Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)
1963-10-20 / 247. szám
ofctőber 20. VasámaB Vasárnap: választások az NDK-ban Bérűn A Német Demokratikus Köztársaságban vasárnap tartják meg a népi kamarai (parlamenti) és a kerületi (megyei) választásokat. összesen mintegy tizenhárommillió választópolgár járul az urnák elé, hogy leadja szavazatát A népi kamarai választásikra a Nemzeti Front országos tanácsa 434 képviselőjelöltet és száz pótjelöltet állított, a kerületi választásokon pedig mintegy háromezer jelölt indul. Az NDK megalapítása óta a köztársaság lakossága most negyedszer választ parlamenti képviselőket. (MTI) Továbbra is komoly az algériai—marokkói határhelyzet Harcok a Szaharában — atommentes világűr Kiadó és kiadott bársonyszékek S zaharai homoksivatagok térképe, kicsiny, eddig alig Algír Az algériai—marokkói konfliktusról érkező jelentések újabb összecsapásokról, csapaterősítésekről és a diplomáciai tevékenység fokozódásáról adtak hírt szombaton. A katonai helyzet eléggé áttekinthetetlen. A nyugati hírügynökségek arról számolnak be, hogy mind algériai, mind marokkói részről tovább növelik a harcoló csapatok létszámát A marokkói oldalon állítólag mintegy háromezer főnyi katonai erő fejlődött fel a határ hosszában. Algírból hivatalos körök viszont csak annyit közöltek, hogy a harcok tovább folynak. A marokkói tájékoztatásügyi minisztérium szerint mintegy 25—30 marokkói katona halt meg az algériai erők állítólagos támadása során, amely attól a körzettől észkabbra történt, ahol a harcok eredetileg megindultak. A jelentések után Hasszán marokkói király drámai hangú táviratot intézett Ben Bella algériai államfőhöz és azt állítja, hogy Algéria « támadásokkal — amelyeket ' azonban Algírban cáfoltak — a helyi határincidenseket általános konfliktussá fejleszti. A tiltakozás ellenére Marokkó bejelentette, elfogadja a tunéziai köztársasági elnöknek azt a javaslatát, hegy október 28-án Tuniszban találkozzon a Maghreb három országának külügyminiszterei. Jazid algériai különmegbízott ütem New Yorkba, Párizsba érkezett Kijelentette, hogy bár a katonai helyzet súlyos, a tárgyalások lehetősége továbbra is nyitva áll, mint mondotta, azért utazik New Yorkba, hogy tájékoztassa az ENSZ főtitkárát és az ENSZ tagállamait a marokkói— algériai viszonyról. (MTI) hallott erődök neve került ezen a héten az érdeklődés középpontjába. A sokat szenvedett Algéria, amely még csak november elején ünnepli függetlenségének első születésnapját — hadüzenet nélküli háborúskodásba bonyolódott Marokkóval. A csaták időnként ko- moäy méreteket öltenek, repülőgépek, páncélosok vesznek részt bennük. A támadást megindító, legalább tízszeres túlerőben lévő marokkói csapatok kezdetben bizonyos tért nyertek, az algériai Ez a frank az öné... Megkezdődött az elnökválasztási kampány Franciaországban A párizsi lapok első oldalain hetek óta öles hirdetések vonják magukra a figyelmet. Szokatlan módon, a francia pénznek, a franknak csinálnak nagy propagandát. „Ez a frank az öné, járuljon hozzá ön is ahhoz, hogy megőrizze értékétr A Pompidou-kor- mány stabilizációs programjának hivatalos hírverésébe illik bele az államkincstár fizette hirdetés. Lesz-e eredménye az infláció ellem kormányakciónak? Aligha — mondják a gazdasági szakértők, akik rámutatnak arra, hogy a franciaországi áremelkedés nem állítható meg a marhahús árának rögzítésével vagy egyetlen cigaretta árának 5 centime-os csökkentésével (különösen, ha a népszerű „Gauloise”-ról tudjuk azt, hogy május végén drágult meg 15 cen- time-mal). A kormány nem tesz semmit a közvetítő kereskedelem árdrágító tevékenységének megakadályozására, még kevésbé eny. hit az adóprés szorításán s végül, de nem utolsósorban: nem akarja feladni az atomíegyverke- zés költséges tervét! A szakszervezetek novemberre újabb sztrájkharcokat szerveznek, hogy a dolgozók tömegei a munka abbahagyásának fenyegetésével béremelést csikarhassanak ki a munkaadóktól. A munkások fizetésének utol kell érnie az árakat, amelyek a nyár óta ismét felszökkentek, s* ezzel semmivé tették a tavaszi bérharcban kivívott eredményeket. A tömegek mind világosabban Olasz építőipari munkások sztrájkja Róma: Október 9-én heves összetűzésre került sor az olasz főváros utcáin, sztrájkoló építőipari munkások és a rendőrség között A munkások a Colosse umnál gyülekeztek és onnan indultak az építőipari vállalkozók főhadiszállása felé, tiltakozásul a vállalkozók tervbe vett munkabeszüntetése ellen. A eavatkozó rendőrség könnygázbombákat használt, a tüntetők kövekkel védekeztek. (MTI Külföldi Képszolgálat) látják, hogy a nagyhangú stabilizációs terveik mit sem érnek az atomfegyverkezés megszüntetése nélkül. A Canard Enchiané, a híres szatirikus lap így közölte az említett hirdetést: „Ez a frank az öné, de az atombomba-fabrikálás- hoz kivették az ön zsebéből!” A franciák értesültek arról, hogy a Csendes-óceánon tervezett nukleáris kísérleti robbantás nyolcmilli. árd frankba fog kerülni... Az országban közvéleménykuta_ tást rendeztek az atomfegyverkezés kérdésében, s a többség — nem-mel válaszolt! A tábornokelnök népszerűsége általában is hanyatlik, a megkérdezettek 53 százaléka jelentette ki csupán, hogy elégedett De Gaulle tábornok elnöki tevékenységével. E jelek arra ösztönözték az ellenzéket, hogy máris megkezdje az elnökválasztási kampányt, holott a köztársasági elnök mandátuma csak 1965-ben jár le. De Gaulle maga is felkészül. Az már eldöntöttnek látszik, hogy a novemberben 74. esztendejébe lépő tábornok újra jelölteti magát. Környezete azt jósolja, hogy az elnök a választás napját előbbre akarja hozni s még 1964- ben meglesz a nagy erőpróba. A tábornok-elnök láthatólag makacsul ragaszkodik a hatalomhoz, hogy nagyhatalmi álmait megvalósíthassa és megteremthes. se azok alapját: az „önálló francia atomütőerőt”. A napokban kö_ zöltók, hogy már javában folyik az atombombák gyártása, ezekkel folyamatosan ellátják a francia hadsereget s elkészültek az első „Mirage—IV.” típusú bombázók is e nukleáris fegyverek szállítására. Köztudomású, hogy Párizs a szövetséges Bonn hűségének meg. vásárlása céljából nem riadna vissza attól, hogy megossza a Bundeswehr atomfegyverekre éhes tábornokaival a maga „atomütőerejét”. Nem kell mondanunk, mekkora veszélyeket rejtenek magukban a világ békéjére az ilyen bűnös kombinációk. Pálfy József erősítéseknek ugyanis idő kell, míg a hosszú, alig kiépített utánpótlási vonalakon odajutnak. Algéria azonban eltökélte magát határainak megvédésére, s most múltja, népének egységes elszántsága biztosíték rá, hogy ezt véghez is tudja vinni. M i az oka az összecsapásoknak? A marokkóiak területi követelésükkel indokolják a támadást. Arra hivatkoznak, hogy Franciaország 1946-ban önkényesen vont új határvonalat két gyarmata között, s így a Szaharában marokkói területek kerültek Algériához. Ezt a vidéket egyébként a legutóbbi időkig teljesen értéktelennek tartották — csaknem egészében lakatlan is — nemrég azonban vasércet találtak területén. Mégsem ez az igazi oka a támadásnak. Annál is inkább sem lehet az, mert Algéria többször ajánlott tárgyalásokat a probléma ésszerű, mindkét fél számára elfogadható megoldására. A marokkói ellenségeskedés indítékának Algéria nemkapitalista fejlődési útját, reformjait tartják, amelyek különösen nagy hatással vannak a szomszédos Marokkó népére. Az egyik oldalon példaként szolgáló államosítások és földreform, a másikon feudális maradványok s az ellenzék elnyomása —, nem csoda, ha az elégedetlenkedő marokkóiak kiadták a jelszót: „Beszéljünk mi is algériai nyelven!” — s a marokkói kormánykörök ezt nagy nyugtalansággal nézték. A támadás időpontja is váratlan volt, de korántsem véletlen. Marokkó ki akarta használni azokat a belső nehézségeket, amelyeket Algériában a reakció aknamunkája és a kabilföldi zendülők mozgolódása okozott. Az imperialista hatalmak nyíltan ugyan nem vállaltak közösséget Marokkóval, de láthatóan áldásukat adták Hasz- szán király akciójára. A jelek szerint amerikai repülőgépek szállították a marokkói csapatokat a vitatott határszakaszra. Az algériai—marakkói összetűzések mindenképpen a régi és új gyarmatosítóknak kedveznek, s a béke hi- veit aggodalommal töltik el. Ezért írta a Pravda, hogy a fegyverek szavát mielőbb a tárgyaló diplomaták párbeszédével kell felváltani, azért ajánlotta fel csaknem mindegyik afrikai és arab ország jószolgálati közvetítését a két vi- szálykodó között A hetet azonban nemcsak az észak-afrikai aggodalom, hanem a New Yorkból érkező biztató hírek jellemezték. Az atomcsend- egyezményt követően újabb leszerelési részmegállapcdás született. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kijelentette, hogy nem bocsát fel atomfegyvert a kozmikus térségibe, s az ENSZ-tag- államok egyhangúan atommentes térséggé nyilvánították a világűrt. Az ünnepélyességet csak fokozta, hogy éppen a vita időszakában — útban Mexikó és Berlin között — néhány órára ellátogatott a világ- szervezet palotájába az első férfi Miniszterelnök: Lord Home London Lord Home szombaton délelőtt felkereste II. Erzsébet angol királynőt, aki kinevezte őt Nagy- Britannia miniszterelnökének. Ez azt jelenti, hogy a konzervatív kormány volt külügyminiszterének késhegyre menő küzdelem után sikerült megalakítani kormányát. (MTI) Magyar delegáció utazott az EGB kereskedelemfejlesztő bizottságának 12. iilésszakárá Nyerges János kereskedelmi főtanácsos vezetésével szombaton magyar delegáció utazott Genfbe, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága kereskedelemfejlesztő bizottságának XII. ülésszakára. (MTI) és az első női űrutas, Gagarin és Tyereskova. A világűr atommentesítése örvendetes előrelépést jelent, de egyúttal megmutatja azt is, mennyire a kezdet kezdetén vagyunk csak az általános és teljes leszerelésnek. önkéntelenül is felvetődik, miért ne lehetne az atommentes övezeteket a földön is kiterjeszteni — az ENSZ előtt éppen öt javaslat fekszik erre vonatkozólag. Ugyanígy megoldásra régen érett kérdések már a varsói és az atlanti hatalmak megnemtámadási szerződése: a váratlan támadás megelőzését szolgáló intézkedések; a katonai költségvetések befagyasztása s a többi napirenden szereplő probléma. Különösen fontos lenne a leszerelés folyamatának meggyorsítása szempontjából annak a szovjet javaslatnak elfogadása, hogy a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság „csúcsszinten” tartson megbeszélést. Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában — amely ugyancsak ezen a héten fejeződött be — sok afrikai és ázsiai- ország támogatta azt az új szovjet indítványt. A nyugati politikában az elmúlt napok mindenekelőtt a belső birkózás hetét jelentették. Üj kancellár Nyugat-Németország- ban, miniszterelnök-keresés, majd Lord Home megbízása Angliában, az ellenzéki hangok növekedése De Gaulle-al szemben; kabinetalakítási gondok Olaszországban, ahol nemsokára lejár Leone „nyári kormányának” négyhónapos türelmi ideje. A távirati stílusban felsorolt események is mutathatják, milyen mozgás, erjedés van Nyugat-Eu- rópa négy kulcsállamában. X? zek az első pillantásra bel- “ sőnek tűnő pártharcok nem maradnak meg természetesen a határokon bélül. Mert, ha például az Erhardt-kormánytól senki sem vár látványos változásokat — erre utalt az új kancellár egyelőre meglehetősen üres és semmitmondó bemutatkozó beszéde is — árnyalati módosulásokra sor kerülhet. (Márpedig az ilyen árnyalati különbségek is bizonyos válságot idézhetnek fel a Bonn— Párizs-tengelyben.) Egy aprócska jel, amely önmagában nem fontos, de a körképben érdekes: a hét közepén szavaztak a hatos atomszervezet, az Euratom költségvetéséről, s első ízben, beleértve Bonn szavazatát is, 5:1 arányban a franciák egyedül maradtak... (Mindez különösen érdekes akkor, amikor — a közvéleménykutatások szerint — soha nem kanyarodott ilyen alacsonyan De Gaulle népszerűségének görbéje és egy széles ellenzéki front alakulhat ki. Az angol konzervatívok belharcának is meglehet a nemzetközi következménye, a Tory viszálykodás ugyanis erősítette a munkáspárt esélyeit a jövő évi választás előtt. Igaz ugyan, hogy a munkáspártiak hűségüket nyilvánitották az atlanti szerződés iránt, de bizonyos árnyalati változások itt is elkövetkezhetnek, amelyek megint csak tovább gyűrűznek. TS tánc a kiadott és kiadó nyu- gáti bársonyszékek körül tehát egy fontos mozgásfolyamat megnyilvánulása. S amint az Adenauer-korszakkal letűnt a bonni politika egy tizennégy éves, merev, mozdíthatatlannak tűnő időszaka, módosulások lehetősége vetíti előre árnyékát más nyugateurópai országokban is. Réti Ervin
