Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-27 / 253. szám

1983. október 27. 7 Vasárnap CS' UÁD-OTTHON Fásás9 megfázás, őszi gondok ősz van. Az ajtó előtt ácsorgó gyerek fogai összekoccantak a reggeli csendben. „Fázom!” — va­cogta. „Vedd föl a nagykabátot, hogy meg ne fázzál!’5 — mondta az anyja. A fákás és megfázás nem azonosak. A hideg érzését a bőr érzőidegei közvetítik. Hideg­ben a bőr hajszálerei összehúzód­nak, hogy minél kevesebb meleg jusson a test felszínére. Félti a test melegét Az izmokat meg mű. ködteti, hogy meleget termelje­nek: ezért didereg, ezért vacog, ezért lesz lúdbőrös a fázó em­ber. A szél a test felületéről elfúj­ja a meglangyult levegőt. A ned­ves testfelszín párolog és a párol­gás hőt emészt. Szélben és nedves ruhában a hideg érzés fokozódik. Hideg, szeles, esős időben azért jó a sűrű szövésű vízhatlan ruha, mert nem engedi át a szelet és nem ázik át Ha valaki átázott: minél hamarabb cseréljen ruhát de előtte testét törülje szárazra, hogy meg ne fázzék. A megfázás hosszabb, tartósabb hideghatás következménye. Ilyen­kor megváltozik az apró erek visel­kedése a nyálkahártyákban és a belső szervekben egyaránt Az ilyen károsodott, rossz véreüátá- sú nyálkahártyán át a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezet, be és mivel a megfázás miatt a belső szervek vérellátása is meg­változott, egyes helyeken alkal­massá válnak a kórokozók megte­lepedésére, elszaporodására és a kórkép kialakulására. A kórokozók mindenütt, mindig megtalálhatók. Az erős, ellenálló­képes, ruganyos szervezetben nem is okoznak semmi bajt. De, ha károsodik, ha ellenálló-képes­f ZEUS mmmM'ti SZÖVEG-RflJZ: KOVÁCS SÁNDOR sége csökken, felülkerekednek és győzelmük már betegséget jelent. Lehet, hogy csak kisebb hurutot okoznak, esetleg egy két napig tartó hőemelkedést, nyálkahártya, gyulladást, köhögést vagy náthát, de, ha különleges fajták vagy rendkívüli élet- és fertőzőképesek, akkor influenza, tüszős mandula- gyulladás, tüdőgyulladás vagy egyéb súlyos betegség lehet a megfázásra épülő fertőzés vége. Ezek után már csak egy kérdése lehet az olvasónak: hol tartózkod­nak és hogyan terjednek, hogyan vándorolnak ezek a hurutos betegségeket létrehozó károkozók? Azt mondtuk: mindenütt. így is van, de elsősorban a beteg száj­üregében, orrában, garatjában, légutaiban élősködnek és csepp­fertőzés útján jutnak az egész szervezetbe. A cseppfertőzés fertőzési mód. Köhögés, tüsszentés, hangos be­széd alkalmával nyálkacseppek százezrei jutnak a beteg szájá­ból, orrából a környező levegőbe, ahonnét vagy a közelálló ember légutaiba kerülnek, vagy hosz- szabb-rövidebb ideig tartó lebe­gés után leszállnak a földre, a helyiség padlójára, vagy egyéb tár­gyakra. A kórtami vizsgálatok bizonysága szerint, a cseppek han. gos beszéd során fél-másfél, kö­högéssel két-három, a tüsszentés erejével pedig négy-öt méter kör­zetben szétszórhatok és — ha fer­tőzöttele — ugyanilyen körzetiben fertőzik a jelenlévő egészségese­ket, illetve fertőzötten szennye­zik a tárgyakat. Egy, egyetlen egy hurutos, köhögő és tüsszögő be­teg rövid ott- ta rtózkodása alatt is telefújhatja károkozóktól hemzse­gő nyálkacseppekkel az egész szo­ba levegőjét vagy szennyezheti a használati tárgyak tömegét. Ilyen módon szennyeződhetnek a sza­badon tárolt élelmicikkek vagy a trafikbolt csomagolatlan cigaret­tái is. Mert téves az a felfogás — amit egyesek hangoztatnak —, hogy a köhögés, a nátha, az influ­enza, a tüdőgyulladás kórokozói csak akkor károsak, ha a beszívott levegővel a légutakba jutnak. Be. juthat a kórokozó a garatba, a légcsőbe vagy a mélyebb légutak­ba, ha nem á levegő, hanem az élelmiszerekre, vagy tárgyakra te­lepedett nyálkacseppekkel kerül is a szájba. Sőt a nyálkacseppek már meg is száradhatnak, amikor a tárgyak felületére tapadt kóro­kozó a fertőzött kéz közvetítésé­vel a szenny, a felvert porral jut az egészséges szervezetbe. * Az őszi gondok egyik legfonto­sabbika az, hogy a megfázást megelőzzük, a cseppfertőzés útján terjedő hu­rutos betegségek ellen pedig ered­ményesen védekezzünk. Ennek az ésszerű védekezésnek ma már olyan jól bevált szabályai vannak, hogy ismeretük szinte mindenkire kötelező: köhögéskor, tüsszentés­kor a zsebkendőt a száj elé kell tartani. A hurutos beteg tartóz­kodjék odahaza, ne menjen tár­saságba, szórakozóhelyre, vendég­lőbe. Ne beszéljen az arcába sen­kinek, de ő se engedje, hogy mások a szájába beszélje­nek. Naponta többször mosson kezet és járványos időben lehető­leg kerülje a kézfogást. Ha nincs kéznél a zsebkendője és mégis köhögnie kell, szakja meg, hogy ne a jobb kéz tenyerébe, hanem a bal kéz hátára köhögjön, mert — ha mégsem tudja elkerülni a kéz. fogást —, esetleg kórokozók töme­geit viszi át más ember kezére. Végül: éljen mindenki mértékle­tesen, táplálkozzék helyesen, mo­zogjon, tornásszák, menjen a szabadba és ne dohányozzék, ne igyék szeszes italt, hogy a szervezet ellenállóképességét megőrizze. Ha a cseppfertőzés meggátlásá- nak ezeket a gyakorlati tanácsait megtartja, és ha az időjárásnak megfelelő módon öltözködik — szóval, ha iparkodik megelőzni a hideg ártalmait és védekezik a szálló cseppek ellen, még idősebb korban is panaszmentesen átvé­szelheti a hűvös, nedves, barátság­talan őszi napokat. —buga— cJl íftec'hej kibie Új igazgató került a Szemellenző Művek élére. Bemutatkozása után megkérte a fő­könyvelőt, hogy küld­je át valakivel az előző év termelési ki­mutatását. Pár perc múlva alacsony, ko­pasz, szomorú külse­jű, ötvenöt év körüli emberke kopogott be és hajlongva adta át az adatokat tartalma­zó iratokat. — Milyen beosztá­sa van nálunk? — kérdezte az igazgató. — Segédkönyveid vagyok — hangzott a válasz. — Mióta van a vállalatnál? — Harminckét éve. A maszek tulajdonos­nál is dolgoztam. — És ilyen hosszú ideig alacsony beosz­tásban maradt? A segédkönyvelő felsóhajtott: — Mindig peches voltam... Peches ki- bic_. — Kibic? Hogy ért­sem ezt? — Nem akarom igazgató elvtársat fá- rasztani. Hosszú tör­ténet. — Csak mondja el nyugodtan. Kíváncsi­vá tett. Foglaljon he­lyet. A könyvelő leült: — Köszönöm. Hol is kezdjem? lencszázharmin ben kerültem ide. öt évvel később főnö­köm behívott és kö­zölte velem: a fő­könyvelő nyugalom­ba megy, valószínű­leg engem nevez ki a helyébe. Megköszön­tem a bizalmat. Har­madnap vidékről ven­dégem érkezett és este egy divatos, ze­nés kávéházba men­tem vele. Pechemrea szomszéd asztalnál a főnököm ült bizalmas kettesben, egy fiatal, kacérul viselkedő lánnyal. Másnap ri­degen fogadott, nem tudta megbocsájtani, hogy észrevettem őket. Tudtomra adta, hogy nem én, hanem a kartársam lesz a főkönyvelő. Felsóhajlott: — Azóta nyomon követ a péch. Lega­lább fél tucat hason­ló esetet tudnék fel­sorolni azokból az időkből. — Na és negyvenöt után? — Azt hittem, most végre... De az én ki- bic-pechem... Az új igazgató szenvedé­lyes, de rossz sakko­zó volt. Partnereket keresett. Ketten je­lentkeztünk. Monda­nom se kell, állandó­an kikapott tőlünk. Ha nem velem ját­szott, akkor kibicel- tem. Azt még vala­hogyan el tudta vi­selni, ha én megver­tem, de az nagyon el­keserítette, hogy ta­núja vagyok a vere­ségnek. Lassan-lassan meggyűlölt. Amikor ismét főkönyvelő- változás volt, megint nem én voltam az, akit kineveztek. — Hát bizony bal­szerencséje volt ezek­kel a kibic elésekkel, de ne féljen, én gon­doskodtam arról, hogy képességeinek megfelelő beosztást kapjon. Új üzemünk­ben ugyanis önálló főkönyvelő kell, elin­tézem, hogy megkap­ja az állást. Harmadnap behí­vatta az új üzem igazgatója. A tervosz­tály vezetőjével tár­gyalt. —■ Üljön lé, maga előtt nincs titkunk. És nyugodtan meg­beszélték, hogy fiktív tételekkel felemelik a raktárkészletet, mert el kell tüntetni a mérleghiányt. — Amint látja, bi­zalmasan felfedtük maga előtt kártyá­inkat. Úgyis maga ír­ja alá a jelentést, mint új főkönyvelő. — Köszönöm — hangzott a válasz —, de én erre alkalmat­lan vagyok. Világéle­temben rossz kibic voltam. Tessék engem meghagyni az eddigi beosztásomban. Palásti László „ A petty, aki azt akarta, hogy észrevegyék Egyszer volt egy gyermekruha- üzlet. A fogasokon tíz tarka-bar- ka-virágos és tíz, fillémyi búza­kék pettyekkel teli, fehér ru­hácska sorakozott. A vásárlók jötték-mentek és a legtöbb anyu­ka a virágosból kért, mondván, hogy babos ruhája már van a kislányának, ha nem is éppen ilyen, de babos. így adódott, hogy lépett anyukájával az üzletbe. A virágos ruhát kérték. Már-már próbálni akarták, amikor a szem­füles kislány észerevette a ruha elején a pettyet. — Nini, itt egy paca van! Vala-* ki tintafoltot ejtett a ruhára! A pettyecske pedig elégedetten! állapította meg, hogy íme, máris észrevették! Bezzeg, ha a többi­Az eladó néni odaakasztotta a hibás, pettyes ruhát a virágos mellé, és amikor a vevők elmen­tek, még egyszer kezébe vette őket. — Mindkét ruha selejt, le kell értékelnünk őket — sóhajtotta és visszaakasztotta a ruhákat. A virágos ruha virágai sírni . . . , , . , kezdtek. Nem mondták, de a pety­kilenc viragos klSruha szinte orak, ek között marad, senkinek nem. tyecske tudta hogy miatta sir. akad me§ a szeme éppen rajta. nak. E!csúfitoto a ruhát _ s — Nem, ezt nem kérjük — csúfította ei. Nincs senmmi helye mondta anyuka —, inkább egy. pettyeset. Nagyon kedvesek, ugye Erzsiké? Az eladó néni leakasztotta az első ruhácskát és a vásárlók elé alatt elkelt, a babosak meg ott' szomorkodtak a fogason, egymás­hoz simulva. i — Én ezt nem bírom tovább — elégedetlenkedett egy pettyecske az egyik ruhácskán. — Itt marad­jak, elegyen a por-piszok, mert a ruha, amelyet díszítek, nem kell tette, senkinek? — De hiszen erről hiányzik Ezzel surr! Átgurult a még egy petty! Tessék talán egy má- megmaradt virágos ruhácskára. sikat mutatni — mondta a kis- Nem sokkal ezután egy kislány lány. között. Tintaföltnak a virágok nézik! — J<aij vissza közénk — hív­ták petty-testvérei és ö boldog örömmel visszagurult régi helyé­re. Aztán teltek a napok és az állványról sorra elfogytak a pettyes ruhácskák is. Vigh Rózsa *B*BaaaaaBaaaaaaBaBaaaaBaaaBaaaBBaaaaaBiaaBaBa8aaaaaaaaa8aBaaaaBaaaaaaaaaaBaBaaaaaasaaaaaBaaaaaaaaaaaBaaBaBaaaBiiaáaaBasaaBasaaeBaaaaaaaaBaaa8aaaBaaaaaaiiaaaBaaaaaaaaaaaaaBaBBaaaaaaaasBaaii IDŐSZÁMÍTÁSUNK Előír. 225. ÉVBEN, V. ME BON SYKA- KUSA! FEJEDELEM MEGLÁTOGATJA A BÖLCS TUDÓST; ARCHIMEDESI. _ f LATOM KEDVES BA- HATOM, HOGY zeus ISTEN TEMPLOMÁNAK ÉPÍTKEZÉSE BE FEJE- I ZÉSHEZ KÖZELEDIK I KITŰNŐ MUNKÁT VÉGEZ­TÉL ARCHIMEDES ESTE I FELÉ LÁTÓ 6A SS MED I PALOTÁMBAN. UJ MUNKA KÁR RÁD! OW LESZEK URAM ! I ÉS VELED ! AZ OLTÁR ZEUS SZOBRÁNAK FEJERE CSINÁL­TATTAM ezt az arany-koronát, nézd MEG Ft- I GYELMESE/J ARCHIMEDES! NEM LÁTSZ SEMMI VOSET RAJTAT I CSAK AZT LATOM, HOGY f kitűnő MESTERMUNKA! 4 BABÉRLEVELEK OLY TŐ-1 | KÉLETESEK, MINTHA \ EGYIÁ EMBEREM KÖZLESE SZERINT AZ ÖTVÖSMESTER NEM SZINARANYBÓL KÉSZÍTETTE. FELADATOD, H06Y ÁLLA­PÍTSD MEG. VALÓBAN ÖTVÖZTE -E EZÜSTTEL, DE UGV, HOGY A KORONÁNAK NEM SZABAD MEGSÉRÜLNIE. MÉ6 EGY KAR­COLÁST SEM SZABAD EJTENED RAJTA...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom