Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-04 / 207. szám
1963. szeptember 4. 4 Szerda Lejárt határidők, avagy ki húzza a rövidebbet a békéscsabai csatornahálózat műszaki átadásánál?... Több mint egy éve húzódik az ügy, amely a Békés megyei Tanács tervosztályát és az ÉM. Békés megyei Építőipari Vállalat vezetőit foglalkoztatja. Még 1962-ben kezdődött a bonyodalom, amikor is szeptember 30-án az építőiparnak műszakilag át kellett volna adnia rendeltetésének a Békéscsaba meglehetősen nagy körzetében — összesen 28 millió forintos költséggel — megépített új szennyvízcsatorna-hálózatot. A vásártéri lakótelepet az Illésházi, Luther, Kiss Ernő. Fürst Sándor és Bocskai utcán keresztül a Bánszki utcai lakóteleppel ösz- szekötő föld alatti csőrendszert azonban a mai napig sem üzemeltetik. Azaz átadási „kísérlet” és újabb határidő kitűzése történt többször is, de mint Kelemen János, a tervosztály főmérnöke és Vitaszek Lászlóné, főosztályvezető elmondották, a kényessé vált „csatornaügy” most — 1963. szeptember 5-én döntőbizottság élé kerül. Ki a felelős a határidőkért? Ezt a kérdést tettük fel az ügy nyilvánosságra kerülése után a legilletékesébbnek az építőipari vállalat főmérnökének, Korek Ferencnek. — A határidők elhúzódásának többféle oka van — mondotta. — Az első és legfontosabb az, hogy a csatornaépítéshez szükséges betoncsöveket a kívántnál később — 1962 augusztusában kaptuk meg — s akkor is csak hosszas utánajárásai, s a szükségesnél rosszabb minőségűt. A békéscsabai csatornaépítési munkákhoz különleges minőségű csövek kellették volna. Ennek ellenére nem kaptunk ilyeneket. A csöveket készítő szentendrei üzem nem vállalta a speciális betonelemek elkészítését, és Pécsről sikerült végül is „olyanamilyen” csöveket szerezni. — Az anyagmegrendeléséket nem utolsó percben szokták intézni. Hogyhogy csak augusztusban került sor a csövek leszállítására? — Ilyesmiről szó sincs. A csövekért már a tavalyi év elején megkezdtük a kilincselést. Hogy későn kaptuk meg azokat, — nem rajtunk múlott. A következő ok, amely miatt még ezután is késett a munkák befejezése az, hogy a rendkívüli kemény télen az építési munkákat nem folytathattuk. Tavasszal is szinte emberfeletti küzdelmet folytattak mélyépítő munkásaink a helyenkénti rossz geológiai viszonyok következtében rendkívül lassan haladó földmunkák közben. És végül bekövetkezett az, amitől a műszaki szakemberek tartották. A beépített csövek áteresztik a talajvizet, alkalmatlanok a szennyvizvezetésre, amit csak súlyosbít, hogy a szivattyúegységeknél is gyakoriak a műszaki hibáik. Kárba veszett 28 millió forint? — Nem, ennyire nem súlyos a helyzet — folytatta Korek elvtárs. — A döntőbizottsági tárgyaláson talán sikerül bebizonyítani a vállalat szakembereinek időközben kill „Szocialista kultúráért” kitüntetésben részesült a gyulai járási künyvtár vezetője és a békési járási művelődési ház igazgatója A gyulai járási könyvtár új épü. letrésszel bővült, melyben — 200 ezer forintos költséggel — modem ifjúsági kölcsönzőt rendeznek be. Gyula város és a járás kulturális életében hosszú évek óta jelentős művelődési tényezőként szereplő járási könyvtár a lakosság politikai, kulturális és nem kis mértékben szakmai fejlődésének is mind hathatósabb segítője. Ebben nem csekély szerepe van dr. Némedy Endrének, aki a könyvtárat annak megalakulása óta vezeti. Odaadó munkássága elismeréseként a napokban a művelődésügyi miniszter részéről dr. Némedy Endre a „Szocialista kultúráért” kitüntetésben részesült. Békésen is van egy kitüntetett; Nagy Imre, a járási művelődési ház igazgatója, a társadalmi szertartások (névadás, esküvő, temetés) szocialista megrendezéséért, s az ebben való rendszeres aktív részvételért kapta a „Szocialista kultúráért” kitüntetést. A jövő év első negyedére a megye minden járásának székhelyén megalakul a Filmbarátok Köre Csanádapácán a múlt hét elején 34 fővel megalakult a község filmbarátainak köre. Rendeltetése, hogy a helyi lehetőségek arányában megismertesse tagjaival, de más érdeklődőkkel is a filmművészet igazi tartalmát és célját, ezenkívül ankétok szervezésével és társadalmi közönségszervezés útján a lakosság mind nagyobb részét nyerje meg, hozza közelebb a filmhez, a mozihoz. A TIT járáalakult véleményének helyességét. Azt, hogy a megépített hálózatnál csak kezdetben lesznek nehézségek a szennyvíz levezetésével. Minden különösebb műszaki fejtegetés nélkül bizonyítható, hogy az „áteresztő” betoncsöveket egy idő után a külső és belső lerakódások valósággal „megjavítják” — megszüntetik az átszivárgásókat. Hogy ez az álláspont mennyire állja meg a helyét a gyakorlatban, nehéz lenne egyértelműen eldönteni. Tény, hogy a sok pénzt felemésztő berendezés mielőbbi átadása rendeltetésének — égető szükség. Még nem tudni, hogy a végső döntésnél a kényes ügyben ki húzza a rövidebbet. Bárkit is vonjanak felelősségre az említett hibákért, a döntésben a legfontosabb szempontnak a csatornahálózat mielőbbi hasznosításának kell lenni. Wegroszta Sándor 1 FI I Jyf'l m A bmhsím mám hetedik esküdt Francia film, Francis Didelot regényéből Jacqes Robert és Pierre Laroche írták. Izgalmas bűnügyi történet. Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi, szeptember 5—7-ig. si szervezetei aktívan segítik, patronálják a köröket, előadásaikhoz előadót biztosítanak. Járási szinten is sorra alakulnak a körök, így jelenleg Gyulán, Orosházán és Mezőkovácsházán már működnek is. A jövő év első negyedének végére minden járási székhelyen tevékenykedik a mozikultúra eme hasznos képviselete. —hr— ÉM. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz kőműves, ács, központi fűtésszerelő, vízvezetékszerelő, vasbetonszerelő szakmunkásokat, kubikos brigádokat, segédmunkásokat. Vidéki dolgozók részére tanácsigazolás szükséges, munkásszállást, munkaruhát, üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet Szeged, Bocskai u. 10—12. 72795 Nagy, figyelő szemek néznek a tanító nénire... Első órák egy békési és egy csabai első osztályban Sok ezer hatéves kislány és kisfiú életében csodálatos nap volt ez a tegnapi! Különös világba léptek: és hiába jöttek a mamával vagy a papával, amikor búcsúzásra került a sor, egyik-másak el is sírta magát... Mindez azonban csak pillanatokig tartott, mert a tanító néni Piroskáról meg a nyuszigyerekekről kezdett mesélni, a mese pedig már ismerős az óvodából, azt bizony meg kell hallgatni, elfelejteni a sírást és már nem is félni az ásítozó táblától, a padoktól, a szekrényektől... A békési Il-es számú általános iskolában Baross Jánosné tanító néni fogadta az első osztályosokat, akik anyukával, apukával érkeztek. Balogh Évike az elsők között ült be a padiba, fél szemmel azonban anyukát figyelte, aki mögötte állt, Kovács Kati viszont apukával jött... Amikor már mind szépen összegyűltek, és az anyukák és apukák elbúcsúztak első napos iskolás gyermekeiktől, egyedül csak Somlyai Ferike mécsese tört össze, és bizony hosz- szas rábeszélés után mutatott csak hajlandóságot arra, hogy leüljön — a tanító néni asztalához... „Az első nap még ezt is megengedem” — mosolygott rá a tanító néni, aki bizony több mint húsz esztendeje tanítja a község aprónépét. És megkezdődött az első „óra”. Bemutatkozás, ismerkedés... Hamarosan kiderül, hogy két ikerpár is van az osztályban: Vincze Imre és Zoli meg Vass Józsi és Sándor... De van itt még Szabó Sanyi I és II. is, Varga Laciból is kettő... Később az óvodások elmesélik, hogy ők sokszor játszottak iskolást, mire Makai Erzsi kijelenti, hogy most már nem játsszák, hanem igazából azok. Aztán egy kis tűz—víz-játék után már a táblával, krétával ismerkednek, Balogh Évi pedig olyan bátor, hogy ő maga mutatja he tudományát odakinn, és takaros házikót rajzol a táblára, amelyben a legszebb hajasbaba is szívesen ellakna. Így múlik el az első óra, és észre sem veszik, mennyi mindent megtanultak már. Mire a tanító néni újra mesélni kezd. Somlyai Feri sem sír már, jót kacag a széj3 mesén, és otthon majd elmondja biztos, hogy nem kell félni attól az iskolától, de jó hely is az, olyan jól éreztem magam, hogy csuda!... flz autó gyorsan repül, mégis mire Békéscsabára, még közelebbről Jaminába érkezünk, az V. számú általános iskola első osztályába, ahol Bakonyi Istvánné, Miniszteri Dicsérő Oklevéllel kitüntetett pedagógus tanít, már az utolsó óra pereg. A teremben meglepő csend, az ember azt gondolná, hogy legalábbis második osztályba érkezett és nem elsősök közé, mégpedig az első napon! Nem, nem tévedés: Bakonyi Istvánné már nyolc éve tanít első osztályt és most is egy-egy szál virággal várta új tanítványait. Az ismerkedés után a második órában már egyöntetű fiókrend „uralkodott” a padokban és most, a harmadik órán mindenki rajzol. Azt, amit legjobban szeretne... — Aki készen van, hátrateszi a kezét — mondja a tanító néni — és akit felszólítok, szépen elmondja, mit rajzolt és miért? Hz első Zsibrita Zsófika. Zsófi papírlapján színes tányérok. „Szépek, nekem is jó lenne ilyen” — mondja. Petőcz Ferike sok-sok kukoricát ügyeskedett a papírra, mondván, hogy kedvence a főtt kukorica, Mitykó Jani viszont autót mesterkedett. „És ki vezetné ezt az autót?” — kérdi a tanító néni. „Én” — mondja önérzetesen a Jani gyerek. Gajdács Erzsiké mutatja aztán a rajzát: „Kislány ül a padban, úgy mint én, itt az iskolában”. Ügyes! Kocsondi Irénke labdát szeretne, így azt rajzolt, Toszeczki Jucika házat, Mázán Marika babát, Molnár Erzsiké pedig ruhaszárító kötelet két fa közé, mert azon jól meg tudná szárítani a babaruhákat... Háromnegyed 11-kor az iskola elé megérkeznek az első, izgatott szülők: Borbély Andrásné, Kocsis Istvánné, Kulcsár Antalné és egy nagyapa is: Berki Károly bácsi a Karcsi unokáért. Bent a teremben a tanító néni az első leckét adja fel: — Holnapra mindenki megtanulja összekapcsolni a táskáját, szépen becsatolni és felvenni úgy, hogy se anyuka, se apuka ne segítsen!... Most pedig nézzük meg a padban, nem hagytunk-e itt valamit? Könyveinkre, füzeteinkre nagyon vigyázzunk, hiszen azokért édesapa, édesanya sokat dolgozott... Nagy, figyelő szemek néznek a tanító nénire, szinte csüggenek a szaván... Három óra alatt ezt elérni, nem könnyű dolog. „Bakonyi tanító nénit nagyon szeretjük — mondják az iskola kapujában a szülők —, nagyon kedveli a gyerekeket...” Hogy kedveli-e? Negyvenkét esztendeje sok ezer kislányt és kisfiút tanított meg írni, olvasni, számolni és arra, hogy élni csak becsületesen, tiszta, őszinte szívvel szabad. Nagyszerű dolog ez! és aki egyszer odaáll a katedrára, ha igazi pedagógus, egész életét adja cserébe. — Köszönjük szépen a tanítást! — mondják kórusban a gyermekek, aztán repülnek a féléjük nyújtott, kitárt karok közé. Valahogy így telt el mindenütt az első nap az iskolában... Sass Ervin Az első tanítási nap mintegy hétezer oktatási intézményben Az ország csaknem hétezer általános és középiskolájában kedden volt az első tanítási nap. Ebből az alkalomból reggel a Kossuth rádióban Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes köszöntötte a tanulóifjúságot és a pedagógusokat. Az általános iskolákban — a korábbi évek hagyományainak I megfelelően megkezdődött a tankönyvek szétosztása. Az első és második osztályokban valameny- nyi régebbi könyvet az új tantervek alapján készült reform-tankönyvek váltanak fel. Ugyancsak az első és második osztályokban új tantárgy lesz a környezetismeret. Egyik jelentős újdonság a most induló tanévnek, hogy ae általános iskolába „bevonul” a KRESZ-ok- tatás is. (MTI)
