Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-12 / 214. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fillér XVIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Ifc aftHnfeáM birodalmában | a nzsbetakarítás ■ \ ■' — ............................ I. - ■! K özös felelősség; gondjairól | Középszer és túlterhelés | Aki vizet fakaszt | Száraz idő Folytatódtak a magyar-jugoszláv tárgyalások Karagyorgyevóban Megyénk jelentős helyet foglal ej hazáink lakossága éleümiszer- szükségletének biztosításában. A központi készletnek csaknem 10 százalékát adja, de egyes cikkek­nek a 20 százalékát is. Nem kö­zömbös tehát, hogy megyénk kö­zös és háztáji gazdaságai hogyan értékelik ezt és mit tesznek azért, hogy ezt a nagy mennyiségű élel­miszercikket ne hiába várja a népgazdaság. Többek között a megyénkben megtermelt kenyérgabona-meny- nyiségből csaknem 750 000 ember évi kenyérsziikségletót kell bizto­sítani. Ennek a feladatnak nem könnyű eleget tenni. Annál is in­kább, mert mindazt, amit az or­szág, a népgazdaság várt ebben az évben, nem tudjuk elérni, mert a termelési eredmények nem váltot­ták be a hozzáfűzött reményeket. Sokan a kedvezőtlen téli, tavaszi és nyári, időszakra hivatkoznak. Nem ok nélkül. Azonban csak ez­zel nem lehet magyarázni a ter­méskiesést, azt, hogy búzából fél­annyit tud adni megyénk, mint amennyit a népgazdaság vár az ország lakosságának ellátásához. Szembetűnően alacsony a ter­méseredmény a mezőkovácsházi és az orosházi járásiban s nagyon kevés a felvásárolt mennyiség is: 21, 26 százaléka annak, ami elő volt irányozva, hiszen a megye két fő gabonatermelő járásáról van szó. A párt- és állami szervek vezetői tettek erőfeszítéseket a felvásárlási terv teljesítésére, de ezek nem vezettek eredményre a tsz-vezetők és tagok helytelen szemlélete és gyakorlata miatt. Azt történt ugyanis, hogy a szö­vetkezetek jó részében a szüksé­gesnél kevesebb vetőmagmennyi­séget vetettek, s nem alkalmazták a szükséges agrotechnikai eljárá­sokat, köztük a növényápolást és a vegyszeres gyomirtást. Ezeknek a mulasztásoknak tudhatok be az alacsony terméseredmények és a felvásárlás elégtelensége is. A tavalyi hibákon most már csak okulni lehet. Helyes, ha szö­vetkezeteink vezetői és tagjai le­vonják a tanulságokat és úgy lát­nak hozzá most a búza termeszté­séhez, hogy sem ők, sem a nép­gazdaság ne csalódjon. A párt kongresszusának határozatai — amelyekkel megyénkben minden­ki egyetért — csak úgy valósítha­tók meg, ha a maga területén mindenki minden lehetőt elkövet a magasabb terméseredmények biztosításáért, azért, hogy me­gyénk adottságaihoz mérten a várt mennyiséggel járuljon hozzá hazánk lakosságának ellátásához mindenfajta élelmiszercikkből, de különösen kenyérgabonából. Nem kisebb feladata a me­gyénknek az sem, hogy megfele­lően segítse az ország lakosságá­nak húsellátását. Nem kevesebb­ről van szó, hanem arról, hogy megyénk csaknem 5000 vagon húst adjon a népgazdaságnak — a megye lakossága ellátásának biztosításán túl. Ennek a feladat­nak a teljesítése sem zökkenőmen­tes. Az már szinte bizonyosra ve­hető, hogy nem tudjuk teljesíteni az ez évi baromfifelvásárlási ter­vet. Egyrészt azért, mert egyik­másik tsz az állami értékesítés helyett mindinkább a szabadpiaci értékesítésre tér át. Ez semmi­képpen sem találkozik a népgazda­ság és a lakosság érdekeivel. Mindez azt magyarázza, hogy az állami felvásárlási tervek teljesí­tését figyelmen kívül hagyják a közös, de főleg a háztáji és egyéni gazdaságok. Pedig nem le­het közömbös számukra, hogy me­gyénk hogyan járul hozzá az or­szág húsigényének kielégítéséhez. Éppen ezért alapvető feladat, hogy biztosítsák a megfelelő törzs- állományt, s a szükséges tenyész- tojást a keltetőállomásoknak, hogy jövőre is és aztán is bizto­sítva legyen a baromfifelvásárlási terv teljesítése. Fontos feladat, hogy a párt- és állami szervek ve­zetői ne tévesszék szem elől azt, hogy milyen nagy szerepük van a hústermelésben a háztáji gazda­ságoknak. Főképpen a mezőko­vácsházi, az orosházi és a szarvasi járások vezetőinek címezzük ezt, mert ezekben a járásokban szem­betűnően csökkent a háztáji gaz­daságok termelése és áruértéke­sítése. A MÉSZÖV, a MÉK és a fmsz-ék nagyon sokat segíthetik e háztáji árutermelés növelését, hi­szen a szövetkezeti gazdákkal és az egyéni gazdaságokkal ők áll­nak legközvetlenebb termelési kapcsolatban. Természetesen to­vábbi erőfeszítésekre van szükség a közös gazdaságok részéről is ah­hoz, hogy megyénk a baromfine­velésben is elérje a kívánt ered­ményt. Azt javasoljuk, hogy a közös gazdaságok és a szövetke­zeti gazdák is elsősorban a ba­romfinevelést növeljék, mert ez előnyösebb, mint á marhahizla­lás. Megyénkre vár az a feladat is, hogy csaknem 2500 vagon sertés­hússal járuljon hozzá a lakosság igényének kielégítéséhez. Ez sem könnyű feladat. Csak úgy teljesít­hető, ha a háztáji gazdaságok is hozzájárulnak. Természetes, hogy a kívánt sertéshúsmennyiség na­gyobb hányadát a közös gazdasá­gok adják, de nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a sertés­állomány csaknem 60 százaléka, s a megyében megtermelt takar­mány csaknem 65 százaléka a ház­táji gazdaságokban van. Éppen ezért a közös gazdaságok áruter­melése mellett számítani kell a háztáji gazdaságok árutermelésére is. A megyénkre háruló áruéríé- kesítési feladatokat csak úgy tud­juk teljesíteni, ha a párt- és ál­lami szervek, de különösen a tsz- ek vezetői és tagjai minden tőlük telhetőt megtesznek a termelés növelése érdekében, s ha felelős­séget éreznek az ország lakossága igényének kielégítéséért.' Márpe­dig az igények kielégítésének egyetlen és legbiztosabb módja a felvásárlási tervek teljesítése év­ről évre. Szabó László, a megyei tanács felvásárlási tályának vezetője Karagyorgyevo Kádár János, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a JKSZ fő­titkára szerdán folytatták tárgya­lásukat a karagyorgyevói vadász- kastélyban. A szívélyes és baráti légkörben, a kölcsönös megértés szellemében lezajlott megbeszéléseken Kádár János és Joszip Broz Tito eszme­cserét folytatott a magyar—ju­goszláv kapcsolatokról, ezek to­vábbi sokoldalú erősítésének, va­lamint bővítésének távlatairól és lehetőségeiről. Megállapították, hogy a két or­szág kapcsolatai sikeresen fejlőd­nek, s Magyarországnak és Ju­goszláviának — mint két szocia­lizmust építő és a bókéért har­coló szomszédos országnak — közös érdekei reális és szilárd Jugoszláviába érkezett a SZÖYOSZ elnöke Belgrád Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ el­nöke kedden Jugoszláviába érke­zett, hogy viszonozza Vojin Popo- vicsnak, a Jugoszláv Mező- és Er­dőgazdasági Kamarák Szövetsége titkárának áprilisban tett ma­gyarországi látogatását. Szirmai Jenő tíz napot tölt Ju­goszláviában, és ez alatt ellátogat több horvátországi, szlovéniai és vajdasági szövetkezetbe és gazda­ságba. (MTI) alapot nyújtanak az egymás kö­zötti kapcsolatok további erősíté­sére és fejlesztésére. A tárgyalások során a két ve­zető különös figyelmet fordított a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés kérdéseire. London Köves Tibor, az MTI tudósí­tója írja: A megélénkülő angol politi­kai élet figyelme ismét a ke­let—nyugati tárgyalások leg­fontosabb témái: a leszerelés és a közép-európai helyzet problé­maköre felé fordul. Lord Home angol külügyminiszter egy edinburghi értekezleten, Wil­son, az* ellenzék vezére pedig a szociáldemokrata pártok ams- terdami konferenciáján kedden nagy nyomatékkai hangsúlyoz­tál a moszkvai atomcsend- egyezmény történelmi for­dulópont lehet, ha az első helyes lépést továbbiak kö­vetik majd a vitás kérdések rendezése útján. Diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett Wilsonnak az a bejelentése, hogy az angol és a nyugatnémet szociáldemok­raták a közeljövőben sorozatos megbeszéléseken igyekeznek majd közös álláspontot kidol­gozni a leszerelés kérdésében. Kádár János és Joszip Broz Tito, valamint munkatársaik a megbeszélések során megvizsgál­ták a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, valamint a nemzet­közi munkásmozgalom időszerű problémáit. (MTI) Ügy tudják, hogy az első meg­beszélésekre valószínűleg Lon­donban már e hónap végén sor kerül. Az angol fővárosban hangsúlyozzák: a világ két legbefolyáso­sabb szociáldemokrata párt­jának történetében ez az el­ső eset, hogy kísérletet tesz­nek politikájuk szorosabb összehangolására, s állandó jellegű tanácskozó tes­tület életrehívására. A Daily Telegraph kérdéses­nek tartja, hogy OÜenhaüer és Willy Brandt milyen messzire hajlandók majd elmenni Wilson javaslatainak támogatásában. A nyugatnémet politikai szótár­ban ugyanis — állapítja meg a lap — a „disengagement” (a szemben álló katonai erők szét­választása) még mindig elátko­zott szónak számít. A Guardian szerdai vezércik­kében helyeslését fejezi ki, hogy Lord Home és Wilson egyaránt a feszültség további enyhítését és a leszerelés kezdő lépései­nek megtételét sürgette. /VVVNAVVVVVWWWVWVVVVVWWfl/VVWVVVVVVVVVVVVVVVWVVVVVÍVVVVVVVVVVV* Vetik az Bár az esőzés néhány napra megállította a munkát a földeken, az ősziek vetése nem tűr halasz­tást, s a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, valamint a gépállomások minden percet kihasználnak, hogy időben befejezhessék a vetést. Képünkön a Felsőnyomási Állami Gazdaság két szuper-zetorosát látjuk. Vetik a lucernát. Az első gépet Bárándi Pál vezeti, aki 14 éve állami gazdasági dolgozó. A másik géppel Bohus György dolgozik, ő már 1959 óta itt él, ebben a gazda- S ■ i ságban, s példamutatóan helyt áll a munkában. A kelet—ning'aíi esxmeesere felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom