Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-12 / 214. szám
1963. szeptember 13. 3 Csütörtök A rizsbetakarítás gondjairól 1 jó teriiiéseredincinek feltétele Békéscsabán Is: valamennyi alapvető agrotechnikai módszer alkalmazása flz utóbbi napokban iehunt sok csapadék-megnehezítette, hátráltatta a kapás növények termésének betakarítását. Legnagyobb gondot azonban a rizstermelő gazdaságoknak okozott a nap mint nap hulló eső, mert a rizs ugyan vízben nő és érik meg, de aztán sokat ronthat minőségén a nedvesség. Azt, hogy milyen lesz az időjárás az elkövetkezendő másfél hónapban, senki sem tudná megjósolni. Az azonban tény, hogy megyénk állami és termelőszövetkezeti gazdaságaiban több mint ötezer hold rizst kell betakarítani: Az aratás és a termés lehordása, el- cséplése még száraz időben is nehéz, sok munkaerőt és sok szállítóeszközt igényel. Hát még. ha közben-közben megerednek az ég csatornái, s csak t „lopva'1 lehet vágni, csépelni, a terményforgalmi raktáraiba szállítani. Néhány esztendőben és néhány gazdaságban az özönvízszerű esőzések követkéz, tében december végéig is elhúzódott a rizs betakarítása. Azokra az időszakokra, a tavalyelőttire sem szívesen gondolnak vissza a gazdaságok, ezért több helyen nagy érővel láttak hozzá, amint lehetett, az aratáshoz, s megyénkben összesen 550 holdról már le is vágták a termést. I! renden vagy Hevekben lévő termés bizony alaposan megásott, a még „lábon” lévők nagy része pedig vízben fekszik. A rizst kevésbé vizesen is lehet csépelni, de a szövetkezetek zöme nem rendelkezik olyan fedett hellyel, ahol vékony rétegben elterítve száro- gatni lehet a terményforgalmihoz beszállítható 15, legfeljebb 17 százalékos víztartalomig. A magtermeltető és a terményforgalmi nem sürgeti a nedves rizs cséplését, bár Békéscsabán napi három, Szarvason pedig napi másfél vagon szárítási kapacitás áll rendelkezésre. A mesterségesen szárított rizs azonban megrepedezik, s hán. tolás közben törik, ezért jelentősen csökken az értéke. Ennek ellenére az a véleményük, hogy amint lehet, csépeljék a gazdaságok a már learatott rizst és szál. lítsák a szárítóba, nehogy a szem. Páratlan értékű lelettel gazdagította ezen a nyáron a magyar őslénytani kutatást az Uppony község melletti Simkakőhegy egyik barlangjának feltárása. Abból mintegy két tonnányi köves, agyagos „földkitöltésből” ugyan, is, amelyet itt dr, Jánossy Dénes muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezető-helyettese irányításával lelkes fiatal diákok termeltek ki és tisztítottak meg, tömegesen kerültek elő az évek százezreivel ezelőtt élt ' állatok csontjai. Megtalálták az oroszlán, az ősi medve, a farkas, az ősbölény, a szarvas, az őz, egy igen ritka nagy termetű juh, sőt még a teknős maradványait is. A tudomány számára azonban ezeknél is sokkal nagyobb érték az apró gerincesek — emlősök, madarak, halak, békák, gyíkok, kígyók, stb. — csontjainak óriási tömege. Abból a 12 egymásra rakodott rétegből ugyanis, amely ezeket a csontokat magába zárta, az alsó jégkorszaktól a középső jégkor végéig tartó, tehát a kötörésnél is nagyobb kárt okozzon benne az esetleges további csapadék vagy a szempergés. A rizs tíz kilométernél nagyobb távolságra való szállítása a terményforgalmi feladata. Azonban a termelő gazdaságok érdeke is, hogy mielőbb biztonságba kerüljön a termés annál is inkább, mert a vállalat megtéríti a szállítási költséget. A rizs átadása körül sok vita volt a termelő gazdaságok és a vállalat emberei között az elmúlt években. Azért, mert a vállalat emberei közt akadtak, akik a valósnál sokkal magasabbra „tornázták” fel a víztartalmat. Az ilyen vitáknak most elejét vehetik a gazdaságok, ha az átadásra elküldik megbízottaikat, s ha ügyelnek arra, hogy lepecsételt mintapéldány maradjon birtokuk, ba, esetleges minőségi vita alkalmára. Most elsősorban item ez, ha. nem a veszteség nélküli betakarítás a fő feladat. Az, hogy a már learatott rizs mielőbb biztonságba kerüljön, s az, hogy a holdanként 15—19 mázsa termést ígérő, ledőlt rizsből mielőbb lecsapolják az esővizet a rendelkezésre álló saját, s a vízügyi igazgatóságtól meg a rizst nem termelő gazdaságoktól igénybe vett eszközökkel, hogy az. tán minden erővel vágni, csépelni és szállítani lehessen. A kereskedelmi egységekben ta. valy egy igen érdekes mpzgalom indult el hódító útjára az egé^z országban: „Tegyük szebbé boltjainkat”. ' Az ipacikk kiskereskedelmi üzleték tavalyi országos versenyét a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat nyerte meg. Itt fordították a legtöbb figyelmet a fő- és mellékútvonalak üzleteinek tisztaságára, a raktárak, portá'ok rendjére, a kirakatok csinosságára. Az idén tovább folytatódott a rülbelül 200 ezer évvel ezelőtt zárult negyedjnillió év fejlődésének folyamatos története olvasható ki. (MTI) A jó talaj adottságokkal rendelkező békéscsabai termelőszövetke. zetek sem dicsekedhetnek az idén jó terméseredményekkel, sem kenyérgabonából, sem más növényféleségből. A búza termésátlaga 11,11 mázsa volt, annak ellenére, hogy például a Petőfi Tsz-ben 13,52, az Előrében 12,60 mázsát takarítottak be holdanként. Az átlagot lecsökkentette a Dózsa Tsz 9,73, s a Kossuth Tsz 10,74 mázsás termése. A terméseredmények között mu_ tatkozó nagy különbség okát nem lehet csupán a hosszú téllel és a száraz nyárral magyarázni, hanem inkább azzal, hogy a szövetkezetek nem törekedtek valamennyi agrotechnikai módszer alkalmazására. A Petőfi és az Előre Tsz kivételével rosszul érteimgyett takarékosságiról, még mielőtt megfelelő gépparkkal és a gépek karbantartásához, irányításához értő szakemberekkel rendelkeztek volna, már igyekeztek mindjobban mellőzni a gépállomás munkáját. Főleg csak a saját erőgépeikkel dolgoztattak. s emiatt elmaradt sok kiegészítő ta. lajmunka. S helyenként bizony kinemes vetélkedés és — országos viszonylatban — a tavalyihoz hasonló eredményre számíthat a vállalat. Az országos értékelés még nem történt meg, de megyei szinten szeptember 9-én már értékelték a vállalat 92 üzletének ver. senyét. A lelkiismeretes munkáért megjutalmazták a békéscsabai 4. sz. gyermekáruház, 44. sz. közületi vas, 51. sz. közületi papír, a 92. sz. faáru-aprócikk. s a dekorációs műhely vezetőjét. Gyulán a 28. sz. készruha, a 78. sz. játék-, a 71. sz. háztartási bolt, Orosházán a 14. sz. kötöttdivat, a 17. sz. rövidáru, a 89. sz. edény bolt, Szarvason a 21. sz. mé- teráru-készruha, valamint a 68. sz. illstszerbolt vezetője kapott ju_ talmat. Az elárusító kollektívák közül a békéscsabai 37. sz. kötött-divat, az 53. sz. illatszer, az 54. sz. ajándék-, aztán a gyulai 22. sz. méteráru, az orosházi 60. sz. üveg- és a békési 15. sz. rövidáru bolt kollektívái kapott pénzjutalmat. fogásolható volt a szántás minősége is, mert sok volt benne a vakbarázda, s a traktorosok „nem értek rá” a forgót sem jól megművelni. Bár a traktorosok igyekeztek minél többet teljesíteni, évről évre mégis sok szántanivaló maradt tavaszra, most tavaly őszről is háromezer hold. A Petőfi Tsz nem takarékoskodott a gépi munka árával. Az eredmény az, hogy három mázsa búzával termel többet, mint az azonos minőségű földdel rendelkező szomszédos Kossuth Tsz, s továbbá az, hogy a város szövetkezetei közül a Petőfi Tsz-ben a legegyenletesebb a termelés és a közös vagyon növekedése. Most a Dózsa kivételével már teljesen gépesítve vannak a békéscsabai termelőszövetkezetek. A gé_ pék karbantartását és munkáját kevés kivétellel, gyakorlott, hozzáértő szakemberekre bízták, közöttük olyanokra, akik 10—12 évet töltöttek él gépállomáson brigádvezetői vagy más beosztásban. A gépek jó sz;kirányítása következtében idejében végezték el a város szövetkezeteinek zömében a tavaszi munkát, zökkenésmentes volt a nyári betakarítás. Megtörtént az is, amire még nemigen volt példa: a gabona tarló 98 százalékát lebuktatták, s a disztillerezést is, a nyári mélyszántást is lezárták sima hengerrel. Annak ellenére, hogy sokat javult a gépek kihasználása, az őszi talajmunika ütemével a békéscsabai szövetkezetek sem állanak előrébb, mint a megye többi szövetkezetei. Ennek egyik oka az, hogy a birtokukban lévő magyar gyártmányú DT-traktorok gyakran meghibásodnak, mert egyszerűen nem bírják a 45—50 centiméteres mélyszántást. Másrészt az a lemaradás oka, hogy a szövetkezetek nemigen szántatnak a Hoffer- traktorokkal, s egyelőre nincs elegemiő ember ahhoz, hogy a gépek legalább felét két műszakban üzemeltessék. A városi tanács mezőgazdasági osztálya éppen ezért a Petőfi Tsz-ben szeptember 2-án egy kéthetes trsk. torképző tanfolyamot indított be, amelyen 14-en sajátítják el a Hof- fer-traktor vezetésének alapvető tudnivalóit. E tanfolyam befejezé. se után a jelenlegi 39 helyett legalább 50 szántótraktort tudnak két műszakban üzemeltetni a szövetkezetek. Természetesen csak akkor, ha a vezetők oda hatnak, hogy a régi traktorosok ne féltsék a nyújtott műszakkal elérhető kereseti lehetőséget, de a gépet sem a kezdő traktorosoktól. Akárhogy számoljuk: az idő rövid, az őszi munka pedig rengeteg. A városi tanács mezőgazdasági osztálya éppen ezért elhatározta, hogy szövetkezetenként megvizsgálja: mit hogyan, milsorra és milyen agrotechnikai módszerek alkalmazásával akarnak elvégezni. A vizsgálat fő célja az, hogy ráirányítsák a termelőszövetkezetek figyelmét a lehető legjobb talajelőkészítésre, az elegendő vető- magmennyiség használatára és a megfelelő vetésmélységre. Egyúttal megvizsgálják azt is, hogy mennyire vannak kijavítva, üzemképessé téve az őszi munkákhoz szükséges munkagépek, s azt is, hogy biztosítva van-e az állatállomány átteleltetéséhez szükséges takarmánymennyiség. Ahol hiány mutatkozik, ott javasolják a rép fej, a kukoricaszár és az egyéb alkalmas növények silózását. A városi tanács mezőgazdasági osztályának az a törekvése, hogy segítse egyenletessé, biztonságossá tenni a termelőszövetkezetekben a növénytermelést és az áru- értékesítést. Az idén még többfajta intenzív búzát termeltek a szövetkezetek. Az idén főleg a Be. zosztája—1 fajtát vetik, amely városi átlagban holdanként 13,7 mázsával fizetett, de például az Előrében egy jó talaj munkát és megfelelő tápanyagot kapott 220 holdas táblán 16.4 mázsájával. A Be- zosztája ennél még magasabb termésre is képes. Azonban az intenzív fajták vetésterületének növekedésével nem növekedett párhuzamosan a szükséges talaj táperő- készlet. A jövő évi búzaterméshez holdanként már 250 hHogramm szupericszj.lt és pétisó adagolása vált lehetővé. A műtrágya azonban egymagában még nem minden. Ezárt érthetetlen, hogy a békéscsabai termelőszövetkezetekben sem fordítanak kellő gondot az amúgy is kevés szerves tápanyag kihordására. Pedig a’műtrágya mellett fél adag szervestrágyát is indokolt lenne az intenzív búzafajták talajába adagolni. A biztonságos növénytermelés és áruértékesítés érdekében a békéscsabai termelőszövetkezetekben is indokolt az eddigieknél jobban törekedni a korszerű, kifogástalan minőségű, határidőre történő talajelőkészítésre és vetésre. Emellett fokozott gondot fordítani a talajok szerves és szer. vetlen tápanyagellátására, a korszerű növényápolásra és a növény- védelemre. Nemcsak a jó talaj- adottságok, hanem a 80 százalékban vetésre kerülő nagy hozam termelésére képes Bezosztája—1 is lehetővé teszi, hogy az ez évi átlagnál legalább 3—4 mázsával termeljenek többet a város termelőszövetkezetei. Ezt el is érhetik, ha idejében és jó minőségben vetik el a búzát, s akkor jövőre nem kevesebbet értékesítenek a leszer- ződöttnél, mint az idén. hanem annál jóval többet. Kukk Imre Félreértés- Miska! Én azt mondtam neked, hogy a pillangósokat takarítsd be és nem azt, hogy a pillangósokkal takaródzál be!! (Endródi István rajzaj AZ ÁRPÁD-FÜRDŐ értesíti a fiirdőző közönséget, hogy a strandfürdőt és a sportuszodát az építkezés miatt mai nappal bezárja. A téli közös fürdőt folyó hó 13-án (pénteken) megnyitja. 83137 Egész Európában páratlan őskori leleianyag került elő egy Uppony melletti barlangból K. I. Szép üzletek megjutalmazott kollektívák
