Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-01 / 205. szám

1963. szeptember 1. 1 Vasámíf fl Szovjetunió Legfelső Tanácsának! külügyi bizottsága jóváhagyta ! az atomcsend-egyezményt Moszkva A Szovjetunió Legfelső Taná­csa Szövetségi Tanácsának és nemzetiségi tanácsának külügyi bizottságai együttes ülésén más­fél órás vita után egyhangúlag jó­váhagyták a légköri, magaslégköri és víz alatti atomfegyver-kísérleteik eltiltásáról szóló szerződést és el­határozták, hogy azt a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége elé terjesztik ratifikálásra. A nyugati hírügynökségek je­lentése szerint újabb országok csatlakoztak a Moszkvában meg­kötött háromhatalmi atomcsend- megállapodáshoz. Pénteken az amerikai fővárosban Dél-Korea, Nepal és Felső-Volta képviselője, Londonban pedig Marokkó és Dél-Korea képviselője írta alá a szerződést ( Diem csomagol... Ezzel a szerződést Washington­ban aláírók száma nyolcvanhatra emelkedett, a londoni okmányon nyolcvannégy ország képviselőjé­nek aláírása látható. (MTI) A Spanyol Kommunista Párt nyilatkozata Párizs : A Spanyol Kommunista Párt: Központi Bizottságának vógrehaj-! tó bizottsága Asturia sztrájkoló • bányászaival való szolidaritásira • hív fel. ' Az asturiad bányászok — hang- j zik a Spanyol Kommunisita Párt Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának nyilatkozata — gaz­dasági követeléseiket kiegészítet­ték más igen fontos követelések­kel, mint például: engedjék haza a száműzöttéket, bocsássák szaba­don a bebörtönzöttefket, szüntes­sék meg a szankciókat, adjanak szabadságot és sztrájkjogot. (MTI) Washington: Az augusztus 28-i washingtoni hatalmas megmozdulás, amely a négerek politikai és gazdasági egyenjogúságáért szállt síkra. A képen: A hatalmas tömeg egy része. (Rádiótélefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) A fajüldözés Amerikában Saigon Az UPI amerikai hírügynökség jól értesült dél-vietnami forrá­sokra hivatkozva közli, hogy a Ngo Dinh Diem-kormány az or­szág bankjaiban őrzött aranyru- dakat és külföldi valutákat Diem palotájába szállíttatta. A hírügy­nökség szerint „elővigyázatossági rendszabályról” van szó, arra az esetre, ha Ngo Dinh Diem helyze­te még rosszabbá válna. Ebben az esetben a palotában felhalmo­zott kincseket nyilván külföldre szállítanák. (MTI) Philadelphia Valóságos csata folyt le ezer fehér bőrű és Pennsylvamia-állam rendőrsége között pénteken este Folcroiftban, Philadelphia külvá­rosában, ahol egy néger család be­költözött újonnan vásárolt lakásá­ba egy fehérek-lakta negyedbe. Pénteken a késő esti órákban mintegy ezer tüntető vonult fel a néger Horace Baker és felesége háza elé, különböző sértő jelsza­vakat kiáltozott és kővel dobáló­zott. Amikor a rendőrségi értesítés megérkezett, a tüntetés a fehérek és a rendőrök közti nyílt össze­csapássá fajult. Két ember megse­besült, négy embert letartóztattak. (MTI) A 15 millió lakosú Dfl­Vietnam imperialista­barát diktátora Ngo Dini) Diem nyolc év óta tartó uralkodásának leg­súlyosabb belpolitikai válságával néz szembe napjainkban. E kor­mányzati válság oka az alábbi tényekre vezet­hető vissza. A diktátor félmillió fős* modern amerikai fegyverekkel felszerelt hadserege, az USA 2 mil­liárd dolláros katonai segélye ellenére sem ké­pes a partizántaktikát alkalmazó dél-vietnami hazafias erőket leküzde­ni. A közel nyolc év óta tartó, s az utóbbi két évben fokozódó heves­ségű harc az USA költ­ségvetését évi 550 mil­lió dollárral terheli, mi­vel az Egyesült Államok a diktátor uralmának fenntartásáért vívott fegyveres harcban Dél- Vicínamban jelenleg mintegy 12 000—15 000 amerikai katonai „szakértővel** részt. A széles néptömegek bizalmát és ak­tív támogatását élvező dél-vietnami hazafiak — a Diemnek nyújtott jelen­tős amerikai segítség ellenére — az ország mintegy 40 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. Dél-Vietnamnak kö­zépső, zömmel hegyvidéki, erdők bo­rította területére, valamint az ország éléskamrájára, a rizstermelésről világ­hírű Mekong-delta legnagyobb részére terjed ki a Diem ellen fegyveresen harcoló hazafiak ellenőrzése. Ngo Dinh Diem uralkodása Dél-Vietnamot nem szekta egymillió követőjével együtt meghaladja a 12 millió főt, azaz az or­szág lakosságának négyötödét. A die- misták buddhista-ellenes terrorja, a rendszert fenntartó Egyesült Államo­kat nemcsak a Diemmel kapcsolatos politika területén, hanem külpolitikai vonatkozásban is komoly probléma elé állítja. Ugyanis nemcsupán Dél- Vietnam lakosságának zöme buddhis­ta, hanem az agresszív SEATO pak­tum-tag Thaiföld, a semleges külpo­litikát folytató Kambodzsa lakosainak óriási többsége, valamint Laoszban is a lakosság fele követi a buddhista val­lást. As arab diákok helysete Nyugat-Németorsságban vesz csupán politikai, hanem gazdasági vál­ságba is sodorta. Imperialistabarát politikája, a fokozódó politikai terror és a zilált gazdasági helyzet ellen küzdő néptömegek a fegyveres harc mellett vallási-ideológiai téren is tá­madják a Diem-rendszert. Nagyobb méretekben mintegy 3 hónapja kezdő­dött el és napjainkban csúcsosodott ki a dél-vietnami buddhisták passzív el­lenállási mozgalma. Számuk, a budd­hista ideológiával rokon hoa-hao vallási Kairo Az A1 Gumhurija mai számá­ban a Nyugat-Németországban ta­nuló arab diákok helyzetével fog­lalkozik. A lap megállapítja: mind gyak­rabban hallunk panaszdkat ipari és mezőgazdasági iskoláink diák­jaitól, akiket nyugat-németországi gyárakba és farmokra küldtek gyakorlatra. Diákjaink panasz­kodnak, hogy lenézik őket Nyu­gat-Németországban. Miért küld­jük hát oda őket? A lap felhívja az EAK felsőok­tatási minisztériumát: vizsgálja felül a külföldi tanulmányutakat és cjyan országokba küldjék a fiatalokat, amelyek biztosítják számukra a szükséges tanulási le­hetőségeket és nem sértik em­beri méltóságukat. (MTI) ízlés dolga? ENSZ-bizottság nyomozza két brit gyarmati területen, Észak- Borneón és Sarawakban, hogy né­pük valóban csatlakozni kíván-e a britek által szorgalmazott Malaysia Államszövetséghez vagy sem. A Norddeutsche Rundfunk kommentátora sajnál­ja is az angolokat. Mert mát is jelent ez a nemzetközi vizsgáló- bizottság? ,,Azt jelenti — magya_ rázza az északnémet hírmagya­rázó —, hogy egyiptomi, cseh és más nemzetiségű, a brit politika iránt nem éppen jóindulatú bi­zottsági tagok felhatalmazást kapnak arra, hogy Sarawakban és Észak-Bomeón a saját ízlé­süknek megfelelően nyomozzák ki a lakosság hangulatát.” Már éppen mi is majdnem megsajnáltuk szegény angolokat, amikor eszünkbe jutott valami. Londonban kezdettől fogva azt hajtogatják, hogy Észak-Borneo és Sarawak népe igenis csatla­kozni akar a Malaysia Állam­szövetséghez. Nos, a derék ango­lok ezt vajon véletlenül nem éppen a saját ízlésüknek megfe­lelően nyomozták-e ki? De hát údések és pofonok kü­lönbözőek. S ha a csatlakozás nem is ízlés dolga, a sarawakiak saját ízlésének például az felél meg, hogy tüntessenek a Malay­sia ellen. Ügy látszik — nincs gusztusuk hozzá..; (sp) „Mandy" — film Olvastuk: szeptember legelején — Koppenhága mellett — meg­kezdődnek a Christine Keeler kis­asszony története című film fel­vételei. Ward doktort, az angol „dolce-vita” öngyilkossá lett fő szervezőjét ifjabb John Barrymo­re alakítja, Keeler kisasszonyt egy kevésbé híres angol színésznő. De mindegy is, kik lesznek az új film szereplőd, a nagy nyugati képesla­pok úgysem őket tartják „sztá­rokénak, hanem Miss Keelert és barátnőit, „Mandy” Rice Davist és Julie Gullivert, akiket annyit fényképeznek — különböző me­zekben és mezek nélkül is —, hogy egy Silvani nevű olasz új­ságíró így kiáltott fel: „Greta Garbóról húsz év alatt kevesebb fotó készült, mint Keelerről és Mandy-ról néhány hónap alatt”. Természetes, hogy a — még tá­volról sem lezárult, s mindenféle mellékügyekkel bonyolódott — Profumo—Ward—Keeler-ügy ér­dekli az embereket és nem érdek­telen megmutatni azt sem: hol és hogyan sétálgatnak most — kétes hírnevük és kétségtelen bájaik fényében — a ,,Ward-istálló” kan. cái. De a csinos Christine Keelert már tényleg többször kapták „len­csevégére, mint annak idején Garbót, úgyhogy mire a róla szóló fűm elkészül, a közönségnek valószínűleg Keeier-mérgezése lesz. „Mandy” pedig — aki most tizennyolc éves és tizenöt éves ko­rában kezdte el „karrieréjét, a milliomos gengszter, Peter Rach- mann oldalán — nemcsak film­sztárként viselkedik, hanem — miként azt megígérték neki — ha­marosan filmezni is fog. A kaná­risárga hajú és kanári nevű hölgy tehát, ha minden sikerül, lepedőn lesz látható. És ha nem sikerül a „Mandy‘ film? Akkor is... A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom