Békés Megyei Népújság, 1963. október (18. évfolyam, 230-256. szám)

1963-10-20 / 247. szám

1963. október 9Ü. 2 Vasárnap A pártbizottságok átszervezésének, a pártmunka társadalmasításának tapasztalatai Békés megyében Piros, fehér, fekete gombok halványzöld mezőben... Üzempróba — Magyarországon a negyedik — Készenléti állapotban az unformer — Szigetelt sínek — Állomás, váltóőrök nélkül — Átadás: november 7-én Col szó esfk ma arról, hogy Most ennek munkája megoszlik a ^ a pártmunka formáit az járás és város között. Azelőtt a ország megváltozott viszonyaihoz kell alkalmazni, s így a régi for­mák bizonyos változásokat köve­telnek. Erről ma sokat vitázunk, sokat írunk. Már eddig is az or­szág különböző területein, külön­böző szervezeti formákat hoztak létre. Keresik a pártbizottságok azt a leghelyesebb módszert, amellyel ma a legeredményeseb­ben tudnak dolgozni, amellyel az előttünk álló feladatokat, az öt­éves terv teljesítését, az emberek szocialista nevelését, a szocializ­mus felépítését meg tudjuk való­sítani. A pártmunka új formáinak ki­alakítása szélesebb körű. Itt csak két fontos kérdéséről kívánok szól­ni, ez pedig a pártbizottságok át­szervezése és a pártmunka tár­sadalmasítása. Az elmúlt évben Békés megyé­ben is végrehajtottunk bizonyos átszervezést a járási, városi, köz­ségi pártbizottságoknál. A járási pártbizottságokat és azok appa­rátusát egyesítettük a járási szék­helyek városi, községi pártbizott­ságaival, illetve apparátusával. (Kivéve az orosházi járást és vá-. rost.) Az átszervezés óta elmúlt egy év. Ennek tapasztalatai azt mutat­ják, hogy az átszervezésnek van­nak nagy eredményei, azonban mutatkoznak negatív jelenségek is. Meg kell mindjárt mondani, hogy a hiányosságok jó része nem az átszervezés tényéből adó­dik, hanem annak tudható be, hogy ez a módszer új és még nem teljesen kiforrott. iben látjuk előnyeit és mi­1 " lyen hiányosságok vannak még? Az átszervezésről a véle­mények nem voltak egyértelmű­ek. A községi pártbizottságok, az alapszervezetek, a különböző szervezetek tartottak attól, hogy a községeknek nem lesz gazdá­juk. Ebben a községek kelleme­sen csalódtak. Most a járási szék­hely alapszervezeteivel, különbö­ző szerveivel közvetlenül a jb foglalkozik. Így az irányításuk, tájékoztatásuk színvonalasabb. A jb-k a járási székhely községpo­litikai kérdéseivel többet és ma­gasabb szinten tudnak foglalkozni. Az ügyek intézése gyorsabb, ered­ményesebb. A járási székhelyek irányító munkájának színvonalát emeltük még azzal is, hogy a községek, városok ügyeivel a jb-k egyik titkára foglalkozik, aki tagja a községi tanács vb-nek, a Hazafias Népfront elnökségének stb. Az egyes osztályok az alap­szervezetek és egyéb szervek problémáival közvetlenül törőd­nek. Részt vesznek vezetőségi üléseiken, taggyűléseiken, szerve­zik az oktatást stb. Az alapszerve­zetek titkárainak a havonta meg­tartott titkári értekezleteken most nem a községi, hanem a jb-tit- kár tart tájékoztatót. kapcsolat a községi pártbizottsá­gokkal megszokott és közvetlenebb volt. Szinte naponta találkoztak a községi titkárral, például a tö­megszervezetek vezetői. Ebben, a véleményünk szerint két fontos dologban kell előbbre lépnünk. Egyrészt nagyobb önál­lóságra nevelni a járási, községi állami és tömegszervek vezetősé­geit, másrészt megtalálni a mód­ját annak, hogy e községek szer­veit is rendszeresen tájékoztas­sák, hogy minden problémájuk­kal megtalálhassák az utat a jb- hez. Ott, ahol erre idejében gon­doltak, például a mezőkovácsházi járásban, ez a probléma nem mu­tatkozik. A járási pártbizottságoknak a községek, főleg tsz-ek irá­nyában végzett munkája az át­szervezés óta eredményesebb. Elősegítette ezt az elmondottakon kívül az is, hogy az ÁMG-k füg­getlenített titkári rendszerét megszüntettük és az így felszaba­dult státuszokat átcsoportosítottuk a jb-k mezőgazdasági osztálya­ira. Másrészt, a státuszokkal füg­getlenítettük a 20—25000 kataszt- rális holdas állami gazdaságok párttitkárait. Most minden vb-n a mezőgazdaság ügyeivel két munkatárs foglalkozik, míg az­előtt csak egy látta el ezt a fel­adatot. A pártbizottságok, pártszervek átszervezésében további lépéseket egyelőre nem kívánunk tenni. Fő feladatnak azt tartjuk, hogy az eddig kialakított új szervezeti for­mákat szükséges szilárdítani, se­gíteni, hogy ezek tökéletesedje­nek. A pártmunka másik sokat vi­tatott kérdése a pártmunka tár­sadalmasításának módszere, mé­rete. Az elmúlt év tavaszán a me­gyei, járási és városi pártbizott­ságok társadalmi munkatársakból osztályokat, illetve alosztályokat hoztak létre. A társadalmi osztályok és al­osztályok munkatársait a legfej­lettebb, leghozzáértőbb aktivis­tákból, szakemberekből alakítot­ták meg. Vezetőit és tagjait az il­letékes vb hagyja jóvá, ők a vb hatáskörébe tartoznak ugyanúgy, mint a függetlénítettek. Olyan te­rületek összefogása a feladatuk, ahol függetlenített pártmunkások nincsenek, az ipar, a kereskede­lem, a közlekedés, a fegyveres testületek, az ügyészség, a bíró­ság, az MHS-szervek stb. párt­irányítására. A bizottságok élén társadalmi osztályvezetők állnak, 2—3 társadalmi munkatárssal. Az osztályvezetők, a függetlenítettek­hez hasonlóan valamelyik titkár­hoz tartoznak és a vb munka­terve szerint végzik munkájukat. A míg ez a községek esetében ” eredményes és a községek politikai, gazdasági, kulturális életére pozitívan hat, addig pél­dául Gyula város munkájában e téren a tapasztalat inkább nega­tív. Igaz, hogy a város politikai, kulturális erejét az átszervezés óta eredményesen használják fel a járás községeiben. Tehát a köz­ségek munkája javult. A város­ban azonban a munka hézagosabb lett. Egyes területek segítése csökkent. Az átszervezés előtt itt öttagú apparátus dolgozott. E társadalmi osztályok és al- “ osztályok létszáma nem nagy, csupán 3—7 fő. Így egy-egy megyei osztályon 10—15, egy-egy jb-n 60—80 társadalmi munkatárs dolgozik. Ezenkívül minden jb-n létrehoztak egy 20—25 főből álló állandó társadalmi instruktor- csoportot. A társadalmi instruk- torcsoport feladata egy-egy alap­szervezet állandó segítése. Egy- egy jb-n így 80—100 főből álló aktivista csoport dolgozik. Ezek irányítása, tájékoztatása, ilyen szervezeti felépítés mellett nem jelent nehézséget a függetlenített apparátusnak. Az elmúlt rövid egy év alatt a társadalmi osztályok, alosztá­lyok munkamódszerében jó ta­pasztalataink vannak. Munkájuk­ban egyre több a tervszerűség, önállóan vizsgálnak meg terüle­teket, s készítenek a vb elé je­lentéseket. Ezen anyagok tartalma, színvonala jó. Helyenként azon­ban érezni rajtuk a pártmunka­tapasztalat hiányát. Még nem mindenütt vizsgálják összefüggé­sében a párt- és egyéb szervek­nek a termelésben végzett tevé­kenységét. Több helyen nem elég önállóak, munkájukból hiányzik a kezdeményezés, a magabiztos­ság. Sok helyen hiányzik még az egyes alosztályok munkájában az összhang. ky| iután a választott szerv az 1 1 előterjesztett anyagot meg­tárgyalta, az alosztályok egyik legfontosabb feladata a határoza­tok levitele és azok végrehajtá­sának ellenőrzése. Ez, módszeré­ben még sok helyen kezdetleges. Azonban az a tapasztalatunk, hogy már így is sok segítséget adnak a községi bizottságoknak és az alapszervezeteknek, főleg olyan területeken, ahová a füg­getlenített apparátus létszám és idő hiányában ritkán vagy egyál­talán nem jut el. A szarvasi jb egészségügyi osztálya például megvizsgálta egy olyan tsz és község egészségügyi helyzetét, amely nagy tanyavilággal rendel­kezik. Sok, eddig nem ismert probléma megoldására tettek ja­vaslatot. Munkájuk nagyon hasz­nos még olyan szempontból is, hogy közvetlen a munkaterüle­tekről, a munkapadok mellől me­rítettek ismereteket. Egyes jb-k, például a mező- kovápsházi, még nem is­merték fel azt a segítséget, amit a társadalmi osztályok adni tud­nak, de általában a társadalmi munkatársak munkája,, munka- módszere jó úton halad. Bagyinka György a Békés megyei pártbizott­ság munkatársa. A békéscsabai vasútállomás for­galmi irodájában már napok óta nagy a sürgés-forgás. A megszo­kott kép felborult. A mennyezet alatt szürkésfehér huzalköteg függ mozdulatlanul, a fal mellől elpaterolták a régi biztosító- berendezést, átellenben új szerke­zetet szereltek össze, az integra dominó rendszerű berendezést. A szoba délnyugati, félkörben kiugró részéhen egy halványzöld színű, körülbelül két méter hosszú és másfél méter széles vezérlőtáblán piros, fehér, fekete, sárga, kék, zöld műanyaggombokat nyomogat Földi Endre műszaki átvevő. Előt­te, a rézsű tan megdöntött asztal túloldalán szinte percenként cseng a telefon... Leülünk a műszaki átvevő mel­lé. Az ablakon túl a síneket, vo­natokat, utazáshoz készülő, vára­kozó embereket lehet látni. Mö­göttük serényen dolgozik az iroda személyzete, a meglehetősen szűk helyen. Nem zúgolódik senki a nagy felfordulás miatt, s erre van is ok. — Megkezdtük az új biztosító- berendezés üzempróbáját — mód­ja Földi Endre két telefonbeszél­getés között. — A szerelési mun­kálatok egy évvel ezelőtt indul­taik. Az új berendezés tizennégy és fél millió forintba került. A ki­vitelezést a Távközlő és Biztosító Berendezési Építési Főnökség dol­gozói végezték. — Milyen jelentősége van en­nek az új berendezésnek? — Óriási. Ki van zárva, hogy a vágányon benn álló szerelvényre egy másikat véletlenül ráenged­jenek. Az összeütközés, a baleset ki van zárva! Emellett meggyor­sul a vonatok forgalma. Az üzem­be helyezés után nem lesz szükség váltóőrökre, mert a szolgálattevő forgalmista a vezérlőasztalról gombnyomással állítja a váltó­kat Üjabb telefon.;. Gombnyomá­sok, fényvillanások... — Eddig az volt a gyakorlat (és még ma is az), hogy amikor egy Új telephelyre költözik az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltsége Hosszú éveken át vajúdó prob­léma oldódik meg rövidesen Oros­házán. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltsége el­költözik a Táncsics utcából a jövő év tavaszáig. Az új telephelyet a város ,,ipamegyedébenn, az üveg­gyár tőszomszédságában, a gépja­vító állomás mellett jelölték ki. Aki ma szétnéz a kirendeltség területén, az hitetlenkedve álla­pítja meg: csoda, hogy eddig is elfértek a felszerelések és a mű­helyek. Nem szocialista üzemhez méltó körülmények között éltek, dolgoztak, s dolgoznak még ma is az emberek, a „folyékony arany” bányászai. Az udvar szűk, télen bokáig ér a sár, nyáron poros, piszkos mindien. A műhelyek zsú­foltak. A gépkocsik a szabad ég alatt kénytelenek parkírozni vagy a Táncsics utcában, akadályozva a közúti közlekedést. Az irodákat éppen oda telepítették, ahol he­lyet tudtak szorítani. A szociális jellegű létesítményekről jobb nem is beszéltú. Ez a telep öt évvel ezelőtt, ami­kor még csak négy fúróberende­zéssel dolgoztak az olajbányászok a környező olajmezőkön, többé­ke vésbé megfelelt a követelmé­nyeknek, de ma, amikor tizennégy berendezést kell a fúrásokhoz szállítani, ott szerelni, amikor megnövekedett a munkáslétszám, a gépkocsik mennyisége, nem fe­lel meg a követelményeknek. Az új, nyolcholdas telephelyet már körülkerítették. Az üzem a gépjavító állomástól négy épületet vett át. Ezekbén az épületekben kapnak helyet a raktárak, értékes műszerkocsik, szociális létesítmé­nyek. Az irodákat moduli-barak­kokban helyezik él. A nagy terü­leten könnyű lesz mozogni a gép­kocsikkal, bőven akad hely a csö­veknek, felszereléseknek. A tervek szerint a telepig meg­hosszabbítják az üveggyár ipar­vágányát és rakodóteret építenek. A dolgozókra gondolva fürdőt, mosdót, ebédlőt, kerékpár- és mo­torkerékpárszínt és sportpályá­kat létesítenek itt. szerelvény érkezését jelezték, mondjuk Szolnok felől, akkor az emberek kézzel állították a vál­tókat, kulccsal lezárták azokat, a kulcsot bevitték a szolgálati hely­re, s telefonon közölték a szolgá­lattevővel, hogy a vonat vágány- útja le van zárva. Ez sok időbe, mászkálásba került és a téli ítélet­időkben alaposan próbára tette a váltóőröket. November 7-e után innen, a vezérlőasztalról kezelik a váltókat. — Hogyan? — Nézze. Erre a táblára fel van rajzolva az állomás sínlombjának mása. Ha a vonat érkezését jel­zik, akkor a szolgálattevő megha­tározza, hogy melyik vágányra állhat be vagy melyiken robog­hat át. Benyomja itt a kezdő- és a célgombot, s ekkor á táblán meg­jelenik a sárga szaggatott vágány­csík, ahová a szerelvény majd be­fut. Ezután a kezdő- és a jelző­gombbal szabadra állítja a jel­zőt. A jelzőkön — az állomás mindkét oldalé’ állnak jelzők — megjelenik a helyes színkép. A mozdonyvezető ezt figyeli, s eb­ből tudja, hogy nullára, vagy 40 kilométerre kell csökkenteni a se­bességet, vagy pedig maximális gyorsasággal futhat át az állomá­son. A vezérlőtáblán, a sín kicsi­nyített másán, ahol a vonat ha­lad, vörös, szaggatott csík villan el. Ez jelzi, hogy hod a vonat eleje és vége. — Ezt hogyan sikerült meg­oldani? — Ügy, hogy a síneket szigetel­tük. A vezetékek össze vannak kötve a jelfogó berendezésekkel. Amikor a sínek és a kerekek érintkeznek, a jelfogók függősé­geket hoznak létre, s a vezérlőasz­talon megjelenik a vonat csíkja. — A váltóállítás ideje hogyan redukálódik le? — Mindössze három másodperc szükséges ahhoz, hogy egy váltót átállítsanak. — Az elektromosságot honnan biztosítják? A .városi 220 voltos hálózattal dolgozik a berendezés, de ha áramszünet keletkezik, az úgyne­vezett unformer azonnal,, észre­vétlenül bekapcsol és biztosítja az áramot. Az unformer — motor­generátor — állandóan készenlét­ben van. Ha ez kimerül, akkor még mindig van tartalék, mert automatikusan működésbe lép a Diesel-generátor. — Magyarországon ez a be­rendezés újdonságnak számít? — Többé-kevésbé annak, hiszen kevés van még. Angyalföldön, Vámosgyörkön és Fényeslitkén (Záhony mellett) szereltünk fel ilyen berendezéseket. A békéscsa­bai a negyedik. Még ebben az év­ben elkészül a céildömölki és a kecskeméti állomás biztosító be­rendezése is. — Mikorra tervezik az át­adást? — November 7-én, ünnepélyes keretek között adjuk át a csabai vasutasoknak. A kezelési utasí­tást most készíti Balogh Béla, a MÁV Szegedi Igazgatósága V. osztályának műszaki főelőadója. Az elmondottakhoz hadd tegyük még hozzá, hogy a felszabadulás óta ez a létesítmény készült a legnagyobb beruházással és a leg­nagyobb gondossággal a békés­csabai vasútállomáson. Ballag Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom