Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-01 / 230. szám
IMS. október I. 4 Kedd $uík MúMlék. Népművészeti szőttestől a nonfiguratív mintájú, modern szőnyegekig Szemlélődés a Szarvasi Háziipari Ktsz-ben Akinek alkalma nyílik megtekinteni a Szarvasi Háziipari Ktsz- ben készülő népművészeti, háziipari termékeket, olyan jó benyom másokkal távozik, mintha egy szép, gazdag népi, iparművészeti kiállítást nézett volna meg. S ez nem túlzás. A háziipari ktsz 1952-ben alakult 47 taggal. Az elmúlt 11 év alatt sokat fejlődött nagyságát, termelését és cikkei minőségét tekintve. Ma az otthon dolgozókon kívül műhelyeiben és irodáiban száznegyven embert foglalkoztat. Központi helyét 1952 óta már háromszor kinőtte: a közeljövőben költözik negyedik otthonába. Jelenleg Szarvason négy műhelye üzemel, s Medgyesegyházán, valaPrágh Jenőné csuhéfonó népművész egyik tervével. mint Öcsödön is működik egy-egy részlege. A szövetkezet ma már kilenc profillal működik, műhelyeiben népművészeti szőttest, perzsa-, torontáli és rongyszőnyeget, hímzett bébiholmikat, csefiút és lányt tanítottak a háziipari mesterségekre.) A szövetkezet legtöbb termékét okleveles népművészek, iparművészek tervezik. Itt dolgoznak, terveznek Tóth István fazekas, Prágh Jenőné csuhéfonó, Pová- zsai Mátyásné szövő, okleveles népművészek, Szombati Lajos textilszakos iparművész, Latabár Károly iparművész. •Az egyes üzemekben, tervek alapján készült mintadarabokat az iparművészekből, népművész szakemberekből álló országos Népművészeti Tanács zsűrizi, s az egyes cikkek csak ezután kerülnek gyártásra. A készáru a népművészeti vállalat útján kerül a hazai népművészeti boltokba és külföldre. (De a ktsz termékei közvetlenül is kaphatók a szövetkezet saját kezelésű szarvasi boltjában.) Milyenek a Szarvasi Háziipari Ktsz cikkei? Külső formájukat nézve, s egy kissé önkényes felosztás alapján három fajtába sorolhatjuk a különböző termékeket: a népművészet, s a háziipar hagyományait megőrző darabokra, a teljesen modem formára törekvő, és a két stílus ötvözetét mutató cikkekre. A függönyre-, térítőre-, ruhára- való népművészeti szőtteseket «— melyekből tavaly 50 ezer métert adott át a belkereskedelemnek a ktsz — a Szarvas környéki szövőművészet hagyományai alapján készítik. Szabó Lörándné, a szövetkezet elnöke régi szlovák térítőkét, szőtteseket gyűjt, s azok motívumait használják fel a mintadaraboknál, majd a gyártásnál. Sok szőttesmintát tervez a 83 éves Povázsai Mátyásné népművész is. A csipkeverést szintén a népművészeti örökséget megtartva űzik a szövetkezetben. (Csipkéikkel évente megnyerik a Népművészeti Szövetkezetek Szövetsége pályázatának első díját.) szőnyegek, (Szombati, a fiatal iparművész most a szövetkezet tizedik profilját alakítja: modem mintájú goblein-szövéssel kísérleBárány Teréz és Ötvös Józsefné modem mintájú szőnyeget sző. tezik) a viscosa anyagból — ismert nevén nylonszalmából — készített táskák mintadarabjai, Prágh Jenőné bájosan groteszk csuhé állatfigurái, s a 130 forintos, melírozott banánsárga, rozsdaszínű, kék twistpulóverek. A tervezők jól ötvözik egybe a népművészetet a divattal, a modernnel, s e termékek is bizonyítják, hogy a különböző tiszta stílusok — akár a művészetben — az iparművészi igénnyel készített darabokban is, új hatást eredményezve, szépen megférhetnek egymás mellett. Padányi Anna Özembe helyezték a szeghalmi törpevizmsívet Szeghalmon már hosszabb ideje építették a törpevízművet, melyhez a lakosság társadalmi munkával segített. A társadalmi munka értéke, mintegy 500 ézer forint volt. A törpevízművet az elmúlt hónapban helyezték üzembe, s ezzel nyolcezer család ivóvízszükségletét biztosították. A lefektetett csőhálózat összes hosszúsága 40 kilométer. A szükséges nyomást egyelőre egy 100 köbméteres hidroglóbusz biztosítja, melyet a későbbiekben 200 köbméteresre cserélnek ki. Nagy Lajossal, a Férfi Fehérnemű Gyár békéscsabai gyárának műszaki vezetőjével az orosházi telepen találkozom. Ezt az alkalmat használom fel arra, hogy megkérdezzem: mi a véleménye az üzemről, tapasztalható-e javulás a termelésben? Ö egy kicsit gondolkozik, aztán így kezdi: — Ha a sajtóról van szó, akkor óvatosnak kell lennem... Megnyugtatom, hogy pontos leszek. — Hát akkor talán azzal folytatom — mondja tovább —, hogy ebben az évben az átszervezés miatt, másrészt pedig a termelési feltételek hiányában nem tudták a tervüket teljesíteni. Mindössze 80—85 százalékos eredményt értek el. — A műszaki feltételek fokozatosan javultak és ezzel együtt javult a munkakedv is. Az elmúlt hetekben a termelés megközelítette, sőt szeptember 18-án például már meg is haladta a 100 százalékos napi tervteljesítést. Ezzel egyidejűleg javult a minőség. A munkafegyelem a lemaradás időszakában kifogásolható volt, jelenleg azonban már ilyen vonatkozásban sincs baj. Erről az ellenőrzés alkalmával meggyőződtem. De nézzük meg mi is, vajon hogyan dolgoznak most a ruhagyárban, milyen a hangulat és a munkafegyelem. Délután I óra 42 perc az idő. Három perc múlva kezdődik a váltás. A sorra kerülő műszak dolgozói még a folyosókon, lépcsőkön várakoznak. Beszélgetnek, nevetgélnek. Néhányan a kijelölt helyen a cigarettájukból az utolsókat szippantják. Bent a munkatermekben gépük fölé hajolnak az asszony- és lányfejek, fürge Figyelmetlen volt — fának ütközött Tegnap, hétfőn reggel nem sokkal 5 óra után a Békéscsaba és Gyula közötti útszakaszon Csomós János gyulai lakos figyelmetlenül vezette CH 31—14 forgalmi rendszámú Wartburg gépkocsiját. A kocsi fűtését akarta bekapcsolni, s eközben lehajolt a műszerfal alá. Mivel így nem látott ki az útra, s kezével feltehetően a kormányt is elmozdította, teljes sebességgel az útszéli eperfának hajtott. A szerencsétlenség következtében Csomós János súlyos sérüléseket szenvedett, a gépkocsin mintegy 10 ezer forintnyi kárt állapítottak meg. kezek a munka megszokott ritmusában helyezik a tűhöz a munkadarabokat. Az utolsó perceket is kihasználják. Csengetnek. Kinyílnak az ajtók és szinte tódulnak be a váltósok. Mindenki siet a gépéhez, amit a bentiek gyorsan megtisztítanak, rendbe hoznak. Ez a szabály és az illendőség is. Senki sem várhatja, hogy utána más takarítson. Néhány szót váltanak még egymással. A régiek megmagyarázzák a feladatokat az újaknak. Csak röviden. Egy perc se vesszen kárba. A hatalmas terem valami megzavart hangyabolyhoz hasonlít Mindez azonban rövid ideig tart. Az újak már ott ülnek a gépüknél és akiket váltottak, gyorsan elhagyják a termet. A varrógépek egybeolvadó zúgása ismét erősödik. Az 5-ös varroda piros műszak 154-es szalagját, a zöld műszak 153-as szalagja váltotta fel. Kraj- csovics Júlia az első, aki a gépet megindítja. Aztán a többiek jönnek sorra... Csak a szalag végén várakoznak néhányan. Még a váltás előtt egy kis torlódás állt elő a munkában. Most azonban ez is rendbe jön. Szatmári György, a gyár párttitkára az óráját nézi. — Tíz perc sem telt el a csöngetés óta. Néhány hónappal ezelőtt előfordult, hogy egy óra is kellett, amíg minden a rendes kerékvágásba zökkent — mondja. Az okát már ismerjük. Erről beszélt Nagy Lajos műszaki vezető. A munkához kedv is kell. Lássa a célját és az eredményét az ember. Régebben „kirabolták a szalagot” — magyarázza Szatmári elvtárs. — Ez úgy történt, hogy a befejező résznél kisegítették egymást. Legyen minél több kész fehérnemű. így aztán a váltók közül többen nemegyszer másfél órát is várakoztak, amíg munkadarab került a kezükbe. Bezi Józsefné szalagvezető most éppen cérnát ad ki. Ö maga viszi oda azoknak, akiknek szükségük van rá. Neki kell észre vennie mindent, hogy fennakadás ne legyen a munkában. Gépről gépre jár, magyaráz, segít. Egy perc megállása nincs. — Kitűnően vezeti a szalagot, a szívét is beleadja a munkába — jegyzi meg Szatmári elvtárs. Ő pedig a beosztottjait dicséri. Különösen Szecskó Ilonát, Koczka Pálnét, Héjjá Bálintnét és Pau- csik Ilonát Csuhából készített figurák. Útépítési körkép répárut, játékot készítenek, ezenkívül a ktsz foglalkoztat kosárfonókat, kézi kötőket, s egyéb kézi- munkázókat. Évi termelése egymillió forint értékű. A szövetkezet fejlődésében közrejátszott, hogy Szarvas és környékének régi népművészeti és háziipari múltja van. (Már kétszáz évvel ezelőtt a Tessedik-féle gazdasági iskolában háromszáz Nagyon szép darabokat láthatunk a szövetkezet modern termékei közt is, amelyek a tervezők s kivitelezők népművészeten csiszolódott, de az új formákat előszeretettel átvevő s tovább fejlesztő, jó ízlésről tanúskodnak. Különösen tetszettek a Szombati Lajos tervei alapján készült, kártolt gyapjúból szőtt, két-három színből kevert, nonfiguratív mintájú Megyénkben az idén 46 millió 300.ezer forintot költenek az utak korszerűsítésére és felújítására. Több, tavalyról áthúzódott építést fejeztek be, illetve fejeznek be. A békéscsabai úthálózat és a Békéscsaba—Doboz közötti út korszerűsítésével december 31-ig akarnak végezni. Hamarosan átadják rendeltetésének a Mezőbe- rény—Gyoma közötti utat. Ennek az építése jövőre fejeződött volna be, de az építők meggyorsították a munkát. Tavaly kezdték meg a Mezőkovácsháza—Kaszaper közötti útszakasz „felfrissítését” 10 millió forintos költséggel. Az út műszaki átadása még a jövő héten megtörténik, ézeghalom főutcájának aszfaltozása az idén befejeződik. Már átadták rendeltetésének a debrecen—szegedi út köröstar- csaj átkelési szakaszán felújított Í kanyart. Jövőre a falun átvezető út építéséhez látnak hozzá. Tótkomlóson — a jövő évi útépítés miatt — hét és fél millió forintért terelőutat építettek s így a falunak két aszfaltozott útja lesz. Felújították a Sarkad—Sarkadi Cukorgyár közötti 2800 méteres, a Füzesgyarmat község és vasútállomása közötti 1240 méteres, valamint az Orosháza—Nagyszénás közötti utat. A tervek szerint jövőre 59 millió forintra emelkedik az építésre fordítandó összeg A Gyula—Fúrta közötti út Sárkadkeresztúr állomásától a megye határáig tartó részét aszfaltozzák, korszerűsítik a vésztő—bölcsipusztai út elágazásától Körösújfaluig vezető utat, a Biharugrai Halgazdaság bekötő útját és inás utakat. Lapozzuk vissza a szalag egyéves történetét is. Tavasszal sorozatosan követték egymást az átállások. Sokszor két-három naponként új gyártmányra tértek át. Ez visszaesést okozott, de pár nap alatt ismét felverekedték magukat 100 százalékra vagy annál még többre is. A napi termelési jelentések nagy küzdelemről tanúskodnak. Most azonban már nyugodtabb a helyzet. Kevesebb az átállás, hosszabb ideig gyártanak azonos fajtájú árut. így aztán alig fordul elő, hogy egy nap nem érik el a 100 százalékot. Legtöbbször azonban jóval magasabb a teljesítményük. De az egész gyár mintha újjáéledt volna. Mindenki arra törekszik, hogy ez az év is eredményesen záruljon. Felveszünk változó munkahelyre VASSZERKEZETI LAKATOS, CSŐSZERELŐ LAKATOS, AUTOGÉNHEGESZTŐ ÉS VILLANYHEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat orosházi kirendeltsége, Orosházi Üveggyár területén. 84909 Pásztor Béla
