Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-01 / 230. szám
1963. október 1. 3 Kedd Kiválóan „rajtol“ a Kunágota környéki termelőszövetkezetek közös sertéshizlaldája Nem egykönnyen egyezett bele a hat Kunágota környéki termelő- szövetkezet tagsága abba, hogy együttesen egy közös nagyüzemi sertéshizlaldát hozzanak létre. Sok kifogást állítottak szembe vele. Többek között azt is, hogy nagyüzemben soha sem lehet olyan eredményesen, olcsón sertést hizr falni, mint kicsiben. A sóik pró és kontra érv után, több határidő-módosítással mégis elkészült a háromezer férőhelyes hizlalda, s ez év július 9-én be is népesítették 2450 darab 25—60 kiló közti súlyban váltakozó süldővel. A beállított süldők akkor együtt 327 mázsát nyomtak. Szeptember elsején, 2499 mázsa takarmány telepítése után, 715>, mázsa súlyúak voltak. A gyarapodás nem egészen két hónap alatt 238 mázsa, a takarmányértékesítés pedig 28,6 százalék. Kiváló eredmény ez, de még kiválóbb a következő szám: egy kiló húst 3,5 kilogramm takarmánnyal állítottak elő. Az országos norma 4,5 káló, azonban sok gazdaságban 6—8 vagy ennél több kiló takarmány fel- használásával állítanak elő egy kiló sertéshúst. Az is figyelemre, méltó, hogy egy kiló hús előállítási költsége 12—13 forint. KGST-kísérlelek Szolnokon a cukorrépa-betakarítás gépesítésére A Szolnoki Állami Gazdaságban a KGST megbízásából kísérletek kezdődtek szovjet és csehszlovák répakombájnokfcal. A kombájnok — a szakemberek felügyelete mellett — a gazdaság hatszáz holdnyi cukorrépatábláin dolgoznak. Az eddigi tapasztalatok szerint a gépek naponta 3—4 holdról szedik fed és fejelik le a répát, így negyven ember munkáját helyettesítik. A gazdaság és a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet szakemberei munka közben tanulmányozzák a gépeket és tulajdonságaikról jelentést készítenek a KGST-nek. (MTI) A közös vállalkozás igazgatósága arra számított, hogy 22 százalékos takarmányértékesítéssel átlag 110 kilogramme« súlyban kerülnek értékesítésre a sertések. De az ennél sokkal jobb, vagyis a 28,6 százalékos takarmányértékesítés lehetővé teszi, hogy a tervezett takarmánymennyi- ségen átlag 121 kilogramm súlyú sertéseket értékesítsenek. Szeptember 18-án szállították el az első 200 darabot a közös hizlaldából, s azok jóval határidő előtt átlag 122 kiló tiszta, azaz fizető súlyt nyomtak. Ezek a sertések 60—65 kilogrammosak voltak a két hónappal ezelőtti beállításukkor. S Az eddigi nagyszerű eredményeket megelégedéssel fogadták a közös vállalkozás vezetői, s már kezdenek kirajzolódni a következő évek fejlesztési tervei. Jövőre 7500, 1965-ben pedig 8400 sertést hizlalnak meg úgy, hogy akkorra két épülettel, vagyis 1200 férőhellyel bővítik a telepet. Egy még távolabbi terv szerint a mostani és az ezután építendőkkel szemben, újabb hetet építenek. Érdemes is növelni a telepet, mert itt kétharmaddal kevesebb munkabért kell fordítani a hizlalásra, mint a szövetkezetekben egyenként. A társult szövetkezetekben ugyanis egy-egy gondozó 200, a közös hizlaldában pedig egy- egy gondozó 600 sertést hizlal, s ráadásul sokkal rövidebb napi elfoglaltság mellett. A telepen reggel négytől délután kettő óráig tart a gondozók munkaideje, míg a termelőszövetkezetekben reggel 4-tői este 6-ig, 8-ig is. A közös hizlaldában dolgozók keresete természetesen nem csökkent a rövidebb munkaidővel. Legutóbb is átlag 2500 forintot vitték haza, de azok, akik kiváló súlygyarapodást értek él — ugyan, is a bérezés eszerint van megállapítva — csaknem 2800 forintot. K. I. A megyei tanács vb-elnökének felhívása a termelőszövetkezetek gazdáihoz Az ország kenyérgabona-szük- | szövetkezeteink megkésve, rosszul ségletének biztosítása nagy fele- előkészített talajba, szakszerűtlen lősséget ró a termelőszövetkezetekre. Ismeretes, hogy a mező- gazdaság évek óta nem termelte meg azt a kenyérgabona-mennyiséget, amennyire az országnak szüksége van. Ez nagy részben an. nak tulajdonítható, hogy termelőműtrágyázással, a szükségesnél kevesebb vetőmaggal, az előirányzottnál kisebb területen vetették a kenyérgabonát. Ehhez járult még a kedvezőtlen időjárás, a kifagyás és egyéb hozamcsökkentő tényezők. Mit kell tudni a bortermés bejelentéséről Megkezdődött a szüret. A termés betakarítása nagy munkát jelent, de gondot is. Sokan nem tudják mit kell tenni, hogy hivatalosan járjanak el és később ne legyen bosszúságuk azért, mert valamit elmulasztottak. A Békés megyei Pénzügyőri Parancsnokság tájékoztatott bennünket ezekről a tennivalókról. Mikor és hogyan kell bejelenteni a termést? A szüret befejezését követő hat napon belül — kaptuk a választ —, a területileg illetékes pénzügyőri szakaszon kell a termést bejelenteni. Erre a célra nyomtatvány van és ezt személyesen vagy postán lehet eljuttatni a pénzügy- őrségre. Ezeket a nyomtatványokat a községi tanácsok és a pénzügyőri szakaszok az igénylők részére díjtalanul adják ki. Ha valamilyen okból nincs ilyen nyomtatvány, levélben is be lehet jelenteni a termést. Szóbelileg nem. Bejelentés alá tartozik az ösz- szes mustmennyiség, tehát az is, amelyet már a szüret kezdetekor értékesítettek vagy felvásárlás címén az állami pincegazdaságnak átadtak. A szőlőként értékesített termést nem kel) bejelenteni. A törkölyön (héjon) való erjesztés esetében a kádak szőlőcefre- mennyiségét kell bejelenteni. Ezenkívül a törkölybort és a készletben lévő ó-bort is. A bejelentőlapon fel kell tüntetni a bor, must tárolási helyét, s ha ez válészbe kapnak és rémülten döbbennek rá: hova vezet a „megalapozatlan függetlenség”. Katanga „kilép" Kongóból Ugyanakkor — döntő csapásként — a millió nehézséggel küzdő Kongpt megfosztjuk legkomolyabb anyagi alapjától, legértékesebb kincses tartományától, Katangától. Itt a mi emberünk kezében van a gyeplő, itt aztán valóban minden úgy folytatódik, ahogy azelőtt volt. Kell-e mondanunk, hogy az a mammut-tröszt, amely a legjobban érdekelve volt ennek az állapotnak a fenntartásában, az Union Miniére teljes anyagi és politikai erejét latba vetette a terv megvalósulásáért? Csőmbe Elisabethvilleben felmutatta az önálló Katanga zászlaját, amelynek színei véletlenül megegyeztek a magyar lobogó színeivel, csak középen, az Union Miniére uralmának nem is titkolt szimbólumaként réz (!) színű máltai kereszt éktelenkedett. A piros — mondotta patetikusan kezét az égnek emelve Csőmbe — a vér színe, amellyel hajlandók vagyunk K^itangát megvédeni, a fehér, lelkünk tisztaságáé, a zöld pedig a reményé. Azóta bebizonyosodott, hogy a piros valóban a vér színe, de azé amellyel az Union Miniére uralmát Katangában fenntartja, a fehér, a fehér felsőbbrendűségé, a zöld pedig valóban a reményé, a katangái lakosság többségének reményéé, hogy egyszer az ő tartományuk is egy szabad Kongó része lesz. Csőmbe különben is szereti az élénk színeket. Az Union Miniére pénzén „köztársasági elnöki gárdát’ szervezett magának és olyan uniformisba bújtatta testőreit, amelyet egy nagyoperett jelmeztervezője is megirigyelhetne. És végrehajtják a Lumumbá- nak irányzott nagy gazdasági ^sapást: Csőmbe diadalittasan 52 millió dollár jelenti ki, hogy „a katangai tehén nem fog Lumumbának tejelni”. Ez annyit jelentett, hogy az Union Miniére valamennyi adót, osztalékot Csomóénak fizetett be. Nyílt és szemérmetlen szerződésszegés volt ez. A megállapodások értelmében természetesen Kongó központi kormányát illetné minden katangai jövedelmi forrás. A Katangából származó bevételek a központi költségvetés igen jelentős hányadát teszik ki. Katanga nélkül nincs életképes kongói állam- háztartás. Most már látjuk tehát, mi az a szerep, amit Csőmbe elvállalt... Az Union Miniére a legkülönbözőbb formákban csak 1961-ben 52 miliő dollárt fizetett ki jogtalanul Moise Csombenak. A vállalat vezetői az ezzel kapcsolatban érdeklődő nyugati újságíróknak cinkos mosollyal mondották: az Union Miniére nem politizál. Nekünk mindegy, kinek fizetjük az adókat, az osztalékokat. Mivel Katangában a tényleges hatalom Moise Csőmbe kezében van, ő kényszerít (!) bennünket arra, hogy neki fizessünk. A nyugati sajtó arra is rázendített, hogy Moise Csőmbe a katangai lakosság teljes támogatásával „kormányoz”. Ebből az az igazság, hogy a bábdiktátor törzsi alapon többé-kevésbé megszerezte a lélekszánf egy- harmadát kitevő Lunda-lörzs támogatását — de semmivel sem többet. A Time című amerikai - lap egy őszinte pillanatában így ír: „Még azt sem állíthatjuk nyugodtan, hogy Csőmbe a katangai lakosság felének nevében beszélhet. Ahogy elhagyja a lun- dák által lakott területet, a gyűlölet olyan hulláma veszi körül, hogy életét kockáztatja.’’ Csőmbe maga is érzi ezt és a belgák „divide et impera” politikáját folytatva rendszeres irtóhadjáratokra küldi lundáit számos más törzs, elsősorban a balubák ellen. Következik: A „borzalmasok”. tozik, 24 árával előbb értesíteni kell a pénzügyőri szakaszt. Ha a szüret több részletben történik, a rész-szüretek eredményét hat napon belül szintén be kell jelenteni. Ha időközben vásárolt a bortermelő valamilyen Italt, tehát ezzel gyarapodott a készlete, ez is bejelentési kötelezettség alá tartozik. Kit tekintünk bortermelőnek? Azt a természetes vagy jogi személyt, aki szőlőterület felett rendelkezik, azon termelést folytat és a terméséből mustot, bort állít elő. Ezek szerint tehát az állami gazdaság, a termelőszövetkezet, a termelőszövetkezeti csoport, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet hegyközség, az a tsz-tag, aki háztáji szőlővel rendelkezik, vagy átmenetileg egyéni szőlőművelést folytat. Az egyéni termelő fogalmába tartozik a szőlőtulajdonos, a haszonélvező, a haszonbérlő és a felesbérlő is. Ha a mustot vagy bort nem a termőterületen tárolják, a bejelentést a tárolóhelyen is meg kell tenni. Bejelentési kötelezettség vonatkozik azokra is, akik nem bortermelők, de szőlőből, gyümölcsből mustot, bort. állítanak elő. Milyen kedvezményben részesülnek a termelők és mit von maga után, ha valaki nem tartja be a rendelkezéseket? A termelőszövetkezetek a tagjaik részére kedvezményesen kiosztott borok után literenként 40 fillért, a többi termelők a háztartásban kedvezményesen elfogyasztható bormennyiség után csupán 80 fillér horforgalmi adót fizetnek. Aki a terméskötelezettségét nem teljesíti, adókedvezményben nem részesülhet. Nem kap adókedvezményt az sem, aki nem jelenti be a termését. A pénzügyőrség rendszeresen ellenőrzi a termelők borkészletét, sha valamilyen szabálysértést tapasztal, pénzbüntetést is kiszabhat. Mustot vagy új bort ó-borral összekeverni, valamint ó-bort törkölyre felöntéssel kezelni ugyancsak a pénzügyőrséghez való bejelentés után és annak ellenőrzése mellett szabad. A termésbejelentési kötelezettség vonatkozik egyéb, gyümölcsből erjesztés útján előállított borokra is. Mindezek együtt olyan következménnyel jártak, hogy megyénk a vártnál és a lehetségesnél több. száz, sőt több ezer vagonnal kevesebb búzát tudott adni az országnak. Végre el kell érnünk azt, hogy a ke- nyérnekvaló betakarítása után ne szégyenkezve, hanem bátran, a jól végzett munka tudatában állhassunk dolgozó népünk elé, mert nem kevesebbet, hanem többet tudunk adni kenyérgabonából. Termelőszövetkezeteinkben minden anyagi, műszálai és személyi feltétel biztosítva van e célkitűzés sikeres végrehajtásához. Csak az szükséges, hogy a termelőszövetkezetek tagjai és vezetői felelősségük teljes tudatában, becsületes helytállással úgy szervezzék és végezzék a vetési és egyéb őszi munkákat, - hogy eleget tegyenek a rájuk háruló feladatnak S az. erkölcsi megbecsülés mellett a rendelkezésemre álló lehetőséggel élve anyagilag is kifejezésre akarom juttatni, hogy milyen fontos feladatot végeznek azok a termelőszövetkezeti tagok, akik részt vesznek a kenyérgabona vetési munkáiban. Ezért minden olyan termelőszövetkezetet, melyben október 20— ig, de legkésőbb október 31-ig a búzavetést az előirányzottnál 5 százalékkal nagyobb területen, jó minőségben befejezik kát. holdanként 19 Ft jutalomban részesítek. A jutalom összegének 80 százalékát november 15-ig, 20 százalékát pedig a búza betakarítása után kapja meg a termelőszövékezet. A jutalom tsz-en belüli, személyenkénti elosztásáról a tsz vezetősége és a járási tanács együttesen dönt. A járási tanács egyébként egy-két napon belül közli a jutalom összegét és ennek ismeretében már közölni lehet a vetésben érdekeltekkel, hogy milyen feltételek teljesítése esetén, milyen összegű jutalmat kaphat egy-egy szövetkezeti gazda. A fentebb említett célkitűzés fontosságát akarom hangsúlyozni azzal is, hogy amennyiben a tsz bármelyik feltételt nem teljesíti, úgy jutalomban nem részesülhet. Természetesen a vetés időbeni befejezésének feltétele a kukorica, a cukorrépa gyors betakarítása. Ezt a munkát megyénkben meg kell gyorsítani. Azt tanácsolom a tsz-eknek, hogy az eddigi premizálás mellett — a munka meggyorsítása érdekében — további külön prémiumot tűzzenek ki. Felhívom a termelőszövetkezetek tagjait, hogy az ország kenyérgabona-igényének kielégfté_ sét, illetve az őszi vetési munkák legjobb minőségben és kívánt mennyiségben való elvégzését tekintsék szegélyenként: becsület beli kötelességnek. Papp István a megyei tanács vb-elnöke ŐSZI túrák és KIRÁNDULÁSOK alkalmával NÉLKÜLÖZHETETLENEK a csinos, könnyű, praktikus MŰANYAGCIKKEK: kulacsok, dobozok, tojástartók, só. és paprikaszórók, palackok, fedeles poharak, italkeverő poharak citromnyomóval. 1871
