Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-20 / 247. szám

1963. október 20L 6 Vasárnap CSAtAD-OTTHON Gyermekvédelemről, ifjúságvédelemről Beszélgetés a békéscsabai tanács gyámügyi előadójával Kerámia a modern lakásban Mikor Balázs Lajosné gyámügyi előadót felkeresem a békéscsa­bai városi tanács épületében, a szolbálban néhány percig várakoz­nom kell. — 1934-ben születtem — diktál­ja Balázsnénak adatait egy fia­talasszony. A további kérdésekre adott válaszaiból kikövetkezte­tem, hogy a nő férjét és négy gyermekét három éve elhagyta és összeköltözött egy férfivel, akitől még két gyermekié született. Je­lenleg nem dolgozik, betegeskedik. (Utóbbiakat már szemét törülget- ve mondja.) — A békéscsabai gyámügyi hatóság munkájáról szeretnék felvilágosítást kapni — mondom a fiatalasszony eltávozása után Balázs Lajosnénak. — Hozzánk tartozik például en­nek az asszonynak — jobban mondva gyermekeinek — ügye is. A nő három éve otthagyta férjét és négy gyermekét, s azóta még egy látogatás erejéig sem törődött velük. A kicsik állami gondozásba kerültek, mivel apjuk termelőszö­vetkezetben dolgozik, s igen el­foglalt, nem tudja egyedül felne­velni őket. Most — hogy az ösz- szes állami gondozott otthoni kö­rülményeinek utánanézünk —, újból megvizsgáltuk, mi legyen a továbbiakban a négy gyermek sor­sa. De miután beszélgettem az anyával, a jövőben is állami gon­dozásra fogom javasolni a kicsi­ket, mivel meggyőződtem, hogy anyjuktól — ne tévessze meg az előbbi sírás, zokogni mindenki tud — lényeges gondoskodást, szere tetet, anyagi vagy erkölcsi támogatást nem kapnának. — Az elmondotthoz hasonló eseteken kívül még milyen ügyekkel foglalkozik a városi gyámhatóság ? — Gyermek- és ifjúságvédelem­mel: családvédelemmel, fiatalko­rúak erkölcsi védelmével, segé. lyekre szorulók kijelölésével, rossz körülmények között élő fiatalok állami gondozásba vételével, kis­korúak házassági kérelmeivé], a bíróság által próbaidőre szabadon bocsájtott — vagy a javítóból, börtönből kikerülő — fiatalok gon­dozásával, kiskorúak vagyonkeze­lésével, örökbefogadással és örök- befogadások felbontásával, elvált szülők gyermekeinek láthatási problémáival. — Ragadjunk ki az elmondott gyámügyi területekről hármat, s kérem világítsa meg bővebben, milyenfajta munkát végez e terü­leteken a gyámhatóság. Utoljára például a láthatási problémákat említette. — Ezek — ha már hozzánk ke­Ákom-bákom Tisza-partján kicsi házban, Hideg télen, forró nyárban Nagy anyóka egyre várja: Ir-e már az unokája? — Kicsi vagyok még, hiába, Nem járhatok iskolába* Karika meg ákom-bákom, Ez az egész tudományom. Ráírom egy képeslapra, Postaláda, hamm, bekapja* Hogy örül majd nagyanyóka, Elolvassa szórul-szóra. — Akom-bákom, irka-firka — „Jaj, de szépet írt az Ilka”. Várkonyi Katalin rülnék — rendszerint igen kényes esetek. Az elvált szülőnek havonta kétszer joga van találkozni a má­sik félnél élő gyermekével. A há- raméven aluli kicsit — mivel an­nak emlékezete rövidebb — heten, te egy alkalommal láthatja a szü­lő. Amikor, az apa vagy anya hozzánk jön pamasszávai, rend­szerint arról van szó, hogy az egyik fél a gyermeken keresztiül, annak elvadításával, vagy a lát­hatás akadályozásával szeretne bosszút állni volt házastársán. Mondanom sem kell, hogy ezt minden esetben a gyerek sínyli meg— A mi dolgunk ilyenkor az átvételnek, a látogatás körülmé­nyeinek ellenőrzése, s tanácsadás mindkét szülő felé. Ha az apa vagy anya nem egyezik bele a gyermek átengedésébe a „látha­tási” időre, a törvény útján, karha­talom segítségévéi is biztosíthat­juk azt (De erre az elmúlt évek során csak két esetben volt szük­ség.) Az elmondottból is kiderül, hogy munkánk végzésére két mód­szerünk van: először a szülőkre — vagy más esetben a fiatalokra — nevelő célzattal igyekszünk hatni, s csak, ha ellenőrzéseink, kömye- zefctanulmányozásaink útján meg. győződtünk ennék eredménytelen­ségéről, akkor választjuk az eré­lyesebb, erősen beavatkozó intéz­kedést — Hogyan foglalkoznak a bí­róság által próbaidőre szabadon bocsájtott vagy javítóból, bör­tönből kikerülő fiatalokkal? — Nyilvántartjuk őket, figye­lemmel kísérjük életük további alakulását Segítünk munkahelyi elhelyezkedésüknél. Legtöbbször gondnokot — pedagógust társa­dalmi funkcionáriust stb. — jelö­lünk ki számlikra, s az törődik ve. lük, patronálja őket. Sokszor igen szép eredményt érünk el az ilyen fiatalokkal, de meg kell mondjam, vannak nehéz eseteink is. Épp most foglalkozunk egy nem köny. nyű problémával, melyre már a rendőrség is felfigyelt. Egy há­romszor büntetett 19 éves békés­csabai fiú, s a vele összeállt, ja­vítóból kikerült 19 éves lány, ga­lerit alakítottak, nagyrészt szin­tén javítót megjárt, vagy kisebb bűncselekményen, kihágáson már régebben tetten ért kiskorú gyer­mekekkel. (Ezek a lumpen fiata­lok megtekinthetők bármikor a li­getben. A galeri tagjai nem dol­goznak, egész nap ráérnek csava­rogni. Ismertetőjelük a feltűnő öl­tözet, s hogy bottal kezükben mászkálnak...) A galeri két vezető, je már ,,dörzsölt”. Nem követnek el bűncselekményt, de meg va­gyok győződve, hogy zsarolással, fenyegetéssel lopásra biztatják fél a fiatalabbakat. Egyelőre azonban nem tudunk semmit bizonyítani, úgyhogy mást pillanatnyilag még Sovány, fiatal marhahúst nem só­zunk be, késsel több lyukat formá­lunk oldalába, megtöltjük szardellás vajjal, megszórjuk finomra vágott tárkonnyal. Tűzálló tálba tesszük, Sajtos Köményes, krumplis kenyértésztát dagasztunk, cipókat formálunk belőle és kelni hagyjuk. Majd vékonyra nyújtjuk lisztezett deszkán. Tízcentis négyzeteiket vágunk belőle, minde­gyik közepébe egy púpozott kávéska­nem tehetek, mint, hogy időnként kisétálók a ligetbe és hazazavarók egy-két gyereket. — Milyen feladatot lát el a gyámhatóság a kiskorúak há­zasságával kapcsolatban? — A Művelődésügyi Miniszté­rium elvi állásfoglalása szellemé­ben engedélyezzük vagy elutasít­juk a házasodni akaró fiatalkorú­ak kérelmét. A döntés meghozása előtt felülvizsgáljuk kapcsolatu­kat, helyzetüket, egyéniségüket. Célunk: megakadályozni az olyan meggondolatlan házasságokat, amelyek egy-két éven belül, vagy még előbb úgyis elromlanának, de a felek egész életen keresztül hor­doznák az elsietett házasság ter­hét, nem beszélve arról, hogy a házasságot legjobban a született gyermek sínylené meg... Ha úgy látjuk, hogy értelmetlen, előre el­hamarkodott a házasság, akkor is legtöbbször sok nehézséggel, ellen­állással kell megküzden ünk. A házasulandók gyakran elmennek ponciustől-pllátusig az engedélye­zésért. Van, hogy a szülő erőlteti mindenáron a házasságot. Sok­szor a lány zsarol azzal, hogy ter­hes — pedig inkább egy terhes­ségmegszakítás, mint egy 16 éves fejjel kötött rossz házasság. Két példa: Nemrég házasodott össze egy 17 éves lány egy 18 éves fiúval. Nem helyeseltük házassá­gukat, de annyira erőszakosak voltak, hogy kénytelenek voltunk megadni a hozzájárulást. A lány rendes, komoly teremtés volt, a fiú megbízhatatlan. Ismeretségük kezdete óta a menyasszony elha­nyagolta munkáját, aztán otthagy­ta állását is. Életükre a fiú men­talitása nyomja rá bélyegét Nem sok jót jövendölök a házassághoz. A másik: Fiatal technikus fiú és egy nyolc általánosból kima­radt lány jött házassági engedé­lyért a minap. Már egy rövid be­szélgetésből is feltűnt a kettőjük között lévő műveltségi szakadék, az érdeklődéskörük, gondolkodá­suk közti különbség. A menyasz- szony szülei erőltetik a házassá­got, a lány állapotosságára hivat­kozik. Szerintem egyszerű férj fo­gási trükikről van szó. Nem he­lyes, ha ez a házasság létrejön. — Milyen osztályok, szervek tevékenységéhez kapcsolódik a gyámügyi hatóság munkája? — Munkánk nagy része össze­függ a városi tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai, s a vb mellett működő harminctagú gyermek- és ifjúságvédelmi bi­zottság tevékenységével. Széles körű ifjúságvédelem folyik tehát városunkban, ahol a felszabadulás előtt mindössze — a csak több­nyire vagyonkezelési feladatokat ellátó — hat emberből tevődő ár­vaszék törődött a gyármügyek- kéL Padányi Anna forró vajjal leöntjülk, 1 ded vizet öntüník alá és állandóan kevés tejföl­lel locsolva párosra és puihára süt­jük. Makarónit vagy rizst tálalunk mellé, lóngos nái reszelt sajtot teszünk, három szöggé hajtjuk, a széleket lenyomkod­juk. Nem szúrkáljuk meg (mint a si­ma lángost szoktuk) és forró olajbar pirosra és ropogósra sütjük. Napjainkban kül- és belföldön egyaránt mind nagyobb tért hódít a kerámia. Használatossá, sőt di­vatossá vált a nagyobb épületke­rámiától kezdve egészen a legki­sebb bizsukig. A modem lakásnak meg úgyszólván nélkülözhetetlen eleme egy-egy ízléses kerámia­tárgy. Éppen ezért nem érdektelen, ha közvetlen környezetünknek, laká- nuknak kerámia díszítéséről töb­bet is megtudunk. Egy fiatal kerámiaművészt, Cserei íriszt kértük meg, hogy erről a témáról mondja el vélemé­nyét. A kerámia megváltozott kultúránkkal és művészetünkkel együtt igen nagy fejlődésen ment keresztül. Hosszú idő telt el, míg a kifejezetten díszítő jellegű, ízlés­telen vitrinfigurák átadták helyü­ket a környezetünket harmoni­kusan kiegészítő, valóban művészi kerámiának. — Ma a kerámia nem öncélú valami. Nemcsak diszítgetünk ve­le, hanem használati tárgyaink közé soroljuk, az ember életének szerves része és lakásának is ki­egészítő eleme lett. — A modem lakást sokféle ke­rámiával díszíthetjük: padlóvá­zákkal, kisebb vázákkal, kerámia virágcserepekkel, tálakkal, fali­tányérokkal, képekkel, hamu tál­kákkal stb. — A bútorok ma alacsonyab­bak, mint régen. A szekrények te­tején ezért jól mutat például egy- egy ízléses váza. Az alacsony do­hányzóasztalokra inkább diszta- lat, hamutálcát tegyünk. Köny­vespolcok tetején és a megritkí­tott könyvek között is mutatós egy-egy kerámiatárgy. Szépek a kerámia-búrájú hangulatlámpák, a nagyobb méretű padlóvázák, ahol ezek elhelyezésére megfelelő terü­let van. Televízió teteje vagy kör­nyéke is alkalmas kerámiák elhe­lyezésére és egy-egy üres falrészt igen hangulatossá tehetünk kerá­mia képpel vagy tállal. — A kerámia vázák döntő több­sége átengedi a vizet Ezen ügy segíthetünk, ha a vázába egy kis tejet öntünk és 10 percig állni hagyjuk benne vagy pedig beken­jük az alját egyszerű padlóviász- szál. Egyébként a kerámia vázák­ba elsősorban nem vágott virág kívánkozik, hanem valamilyen mutatós, száraz faág, díszág, anü egész éven át megmarad. A ke­rámia tárgyak alá is használható la még divatos horgolt, csipke te* rítő, de sokkal ízlésesebb, szebb a festett selyemből vagy egyéb szí­nes anyagból készült alátét. — Igaz, hogy a kerámia töré­keny, de mégsem kell félteni any- nyira, mint például egy kristályt mivel rendkívül olcsó. Néhány jól kiválasztott kerámia igazán szí­nessé, meleggé, hangulatossá teszi a modem lakást. Mivel nem nagy érték, gyerekszobában is nyugod­tan alkalmazható. — Mint minden művészre, a kerámikusokra is igen nagy fel­adat hárul most, amikor a gya­korlati életben a korszerű iparmű­vészet jelentősége rendkívül meg­nőtt. Minden kerámiaművésznek fokozott felelősséggel kell formál­ni az anyagot, hiszen a tárgyfor­máló művészet hat legközvetle­nebbül az ember környezetére, kulturális tevékenységére, életére. A kerámiaművész tehát nemcsak anyagot formál, mikor egy-egy újabb tárgyat készít, hanem ízlést és kultúrát is. Leopold György RECEPTEK Szardellás hús

Next

/
Oldalképek
Tartalom