Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-31 / 256. szám
1M3. október 31. 5 Csütörtök Az őszirózsás forradalom A csillagászok segítője: a rádió A forradalom már egy év ték — és az utolsó ereiével O J egy óta szinte mindennap várható volt. Amióta az orosz proletariátus megdöntötte a burzsoázia uralmát és létrejött a világ első munkásállama, amióta megjelent a szovjethatalom dektrétuma a békéről — Magyarországon is mindenki tudta, hogy elérkezik ide a forradalom, amely véget vet a céltalanul pusztító világháborúnak. A forradalom szellemét hozták a felbomló frontokról hazatérő katonák, annak előszele volt a gyárakban egyre növekvő sztrájkmozgalom. A matrózok lázadásai, a parasztok első, bár még többnyire szervezetlen megmozdulásai. 1918 októberében már minden feltétel megérett a forradalomra. A magyarországi viszonyok — akár egy évvel előbb az oroszországiak — előbb polgári forradalmat követeltek, amely a proletariátus vezetésével majd tovább fejlődik szocialista forradalommá. A nagytőkéseknek azonban nem volt érdekük a forradalom —, ők már a régi, föld- birtokos uralkodó osztállyal addigra annyira összeforrtak, hogy érdekeik a félfeudális- félkapitalista viszonyok fenntartását követelték. A burzsoázia kisebb része akart rsak változást: elszakadást Ausztriától, szövetséget az angol- francia—amerikai tőkésekkel. A tömegek maguk mellé állítása érdekében követelték az általános, titkos választójogot és más, polgári szabadságjogokat is. Október 17-én Tisza István, a kiegyezés utáni rendszer legerőszakosabb képviselője bejelentette a parlamentben, hogy a monarchia elvesztette a háborút. Ettől kezdve már szinte naponta követték egymást az események. Október 28-án nagy tüntetés zajlott le Budapesten, a tömegek Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését követelték — és az utolsó erejével védekező monarchia rendőt- sortűzzel válaszolt. A következő napon általános sztrájk volt Budapesten, október 30-án pedig a Nemzeti Tanács — szinte akarata ellenére átvette a hatalmat, fővárosi és vidéki államigazgatási szervek, üzemek, vállalatok egymás után jelentették be csatlakozásukat a Nemzeti Tanácshoz. A három párt koalíciós kormányt alakított, Károlyi Mihály vezetésével. A forradalmat éltető tömeg virágesővel ünnepelt: a kétfejű sas helyét mindenütt elfoglalta — az őszirózsa. De a forradalom — azon túl, hogy a választójogot, a gyülekezési és sajtószabadságot biztosította és november 16- án a Habsburg-ház trónfosztását is életbe léptette —* nem tudott következetes lenni. Egy-egy forradalmi vívmány megvalósítását kétannyi visz- szalépés követte. Alighogy megalakultak a munkás-, katona- és paraszttanácsok — az államhatalom sok helyen fellépett ellenük, csendőrök és katonai repülőgépek támadtak a földet követelő parasztságra. Szükség volt szervezett, igazán forradalmi erőre, amely következetesen továbbviszi a forradalmat. 1918 november 20-án megalakult — Oroszországból hazatért magyar forradalmárokból, az itthoni baloldali csoportosulások tagjaiból és a szociáldemokrata párt néhány baloldali vezetőjéből — a Kommunisták Magyarországi Pártja. Az őszirózsás polgári demokratikus forradalom minden következetlensége, minden hibája ellenére előrelépés volt, s hozzájárult ahhoz, hogy a magyar proletariátus a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetésével elkészülhessen a következő lépés, a szocialista forradalom kivívásához. I Várkonyi Endre Ma már szinte el sem tudnánk életünket képzelni rádió nélkül. A hírközlésben, művelődésünkben, szórakoztatásunkban elsőrendű szerepet tölt be. A modem csillagászat sem dolgozhat rádió nélkül. Míg nem volt rádió, addig a pontos időt minden országban az égitestek mozgásából a csillagászok állapították meg. Ma már elegenszattal is foglalkozó rádiótechnikus, G. Reber ismételte meg. Sőt a kísérleteket továbbfejlesztve, elkészítette az első rádiótávcsövet, mely az égbolt különböző tájai felé irányítható volt. Tudjuk, hogy a fény-, a hő- és rádiósugárzás között csak egymástól eltérő hullámhosszuk miatt van különbség. A csillagászok az Megkezdték a munkát a miskolci szputnylk figyeld és csillagvizsgáló állomáson. A DIMAVAG-ban készült 306 mm átmérűjű, tükrös-rendszerű csillagászati távcsövei dő, ha a világ néhány nagyobb obszervatóriuma — moszkvai, párizsi, greenwichi — órájához igazítjuk óránkat. Ezek az intézmények végzik el az időmeghatározás nehéz és fárasztó munkáját. Így csak egy megfelelő rádiókészülékre van szükségünk, »hogy megtudhassuk a csillagászok által ellenőrzött pontos időt. A pontos időközléssel még nem merült ki a rádió szerepköre. 1931-ben egy érdekes felfedezés látott napvilágot, amelynek akkor még nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. A BELL telefonlaboratórium mérnöke, K. G. Jansky kimutatta, hogy a világűrből rádióhullámok érkeznek. Ezt a kísérletet csak egy csillagáverékedésbe. és beszakította egy ember koponyáját. Két hónapot le is ült érte. A lovat, a maga módján, sajnálta ő is. De mégse bánkódott túlságosan. Még inkább megkönnyebbült, amikor meghallotta, hogy közösbe viszik az igákat. Mert féltette a férjét. Attól tartott, hogy bajba kerül, ha egyszer rajtakapják az erdő dézsmálásán. Az emberek újra koccintottak. — En elhajtok előlük — fo- gadkozott Krucsó akadozó nyelvvel, de azért nem mozdult a borospohár mellől. Margit csakhamar visszatért küldetéséből. — Itt vannak Menyuséknál. Sándor bátyám fiánál — újságolta kipirult arccal. — Menyus elvállalt négy párat, ott lesz nála, ő gondozza. A többi lovat mind elhajtották László-major felé. Vazul apja szinte megkövültén hallgatta. Segélykérőén nézett a többiekre és alig bírt megszólalni. — Az én Menyusom? ... Hát megzavarodott ez a fiú teljesen?... Az ember már a saját fiában sem bízhatik?... Arca vonaglott, s homlokára szorítva kezét, ki tántorgott a szobából. A küszöbön imbolyog- va állt egy ideig, már attól lehetett tartani, hogy előrebukik és elterül a földön. A másik két férfi tehetetlenül bámult utána. Valami zavart ijedtség fogta el őket. Szégyenéi félelemérzés, maguk se tudták volna megmondani, miért. Krucsó is feltápászkodott a székről. Közben meglökte az asztalt és felborította a poharakat. A kockás, tiszta térítőn patakként csordogált a piros bor, mint a vér. Hörcsög-Budai emelkedett fel utoljára az asztal mellől. Arca ijesztően élsápadt, hörögve tört fél belőle a szó. — Beléjük vágom a vasvillát! Ide nem jönnek be! Félesége ijedten állt elébe. — János, az Isten szerelmére, mit akarsz? ... Bajt hozol magadra meg ránk is ... Az ember meg se hallotta. Csikorgatta a fogát és vadul szitkozódott. Margit is sírós hangon kérlelte: — Édesapám, édesapám!... más is odaadta... ott beszélgetnek az emberek a gyepen ... — Eredj irmon, eredj! Te is menj, Margit! Majd én elintézem őket, az átkozottakat. — Azt se tudod, mit beszélsz! — lépett hozzá közelebb a felesége kétségbeesve. Budai félretaszította és kirohant az udvarra. Szétnézett egy pillanatig, mintha keresne valakit. Azután az istállóhoz ment, betámasztotta az ajtót és lelakatolta. Innen a trágyadombnak vette az irányt. Kirántotta a vasvillát a gőzölgő trágyából, majd odatámasztotta a ház falához. A két nő kijött utána. Döbbenten nézték. — Anyám, én szólok Sütős Jenő bátyámnak, míg baj nem lesz. Az asszony még mindig tehetetlenül állt. Haját összeborzolta a szél, arcába csapta. Szeméből lassan peregték a könnyek, némán sírt, csak a teste rázkódott, mintha ostorral vernék. A férje most vette észre. Gorombán ráförmedt. — Megmondtam, eredj innét! Nem kelletek most ide. — János, hallgass rám .., A részeg ember most a szal- mafedeles, nyitott kis színhez szaladt imbolyogva. Felkapta a nagy fejszét, fenyegetően megrázta. Felesége felsikoltott. Kendő nélkül, egy szál ruhában rohant a lány után. Nem törődött most a szégyennel, hogy mit szólnak hozzá a szomszédok. Nem is magát féltette, hanem még mindig a férjét, hogy részegen valami jóvátehetetlen bajba kerüL Csend lett. Hörcsög-Budai megállt az udvar közepén mozdulatlanul. Úgy érezte, ezzel a nappal lezárult régi élete. És a remény is, hogy valamikor visszatérnek a hangos szótól zsongó piaci napok, a vásár utáni kocsmázások. Feje mgszédült, egy pillanatra elsötétült előtte a világ. Megrázta magát. Nem engedi a lovait! Történjék bármi, innen nem viszik el, amíg ő mozogni bír. (Folytatjuk) dolgoznak a csillagvizsgálóban. égitesteket nagy fényerejű optikai lencsékkel, tükrökkel felszerelt távcsövekkel vizsgálják. A világűrből hozzánk érkező rádióhullámok felfogására nincs szükség csiszolt tükörfelületre. Ezek már a dróthálóról is visszaverődnek. Ezért dróthálóból hatalmas parabolatükröket készítenek, melynek gyújtópontjában van a vevőantenna. A világűrből érkező rádióhullámok zörej formájában jelentkeznek a felvevőkészülékben. A legerősebb zaj akkor érkezik hozzánk, ha a készüléket a Tejútrendszer felé irányítjuk. Ez az úgynevezett galaktikus zaj a Sag- gittariús csillagkép, vagyis a Tej- út-rendszer középpontja felől érkezik hozzánk. Ennek okát ma még nem tudjuk. Annyit már sikerült kimutatni, hogy a sugárzás irányában két távoli csillagváros halad át egymáson. Tehát sok esetben ilyen kozmikus összeütközésről tudósítanak bennünket a rádióhullámok. A tapasztalatok azt Is mutatják, hogy a rádióhullámokat főleg a csillagok közötti hidrogéngázból álló felhők bocsátják ki. Ezek hullámhossza 21 centiméter. A gázok, illetve ködök segítségével sikerült meghatározni a Nap helyzetét a csillagrendszerben. Sokan nem is gondolják, hogy a második világháborúban a légierőknél alkalmazott radarkészülék szintén a csillagászati kutatás egyik eszköze lett. A radarkészülék hullámokat bocsát ki, melyek a repülőgépről visszaverődnek a készülék vevőberendezésébe. A rádióhullámok kibocsátási és beérkezési idejéből adódó különbözeiből meg tudjuk mondani, hogy a repülőgép milyen távolságra van tőlünk. Az elmúlt világháborúban az angol légierőknél a radarkészülék- kezelők azt tapasztalták, hogy a készülék akkor is jelzett rádióhullámokat, mikor adás nem is volt. Azt gondolták, hogy ezek ellenséges zavaró adások. De aztán kiderült, hogy ezek a rádióhullámok a Napból érkeztek a radarkészülékekbe. A radar segítségével közvetlenül is megmérték a Hold távolságát. Nagy segítséget nyújt a radar a meteorok pályájának megállapításában. Ezek az apró égi- testecskék a Föld légkörébe kerülve, a levegővel való súrlódásuk miatt felizzanak, elégnek. Nagy részük távcsővel meg sem figyelhető, nappal meg nem is látható. Ezeknek adatait a radar segítségével pontosan megállapíthatjuk. A felsoroltak csak a rádió alkalmazásának főbb lehetőségeit mutatták be. A csillagászok számára a rádiótávcső és a radar eddig is sok kérdésre adott választ, melyek eddig megoldhatatlanok voltak. Thury Sándor TIT Békés megyei csillagászati szakosztályának elnöke. OKTÓBER 31. Békési Bástya: A púpos. Békéscsabai Brigád: En és a gengszter. Békéscsabai Szabadság: En és a gengszter. Békéscsabai Terv: Egy csepp méz. Gyomai Szabadság: Milady bosszúja. Gyulai Petőfi: Párbeszéd. Mezőkovácsházi Vörös Október: Megfelelő ember. Orosházi Partizán: Udvari bolond. Sarkad! Petőfi: Korzikai testvérek. Szarvasi Táncsics: Hogy állunk, fiatalember? Szeghalmi Ady: Vidám utazás. Az udvari bolond A kalandos filmek kitűnő szatírája az Udvari bolond című színes, kosztümös, zenés amerikai film. Könnyed játékossággal figurázza ki a jól bevált sémákra készült, giccsessé vált romantikus történeteket, s mindez egy ragyogó tehetségű, százarcú főszereplő, Danny Kaye személyében ölt testet. (Bemutatja az orosházi Partizán mozi, október 31-től november 5-ig).
