Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-29 / 229. szám

1963. szeptember 29. 2 Vasárnap Megyénkben 55 605 tanulónak van biztosítása Interjú az Állami Biztosító Békés megyei fiókjának igazgatójával 1963. szeptember 28., vasárnap. 45 évvel ezelőtt,' 1918. szep­temberében halt meg Szabó Er­vin, a magyar forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő alak­ja, Marx műveinek első népsze­rűsítője, könyvtárügyünk úttö­rője. írásaival részt vett kora minden haladó polgári irányza­tában. Az I. világháború alatt a háborúellenes mozgalom egyik szellemi vezére volt. Fő művének Marx és Engels válo­gatott műveinek fordítását te­kintjük. Megírta a Társadalmi és pártharcok a 48—49-es ma­gyar forradalomban című mű­vet. Legutóbb 1958-ban váloga­tott írásai jelentek meg. * — 205 évvel ezelőtt, 1758. szeptember 29-én született Hora­tio Nelson angol tengernagy. A francia flotta felett. Abukimál, főleg azonban az egyesült francia—spanyol flottán Trafalgárnál aratott győzelme egy évszázadra biztosította az angolok tengeri uralmát. Nelson a trafalgári csatában esett el. Szobra a Tra­falgar téren, London egyik jellegzetes emlékműve. * — 50 évvel ezelőtt, 1913-ban e napon halt meg Rudolf Die­sel német mérnök, feltaláló. A róla elnevezett légsűrítéssel működő, belsőégésű motort 1892-ben szerkesztette meg. Egy évvel később tette közzé elméleti művét a hőerőgépekre vonat­kozóan. A Diesel-motoron sikerült először megoldani g motor hengerében az üzemanyag elégetését. Mikor állítják fel Békéscsabán a miniatűr csillagdát? Szabó Ervin re több pedagógus csatlakozik az Eötvös-alaphoz Békés megyében is, mint má­sutt az országban, a Pedagógus Szakszervezet nem egy esetben si­etett és siet, különösen a nagy családú pedagógusok segítségére olyankor, ha átmeneti anyagi ne­hézségeik támadnak a gyermekeik iskoláztatása vagy hasonló meg- oldanivaló esetében. Azonban a szakszervezet sem rendelkezik ki­meríthetetlen összegekkel, holott az ilyen irányú kérelmek száma évről évre nagyobb. Áthidaló megoldásként néhány évvel ezelőtt létesült az Eötvös- alap a nevelők önkéntes hozzájá­rulási összegéből. Ez az összeg egészen minimális, viszont szoci­ális céljánál és jellegénél fogva mind többeknek nyúj támogatást Rendkívüli segély formájában például az utóbbi időben a szak- szervezet, a beérkezett pályáza­tok alapján, 7 pedagógus-szülő gyermeke részére 800—1200 forint összegű egyetemi és főiskolai ta­nulmányi segélyt, 22 gyermek ré­szére pedig 300—500 forint össze­gű közép- és általános iskolai ta­nulmányi segélyt adott ki. Az ily módon felhasznált összeg 15 ezer forint. Az Eötvös-alapnak ezenkívül még fontos szerepe van a családos üdültetésben, továb­bá a pedagógus árvaház, a nyug­díjas otthonok és egyéb szociális intézmény fenntartásában. Mind­ezt látva, nem véletlen tehát, hogy évről évre egyre több pe­dagógus csatlakozik az alaphoz. — hr — Hétfőn sorsolják a szeptemberi tárgyjutalmakat A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság szeptember 30-án, hétfőn délelőtt 9 órai kezdettel Nádor ut­cai székházában rendezi a szep­temberi tárgynyereményhúzást. A sorsoláson a 37. játékhét szelvé­nyei vesznek részt, amelyek kö­zött összesen 863 tárgyjutalmat sorsolnak ki. Főnyereményként ezúttal három öröklakás és négy személygépkocsi jut a legszeren­csésebb lottózóknak. Ezenkívül kisorsolnak 26 — köztük több külföldi — szobabútor-berende­zést és 97 televíziót is. (MTI) Mjnt minden évben, az iskolaév kezdetével az Állami Biztosító fel­keresi az iskolákat, a tanuló-bal­esetbiztosítás végett. A tanuló­balesetbiztosítás 1963. szeptember 1-től 1964. augusztus 31-ig terjed ki. A biztosítási díj erre az idő­szakra 5 forint. — Mire terjed ki a tanuló­balesetbiztosítás — kérdeztük meg az Állami Biztosító Békés megyei fiókjának igazgatóját? — A biztosítás — mondotta Sza. bő elvtárs — kiterjed otthon, ut­cán, a játszótéren, az óvodában és még számtalan helyen történő balesetekre. Az Állami Biztosító a balesetből származó állandó és teljes rokkantság esetén 25 ezer fo. rintos kártérítést fizet. A baleset­ből származó állandó és részleges rokkantság esetén a kártérítés a rokkantság mérve szerint 15 ezer forint aránylagos része. Ha a biz­tosított tanuló nyílt csonttörést szenved vagy olyan sérülés éri, amely 10 százaléknál nem nagyobb rokkantságot okoz, a biztosító egy_ szer s mindenkorra 200 forintot folyósít. Egyéb csonttörés vagy csontrepedés esetén kártérítés 100 forint. Múlékony baleseti sérülés esetén, ha a tanulót olyan baleset éri, amely miatt a betegállomány 14—27 napig terjedő igazolt mu­lasztást okoz, 100 forintot, ha a tanuló betegállománya 27 napot meghaladó igazolt mulasztást okoz, 200 forintot térít a biztosító. Érde­kességként megemlítjük, ha a szünidőben történik a baleset, az orvosnak azt kell igazolnia, hogy a foglalkozás időszaka alatt a sé­rülés miatt indokoltan hány napot kellene mulasztania az iskolából (óvodából) a tanulónak. Baleseti halál esetén a szülők 2500 forint temetkezési költségre jogosultak. — Még elmondom azt is — folytatta Szabó elvtárs —, hogy ha egy családból egyidőben há­romnál több gyermek részesül óvodai, általános vagy középisko­lai oktatásban és három gyermek után az 5—5 forint biztosítási dí­jat befizették, a többi óvodába, általános vagy középiskolába já­ró gyermek ingyenesen vesz részt a tanuló-balesetbiztosításban. — Eddig milyen arányban vesznek részt a tanulók a bal­esetbiztosításban? — Néhány nappal ezelőtt tör­tént felméréseinkből kitűnik, hogy megyénkben a 74 151 beirat­kozott tanulóból 55 605 tanulónak van meg a biztosítása, ami 74,9 százaléknak felel meg. Sajnos, ez azt jelenti, hogy még csaknem 20 ezer tanulónak nincs biztosítása. Több iskola valamennyi tanulója rendelkezik tanuló-balesetbiztosí­tással. így például: valamennyi tanulója biztosított a Szabadkí- gyósi Mezőgazdasági Technikum­nak, a dombiratos: általános isko­lának, az orosházi gimnáziumnak, a szarvasi 1-es számú általános iskolának. — És van-e olyan, ahol alig biztosították magukat a tanu­lók? — Sajnos, ilyen is van. Például: Szeghalmon, a Vígh Matias Ál­talános iskola lanulói közül csak 17 százalék rendelkezik biztosí­tással. Ugyancsak Szeghalmon, a Rozsnyai Kálmán Általános Isko­la tanulói közül 21 %-nak van biztosítása. Megyénkben a leg­rosszabb eredmény a biztosítás terén a békéscsabai közgazdasá­gi technikumban van, mert a 400 tanulóból ez ideig csak 26 tanuló rendelkezik biztosítással. Szabó elvtárs befejezésül el­mondotta, hogy ők szeretnék fel­kérni a szülőket, de ezen túlme­nően az iskolák igazgatóit Is, hogy tegyék lehetővé, illetve se­gítsék elő az Állami Biztosítónak azon törekvését, hogy megyénk területén valamennyi tanuló rendelkezzen a számára nélkülöz­hetetlen tanuló-balesetbiztosítás­sal. <d. i.) A TIT Békés megyei szerveze­tének csillagászati és űrhajózási szakosztálya az elmúlt ismeretter­jesztési évadban több előadást tartott. Ezeknek az előadásoknak jelentős része főként űrhajózási témákkal foglalkozott, csillagá­szati témakörből lényegesen keve­sebb előadást tartottak. Az új is­meretterjesztési évadban azt ter­vezik, hogy gazdagítják a szak­osztály előadásainak programját, és több előadást szerveznek, me­lyek a babonák elleni küzdelem­mel és az ateista propagandával foglalkoznak. Nagyobb rendezvé­nyükre októberben kerül sor, ek­kor csillagászati hét lesz Békés­csabán. A szakosztály jelenlegi kis lét­számát tovább tudnák növelni, ha mielőbb megnyithatnák a be­mutató miniatűr csillagvizsgálót. A már meglévő csillagászati te­leszkóp felállítása azonban jelen­téktelen műszaki problémák miatt hónapok óta húzódik és egyre ke­vesebb a kilátás arra, hogy a csillagászati héten felavathatják a kis csillagdát. Remélhető azonban, hogy a városi tanács illetékesei gyors segítséget nyújtanak, és a teleszkóp felállításának útjából el­gördítenek minden akadályt. A csillagda üzembe helyezése bizo­nyára lényegesen megnövelné a szakosztály tagjainak számát, és tevékenységüket is gazdagítaná, színesebbé tenné. Láttuk Hallottuk Szóvá tesszük «iiiiiiuiuiiiiiiiiiiHiHniiiitiitiiiitiiuiiiiHiuiiniiiiiiimiiHnniminminimimntmHinTTiuiuimiiiiiiiiiiMiiiiiiiHiimiiuimiiiiiiiiiM Tábla Érték Kaland Harmat Endre: A áézUeuvzi Uáadaíma Megyünk az ut­cán és keressük a házat. De sehol egy tábla, amely elárul­ná, hogy vajon az a ház, amit keresünk, a 12, vagy a 14-es számú. De nemcsak a házak számozásá­val van baj Békés­csabán, hanem az utcák nevével is. A főközlekedési útvo-. nótákból nyíló kis utcák első házain pedig jó lenne, ha olvasható táblák mutatnák, hogy hol is járunk. Nem tudjuk, ki­nek a dolga ez, de jó lenne minden­esetre, hogyha meg­nyugtató módon rendeznék az utcák név- és számtábláit, A szerkesztőségben keresett fel Fenyve­si András, Gyöngyö­si utcai lakos. El­mondotta, hogy Bé­késcsabán, a Szerda­helyi utcán az útépí. tés után most a csa­tornaépítés folyik. Már fedik az árko­kat, de nemcsak az ő bosszúságára, hanem másokéra is, az árok­ba kerülnek az útsze­gélyező kövek. Feny­vesi András néhá­nyat kiemelt ezek közül a kövek közül és lerakta a járdasze­gélyre, gondolván; „majd elviszik az útépítők”. A kövek újra az árokba kerül, tek, rászórták a föl. det. Lehet, hogy egy kő csak néhány filléres érték, de jó lenne, ha ezekkel a filléres értékeinkkel még a Szerdahelyi utcában is jobban tudnánk gazdálkodni, Hmmm... Tudom, hogy most néhányan majd megharagsza­nak, de azért mégis szóvá tesszük. Békés, csabán néhány hét óta filmszínházaink­ban / kalandfilm. dömping van. Lehet, hogy e könnyű nyá­ri szórakozást nyúj­tó filmeket a jobb tervteljesítés érdeké, ben „dobták” be a várható esős hetekre való tekintettel, de azért egyszerre, mint. ha sok lenne. Igaz, hogy két filmszínház, ban nem lehet ugyan­azt a műsorpolitikát megvalósítani, mint hat filmszínházban, de azért egy kicsit szerencsésebb szerve­zéssel nem kellene egy-egy más jellegű filmre hat héten ke­resztül hiába várni. Lehet, hogy e ka- landfiim-dömping után csak szomorú filmeket látunk? (—czi.) 5. A vihar megérkezett Ez volt az az Union Miniére, amely felfigyelt Moise Csomóé­ra. És ez volt az a „bölcsőtől koporsóig”, a vállalat által fém­jelzett katangai rendszer, amely­nek fenntartásában Csomóéra olyan nagy szerepet bíztak. Moise Csomóéra mind az Uni­on Miniérenek, mind Belgium­nak 1960-tól volt különös szük­sége. Ebben az esztendőben ugyanis Kongóban történelmi jelentőségű események sorozata kezdődött el. A nemzetközi erőviszonyok vi­lágszerte gyorsan változtak. Nemcsak Ázsiában, hanem Af­rikában is sorra szabadultak fel a gyarmati rabságban tartott népek. A belga sajtó sugárzott az elégedettségtől, a sorok kö­zött azonban már érezhetően ott vibrált az aggodalom. Mi lesz ilyen körülmények között Belgi­um, pontosabban a belga nagy­tőke kincsesbányájával, Kongó­val? Egymás után hagzottak el a beszédek. Vonaluk az volt: mi­lyen pompásan bevált a belga uralom a kongóiak számára, ha ilyen elektromosságtól viliódzó légkörben is élnek, dolgoznak tovább, mint eddig, nem zúgo­lódnak, az „együttműködés” fe­hérek és feketék között tökéle­tes. Hiába, a mintagyarmat eb­ben az érthetetlenül forrongó, változó világban is mintagyar­mat marad, a stabilitás, a nyu­galom szigete. :.. Aztán ezek a hangok is el­hallgattak. Aránylag hirtelen jön a vihar is, de csak a figyel­metlen, tudatlan szemlélő szá­mára. Mert, akinek szeme van, aki látni akarja, az látja, érzi, hogyan változik meg a csend tartalma, hogyan van benne a még mozdulatlan forróságban a kirobbanás biztos ígérete. Sortűz így volt ez Kongóban is, min­denki látta, csak a paternalista, atyai gőgtől felfúvalkodott, év­százados illúziókat kergető kolo- nialisták nem. Ilyen értelemben valóban hirtelen történt a rob­banás. Tüntetések söpörtek vé­gig az egész országon. Leopold­villeben, Elisabethvilleben sor- tüzek dördültek, halottak ma­radtak a kövezeten. A felkészületlen Belgium meg­riadt. A nagytőke és a kormány egyben józannak bizonyult, ab­ban, hogy a kis Belgium képte­len egy „algériai stílusú” hosz- szú, iszonyú költségeket fel­emésztő elnyomó harcra beren­dezkedni. De a vihar már itt volt, más megoldást kellett ta­lálni és gyorsan. Megszületett a döntés, amely­nek részleteiről, megvalósításá­nak módszereiről még sokat fog­nak beszélni, de amelyről egy már is biztos: az önmagát túlélt gyarmati rend egyik legerkölcs­telenebb, legcinikusabb kísérle­te volt arra, hogy amíg lehet, megtartsa a lényeget: a gazdasá­gi kifosztás lehetőségét. A más gyarmati hatalmak beleegyezé­sével kidolgozott eljárás első lé­pése az volt, hogy Belgium meglepően gyorsan tárgyalások­ba bocsátkozott a kongói naci­onalizmus képviselőivel. Azaz éppen arról van szó, hogy nem csak a kongói nacionalizmus képviselőivel. A kolonialista tervnek ebben az első szakaszában gondosan vigyáztak a belgák arra, hogy a brüsszeli kerekasztal-konferen. cián a bennszülött küldöttek

Next

/
Oldalképek
Tartalom