Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-03 / 232. szám

1963. október 3. 5 Csütörtök Miről tanácskozott a gyógyszerészek vándorgyűlése Gyulán? Miért tart öt napig egy holdutazás? Ma már mindenki előtt ismeretes, hogy az erjedést, rothadást, beteg­ségeiket, stb. okozó mikrobák hő hatására (elpusztulnak vagy élet. működésük csökken. A tejet for­ralják vagy pasztőrözik, az élel­miszereket sütik, főzik vagy jé­gen tartják és ilyen módon hosz- szabb-rövidebb ideig tartósítják. Az orvosok is kifőzik fecskendő­jüket, hogy az injekciók beadásá­nál mikrobáknak a szervezetbe való bevitelét elkerüljék. A gyógyszerészeti tudományok speciális ágát képezi a steril gyógyszeikészítés, vagyis egyes gyógyszerformáiknál a mikrobák teljes elpusztítása. A baktériumok élő, ún. vegetatív alakjai, vala­mint ezek átmeneti formái az ún. spórák, különböző hőfokon és különböző ideig tartó hőkezelési eljárásokkal pusztíthatok el. A baktériumokon kívül ott vannak még a csak ultramikroszkóppal megfigyelhető kórokozók, a víru­sok, melyeket szintén sterilezés- sel tudunk ártalmatlanná tenni. De nemcsak a baktériumok és vírusok, hanem a gyógyszerek is nőérzékenyek lehetnek, ezért ko­moly szaktudást igényel a leg­megfelelőbb sterilezési mód kivá­lasztása Sok esetben éppen a gyógyszer hőérzókenysége miatt nincs lehetőség a hőkezelésre, ilyenkor előtérbe kerül az aszep­tikus gyógyszerkészítés, amely mindazoknak a műveleteknek összességét jelenti, melyekkel a baktériumokat távol tartjuk .a ké­szülő gyógyszertől. Mindenekelőtt gondosan fertőt­leníteni kell a munkahelyet, az erre a célra szolgáló laboratóri­umot vagy szekrényt (manipulá­tort), besugárzás útján a légteret is sterilezve, előzetes bemosako­dás után lehet kezdeni a munkát. A munkaeszközöket és a gyógy­szer befogadására szolgáló edény, zetet előzetesen gondosan sterile- zik és sterilezés után használják fel a hőre nem érzékeny anyago­kat is. Ezzel az eljárással elérhető, hogy a gyógyszer kórokozó mikró. bákat egyáltalán nem, egyéb nem kórokozó mikrobákat pedig csak a legminimálisabb mennyiségben tartalmaz. A jövő fejlődése az aszeptikus gyógyszerkészítés kiszélesítését jelenti. Aszeptikus eljárással kell majd azokat a gyógyszereket is készíteni, melyeik utólag hőkeze. lésre, sterilezésre kerülnek. Ez azért szükséges, mert a gyógysze­rekben lévő és a sterilezésnél el­pusztult baktériumok, vírusok és ezek anyagcsere-termékei (pirogén anyagok) a. gyógyszer alkalmazá­sakor kellemetlen tüneteket idéz­hetnek elő. Féldául nagyobb mennyiségű injekciós oldat beadá­sánál hirtelen magas láz léphet fel, melyet pirogénhatásnak ne­veznek és amelynek oka az előb­biekben említett pirogén anya­gok jelenléte. A pirogén anyagok pontos ké­miai összetételét még nem isme­rik. Ezek nagy molekulájú vegyü- letek, melyek a szervezetbe jutva, mint fajidegen anyagok a hőköz­pont izgalmi állapotát, magas lá­zat váltanak ki. A szervezet mé­regtelenítő hatására a lázas álla­pot, a pirogénhatás rövidesen meg­szűnik ugyan, mégis el kell kerülni azt, hiszen frissen operált beteg­nél a magas láz fellépése életve­szélyt is jelenthet. Az aszeptikus és pirogénmentes gyógyszerkészítés időszerű kérdé­seit vitatták meg az ország min­den részéből szeptember 15-re Gyulára érkezett elméleti és gya­előadás hangzott el ezen a ván­dorgyűlésen, kiváló gyógyszerész előadók részéről, de volt közöt­tük vegyész és orvoskutató is. Gyrtorló gyógyszerészei: számá­ra rendkívül érdekes volt az aszeptikus gyógyszerkészítés fel­tételeinek a gyógyszertár adottsá­gain belül történő megvalósítása Ez különös jelentőséggel bír az injekciós oldatokon kívül a szem- kenőcsök, szemcseppek és a be­légző permetek készítésénél is. Az ehhez szükséges eszközöket, autoklávot és manipulátort a ván. dorgyűlés résztvevői meg is te­kinthették. Kórházakban, klinikákon gyak­ran van szükség nagyobb mennyi­ségű sópótló oldatoknak a szerve­zetbe való bevitelére. Itt viszont előtérbe kerül a pirogénmentes gyógyszerkészítés, mely nemcsak a felhasznált anyagok pirogén- mentességét, hanem a használt eszközök, edényzet és a beadásra szolgáló szerelékek pirogénmen- tességét is szigorúan előírja. A vándorgyűlés résztvevői megis­merkedhettek a legjobb eljáráso­kon kívül a legújabb műanyag- szerelékekkel is. A véradás és vérkonzerválás bonyolult művelete sem nélkü­lözheti az aszepszis és pirogén- mentesítés módszereit. A gyakor­latban ezt legjobban ún. „zárt rendszerekkel” tudják elérni. Igen nagy jelentősége van nem­csak egészségügyi, de népgazdasá­gi szempontból is a pirogénmen­tes gyógyszeralapanyagok és a gyári injekciós készítmények elő­állításának. Például a Heparin és a Neoperhepar előállításához évente feldolgozott több száz ton­na marhatüdő és marhamáj nagy­ságrendi szempontból is egé­szen különleges feladatok megol­dása elé állítja világhírű gyógy­szeriparunkat. A vándorgyűlés résztvevői bepillantást nyerhet­tek a nagyüzemi gyógyszergyár­tás műhelytitkaiba és láthatták a pirogénmentesítés zseniális meg­oldásait. Végül, a vándorgyűlésen hang­zott el az az előadás, amely a pi­rogén anyagok meghatározásá­nak, jelenlétük kimutatásának je. lenleg ismert legjobb módszere. Az angol és amerikai házinyula- kon végzett meghatározásnak magyar változata olcsóbb, gyor­sabb és megbízhatóbb eredménye­ket szolgáltat A vándorgyűlés a gyógyszertá­ri, intézeti, gyári és egyetemi szakemberek és tudósok igen gazdag,' és eredményes tapaszta­latcseréje is volt A Békés me­gyei gyógyszerészek népes család­ja nagy érdeklődéssel kísérte a vándorgyűlés programját, mely a szakmai tudás fejlesztése mellett meleg baráti eszmecserét és talál­kozást is jelentett számukra. A vándorgyűlés vendégei pedig őszinte elismerésüket fejezték ki megyénk egészségügyi kultúrája és ezen belül a gyógyszerészeti tudományok művelésének magas színvonala iránt. Dr. Ragettli János főgyógyszerész Ferdinand Massole nyugatnémet bá­nyász dühösen ébredt a kórházi ágyon. Előzőleg azért vitték a műtőbe, hogy jobb lábából eltávolítsanak a második világháborúból származó néhány re- peszdarabot. De amikor Massole ma­gához tért, rájött, hogy a bal lábát Aki még emlékezett az 1959. évi híres szovjet Lunyik-kísérle- tekre, ez év júniusában érthetetle­nül fogadta a Vosztok—5 űrhajó­sával, Bikovszkij alezredessel kap­csolatos bejelentést: ő az első em­ber, aki egyvégtében teljesítette a holdutazáshoz szükséges ötnapos időtartamot. Miért tart öt napig egy holdutazás? Iu t Á Parabola — hiperbola A zavart az okozta, hogy a Lu- nyik—1 a Naprendszer első mes­terséges kisbolygója, az indítás után 34 órával, 1959. január 3-án délután haladt el holdközeiben, a Lunyik—2 pontosan 37 óráig tar­tó repülés után 1959. szeptember 13-án este a Holdnak ütközött. A Lunyik—3 meg éppen 50 óra múl­tán került holdköeelbe 1959. októ­ber 7-én, sőt az amerikai Pione­er—4 kereken 2 és fél nap — 60 óra — múltán keresztezte a Hold pályáját. Ahány kísérlet, annyi­féle utazási idő, s ezekkel állítjuk szembe Bikovszkij 119 óráját, te­hát egy óra híján 5 teljes napi re­pülését. Melyik adat téves? Melyik szá­mítás rossz? Tulajdonképpen mindenkinek igaza van, csak ismerni kell az égi mechanika mogzástörvénye. A Budapesti Orvostudományi Egyetem kórélettani intézetében Dr. Sós József professzor és mun­katársai több éve állatkísérleteket végeznek a szívinfraktus okainak és folyamatának felderítésére. A kísérleti állatoknak a szívizmot károsító étrendeket állítottak ösz- sze. Ez étrendben D—2 vitamin túltáplálás, Cholesterin etetés, fe­hérjék és ásványi sók nem egész­séges arányú adagolása szerepelt. Az olyan táplálás hatására, amelyben a? említett károsító té­nyezők mind szerepeltek, az álla­tok már 4—6 hét alatt szívinfrak- tusban pusztultak el. Ez a hatás később következett be, ha vala­magyarázta, hogy sajnálatos tévedés történt. Az orvosok csak akkor jöttek rá, amikor nem találták meg a re- peszdarabokat- Ferdinand Massole ezek mán nem volt hajlandó megen­gedni, hogy ugyanebben a kórházban a jobb lábát is inegoperálják. Érthető; it, a légellenállás- és súrlódás- mentes pályán való repülést, vala­mint azt az alapelvet, hogy a kü­lönböző indítási sebességekhez különböző alakú pályák s ezekhez pedig más és más utazási idők tartoznak. Ha egy hordozórakéta pontosan akkora sebességet ér el, ameny- nyi a Föld vonzóerejének végleges leküzdéséhez szükséges — ez ke­rekítve 11,2 kilométer másodper­cenként — akkor parabola alakú pályán hagyja el a Földet s ép­pen másfél nap múlva ér a Hold közelébe. Ha az indítási sebes­ség nagyobb, mint 11,2 kilométer másodpercenként, például 11,3 ki­lométer, akkor a pálya alakja már hiperbola lesz és az utazási idő valamivel rövidebb, mint példá­ul a Lunyik—1 esetében történt. Egy-kétórás eltérést az is okoz­hat, hogy a rakéta eltalálja-e a Holdat, mert akkor az utazás utol­só szakaszában a Hold vonzóere­je gyorsító hatást fejt ki. Ez a té­nyező elmarad, ha a rakéta messze elkerüli a Holdat. Végül, de nem utolsósorban figyelembe kell ven. ni, hogy a kísérlet időpontjában a nem pontosan körpályán keringő Hold hol tartózkodik. Távolsága 354 és 404 ezer kilométer között váltakozik és a két szélső érték közötti kereken 50 ezer kilométe­melyik károsító tényezőt elhagy­ták. Ügy találták, hogy különösen a szervezet sótermelése van nagy hatással az infraktus kialakulásá­ra. Főleg a kálium és kisebb mértékben a magnézium hiánya növeli az infraktus veszélyét, kü­lönösen, ha ugyanakkor a táplá­lék gazdag nátriumsókban és fosz­fátokban. Legkevésbé a D—2 vi­tamin bősége károsította közvet­lenül a szívizmot, viszont nagyon fokozta az érelmeszesedést. A ku­tatóknak az a véleményük, hogy ez a tényező főleg a többivel együtt hat. A D—2 hipervitami- nózis ugyanis elősegíti az érelme­szesedést, ezzel emeli a vérnyomást és fokozza a szív munkáját, más­részt rontja a koszorús erek ke­ringését. Érdekes a kutatóknak az a megállapítása, hogy a szívizom in- fraktusra vezető elváltozásai nem kifejezetten a magas vérnyomást okozó étrendeknél következtek be, hanem a mérsékeltebben magas vérnyomást előidéző komplex ká­rosító táglálék hatására. (MTI) rés eltérés az űrhajózásban nem hanyagolható el. Ha az űrhajókat a fentieknél kisebb sebességgel indítjuk, bár a Föld vonzóerejét nem győzik le, mégis eljuthatnak a Holdig. A legolcsóbb és leglassúbb pálya A parabóla vagy hiperbola alakú pályákon közlekedő űrha­jók a másodpercenkénti 11,2—11,3 kilométeres indítási sebesség ese­tén másfél nap alatt célba érnek. De mit csinálunk a célban, a nagy sebességgel érkező holdrakétá­val? A másfél tonnás Lunyik—1 holdbéli lefékezéséhez (levegő nincs, szárnyakat, ejtőernyőket, légköri fékezést nem alkalmaz­hatnak) ugyanakkora rakéta kell. mint a földi indításhoz. Ez leg­alább 200 tonnás rakétatestet je­lent, amelyből vagy 80 százalék az üzemanyag. Honnan vegyük ezt, amikor a holdközeibe érő test csak 1,5 tonna súlyú? Nyilván ki. sebb sebességgel kell indítani a holdrakétát, így az indítás meg az érkezés is „olcsóbb” lesz. Erre a célra szolgálnak az ellipszis pá­lyán a lehető legkisebb, minimá­lis sebességgel indított holdraké­ták. A kisebb sebességgel indított test természetesen lassabban jut célba, Hohmann-féle ellipszis A legkevesebb energia-befekte­téssel járó pályát Hohmann-féle ellipszisnek nevezzük. Az ilyen pályán mozgó rakéta, másodper­cenkénti kb. 11,1 kilométeres kez­dősebességgel a Föld vonzóerejét nem tudja legyőzni (hiszen nem érte el a 11,2 kilométeres szökési vagy második kozmikus sebessé­get) kellő irányítás esetén mégis eljut a Hold közelébe, mint a Föld mesterséges holdja. Elnyúlt ellipszis alakú pályán halad az ilyen rakéta, s az indítás után a sebesség gyorsan csökken, nem marad egyenletes, mint a közvet­lenül a Föld körül keringő Vosz- tokoké Félúton a sebesség már kevesebb, mint másodpercenként 2 kilométer. Az út 90 százaléká­nak megtétele után a sebesség a mélypontra jut, kisebb lesz, mint a hangsebesség. A Hold távolsága 393 ezer kilométer, a félútig 30 óra alatt jut el a holdrakéta és újabb 80 óra múltán — ez összesen több mint 4 nap — 355 ezer ki­lométer távolságban jár. A kis se­besség miatt most lényegesen gyengébb fékezést akkor kezdik, amikor a rakétát kb. 1000 kilo­méter választja el a Hold felszí­nétől, az utazás 118. órájának 30. percében. A fékezés — ebben a példában — fél óráig tart és a rakéta éppen a 119. órában Hol­dat ér. Az első holdrakétákat a cseké­lyebb üzemanyagíelhasználás mi­att 5 napos utazási idejű Hoh­mann-féle pályákon fogják indí­tani. BikovsZkij éppen ennyi ide­ig tartózkodott földkörüli pályán, bizonyítva, hogy az emberi szer­vezet kibírná a holdutazáshoz maximálisan szükséges időt Az első ilyen kísérletre természe­tesen csak akkor kerülhet sor, ha a visszautazás ma még meg nem oldott technikai előfeltétele­it is biztosítják. Gauser Károly a Budapesti ZEISS Planetárium ’ ~t vezetője t Ai korlati szakemberek. Mintegy. 10 operálták meg., a sebész Szórakozott doktorok Mesterséges szíWcíraktas Állatkísérletekben tanulmányozzák a táplálkozás hatását a szív állapotára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom