Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-27 / 253. szám
ibcr 2t 6 Vasárnap Miért akar ösr. Albert Jánosáé Panaszos levelek a ssoeiális otthonba Az orosházi városi tanács szociális előadójától szereztem tudomást arról, hogy özv. Albert Já- nosnó, Vásárhelyi út 90 szám alatt lakó idős néni a szociális otthonba szeretne kerülni. Valószínűleg azért, mert nem jön ki a lányával, akinél lakik. De hát akadnak olyanok, akiknek nincs hozzátartozójuk, még azokat is nehéz elhelyezni. A gyermekeknek Újdonságok a Hidasháii Állami Gazdaságban A Hidasháti Állami Gazdaságban CSAMESZ-szal takarítják be a ikukoricaszárat. Egyszerre 1300 kévét lehet elszállítani a tábláról. Egy CSAMESZ öt pótkocsi munkáját helyettesíti. A gazdaságban RCW—20-as lengyel műtrágyaszóróval végzik a műtrágyázást. A gép teljesítménye a hoidankénti 3 mázsás adag mellett műszakonként 50 hold. A gép előnye, hogy egyenletesen szórja mind a szemcsés, mind a poros műtrágyát. — Itt, itt fiacskám, én vagyok az. •— Akkor jó helyen járok, mert én a nénit keresem. — A tanácstól? Mit válaszoljak? Csak bólintok. — Na, jöjjön akkor! — mondja és már tuszkol' is maga előtt a házba. A szép, tágas előszobában székkel kínál, ő maga pedig bemegy a szobába és kihoz egy kis kürt alakú eszközt, amit a füléhez illeszt. Aztán leül velem szemben, előrehajol és vái\ Látom rajta, hogy valami biztatót remél. Talán már mehet is a szociális otthonba... — Egy kicsit tájékozódni szeretnék. Kié ez a szép ház? — A lányomé, Zsalkó Sándor- néé és a férjéé. — Hányán laknak benne? — Ök ketten, a fiúk Sándor és a menyük. — Itt elég szépen megférnek, biztosan jut még a néninek is hely. — Én ebben a szobában lakom — mutat arra. — Van nekem ágyneműm, ruhám. Nem szorulok senkire... — Akkor miért kívánkozik a szociális otthonba? Talán nem adnak enni? — Van minden, csak éppen a boldogság hiányzik. Mert egy jó szavuk sincs hozzám. A lányom legalább fél éve ki sem ejtette a száján ezt a szót: anyám. Veszekednek velem, szidnak mindnyájan. Ok nélkül is. Néha még azt is mondják: enné meg a fene a sírjában! Az útjukban vagyok. Hogyan éljek velük így tovább? Pedig de sokat dolgoztam a lányomért. Az idős asszony kezét nézem, mélyén az érék feldagadnak. Höre pergamentszerúen áttetsző. Aztán a tekintetem visszasiklik az arcára. Mélyen ülő szemeiből most könny szivárog elő. Hogyan vigasztaljam? Hamarosan erőt vesz magán és folytatja: — Tudja, a lányom kétéves volt akkor, amikor Móricz Pál, az első férjem (az ő apja) meghalt, a régi világháborúban. Élnünk kellett. Dolgoztam a kis földünkön. Egyedül. A lányomat neveltem taníttattam. Soha nem engedtem szolgálni.:. Egy kis szünetet tart. A szeme ismét könnybe lábad. Aztán erőt vesz magán és folytatja. A második házasságáról beszél. A fiáról, Albert Jánosról, aki tizenhat éves korában halt meg. Férjét három évvel ezelőtt temette el. Lánya akkor már Zsalkó Sándor felesége volt. Egyedül maradt tehát a vásárhelyi pusztán. Sok fájdalommal és keserűséggel a szívében élt és dolgozott Csak a lányánál talált vigaszt, akit néha meglátogatott. Telt-múlt az idő. ö megörege- gedett, Zsalkónénak pedig közben a fia is megnősült. Az idős és a fiatal házaspár együtt lakott. Űj ház kellett volna, - ahol jobban megférnek. Az orosházi Vörös Csillag Tsz tagja volt már mind a két férfi. Egyikük sem félt a munkától, mi akadályozta volna meg őket abban, hogy építsenek? Három évvel ezelőtt Zsalkóék rábeszélték, hogy hagyja ott a pusztát és jöjjön Orosházára. Nehéz volt így egyedül meg aztán nem is kell kegyelemkenyéren élnie. Hayi 250 forint nyugdíjat és földjáradékot kap a. tsfc-től, ezenkívül övé a háztáji föld termése. Húszezer forintja is van a takarékban .,. Ilyen körülmények között került a lányához, ahol kezdetben nem volt semmi baj. Aztán hamarosan súrlódási felületek támadtak. Albert Jánosné hosszú éve- ker át a maga ura volt a portáján. itt pedig alkalmazkodnia kellett völna á többiekhez. Nem ment a dolog. Harag keletkezett, abbórpedig gyűlölet. Zsalkó Sándorné csak az anyját hibáztatja. Ö az oka annak, hogy úgy megromlott a viszony közöttük. És hozzáfűzi: — Azért ehet, amit akar. Nem bántja^senki. Lényegében ennyi a véleménye az egész ügyről. Mintha nem is az anyjáról volna szó. És így megy ez már vagykét7év‘TÓta/ Egy cseppnyi szeretet nélkül. S ez nehezebben, elviselhető, mint bármilyen ; anyagi gond. Ezért akar Albert Jánosné szociális otthonba kerülni. Pásztor Béla Békéscsabán a Tanácsköztársaság útján néhány napja sokan megállnak az új üzlet előtt. A modern üzlet nemcsak berendezésével, de kirakatával is vonzza a tekinteteket. Az Ezermester-bolt eddig a másik oldalon volt. Most, hogy ide került, már nemcsak azok térnek be, akik eddig is felkeresték, hanem új vevők is jelentkeznek. Különösen azok közül, akik az állomásra tartanak, akik átutaznak a városon. Ki mit is vesz ebben a boltban, ez érdekel. . ., Akik csak nézelődnek Két kisfiú áll a pult előtt, egymáshoz suttogva mutogatják az üveg alatt látható különböző tárgyakat. Legtöbbet egy motornál időznek el, s gondolatban talán már egy csodálatos gépet is konstruálnak hozzá. * — Mit szeretnél venni? — kérdem meg a fekete hajú Pintér Gézát. — Nem... Nem akarok vásárolná, csak kíváncsi vagyok. — Osztálytársak vagytok — fordulok a tömzsi Fercsik Matyihoz. *— Igen. De én sem akarok vásárolni. Csak kíváncsiak vagyunk, s érdekel ez-a villanymotor. »— Döntöttetek már, hogy mik lesztek? — Á, dehogy'— tiltakoznak a gyerekek — még csak hatodikba járunk — mondja a kis‘Pintér. gyerekjáték választani KABÁTOT ŐSZRE. TÉLRE Fiú télikabát 5—16-os méretig 220,— Ft-tói 1000,— Ft-ig Fin átmeneti kabát 5—16-os méretig 380,— Ft-tól 700,— Ft-ig .... - . 2896 erkölcsi kötelességük, hogy az idős sizüleikről gondoskodjanak. E rövid tájékoztatás alapján indulok Orosháza, Vásárhelyi út 90. szám alá. Lehet, hogy szerencsém lesz, otthon találom az idős asszonyt és esetleg a lányát is. A téglagyáron túl már csak elszórtan vannak házak. Néhol két- háromszáz méter távolságra egymástól. Bizony messze lehet még, amit keresek. Talán valami viskót találok Ott, melyben az emberek gondokkal küzdenek. De nem, mégsem. A 88 után egy igen szép, modem ház következik. Ez lesz az. Közelebb érek. A falon 90-esszám. Jó helyen járok? Benyitok a kiskapun, szétnézek az udvarban, senkit sem látok. Hangosan köszönök, hogy észre- v ét essem magam. Semmi válasz. Egy kutya nyugodtan ül a nyári konyha bejáratánál, rám néz és esóválja a farkát. Közelebb megyek hozzá, talán ő „elárulja”, hogy hol a gazda. És ekkor egy idős néni fejkendős feje bukkan elő az ajtón. — Jó napot, nénike! Itt lakik özv. Albert Jánosné? — kérdezem tőle. A kezét a füléhez illeszti, tehát hangosabban megismétlem az előbbit: — Itt lakik özv. Albert Jánosné? A leveíeket, melyekkel megkeresik az!' emberek a különböző szerveket, újságszerkesztőségeket, rádiót, televíziót általában jelzőrendszernek tekintik. Az élet örömeit, gondjait vetik papírra, tájékoztatnak eredményekről, hibákról — egyszóval, jelzik az életét. A dolog természeténél fogva több az úgynevezett panaszos levél. Nem azért, mert az életben több a rossz, mint a jő, hanem azért, mert az emberek gondjaikkal, bánataikkal előbb sietnek orvoslásért, minthogy örömeiket vetnék papírra. De a levelek. mégis fontosak, figyelmeztetnek jóra, rosszra. Számtalan példája van, amikor határozatok születtek — országos szinten is — az egyszerű ember tollvonásai nyomán. Az újságokban cikkek, figyelmeztető bírálatok jelentek meg nagyon sokszor egy- egy levél után. Éppen .ezért van oly nagy becsületük a szerkesztőségekben a leveleknek. Hozzánk havonta mintegy száz ’ levél fut be. Többségükben panaszos mondatok ezek. sokszor türelmetlen, jajongó szavak. Lakásügy, összeférhetetlenség, munkalehetőség, sőt rokonok közti veszekedés is — melyekben tőlünk várnak elintézést. Ahol és amikor tudunk, segítünk. Vagy magunk vizsgáljuk meg a helyzetet és akkor illetékes szerveknél javaslatot teszünk intézkedésre vagy megküldjük tanácsnak, intézménynek, hogy vizsgálja meg az ügyet. Még egyszer: ahol csak lehet, ott segítünk. De vannak dolgok, melyekben mi magunk képtelenek vagyunk segíteni. Itt egy levél. Az írója rokonára panaszkodik, akivel együtt lakik, de nem hagyja békén, „örökké molesztálja“. „Ha nem akarják, hogy öngyilkos legyek, segítsenek!” Mit tudunk ilyenkor segíteni? Legfeljebb szép szóval inteni arra, hogy legyenek egymáshoz megértőbbek. Egy tizenöt éves kislány is öngyilkosságot emleget, ha nem tudunk segíteni az anyja és közte lévő nézeteltérés megszüntetésében. Nemrég személyesen panaszkodott egv korosabb ember: felesége kitette a lakásból ágyastul, ruhástul, hát segítsünk. Követelő szavak és majdnem, hogy mi leszünk a felelősek, ha esetleg nem fordul jóra a helyzet... Együttérzünk az egyéni bajokkal küszködőkkel, szeretnénk is segíteni. De meg kell érteni, hogy ilyen dolgokban sem a tanács, sem a rendőrség, sem a szerkesztőség nem sokat tud tenni Az embereknek önmaguknak kell ilyen esetekben rendbe tenni környezetüket. Kívülről ezekbe beavatkozni nem lenne szabad és nem is járna eredménnyel. Varga Tibor Német mérnökök szakmai tanácsadása a W/artburg- és Trabant-tulajdonosoknak Békéscsabán A Magyar Autóklub helyi cső* pprtja és^.gí NDK kereskedelmi kirendeltségún.efe,( együttműködése során ez évben lehetőség nyílik arra. hogy a Wartburg, és Tra- bant-gyárak Magyarországon tartózkodó mérnökei előadást tartsanak Békéscsabán november 4-én, a városi tanács nagytermében, 18 Órai kezdettel. A német mérnökök- ismertetik a Wartburg és Trabant gépkocsi kezelését, szakmai tanácsokat adnak, valamint válaszolnak a meghívottak, illetve üzemben tartók kérdéseire. Ki mit vesz? , — Azért . valamilyen szakma csak tetszik? — Persze. Á villamosság. A rádióamatőrök Sűrűn, nyűik az ajtó, egymás után lépnek be a vevők és Bohus Pál, az üzlet vezetője egymás után szolgálja ki őket. Puskás István és Simon Imre, a téglagyár villanyszerelői, helyesebben Puskás István még csak tanulója. Hangszórót akarnák vásárolni.-r Mióta rádióamatőr? — Már nyolc éve — válaszolja Simon Imre és most azt panaszolja el, hogy Tünde hangszórót nem tud vásárolni. — H°1 tanulta? — Az MHS, áz úttörőház és az iparitanulódskola szakköreiben. Ez a. kedvenc szórakozásom. — S maga nem focizik? —- kérdem-meg-Puskás Istvántól, a másik Puskásra gondolva. — Dehogynem — válaszol nevetve-, csakhogy én jobbszélsőt játszom az Agyagi par második csapatában. De azért otthoni kedvenc szórakozásom nekem is a rá- dióamatőrözés. *— Mit akarnak építeni? — Egy tranzisztoros rádiói. Úttöröfelszereléstöl a televízióig Delet harangoznak a békéscsabai templomokban, s ez az üzlet forgalmán is meglátszik. Van idő arra, hogy Bohus Pál és felesége megmutogatja, mit is lehet az üzletben vásárolni. Az Ezermester- bolt már hatodik -éve ked venc vá- sárlóhélye a rádióamatőröknek, s ebben -az évben egyre több cikkel tudják kielégíteni az igényeket. Hiszen van számtalan olyan áru, amit csak itt lehet megvásárolni. Az úttörőfelszereléstől kezdve a televíziós készülékig, sok minden kapható itt! Naponta 70—90 vásárló'áll meg a pult előtt. Van munka épp elég. — Ez nemcsak kereskedés — mondja magyarázatként Bohus I elvtárs —, hanem egy kicsit hivatás* is. Ezt szeretni -kell. Hiszen I nemcsak eladjuk- az- árut, '-hanem j sokszor még tanácsot is adunk. — Ez nem megy a vásárlás rovására? — Ugyan. Hiszen majdnem minden rádióamatőrt ismerünk, nemcsak a csabaiakat, hanem még a megye más helyén lakókat is. • * • Az új üzlet nemrégen készül: el és néhány napja árusítanak csak. Az üzlet vezetője néhány nap múlva Pestre utazik. — Szétnézek, mit tudnék hozni. . Igen, mert egy kicsit az. Ezermester-bolt éllátása ügyesség és rátermettség dolga is. Szeretni kell és .el kell igazodni a sok ezer cikk között, tanácsot kell adni. Szép feladat és ez már nem is üzlet, ez több annál. (Dóc-zi)
