Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-12 / 214. szám

1963. szeptember 12. 2 Csütörtök As atomhalál birodalmában 700 kilométert kell még megtennünk a sivatagban. Tamanrassetbe, Algéria leg­délibb városkájába igyek­szünk. Autónk, egy angol gyártmányú jeep, néha úgy ugrál, mint egy kenguru. In-Salahtól az országút a Szaharán vezet keresztül. Karaván az éjszakában Végre a távolban fényt fede­zünk fel. A sivatagi tábortűznek nagy a vonzóereje. Senki sem hajt tovább megállás nélkül. Az utasók szívélyesen üdvözlik egymást, teá_ zás következik, majd néhány szót váltanák. Bennünket is nagy örömmel üd­vözöltek a kamionokból, és siva­tagjárókból álló karaván vezetői. A gépkocsikon hatalmas ládák le­szögezett ponyvával. Sejtelmes szállítmány. „Lebes” — (Hogy vannak?) — szólt hozzánk a karaván vezető­je. „Hamdulláh!” — (Ahogyan Ál­latinak tetszik!) — volt a vála­szunk, de ebből már meg is értet­ték, hogy külföldiek vagyunk. Franciául folyt tovább a beszélge. tés. Itt sem maradt el a megszo­kott kérdés: . „Melyik Németországból jön­nek r* i „Abból. amelyik szeretettel ápolta az algériai Sebesülteket.” Egymás után megölelnek mind­tettek a számunkra” — jegyezte meg az egyik kamion vezetője, Egy harmadik: „£n már sok alemanit, németet láttam ott... In-EJker környékén gomba módjára sz porodnak a re­pülőterek. A szállítógépek vagy Colom-Besharból, vagy Francia- országból érkeznek. Senki sem tud­ja, mit hoznál:, de mindenki sej­ti...” „Egyelőre meg kell tűrnünk őket. ...Így egyeztünk meg Evian- ban” — szólalt meg egy hang a háttérből. Aggódó figyelmeztetésük elle­nére útra készülődünk. Az „tömte, lep mellett akarunk elhajtani. Lövések az éjszakában Autónk fényszórói a sötétséget tapogatják. Hirtelen fényt látunk magunk előtt. Ahogyan közelebb érünk, zaj üti meg a fülünké,, baggere^ moraja, fúrógépek zaka­tolása. Fény a szakadék szélén? Fúrógép zaja? Minden bizonnyal föld alatti hangárokat építenek. Akkor azok a hatalmas állványok, J amelyeket szétszedett állapotban i láttunk a teherautókon, a fö'o alatti kilövőpálya berendezéséhez tartoztak. A sápadt fényben fehér házikó­kat vélünk felfedezni. A kisugár­zás és a légnyomásmérő-áilomás blokképületei. D balál birodalmában Közvetlenül a transzszaharai or. j igút szélén métermagas drótke-1 rítés. 500 méterenként figyelmez tető tábla: „Lezárt terület! Tilos fényké pezni, megállni vagy az országúi­ról eltávolodni!” Közvetlenül az atomhalál birodalmában tartózko. dunk. A betonút két oldalán aszfalto­zott utak vezetnek jobbra és bal­ra. Valószínűleg a katonai szállít­mányok számára készültek. Távo­labb barakokat, sorompókat lá­tunk. Az őrszemélyzet laktanyái. Eddig még senki sem ellenőrzött bennünket. Nem is gondolják, hogy éjfélkor érkezne idegen gép­kocsival a tilos zónába... Hirtelen felvillannak a fényso­rok és minden figyelmeztetés nél­kül eldördül néhány géppisztoly. I Egyik sorozat követi a másikat. Gázt adunk... 2000 kilométerre Al­géria fővárosától már nem biztos az ember élete. II légió őrt áll Ezen a vidéken még az idegen­légió az élet és a halál ura. Már Algírban mondták . ismerőseink, hogy az idegenlégió nagy részét a Szahara déli részébe helyezték át. Ök őrzik az atomtelepet. Amikor már régen elhagytuk a drótkerítést, megállunk. Megvizs­gáljuk autónkat. In-Eker, a halál' birodalma messze mögöttünk el­maradt. * A Freie Welt alapján (Sz. L.) .c 1Ö63. szeptember 12., csütörtök. NAPTÄR Az e^ő oroszországi vasútvona1 megnyitása Egykorú rajz. Fotó: Politechnikai Múzeum, Moszkva. % — 125 évvel ezelőtt, 1838-ban nyílt meg az első oroszországi vasút vonal Szentpétervár és Cárszkoje Szelő közti 26 kilométe­res útvonalon. A vasutat a következő év májusára már Pav- lovszkig hosszabbították meg. * — Ma 75 éves Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író. Első művei a monarchia felbomlásának idejét ábrázolják (Viszontlá­tásra, drága). Majd az egyszerű emberok könnyed humorú hangján a polgári társadalom hazugságaira mutat rá. Fő műve: a Kakuk Marci című regényciklus. Állatregényei révén vagy egy-egy tárgyat megszemélyesítő regényeivel mélyen emberi tulajdonságokat hoz olvasói elé (A szerelmes csóka, Két bicikli­lék története, Egy kézikocsi története, Egy ceruza története). Legújabban a Nagy árnyakról bizalmasan című könyve je­lent meg. * Érdekes találmányok és felfedezések. — 300 évvel ezelőtt, 1663-ban találta fel Otto Guericke né­met fizikus, Magdeburg tudós polgármestere, a légszivattyút és ugyanebben az évben szerkesztette meg az első dörzselektro- mos gépet. Titkos névtelenek annyiunkat. „Át HeH engednünk a szállítmányt” Megdöbbentő részletek a Nauski provokációról Az egyik gépkocsivezető a teher­autókra mutat. „A ládáikra Düsseldorfot írtak. Az is Németország.” Az itt-ott ki­bukkanó ládákról látjuk, hogy fa­állványokra vannak erősítve. „In-Ekerbe szállítják őket, az atomtelepre. De nekünk nem sza­bad a kísérleti állomás területére lépnünk. Külön rakodóhelyet épi­Harcok Dél-Vietnamban Saigon Az AP a dél-vietnami partizá­nok és a kormányerők újabb har­cairól számol be. A jelentés sze­rint a partizánok kedden délben elfoglalták Cai Nuoc városát, amely Saigontól mintegy 100 ki­lométernyire délre fekszik, s la­kosainak száma 11 000. A várost csak este foglalta vissza egy heli­kopteren odaszállított ejtőernyős zászlóalj. A partizánok támadást intéztek iám Dói városa ellen is. A Diemék által létrehozott viet- lami polgárőrséget a Mekong leitájában támadták meg a sza­badságharcosok. A polgárőrök vesztesége: 24 halott ,és 27 sebe­sült. (MTI) Királyi csibész Faruk, volt egyiptomi királyt 1675 dollár pénzbüntetésre ítélte a római bíróság, mert egy svájci gyűjtőnek olyan „régi” bélyege­ket és érméket adott el, amelyek hamisaknak bizonyultak. Moszkva Szeptember 7-én kínai állam­polgárok megkísérelték, hogy Na- uski határállomáson keresztül szovjetellenes propagandaanyagot csempésszenek be szovjet terü­letre, s amikor a vámőrség ebben megakadályozta őket, minősíthe­tetlenül durva provokációhoz fo­lyamodtak. A szerdai szovjet la­pok — a Pravda, a Komszomolsz- kaja Pravda, a Trud és többiek — szemtanúk beszámolói alapján részleteket ismertetnek a határ- állomáson történt példátlan bot­rányról. KutakoV, a vámőrség parancs­noka elmondotta, hogy a bot­rányt 73 kínai egyetemi hallgató és a vonatszemélyzet 19 tagja okozta. Amikor a vámőrök elko­bozták az orosz nyelven kinyom­tatott szovjetellenes iratokat, Hsziao ven-Lin, a kínai vasutas­csoport vezetője és a diákok a vámőröket a hálókocsifülkékbe zárták, majd mikrofon és hang­erősítő segítségével orosz nyelven harsogták, hogy a szovjet vámo­sok kifosztották a kínai utasokat. A szovjet kormányt sértegető ki­jelentésekkel vitát akartak provo­kálni az állomáson tartózkodó orosz munkásokkal és vasutasok­kal. A szovjet határőröket pedig ilyen kiáltásokkal igyekeztek fel­lázítani: Katonák, ne engedelmes­kedjetek tisztjeiteknek, mert azok becsapnak benneteket”! Mihajlov. állomásfőnök hozzá­fűzi ehhez a beszámolóhoz, hogy a szovjet munkások és határőrök nem ültek fel a provokációnak, hanem nyugodtan, csendes meg­vetéssel figyelték a garázda han- dabandázást. A szemtanúk szerint a vonat vezetékes rádióhálózatát is elfog­lalták a botrányhősök és két óra hosszat szovjetellenes „műsort” adtak, orosz nyelven uszítottak a szovjet kormány ellen. Később, este 22 óra 30 perckor 45 kínai diák berontott a vámhe­lyiségbe. ököllel félretaszították az őröket, elálltak minden hiva­tali bejáratot. Itt „gyűlést” tar­tottak és kórusban kiabálták szovjetgyalázó jelszavaikat. Hisz­térikus üvöltözéssel olyan badar­ságokat hordtak össze, hogy a Szovjetunió „titkos szerződést” kötött Csang Kaj-Sekkel a népi Kinn ellen. Szeptember 9-én a kínai huli­gánok elhatározták, hogy fokozzák a botrányt és a Moszkvából ér­kező vonatot is megállítják. E vonat kínai kalauzai ugyancsak megkísérelték, hogy csatlakozza­nak az állomáson dühöngő társa­ikhoz, de ez már nem sikerült ne­kik. A szeptember 10-ére virradó éjjel, három óra felé a 92 üvöltő és hadonászó embert kitoloncolták a Szovjetunió területéről. Az esettel kapcsolatban Andrej Morozov, a szovjet vámőrség or­szágos főparancsnoka, újságírók­nak elmondotta, hogy kínai állam­polgárok hónapok óta rendszere­sen próbálkoznak propaganda­anyagok becsempészésével A kí­nai rágalmazó brosúrákat nem­csak vonaton és repülőgépen, ha­nem csomagban, könyvkülde­ményben, levélben is csempészik. Több csomagban tealevél-külde­mény alá, más esetekben bőrön­dök és csomagok kettős fedele közé rejtik a brosúrákat. Ezek a hagyományos csempészfogások is azt mutatják, hogy a provokáto­rok tisztában vannak a szovjet vámrendelkezésekkel, s tudatosan sértik meg azokat. (MTI) Az egyik nyugatnémet képes magazin „A nevét veszített em­ber” címmel képes riportot kö­zölt. A képen szereplő férfiút azonban hátulról fényképezték le. és a nevét sem volt szabad közölni. A riporter, természete­sen, ismerte a férfiú nevét is, álnevét is és az arcát is. Hírhedt náci-figura ez a titkos névtelen és vele együtt az a kis náci hadsereg, amely — a Die Welt szerint is — az alkotmány védel­mi hivatal stábja. A „szabad, demokratikus” és az „emberi jogokat” messzeme­nően tisztelő „alkotmányos” al­kotmányvédő hivatal leveleket bont fel, telefonokat hallgat le, embereket figyel meg. azaz min­den elképzelhető módon lábba] tiporja az alkotmányt. Maguk a „mesterek” állami védnökséget élveznek. Nem szabad írni ró­luk. Nem szabad felfedni náci múltjukat, korábbi gaztetteiket, a német nép jó hírének rovására elkövetett aljasságaikat. Miért nem? Mert ezek kiváló szakemberek. Ezek már Hitler keze alatt megtanulták, mikép­pen keli meggyalázni a népjogo­kat. Csakhogy — már bocsánat az illetéktelen véleménynyilvá­nításért — mit érhet az olyan alkotmány, amit az efféle „titkos névtelenek” védelmére bíznak? r Átnevelés Diem elnök úr nagy demokrata. Nyilván. Azt akarja, hogy Dél- Vietnam valamennyi polgára szintén demokrata legyen. E cél­ból a jenki uralom valamennyi ellenzőjét át akarja neveltetni. Különösen a fiatalokat. Követ­kezésképpen elsőrendű „átnevelő központokat”, kitűnő „ifjúsági fejtorna” intézeteket szervezett. Ezen intézetekben kemény öklü őrmesterek végzik a demokrati­kus átnevelést. Az állam gon­doskodik az átnevelés sikeréről. Ezért igénybe veszi a jenki ta­nácsadókat is. Olyanokat, akik ismerik az alabamai módszere­ket a négerek „átnevelésére”. Diem elnök úr önzetlen nevelő­intézeteiben csak a tandíjat kell a szülőknek megfizetniük. A vért az átnevelendők szolgáltat­ják. És, ha az átnevelés nem akar sikerülni, akkor a tandíj nemcsak vér, hanem — élet is. Egy nyugati újságíró találkozott egy sikeresen átnevelt fiatallal. Éppen kórházba vitték az illetőt: hiányzott mindkét szeme ... ... szamarabb a lónál” — a gyermekdal so­rai jutnak eszünkbe, amikor a dél-vietna­mi hivatalos hírügy­nökség szeptember elsején kiadott jelen­tését olvassuk. A Diem-kormány szócsöve ugyanis nem többet, nem ke­vesebbet állít, mint azt, hogy az utóbbi hó­napokban a Nemzeti Felszabadítási Front tízezer partizánkato­nája „átállt a kor­Aki „eztel“ elhiszi... mány oldalára”, s ez a folyamat augusz­tusban is tovább tar. tott. Szó, ami szó, iga­zán kitűnő taktikai érzékkel lehetnek megáldva a saigoni hírügynökség legfőbb hivatalosai, hogy ép­pen mostanra idő­zítették ezt a szenzá­ciót. Mert aki ma, ami­kor a buddhisták személyében mqr az ország háromnegye­de pártolt el a Diem-kormány tói, elhiszi, hogy tízezer partizán vagy még annál is több, éppen most áll mellé — az igazán „szama­rabb a lónál”. Persze, az a hír­ügynökség, amely .,eztet” a kacsát fel­röppenti, nem sokkal okosabb...

Next

/
Oldalképek
Tartalom