Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-01 / 230. szám

1963. október 1. 5 Kedd-------------------------------­w vim§ßv$lAf$b Mandrin kapitány Színes, szélesvásznú, ólasz—francia filmet mutat be szeptember 26-tól október 2-ig a békéscsabai Szabadság mozi. A film fősze­replője Georges Riviére. A századik születésnap te megkövesedett benne. A szo­ciális otthon vezetőjétől kérdezi: minden vendégnek, aki őt köszön­ti, kezet csókoljon? Most neki csókolnak kezet, tisztelik, becsü­lik. Ahogy ül ágya szélén, fejken­dője hátracsúszik. A haja mint a leesett hó, s nem ritka. Az arcá­hoz nyúl.5 — Tatán egy picikét dagadt? — Egyáltalán nem. Sőt, mamika a századik szüle­tésnapjára megszépült — hallani mindenfelől. Az arcán a bőr ru­galmas, ráncnak „nyoma” sincs. Mi ennek a titka? Válasza egy­szerű: egész életén át csak házi­szappannal mosakodott. Lehet-e ez a mai nő számára kozmetikai tanács?... Amikor a fényképezéshez ké­szülődött, kérte az intézet veze­tőjét, úgy kösse meg a kendőt, j hogy csinosan álljon, mert ő a fényképen is szép akar lenni. Egy évszázad nagy idő. Két nemzedék, két korszak. A ma az idős asszonynak nyugodt, békés öregkort jelent. Hát éljen még so­káig, lássa, élvezze ezt... —sik Meghitt nyugalommal ül az ágyán. Éjjeliszekrényén virág­csokrok. Aki először jár Gyulán, a Fővárosi Szociális Otthonban, a környezetből láthatja, hogy itt ma október elsején nagy ünnep van: Szarvas Lajosné százeszten­dős. Körülrajongják gondozott társai és a személyzet. 1954 óta él közöttük, mégis mindenki kíván­csi, milyen is az ember 100 esz­tendős korában. A tények bizo­nyítanak: Mamika — így hívják — ma is fürge észjárású, memó­riája kifogástalan. Maga öltözik, mosakszik. Jó étvágya van, gyógy­szerrel nem él. Jönnek a vendé­gek a nőtanácstól, a Vöröskereszt­től, jönnek az úttörők és a kötő­ipari vállalat szocialista brigádjá­nak tagjai. Gratulálnak az idős matrónának. A beszéd fő témája a 100 esz­tendő. Választ keresnek egy ki nem ejtett kérdésre: a hosszú élet titkára. Az idős asszonynak öt családja volt. Mindegyik meghalt. Egy unokát emleget, aki valahol az országban él, de 1954 óta még nem látogatta meg. Szarvas néninek ifjúsága leg­szebb napjaiban a cselédsors volt osztályrésze. Budapest úriházait járta, szobalánykodott, szobaasz- tzonykodott. Az alázatosság szín­KÖTEGYÁX Száznegvvenezer forint! Még lottónyereménynek is szép sum­ma! Ennyibe került a 70 gyermek, nelk nyugodt tanulás utáni időt biztosító napközi. Már át is adták nekik. Hetvenezer forint! Az nem csekélység. Ebből az összegből a kötegyáni sportolóknak öltözőt építettek és még a sportpálya be. kerítésére is futotta belőle. Száz­hatvanezer forint! Ennek a tekin­télyes összegnek a segítségével a község villanyhálózata teljesen kiépül, ötvenezer forint! A ta­nácsi kezelésben lévő épületek idei tatarozására. Még az idén ki­csinosítják a háromszáz személyes művelődési otthont vagy leg­alábbis megkezdik. Két-három esztendőn belül teljesen átalakít­ják. Jövőre 80 ezer forintot költe­nek járdaépítésre Nemcsak az élőkre, a holtakra is gondolnák. Idén tisztességes kerítést húznak a temető körül, 1965-ben pedig elkészül a ravatalozó. Azonban mégiscsak az élőké az elsőbbség. Elhatározták, hogy portalanítják az utakat. Nem locsolgatással, ha­nem bitumenezéssel. Patkot csi­nálnak, ahol csak lehet és az ut­cákat fásítják. 0 község egyetlen termelő­szövetkezete uralja a határt. Tag­jai 5200 katasztrális holdon gaz­dálkodnak. Hogyan, miként, mi­lyen eredménnyel? Mennél több emberrel beszéltem erről, annál erősebb lett bennem a meggyőző­dés, hogy a kötegyáni „tsz-hely- zet” külön cikket érdemel. Meg­értésül azonban annyit, hogy a múlt évben csak 12 forintot je­lentett náluk egy munkaegység. Azóta új vezetőséget választot­tak A feltámadt bizakodásra és munkakedvre igazolásul csak annyit, hogy idén már 20 forin­tot terveztek! Köztudott, hogy termelőszövetkezeteink erős több. ségénél ez rég túlhaladott nívó, de náluk, akik a mélypontról most törekednek felfelé, az önmagukra találás biztató jele mégis. Mint megyénk minden községének, Kö. tegyánnak is a termelőszövetkezeti termelés a fő jövedelmi forrása. Bővíteni, mélyíteni kell ezt a for. rást, hogy bugyogás helyett ömöl­jön, áradjon belőle az élet! Ha az eddigi szerény lehetőségek elle­nére is annyi mindenre futotta a községnek, miként azt az elején soroltam, akkor eredményes gaz­dálkodás esetén a bőség helyévé változtathatnák Kötegyánt lakói. — Rajtunk, fiatalokon ez nem múlik — mondja Székely Margit, a község KISZ-titkára munka­helyén, az óvodában, ahol beszél­getünk Szavai alapján kibontako­zik a kötegyáni fiatalok magatar­tása, jelleme. Dolgosak és szere­tik a szépet, ebbe foglalható mindaz, amit munkában, tanulás­ban, szórakozásban mutatnak. A kiszesek járnak elől. Nemcsak a termelésben jeleskednek, hanem ennek a jeleskedésnek az ösztön­zőerejét is meglelték. Mindany- nyian tanulnak valamilyen for­mában. Részt vesznek a József Attila olvasómozgalomban, a Ba­laton partján tábort építettek az úttörőknek, a kötegyáni óvoda ud­varán pedig játékboltot, játékcuk­rászdát és hasonló kedves létesít­ményeket emeltek a kicsinyeknek. Színjátszó csoportjuk a járási kulturális szemle alkalmával elő­adta Tabi László: Esküvő című Az „M—55" baktériumok eltüntetik a rákos sejteket Osztrák orvospár sikeres kísérletei Becs Moeses professzor, a grázi egye­tem higiéniai intézetének vezető­je és ugyancsak kutatóorvos fele­sége nagy érdeklődést keltő ered­ményeket értek el a rosszindulatú daganatos betegségek kutatásá­ban. Egy általuk felfedezett „M— 55” elnevezésű .baktériumtörzs a szervezetbe jutva, elpusztítja a daganatokat. A sikeres állatkísér­leteknél intravénás injekció ré­vén kerülnek a szervezetbe az egyébként egészen ártalmatlan baktériumok, amelyeknek külön­leges tulajdonsága, hogy azonnal utat találnak a rosszindulatú da­ganatokhoz. Ott rohamosan kifej­A jövőben a rokkantsági és az özvegyi nyugdíjügyek intézésében is segít a szakszervezet A nyugdíjazás előtt állóik megelége­déssel tapasztalják, hogy nyugdíjügye­ik intézésében hatékony segítséget kapnak üzemükben, s mire nyugalom­ba vonulnak, járandóságukat már az első hónaptól kezdve pontosan kézbe­síti a postás. Mindez az üzemi nyug­díjelőkészítő bizottságnak köszönhető, amelyeknek hálózata most már szin­te az egész országra kiterjed. Budapesten és az ország hat na­gyobb megyéjének vasipari üzemeiben megvizsgálták a nyugdíj előkészítő bi­zottságok tevékenységét, s azt rend­kívül hasznosnak találták. E bizottsá­gok segítsége immár a nyugalomba vonulók 80 százalékára kiterjed, s te­vékenységük egyre bővül. Különféle adminisztrációs okok miatt 1962-ben még átlagosan 31 napig kellett vára­kozni az első nyugdíjra, ez a várako­zási idő a társadalmi bizottságok köz­reműködésével Budapesten 19, Nóg- rád megyében IS, Fejér megyéiben 12 napra csökkent. Mintegy százötven vasipari üzemiben a társadalombiztosítási kifizetőhelyek munkáját Is ellenőrzik a szakszerve­zeti aktivisták, hogy elejét vegyék kü­lönféle törvénytelenségeknek. Ügyel­nek arra, hogy a dolgozóik az utolsó fillérig megkapják táppénzüket, csa­ládi pótlékukat vagy a gyógykezelésre utazók az útiköltséget. A jövőben még szélesebb körű se­gítséget akarnak nyújtani az arra rá­szorulóknak a társadalmi bizottságok. A nagyobb üzemekben az öregségi nyugdíjakon kívül a rokkantsági, az özvegyi vagy a szülői jogon járó nyugdíjak és az árvák ellátásának ügyében is hatékonyan támogatják a dolgozókat. (MTI) lödnek, elszaporodnak, s ily módon elpusztítják a daganatot. Moeses professzor, akinek mód­szerével Nyugat-Németországban és az Egyesült Államokban is kí­sérleteiket folytatnak, kijelentette: elvben lehetséges a gyógy el jár ás embereken való alkalmazása is, de a kutatások jelenlegi szakaszá­ban — bármennyire biztatóak is az eredmények — az embereken való kísérletek még koraiak len­nének. (MTI) m u s o r o Október 1-én este fél 8 órakor Ma­kón: LEANYVASAR OKTOBER 1. Békési Bástya: A két „N” úr. Bé­késcsabai Brigád: Egy nyár története. Békéscsabai Szabadság: Mandrin kapi­tány. Békéscsabai Terv: Oldás és kö­tés. Gyomai Szabadság: Csodálatos vagy Júlia. Gyulai Erkel: Amíg az utolsó vendég elmegy. Gyulai Petőfi: Szélvihar. Mezőkovácsházi Vörös Ok­tóber: Üt a kikötőbe. Orosházi Béke: Korzikai testvérek. Orosházi Partizán: Korzikai testvérek. Sarkadi Petőfi: Farkasok közt védtelen. Szarvasi Tán­csics: Ketten a túlvilágról. Szeghalmi Ady: Az elhagyott férj, — fi A vígjátékát. Ennek alkalmi érde­kessége is volt. A darab fiatal sze- relroespárját alakító Kocsis Ilona és Szabó János a valóságban is megszerették egymást. Szeptem­ber 21-én volt az esküvőjük. Kötegyán sportszerető köz­ség. Lovasszakosztály, labdarúgó­csapat, férfi és női röplabdázók a listán. A női röplabda-csapat olyan jó, hogy megnyerte a járási spartakiádot és a pestiek meghív­ták vendégszereplésre őket. A he. lyi sportélet lelkesítője és egyik szervezője dr. Kocsis Gyula ál­latorvos. • Elhagyható egy község anél­kül, hogy be ne kukkantana az ember a tanulás hajlékába? A kötegyáni általános iskola fő. épülete nyolctantermes, emeletes és modem. Mielőtt azonban a Kos. suth utca felől odajutna az em­ber, útjába esik a régi iskolaház. Itt Táncsics Mihállyal találkoz­tam, Petőfi és Kossuth korának nagy magyar forradalmárával. Az épület falán ugyanis ezeket ol­vastam egy márványtábláról: Itt kapott menedéket 1849-ben Tán­csics Mihály. (Ezután idézet kö­vetkezik Táncsics: Életpályám cí_ mű életrajzi regényéből) „... sor­som Kötegyánba vezérelt, hol a református pappal, Osváth Imré­vel ismerkedtem meg, mi nem volt nehéz dolog, mert a Munkások | Újságát nemcsak járatta volt, de | dolgozatokat is küldött bele. ö azt ajánlotta, hogy fogadjam el a rektortanítói állást”. Ez a földszintes kis épület fo­gadta hát be falai közé egykoron a nép igazi barátját, a munkásigaz­ság akkori szószólóját... Hz iskolában éppen haza csen. gettek. Özönlik kifelé a tenger gyerek. Meglep, hogy legtöbbjük nem a nagykapu felé igyekszik, hanem az udvarban felállított út­törősátrakhoz siet Kopácsolnák, munkálkodnak... Éndrédi Károly, az iskola fiatal igazgatója meg­magyarázza, hogy lányai, fiai előtt szinte elmosódott az iskola és az otthon közti határvonal. Otthono. san érzik magukat itt s a szülői házban is megmaradnák figyel­mes, szorgalmas, vidám tanulók­nak. Életük változatos., Mint út­törők, a járás legjobbjai közt van­nak. Leveleznek sok ország szám­talan gyermekével A politechni­kai munkát annyira kedvelik, hogy az ott tanultak alapján még az iskola tatarozásában is bele- belesegítenek. Legutóbb például ablakvédőkereteket készítettek. Segítettek a termelőszövetkezet betakarítási munkáinál is. A ka­pott pénz egy része úttörőfelsze­relésekre fordítódott, más része — egyéni ösztönzésként — a tanulók zsebébe, onnan a papírboltba ván­dorolt, füzet, tanszer lett belőle. Az iskola tisztasága szinte meg­lepő. Vigyáznak is rá nagyon Az igazgató, olyan pénzből, amit az iskola kollektívája keresett, ol­csó, de mutatós szőnyegeket akart vásárolni minden osztály padsorai közé. Szép is lenne, a parkettet is kímélné. A felügyeleti szerv azonban azzal a furcsa in­dokkal, hogy még más iskolában nincs ilyen, nem engedélyezte a dolgot. Kár­Távozóban megállók a földszin­ten lévő ifjúsági bolt előtt. Méh­rajként fogják körül a gyerekek. A bolt az iskola Asztalos János úttörőcsapatának a kezelésében van, 100—150 forintot forgalmaz naponta, filléres árukból. Délután hagyom magam mögött a községet. — Szervusz Kötegyán! Intek neki bizalmasan. Nem cso­da. Ez alatt a rövid idő alatt is a szívemhez nőtt. Huszár Rezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom