jesíti. A szakemberek már összeállí­tották a jövő évi termelési, költ­ségvetési tervet. E terv szerint 1964-ben hatvanmillió forint érté. kű áru kerül ki a kombinátból. Székely László igazgató a minap el­mondotta, hogy jövőre négyszáz- ezer pár, úgynevezett banán- kilincset exportálnak külföldre. Külön eloxáló üzemrészt rendez­nek be a kilincsgyártás gyorsításá­ra. A készítendő csempetűzihelyek száma az idei ötezerről hatezerre, a csempekályhák száma a mos­tani hét és fél ezerről tízezerre növekszik. A Körös darálóból hu. szomháromezret készítenek, akár­csak az idén. Jövőre új cikkek gyártását kez­dik el. Nyolcvanan. foglalkoznak majd a műszer-transzformátorok, kapcsolótábla-berendezések, fűtő­testek előállításával. Tízmillió fo. riní értékű elektromossági ter­mék készül Szarvason 1964-ben. A második fél évben ötvenezer húsdaráló gyártására vállalkoz­nak, A Csöpi tűzhely sorozatgyár­tását is ekkor kezdik el. Addig is épületet emelnek a csempekészí- tés meggyorsítására. Ebben az épületben olajfűtésű csőkemence segíti az égetők munkáját A közelmúltban fejeződött be az öntödei fürdő bővítése. Míg régen csak negyvenszemélyes volt, most kétszáz személyes. Tervbe vették, hogy a jövő év második felében átadják rendeltetésének a háromszáz személy étkeztetését szolgáló üzemi konyhát. Akik túljutottak a tűzkeresztségen a ___________________J__________ A tavalyinál jobb terméseredményeket érlek el a hunyai Hunyadi Tsz-ben A 4600 holdas hunyai Hu­nyadi Tsz-ben a cukorrépa, ku­korica, valamint a takarmányré­pa betakarításét és szállítását no­vember 20-ig teljesen befejezték. A háztájival együtt összesen 1600 hold termését, mintegy 420—430 vagon kukoricát takarítottak be. Ebből 255 vagon a közös gazdasá­gé. Tavaly átlagosan 23,5 mázsás csöves termést takarítottak be holdanként, az idén 27 mázsást. Cukorrépából az elmúlt évben átlagosan 119 mázsa termett hol­danként, 1963-ban 160 mázsa. Kü­lönösen jó termést adott a takar- mánjfrépa, mely holdanként átla­gosan 250 mázsát adott. A szövetkezetben jól halad a mélyszántás. A traktorosok itt is két műszakban dolgoznak, s a 2400 holdból mindössze 400 van már csak hátra. Naponta 50 hol­dat szántanak fel a gazdaságban. Hegyvenezer traktort, 200 000 munkagépet javítanak ki a téli-tavaszi hónapokban A napokban országszerte meg­kezdődik a mezőgazdaság legna­gyobb arányú ipari jellegű mun­kája: a téli gépjavítás. Kétszáz gépállomáson és csaknem 1000 — saját javítóműhellyel rendel­kező — termelőszövetkezetben több mint 40 000 erőgépet és csak­nem 200 000 munkagépet hoznak rendbe, készítenek elő a követke­ző évi zavartalan munkára. A gé­peknek ilyen nagy tömegét már Más termelőszövetkezetet segít a csárdaszállási Petőfi Tsz Mint már lapunkban közöltük, november 16-án 1100 holdon be­fejezte a mélyszántást a csárda­szállási Petőfi Termelőszövetke­zet. A traktorosok jó munkájának köszönhető ez az eredmény, s a szövetkezet vezetői is jól csopor­tosították a szállítógépeket, hogy felszabaduljon a mélyszántásra kerülő föld. Az elnök és a tsz fő- agronómusa rendszeresen ellen­őrizte a munkát, s ha valahol hi­bát talált, azonnal intézkedett. A szövetkezetben összesen hat saját és három gépállomási erőgép dol­gozott. A munka befejezése után, novembar 18-án egy erőgépet át­adtak az Ezüstkalász Termelőszö­vetkezetnek, hogy ezzel segítsék annak munkáját, nem lehet a korábbi évekhez ha­sonlóan rövid idő alatt, csak a téli hónapokban kijavítani, erre nincs is szükség. Ezért az Umiverzál traktorokat és a tavaszi munkák­hoz szükséges eszközöket február végéig, s a csak nyáron vagy ősz­szel üzembe kerülőket pedig má­jus végéig javítják ki. (MTI) Az izzó vasdarab engedelmesen formálódik az ütemesen alázuha­nó kalapács alatt. Apró szikrák röppennek szét minden ütés nyo­mán, s az üllő finoman cseng. A kovácsok jelenetét idézi a kép Ver­di „Trubadur”-jából. Csak a dal hiányzik. Szabó Jancsi szótlanul, s igen komolyan áll az üllő mel­lett. Társai sem dalolnak, itt dol­gozni kell. A nehéz kalapácsot olyan könnyedén emeli, majd ejti a pirosló vasdarabra, akárcsak a mester, aki évtizedek hosszú ta­pasztalatain át sajátította el a szakma fortélyait. Jancsi még ipari tanuló, de igen ügyes, s He­gyi bécsi — a mester, aki nézi a fiú munkáját — csak néha-néha szól oda. — Fordítsd meg... Kicsit lapo­sabbra igazítsd fiam... No, most már jó lesz — mondja elégedetten, miközben a fiú ismét a parázsló szénbe helyezi a fogó közé szorí­tott munkadarabot. fl mester és tanítványai • 'Hegyi Ferenc, a dobozi Petőfi Tsz kovácsa több mint ötven éve dolgozik a szakmában. Apja is ko­vács volt. Most ő tanítja a tsz fia­taljait — mint mondja: a fiait — a szakma szeretetére. Nem volt könnyű. A fiúk közül egyik sem ezt választotta életpályájául. Lip- tálc Józsi vadőr akart lenni, Szabó Jancsi és Sárosi Ferenc szerelő, mégis itt kötöttek ki. Sárosi Feri már harmadéves és meggyőződés­sel vallja: szereti a kovács szak­mát. Ez Hegyi Ferenc érdeme, hiszen olyan mélységes szeretettel beszél a szakma szépségéről, arról az ér­zésről, amikor az ormótlan töme­gű anyagból finom formájú díszt, rácsot vagy használati tárgyat lát kialakulni keze nyomán, hogy ez a szeretet a fiatalokra is átragad. Ok hárman már átestek a tűz­keresztségen, megszerették a szak­mát és nem kívánkoznak el. Csak egy fiú lett hűtlen, még a nyáron. A többiekkel együtt ő is jelentke­zett, amikor a tsz kihirdette, hogy ipari és mezőgazdasági tanulókat vesz fel. Ám a kovácsmesterség nem tetszett. Egyhónapi munka után odébbállt. Az alföldi fiút vonzotta a távoli vidék, bányász­nak ment. Miről ismerhető fel a kakas? fi- és barjúnevelő, valamint ker­tésztanuló is van a szövetkezet­ben. A baromfitelepen lányok dol­goznak. Többségük már másod­éves, s a háromhónapos bentlaká­sos iskolán tanultakat jól haszno­sítják a gyakorlatban. Bezzeg ko­rántsem ment ilyen simán az első évben. Még elevenen él az emlé­kezetükben egy jelenet. Az egyik órán az előadó meg­kérdezte, hogy miről ismerhető fel a csirkék között a kakas. — Arról, hogy kukorékol — volt a magabiztos válasz. Termé­szetesen harsogó kacaj kísérte. A pillanatnyi leégés mégsem vette kedvüket. Ma már csak nevetnek azon, milyen ismeretlen volt előt­tük a baromfinevelés. Szabó Er­zsiké annyi rajongással tud be­szélni munkájáról, hogy nem le­het kételkedni a szavában, amikor azt mondja: szereti a maga vá­lasztotta szakmát. — A pulykáink — Erzsi a puly­katelepen dolgozik — nagyon szé­pek. Kevés volt az elhullás is, gon­dosan betartottuk az előírásokat és nagyon vigyáztunk rájuk — ad­ja a szakszerű felvilágosítást. — Átlagos súlyuk öt kiló, de van nyolekilós pulykánk is — fejezi be, s őzikeszemében büszkeség csillog, ö másodéves és a köte­lező három hónapot Pesten töl­tötte az állandó mezőgazdasági ki­állítás baromfitelepén. Sokat me­sélt élményeiről a lányoknak, mert a tanulás mellett színházba, kiállí­tásokra, moziba, strandra, az Ál­latkertbe és a Vidám Parkba is ellátogattak. Eszterek birodalma Az őszi szél csípősen csapódik arcunkhoz, kezünkhöz. Hideg van. A kertészetben mégis kellemes melegség hatja át az embert. A fiatal lányok vidám hangulata át­ragad ránk is. Sokat nevetnek, tréfálkoznak és szorgalmasan dol­goznak. — Ez az Eszterek birodalma — halljuk kísérőnktől. A neveket kérdezve igazoltnak látjuk e kije­lentést. Megyeri Eszter, Dézsi Esz­ter, Sarkad! Eszter dolgozik itt, de azért Ilona és Erzsi is van közöt­tük. Szedik a gyomot, a tavaszra ké­szítik elő a kertészetet. Mindnyá­jan vallják: örömmel és szívesen vannak a szabadban, s vállalták a tanulást is. Mindegyik pontosan tudja, mikor megy a háromhóna­pos bentlakásos iskolába. A bri­gádvezető dicséri a lányokat. Ti­zenöt-tizenhat éves koruk ellené­re komolyak is, amikor a szakma elsajátításáról van szó. Esteledik. A tehenészetben el­foglalja kis birodalmát Szabó Margit tejkezelő, ö sem több ti­zenhat évesnél, de már komoly szakmai tapasztalattal rendelke­zik. Az első 45 hallgató között volt a nyáron megnyílt Eleki Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Iskolán. Hozzák az első kanna tejet és Margit felnőttekhez illő komoly­sággal lát munkához. Nem zavarjuk tovább. Kasnyik Judit Őszi lombhullás és tavaszi virágzás találkozása a szarvasi Arborétum varázsmogyoró fáján A megye szövetkezetei közül a legtöbb tanulót itt szerződtették. A kovácsokon kivül asztalos-, bog­nár-, öntözési gépkezelő-, barom­Decemberben és januárban 150 ezer naposcsibét vásárolnak megyénk tsz-ei Az utóbbi években baromfite­nyésztésünk egyik ágában sem ta­pasztaltunk akkora fejlődést, mini a csibenevelésben. — Az új csibenevelési módsze­rek alkalmazásával megyénk ter­melőszövetkezeteiben is jó ered­ményeket értek el — mondja Gaál János elvtárs, a Békéscsabai Ba­romfikeltető Állomás szaktanács- adója. A sarkadkeresztúri Hu­nyadi Tsz az idén 40 ezer csirkét vásárolt. Egy kilogramm súlygya­rapodásra három kilogramm ta­karmányt használtak fel. A mező- gyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben két százalék volt az elhul­lás. A zsadányi Dózsa Tsz-nek öt­ezer csirke értékesítése 22 ezer forint tiszta jövedelmet jelentett. Megyénkben megszűnt a csibe­nevelés idényszerűsége. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a szövetkezeteik decemberben és januárban 150 ezer naposcsibét vásárolnak. A téli hónapokban a sarkadkeresz­túri Hunyadiban hatezer, a vész­tői Aranykalászban hatezer, a vésztői Békében hétezer, a békés­csabai Petőfiben és a kamuti Bé­kében 12—12 ezer csibét nevel­nek fel, ami a jövő évi törzsállo­mány alapját képezi. Az ersdményes téli csibeneve­lés egyik nagyon fontos feltétele, hogy a nevelőhelyiségeket fer­tőtlenítsék. Optimális, 30—35 Cel­sius fokos hőmérsékletet, elegendő etető- és itatóvályút és kavicsot biztosítanak és fontos az is, hogy a csibéknek megfelelő mennyi­ségű baromfitápot adjanak — mondotta befejezésül Gaál elv­társ. (d. s.) A világhírű szarvasi Arboré­tumban — ahol 1500 fajta egzoti­kus növény él — az év minden szakában találnak ritka szép ter­mészeti jelenséget a látogatók. Jelenleg csodálatosan szép szí­nekben pompázik a hatalmas kert. A különböző fenyőfélék tár­saságába jól beolvad az örökzöld tölgyfa. Egyes fák lombkoronája már teljesen lehullatta levelét, másiké pedig a sárga, a zöld, a rozsdabarna és a vörös ezer szí­nét képviseli. A tartósan szép ősz ajándéka a Mexikóból származó „csilngőcs­ke” rengeteg tűzpiros virága, a kert legszebb ékessége mégis a varázsmogyorófa. A nem minden­napi tulajdonságokkal rendelkező fán ugyanis rendszerint a levél­színeződéssel, a lombhullással egyidőben kezdődik a virágzás. A fának semmi pihenő időt, nyugal­mat nem hagy a természet. Az élénksárga szerény kis virágok teljesen beborították az ágakat. A tavaszra emlékeztető virágzás ér­dekesen összeolvad az elmúlást jelentő megsárgult, hulló levelek­kel. Termeiőssotetkesetí akadémia Hunján minden évben meg- a tsz-akadémiát. Az Hunyún szervezik idén hat előadásból álló sorozatot indítanák és a legtöbb előadás a növénytermesztés legújabb mód­szereivel, a műtrágyák és a nö­vényvédőszerek alkalmazásával foglalkozik. A megnyitót novem­ber 26-án, kedden este tartják a községi művelődési otthonban. Ezenkívül egy II. éves ezüstkalá­szos gazdatanfolyamot is indíta­nak állattenyésztési szakon. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bá­nyamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1963. december 31-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. 1572

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom