Békés Megyei Népújság, 1963. november (18. évfolyam, 257-281. szám)

1963-11-22 / 274. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM Világ proletárjai, egyesüljetekI NÉPÚJSÁG 1963. NOVEMBER 22., PÉNTEK Ara 60 fillér Hogyan olcsóbb? | A dolgozók örömére... | A rádió műsora | Válaszolnak az illetékesek | Sport | Hideg idő A lengyel párt- és kormányküldöttség látogatása Fejér megyében A lengyel párt. és kormányt:ült. döttség vezetőd: Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankiewiez, » Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kormá­nyának elnöke, s a delegáció tag­jai csütörtök délelőtt Fejér megyé­be látogattak eL A lengyel ven­dégek társaságában volt Kállai Gyulaf az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnök- helyettese és Losonczi Pál föld­művelésügyi miniszter. A polgárdi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetet keresték fel, ahol Juhász János, a megyei párt­bizottság első titkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke, s a termelőszövetkezet vezetői fo­gadták. A vendégeket Nagy István, a termelőszövetkezet elnöke tájé­koztatta a közös gazdaság mun­kájáról, fejlődéséről, eredményei. rőL Elmondotta többek között, hogy a szövetkezeit 1950-ben az elsők között alakult, jelenleg négyszázhatvan család ötszázhet­ven tagja dolgozik 3900 hektár területen. A tsz-nek 580 szarvas- marhája, ezenbelül 230 tehene van. Amíg 1959-ben egy tehénnek az évi tejhozama 2100 liter volt, most 2900 liter. A szövetkezet a megye egyik nagy árutermelő gazdasága. Jellemző erre, hogy évente negyvenezer pecsenyecsir­két adnak a népgazdaságnak. A sertésállomány 2100, amiből 190 anyakoca. Az idén a kukorica negyven százalékát vegyszerrel művelték, a szántóterület har­minckét százalékán kenyérgabo­nát termeltek. A terméseredmény három év átlagában búzából hu­szonhét mázsa hektáronként, ku­koricából pedig harmincöt má­zsa hektáronként. Közölte a termelőszövetkezet elnöke azt is, hogy előrelátható­lag elérik a tervezett negyvenegy forintos munkaegységet. A látogatás után a vendégek Székesfehérvárra mentek, ahol a megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága ebé­det adott tiszteletükre. Délután a Székesfehérvári Könnyűfémmű megtekintése sze­repelt a delegáció programjában. (MTI) A magyar és a lengyel párt- és kormányküldöttség tárgyalásai wuuwHVHHmuMVHMHMmmutuvumumwtiuwuv Akik miatt lemaradt as orosházi járás Nemcsak a távlati, a jelen terveinek megvalósításában is támaszkodunk a Hazafias Népfront aktíváira Együttes ülést tartott a Hazafias Népfront Békés megyei és a békéscsabai városi elnöksége Tegnap délelőtt 9 órakor, a Ha­zafias Népfront Békés megyei és a békéscsabai városi elnöksége együttes ülést tartott a városi ta­nács dísztermében. Az ülésen megjelent Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára, Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Nagy Ká­roly elvtárs országgyűlési képvi­selő, a Békés megyei képviselők csoportjának elnöke, Kovács Pál elvtárs országgyűlési képviselő. Az ülést Rusznák. János, a Haza­fias Népfront megyei titkára nyi­totta meg, majd átadta a szót Szabó Sándor elvtársnak, aki a tanácskozás résztvevői előtt is­mertette Békés megye húszéves távlati fejlesztésének tanulmány­tervezetét. Szabó Sándor elvtárs bevezető­ben ismertette a tanulmányterv megszületésének körülményeit. Elmondotta, hogy a tervtanul- mány segítséget nyújt a követke­ző évek közelebbi terveinek el­készítéséhez is, hiszen távlatok­ban összegezi azokat a feladato­kat, amelyeket meg kell valósíta­ni. Részletesen szólt a távlati ta­nulmányi terv mezőgazdasági ré­széről és a jelen mezőgazdasági helyzetről. Ismertette azokat a problémákat, amelyek az időjárás okozta mezőgazdasági vesztesé­gekből adódnak. Elmondotta, hogy a kenyérgabona termése nemcsak árért volt kevesebb, mert az idő járás volt rosszabb, hanem azért is, mert sok mezőgazdasági szak­ember lekicsinylőén foglalkozott a kenyérgabona termesztésével. Elmondotta, hogy ez évben nem­csak azért jelentős az október 25-i dátum, amikor elvetették me­gyénk területén a gabonát, ha­nem azért is, mert mióta terme­lőszövetkezeteink megalakultak, ilyen jól s eredményesen nem vé­geztek ezzel a munkával. Ez pe­dig biztató a jövő évi termés- eredmények kialakulására. Befejezésül Szabó elvtárs el­mondotta, hogy a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács, amely már tárgyalta és elfogadta Bé­kés megye húszéves távlati fej­lesztésének tanulmánytervezetét, nemcsak annak megvalósításá­ban, de a jelen terveinek valóra váltásával is támaszkodik a Ha­zafias Népfront aktíváira. A nagy tetszéssel fogadott elő­adás után többen szólaltak fel és saját területükről vett példákat idéztek azokról a lehetőségekről, amelyek a mezőgazdaság fejlesz­tése előtt állnak. Az ülésen fel­szólalt Szatmári Nagy Imre elv­társ is, aki ugyancsak a jelen problémáiról tett néhány meg­jegyzést, és arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a népfront aktívá­inak egyéni beszélgetésekben, na­pi munkájukban kell segíteniük a tervek megvalósítását. A tanácskozás Rusznák János társzavával ért véget Jelentések futnak be a megyei I tanács mezőgazdasági osztályára ■ a járásokból, városokból. Arról I adnak képet ezek, hogyan halad az őszi munka, mennyi répát, ku­koricát és egyéb terméket takarí­tottak be, mennyi földet szántot­tak fel megyénk szövetkéz.tei. Az összesítés képet ad az egész me­gyéről és arról is, hol szorít a ci­pő, hol kell nagyobb segítség? A jelentésből kitűnik, hogy az orosházi járás az utolsók között van. Vajon mi az oka ennek? Var­ga Lajossal, a megyei tanács fő- agronómusával együtt indulunk Orosházára. A járás kerékkötői — Valóban rosszul á'lunk ezzel, el kell ismerni. Az 51 ezer hold­ból még 13 ezer szántatlan. Érez- j zük mi is a felelősség súlyát, s mindent megteszünk, hogy minél előbb befejezzük a munkát, és ne az utolsók között kullogjunk — mondja Héjas Béla járási főag- ronómus. — Sajnos, sok nehézség­gel kell megküzdeni. Már átcso­portosítottuk az erőgépeket, s azok a tsz-ck, ahol befejezéshez ' közeledik a munka, segítenek más j szövetkezetnek. A tótkomlósi Vi- j harsarok és Haladás Tsz Csanád- j apácának, Békéssámson Puszta- j földvárnak, a nagyszénási Lenin a helyi Dózsának adott át szállító­gépet, s így segítik egymást a já­rás többi szövetkezetei is. — A szeghalmi járásból a hét végén 20 MTZ-t kaptok, pótkocsi­val — szól közbe Varga elvtárs. — Csak aztán munkát is adjatok neki. Mindegyik gép két trakto­rossal jön. Nappal szállíthatnak, éjszaka pedig szánthatnák. — Kell is a segítség — mond­ja Héjas elvtárs. — Csakhogy né. hány tsz szinte elutasítja a felé­je nyújtott kezet. Csanádapácán csak sok vita árán sikerült meg­győzni a vezetőket: fogadják el a felajánlott gépeket. „Nincs hova elszállásolni az embereket, nincs ágy és takaró-.” Ehhez hasonló kifogásokkal érveltek. Hát lehet egy vezetőnek így gondolkozni? — fejezi be méltatlankodva, s a kis szoba levegője megforrósodik a belső indulattól fűtött kifakadás- ra. Valóban lennének kerékkötői Csanádapácán a mélyszántás meg­gyorsításának? Árva DT az udvaron — még árvább eke a szántóföldön A Köztársaság Tsz udvarán mindenki figyelmét felkelti az ár­ván, elhagyatottan álló DT—54-es. A rákapcsolt eke kereke eltörött. Az irodában ott találjuk az el­nököt és a főagronómust is. Talán nem látják, hogy kinn áll a gép? Dehogynem,' éSak éppen nem tud. nak vele mit kezdeni, legalábbis a kérdésekre adott válaszból ez tűnik ki. — Mennyi még a szántanivaló? — ötszáznegyven hold. Három erőgép dolgozjk most, igaz, egy pillanatnyilag áll. Eltörött egy kerék — ezt állapította meg az elnök, s még hozzátette. — Tud. juk mi azt, hogy sürget a mun­ka, s azt is, hogy a jövő évi ered­mények a mélyszántástól függnék. De hát mit tegyünk? Lám ezzel tisztában vannak a tsz vezetői, mégis tehetetlenked- nek, nagy a szervezetlenség és még nem sokat tettek azért, hogy a betakarítás és szántás gyorsab­ban haladjon. A tótkomlósi Haladás két gépe a szállításnál segít nappal, éjsza­ka meg szánt. Árván búslakodik hát az eke a félig szántott baráz­da közepén. Arrébb, a kukorica- szárat huzatják le az út szélére — géppel... Az MTZ-k egy-egy pót­kocsit vontatnak a szállításnál. Senkinek nem jutott eszébe, hogy a tsz központjában árválkodó DT szánthatna a kinnmaradt eké­vel? Arra sem gondoltak, hogy a szárlehúzáshoz elég egy lófogat is, s az erőgépek két pótkocsit vontathatnak? Hány gép szabaduL na így fel? Nem kell különösebb számtani művelet ehhez és ahhoz sem, hogy mennyivel több földet szánthatnának fel naponta, ha ésszerűen szerveznék a munkát a tsz vezetői. Nagyobb felelősséggel Az Új Barázda Termelőszövet­kezet irodájában szintén ott ta­láljuk az elnököt. — Hogyan haladnak a szántás, sál? — kérdezzük, s a válasz meg. lepő. Kiderül, hogy az elnök nem sokat tud. Nem tájékozódott kel­lően a munka állásáról. A határt járva tudjuk meg, hogy 1200 hold még szántásra vár, s hogy a kukorica törését alig pár napja kezdték. — Más tsz-ben már el is felejtették ezt a mun­kát. — Még 120 hold kukorica töretlen, a szár 50 százaléka pe­dig nincs levágva és behordva. A tagság a krumpli szedésével volt elfoglalva még november köze­pén is. Vajon hogy akarják a szán­tást befejezni időben, ebben a termelőszövetkezetben? Hiszen most már minden szép őszi nap csak ajándék, s a rossz idő be­álltával megakad a munka. Nem gondoltak erre a tsz ve­zetői? A járás igen, s éppen ezért ide összpontosít minden felesleges erőt. Ez a segítség talán feléb­reszti a község- és a tsz-vezetők- ben a nagyobb felelősségérzetet. Kasnyik Judit «

Next

/
Oldalképek
Tartalom