Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-03 / 232. szám

1963. október 2. t Csütörtök Kótegyhőza mai és a holnapi gondjai Mikor megérkezünk a faluba egyből feltűnik, hogy az utcák szélesek és a házakat egymástól hosszú deszkakerítések választjuk el. Ez a deszkakerítés nem jelenti azt, mintha nem lehetne megis­merni Kétegyháza mai életét. A község határa több mint 10 ezer hold. Lakóinak száma ötezer fe­lett van, és ami még érdekessé teszi ezt, ennek 70—75 százaléka román ajkú. A község lakói lassan egy évti­zede szeretnék elérni, hogy egy új, modem községi művelődési ház épüljön. Ez a tízéves probléma most úgy realizálódott, hogy há­rom éven keresztül a községfej­lesztési alapokat gyűjtögették, hogy majdan a két és fél millió forintos beruházás megvalósulhas­son. — Most ennek ellenére olyan hírek terjedtek el, hogy talán ka­pacitás hiányában mégsem sike­rül megvalósítani az 1964-ben in­duló építkezést — mondja szomo­rúan Zöldi László, a községi ta­nács elnöke. Közművesítés első fokon Első fokot azért írtam, mert községről lévén szó, nyilván a közművesítés alatt nem ugyanazt értjük, amit egy-egy városban. A tanácsok megalakulása óta eltelt időszakban több mint 10 kilométer hosszan készült el a járda a falu­ban, most már hozzákezdenek ah­hoz is, hogy a főutca és a mel­lékutcák csatornái közül a legfon­tosabbakat befedjék, a villamosí­tás terén már elérték, hogy csak 8—10 ház van, ahová nincs az be­kötve. De jellemző, hogy egy-egy község milyen nehéz helyzetben van, amíg ilyen gondokkal küzd. Ebben az évben elhatározták, hogy ezt a hátramaradt nyolc­tíz házat is bekötik a vil­lanyhálózatba. A DÁV azonban nem Vállalta ezt a munkát, kapa­citáshiányra hivatkozva, pedig a község kevés kis pénzéből erre biztosított volna fedezetet, sőt nemcsak az a 8—10 ház lakója, hanem mások is társadalmi mun kájukat ajánlották fel erre. A községekben a közművesítés el ső és legfontosabb ága a vízveze­ték. Ennek megvalósításához négy-öt éve kezdtek hozzá, ma már elmondhatják, hogy szép eredményeket értek el, hiszen az összes közintézmények el vannak látva vízvezetékkel és mintegy 120—130 házban is megtörtént bekötés. Most viszont az történt, hogy megyénkben megalakult a Békés megyei Kút- és Csatornaépítő Vízmű Vállalat, amely átvette törpevízművet a községi tanácstól, — Persze azon túl, hogy leltá roztak, más nem történt a köz­ségben — mondja a tanácselnök. Eddig az történt a községben, ha valaki be akarta kötni a vizet akkor a kétezer forintos hozzájá­rulás után négy-öt nap múlva már konyhájában vagy éppen ud­varában folyt a víz. Ma három­négy hónapig várnak egy-egy kér­vény elintézésére, mert a vállalat úgy látszik nem tartja fontosnak egy-egy község ellátását. A község vezetői egyszerűen azt sem tud­ják például, hogy mit tegyenek a rendellenes vízfogyasztóval, mi történjék az új bekötésekkel végső soron most kihez is tartozik a törpevízmű? A holnapi gondok A jelen dolgai mellett azért a község vezetőit és nyilván a lakóit is izgatják a holnapi tennivalók, a holnapi gondok. Hiszen nincs hely arra, hogy most mindenről beszámoljunk, de szerencsére a mában megoldódott dolgok már előfeltételeit teremtették meg annak, hogy a holnap gondjai könnyebben oldódjanak meg. Mire is gondolunk? Például arra, hogy ezelőtt két évvel még három ter­melőszövetkezet gazdálkodott a községben, ma pedig már a két- egyházi Béke az, amely több mint hétezer holdon, szinte összefogja az egész falut. A termelőszövetke­zet ebben az évben már eljutott odáig, hogy majorjainak telepítési cA (LaruájfliLkéAal Hetvenöt... hetven­hat... hetvenhét... Na végre! Ennyi hágcsó- fok után igazán meg- érdemlem a megér­kezést. Harmincöt méter magasan állok, az orosházi kórház­építkezés Rapid-da­rujának fülkéjében, öze hajós darussal cseréltem helyet né­hány percre. Ketten nem férnénk itt el. A panoráma meg­kapó. A háztetők, tűzfalak közül sárgu­ló lombok hajolnak ki, a kéklő távolban, a határban emberek, szekerek mozognak. Jobbra lenn a vásár­téri lakások kockái sorakoznak egymás mellett, igazán kato­nás rendben. A leg­frissebb palota az olajmunkásoké. Ma­holnap beköltözhet­nek. A tér arculata át­alakul. Itt, ahol any- nyi éven át vásári zsibongás töltötte be a levegőt, évek óta már a szerszámok, gépek zaját, neszét, építőmunkások beszé­dét lehet hallani. Lenn a földön tég­la- és betonelem-ra- kások, vashuzal-dom­bocskák, homokkúpok sorakoznak rendben vagy szétszórtan. Balra fordulok. Az új, 400 ágyas kórház úgynevezett nagyho­teljének ötödik eme­letén dolgoznak a Multyán- és Trippe- brigád tagjai. Hamaro­san befejezik a „ma­gaslati munkát’’, a zárófödémek felraká­sát, aztán alább száll­nak, új munkahelyre. Tavaly május ele­jén kezdődött meg ez a több mint félszáz­millió forint értékű építkezés. A tél és az anyaghiány sok zök­kenőt okozott. Az építők igyekezete né­mileg csökkentette a lemaradást. És a jó néhány vasárnapi műszak. A műtőépü­let öt emeletéből ket­tő már áll. Elkészült a konyha, az ebédlő, a mosoda és a pro­szektúra épülettömb­je. A kazánházba — jól látni innen a fül­kéből — már besze­reltek két csehszlovák gyártmányú kazánt. Kettőt még ' ezután szerelnek. A 47 méter magas víztornyot még nem fedezheti fel a tekintet, hiszen csak az alapozása történt meg. A nagyhotel mel­letti csecsemő-palota is alakulni kezd. Tar­tóoszlopainak vasvá­zai — amiket nemso­kára betonhasábok vesznek körül — már áll. A határidő, az át­adás napja még messze van, csaknem két év távolában. Lehet még tudósí­tásokat adni ebből a toronyból. Hogy jó hí­rekről számolhassunk be, az az építőkön múlik. F. R. S zajrnaJ>J terveit valósíthatja meg és egyre korszerűbben gazdálkodhat, s ha a szorgalomban és akaratban nem lesz hiány, úgy nemsokára akár a legjobb termelőszövetkezeteink sorába emelkedhet. Szerencsére a község határában nein sok tanya van. Talán csak 15. A községben eddig évente ma­gánerőből, részben OTP-kölcsön- nel mintegy 9—10 családi ház épült. Örvendetesen megnőtt azok­nak a száma is, akik felújítják és tatarozzák a házaikat Lakásprobléma ? Szinte hihetetlen, de kirívó és súlyos probléma nincs. Ami van, az is könnyen megoldódik. Most azért egy kicsit szorítani kezd cipő, mert a gépállomás, amely eddig az itteni emberekből és a környékbeliekből toborozta mun­kaerejét, most átalakul a távlati tervek szerint szerelő- és javítóál­lomássá. Ez pedig legalább 10—15 műszaki káder felvételét is je­lenti, akiknek majd lakás kell. S itt van a község előtt egy másik sa­ját erőből megoldhatatlan prob­léma A községnek még nincs távlati, fejlesztési és rendezési terve. Már más alkalmakkor szóltunk arról, hogy megyénkben a közel­jövőben el kell érni, hogy a Bé­kés megyei Tanács Tervező Vál­lalata olyan erősítést kapjon, hogy községeink rendezését és fejlesztési tervét a legrövidebb időn belül el tudja készíteni. Ami megnyugtató Talán kezdjük néhány adat fel­sorolásával: a községből jelenleg nyolcán járnak mezőgazdasági technikumba. A békéscsabai köz- gazdasági technikumba most 15- en iratkoztak be az első osztály­ba és egy kis segítséggel, a lehe­tőségek bővítésével megoldhatták volna, hogy a faluban talán 30 fővel indult volna be egy osztály, községi pártbizottság titkára, Balázs György elvtárs ötödéves jogász és mindössze 34 éves. Zöl­di László, a községi tanács elnöke negyedéves jogász és 36 éves. A termelőszövetkezet főagronómusa agráregyetem levelező hallga­tója. Ügy hiszem ezekhez az adatok­hoz nagyon sok kommentár nem kell, de annyit mégis el kell mondani, hogy megyénk községei közül Kétegyháza nagyon szeren­csés helyzetben van. Aránylag rendezett a község, közművesíté­se jó ütemben halad és, ami a leg­több: fiatal és agilis vezető gárda áll a falu élén, amely biztosíték lehet arra, hogy a község problé­mái megoldást nyernek és na­gyobb ütemben fejlődhet a falu, mint eddig bármikor. Mert a fej­lődés azért Kétegyházán úgy je­lentkezik, hogy ebből a faluból évente esetleg csak egy-két ember költözik el, a beköltözés pedig sokkal nagyobb. És ez így jó. A községi tanácstagokon, a társadal­mi szervek aktíváin és a falu la­kóin együttesen múlik az, hogy Kétegyháza holnapja mennyire lesz szebb a mainál. Dóczi Imre A dobozkészítő és szolgáltató ktsz-ben Pribelszki Mihályné én Pribelszki Margit fűzik a Szegedi Fémtömegcikk Ktsz-nek készülő dobozokat. Biológia óra a ligetben. A felsőfokú mezőgazdasági technikum I. évfolyamos hallgatói Balogh József tanár vezetésével meg­állapítják a fa életkorát. A gépállomáson a napokban kiosztották a nyári mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére kitűzött 23 ezer forint célprémiu­mot. Képünkön Ambrus Ferenc, Adamik András, Breznyik Mihály és Medvegy István felveszik prémiumukat. Jól sikerült olvasó-ankét Békéscsabán A Textilipari Dolgozók Szak- szervezete központi lapja, a Tex­tilmunkás szerkesztő bizottsága hasznos olvasó-ankétot rendezett megye pamut, és hurkolóipari üzemeinek aktivistái részére. A tanácskozáson részt vettek a Bé­Az GM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetékszerelő, kőműves, ács, festő-mázoló, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segéd­munkásokat vesz fel. Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. alatt 83148 késcsabai Kötöttárugyár, a Bé­késcsabai Pamutszövő, a Gyulai Harisnyagyár és a Mezőberényi Pamutszövő üb-titkárai, szakszer­vezeti bizalmijai és a Textilmun- kós levelezői. Szőnyi Anna, a központi lap szerkesztője tartott vitainditó tájékoztatót, s az aktivitásra jel­lemző, hogy az előadást mintegy húsz hozzászólás követte. Az an­két célja lényegében az volt, hogy a szakszervezeti szaklapban nap­világot látó cikkek, írások híveb­ben tükrözzék az üzemek, gyárak mindennapi életét, problémáit. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a több megye után most már Bé­késcsabán is megrendezett ta­nácskozás eredményesen járulhat majd hozzá e cél eléréséhez. —zár—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom