Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-29 / 229. szám
1963. szeptember 29. 3 Vasárnap Minden feltétel adva van a szövetkezeti gazdaságok mielőbbi megszilárdításához Csatári Béla elvtársnak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének Kút készül a kondorosi Dolgozók Tsz-ben Hétszáz méternyi mély, percenként 80—120 liter vízhozamú kutat készítenek a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezet sertéstelepén 720 ezer forintos költséggel. ttuumuumutMmmimm» V Elismerés és köszönet A napokban a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 560 tanulója és 15 nevelője kereste jel a Hidasháti Állami Gazdaságot, ahol részt kértek a kukoricatörésből. Erről tanúskodik Ga jdács András igazgató levele is, melyet az alábbiakban közlünk. „A Hidasháti Állami Gazdaság vezetősége nevében köszönetét mondok és elismerésemet fejezem ki azért az áldozatos munkáért, melyet a gimnázium mintegy 560 tanulója és 15 nevelője végzett három napon keresztül gazdaságunkban. Ez idő alatt kb. 150 kát. hold területen törték le a kukoricát, s kiváló minőségű munkát végeztek. Az osztályok közül — a mi megállapításunk szerint — a II. e osztály nyújtott jóval állagon felüli teljesítményt. A diákokat a jövőben is örömmel fogadjuk; és még egyszer köszö- netünket fejezzük ki a segítséközött ott üljenek az ő nótájukat fújó, megvásárolt kongói politikusok is. Ekkor lép a világ- politika színpadára az addig formálisan reprezentálgató katan- gai aranyifjú, Moise Csőmbe. Cédulák a tárgyalóteremben Már az első pillanatban az a jellemző rá, hogy árulását nem is igyekszik szépen csengő frázisok sztanioljába csomagolni. Egész Afrika, az egész haladó világ felháborodását vállalva, ez a néger politikus nyíltan, teljes mellszélességgel a gyarmati uralom változatlan fenntartása mellett szállt síkra. Hogy Csőmbe mennyire nem törődött még a látszattal sem, azt a konferencia színhelyére való bevonulása is bizonyítja. Már ennél a kerékasztalnál is kiderült, hogy Patrice Lumumba és Moise Csőmbe esetében két egymással teljesen és kibékíthetetlenül ellentétes emberi és politikai típusról van szó. Csőmbe elegánsan, derűsen érkezett, mögötte egyszerűen nyüzsögtek a fehér bőrű tanácsadók, az Union Miniére és a katangai gyarmati kormányzat emberei. Állandóan a fülébe sugdostak, cédulákat küldözgettek neki — a Megyénk mezőgazdasága szinte egyik hónapról a másikra szerve, ződött át néhány évvel ezelőtt, széjjelszórt kisparcellákból szövetkezeti gazdaságokká. Köztudomású, hogy akkor még kevés volt a termelőszövetkezetekben az irányításban jártas vezetők és szakemberek száma, de kevés volt a gazdasági épületek, a gépi és egyéb felszerelések száma is. Az ország, a megye, a járások, a községek vezetői, az üzemek és az egész társadalom segítsége sok hiányt pótolt azóta, s fiatal termelőszövetkezeteink meg tudták vetni ez időre a rohamosabb fejlődéshez szükséges gazdasági alapokat. A szövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos korábbi intézkedésekről a jelenlegi és a jövőbeni feladatokról kért nyilatkozatot lapunk munkatársa Csatári Béla elvtárstól, a megyei tanács vb-elnökhelyettesétől. — Hogyan segítették az elmúlt három esztendőben megyénk párt. és állami szervei a termelőszövetkezetek vezetési színvonalának növelését és gaz. dálkodásuk szilárdítását? — Az elmúlt három évben jelentősen erősödött termelőszövetkezeteink gazdasága. Azért, mert megnőtt a parasztság szövetkezet, be vetett hite, fokozatosan kibontakozott szorgalma és hozzáértése. Jelentősen emelkedett a szövetkezetek vezetésének színvonala is. A 3004-es jelzésű kormányhatározatok sorozata nagy lehetőséget biztosított szövetkezeteink gazdaságának és vezetésének megszilárdításához. Jelenleg is 240, főleg magas képzettségű, hozzáértő szakember dolgozik dotációval vagy fizetéskiegészítéssel a megye gyengén és közepesen gazdálkodó szövetkezeteiben. Természetesen ezeknek az embereknek a munkáját ezután is segíteni kell, de ugyanakkor az eddigieknél többet is követeljenek tőlük megyénk párt- és állami szervei. A kihelyezett szakemberek között akadt néhány, aki csupán a dotációért, a fizetéskiegészítésért vállalt munkát a szövetkezeteklátvány még a szélsőjobboldali nyugati sajtó számára is undorító volt. Patrice Lumumba ugyanakkor bekötözött csuklókkal érkezett: a nemzeti mozgalom szabadította ki a belgák börtönéből és a kötés alatt a brutális bilincsek okozta sebhely lángolt. Lumumba és Csőmbe összecsapása már ott, a brüsszeli kerékasztalnál megtörtént. Ahogy Csőmbe nem rejtette véka alá kinek az érdekében dolgozik, úgy Lumumba sem csinált titkot abból, mennyire leküzdhetetlen utálatot vált ki belőle a katangai „küldött” viselkedése. „Követelem — kiáltott fel Lumumba —, hogy valamennyi fehér tanácsadó azonnal hagyja el ezt a termet! Mégiscsak felháborító, hogy Moise Csőmbe ki sem meri nyitni a száját, amíg nem kap cédulát valamelyik mögötte helyet foglaló európai úrtól!’’ A Patrice Lumumba mögött álló Kongói Nemzeti Mozgalom, tehát a kongói nép akarata győzött a brüsszeli kerekasztal-kon- ferencián: a bennszülött politikusok többsége a világsajtó jelenlétében, legtagadhatatlanul és félreérthetetlenül azonnali függetlenséget követelt. Bebizonyoben, többségük azonban olyan, mint pl. Lábos László, a dobozd Petőfi Termelőszövetkezet főagro- nómusa, aki a tagságra és vezető társaira támaszkodva elérte, hogy a korábbi évek 8 mázsa átlagával szemben az idén több mint 14 mázsa búzát takarítottak be holdanként. Dicséretesen, határozottan dolgozik s lelkesen törekszik a medgyesbodzási Egyetértés Tsz megszilárdítására Báli István elnök is. így sorolhatnánk még számosat azok közül, akiknek a vezetésével jelentősen megszilárdultak a korábban gyenge termelőszövetkezetek és igen jó termés- eredményeket értek el. A megfelelő vezetés mellett államunk jelentős anyagi támogatásban is részesítette a gyengébb termelőszövetkezeteket az elmúlt években. Megyénk szövetkezetei 1961 óta több mint 763 millió forint beruházási összeget kaptak, s ebből több, mint 611 millió volt a hosszú lejáratú hitel. Az ilyen irányú segítség nyomán ugrásszerűen nőttek ki a földből az új szövetkezeti gazdasági épületek, majorok; rohamosan megnövekedett a géppark, az öntözőberendezések száma s kiszélesedett a villamos hálózat. Mindez együttvéve biztos alapját képezi a termelés növelésének, a lakosság élel- mdszerszükséglete teljesebb kielégítésének. Jelentősek az eddig elért eredmények, de ez nem tehet élbiza- kodottá senkit sem. Most is, a jövőben is fokozott figyelmet kell fordítanunk a szakemberképzésre, a szövetkezeti gazdák szakmai ismeretének növelésére. E cél eléréséhez a gödöllői és debreceni agrártudományi egyetemek jövőre kihelyezett osztályokat indítanak megyénkben és erre mintegy 100 érdeklődő készül. Emellett jobban igyekszünk kihasználni a megyében lévő felsőfokú öntözéses és takarmánygazdálkodási technikumokat, bővítjük a békési szakiskolát. Eleken is beindul hasonló szakiskola, s továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk a téli ezüstkalászos tanfolyamoknak. sodott, milyen tömeghangulat izzott mindig is a mintagyarmat látszólag csendes, rezzenéstelen kulisszái mögött. A király mosolyog A belga kolonializmus, amely — mint említettük — más gyarmati hatalmakkal együtt már kidolgozta tervét, számolt ezzel és hozzáfogott, hogy lépésről lépésre pontosan megvalósítsa a saját „forgatókönyvét”. I960, június 30-án ünnepélyes keretek között kikiáltották a Kongói Köztársaság függetlenségét. A leopoldvillei díszemelvényen Baudouin, a fiatal belga király mosolygott a fényképezőgépek, a film- és televíziós felvevők kameráiba. A nyugati lapok könnyfakasztó aláírással hozták a képeket és nem mulasztották el megjegyezni, hogy a sokat vádolt kolonializmus, íme, milyen gyorsan, milyen önzetlen gesztussal ad függetlenséget egy gyarmati országnak, ha az kéri azt. Aztán véget érnek az ünnepségek — és nem történik semmi. Igen, minden ugyanúgy marad, ahogy azelőtt volt. Maradnak a belgák is. Következik: Több a belga, mint volt. — Mik a jelenlegi legfőbb teendők a még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetekben? — Az elmúlt évben megyénk termelőszövetkezeteinek 27,1 százaléka jól, 44,3 százaléka közepesen, 28,6 százaléka pedig eléggé gyengén gazdálkodott. A gyengén gazdálkodó szövetkezeteknek — szám szerint 58- nak — szántóegységenként 1200 forintot sem ért él a gazdálkodási eredménye, sőt 37 termelőszövetkezet együttesen csaknem 30 millió forint mérleghiánnyal zárt. A megye közvéleménye előtt már ismeretes, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes intézkedéseket dolgozott ki a gyengén gazdálkodó tsz-ek megszilárdítására. Az intézkedések között fontos helyet foglalt el a közös és egyéni érdek helyes összhangjának a megteremtése. Ennek megfelelően a gazdálkodás javításának lényeges eszköze az egyre jobb munkára össz- tönző jövedelemelosztás. Megyénkben már alig van néhány olyan szövetkezet, ahol nem alkalmaznának különböző premizálási módszereket. Ennek hatására elég jól és idejében végezték el szövetkezeteink a növényápolást és — kevés kivétellel — jól halad a betakarítás is. A jövedelem- elosztási formákat azonban tovább kell csiszolni, javítani, kiterjeszteni olyan munkaterületekre is, ahol eddig nem vagy kevésbé alkalmazták, többek között a kenyérgabona termesztésére, a segéd. és melléküzemági tevékenységek fellendítésére. A legsürgősebb teendők között szerepe] a helyi adottságok alaposabb kihasználása, a különböző állami támogatások igénybevétele és célszerű felhasználása. Tovább kell javítani a szövetkezeti vezetést, a munka tervszerűségét, szervezettségét s az erő- és munkagépek célszerűbb, gazdaságosabb kihasználását. Mindezekhez — ha alaposan megismerik szövetkezeteink vezetői — jelentős segítséget adnak a jövőben is a 3004-es kormányhatározatok. Esetenként találkozunk olyan nézetekkel, hogy a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteket csak egyesítésük útján lehet megszilárdítani. Helytelen ez a felfogás, mert a gyengén gazdálkodó szövetkezetek egyesítése nem old. ja meg a problémákat. Leghelyesebb cél az, hogy a gyenge szövetkezeteket minden vonatkozásban megerősítsük s majd aztán kerülhet sor az egyesítésükre. — Vannak elgondolások a szövetkezeti patronáló mozgalom további kiszélesítésére és eredményesebbé tételére? — Ez év tavaszán mintegy 15 gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet hathatós segítségét vállalták él különböző vállalatok, állami gazdas4gók, s e mozgalomba belekapcsoiódott néhány erősebb termelőszövetkezet is. A megyei pártbizottság nemcsak kezdeményezte az „Erősebb segítse a gyengébbeket” mozgalmat, .hanem szervezte és segítette is. Az eddigi tapasztalatok kedvező képet mutatnak. A patronáló gazdaságok vezetőjét a patronált szövetkezet közgyűlése elnökhelyettessé vagy igazgatósági taggá választotta. Igen eredményesen dolgozik ilyen beosztásában Szilágyi elvtárs, a Gyulai Állami Gazdaság igazgatója és munkatársai a gyulai Erkel Termelőszövetkezetben. Nagyon sokat segítettek a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetői is a bucsai Új Alkotmány Tsz-ben. nyilatkozata — Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy jövőre és az azt követő években gyorsabb ütemben szilárduljon megyénk termelőszövetkezeteinek gazdálkodása? — Rengeteg lehetőség áll rendelkezésre szövetkezeteink gazdálkodásának gyorsabb ütemű megszilárdításához. Mindenekelőtt fontosnak tartom, hogy az 1963. évi termelési, beruházási és értékesítési feladatokat teljesítsék szövetkezeteink, s erre alapozva készítsék él a jövő évi termelési, bevételi és kiadási költségvetési tervüket. A tervkészítéskor vegyék figyelembe a 3004/6-os kormányhatározat által biztosított lehetőségeket, s törekedjenek a helyi adottságok és lehetőségek teljes kihasználására. Csak néhányat említek meg azokból a lehetőségekből, amelyek a következő években fokozottabb előrehaladást biztosítanak szövetkezeteink számára. Most már hozzá tudunk látni az 1965. övben megvalósításra kerülő gazdasági épületek tervdokumentációjának elkészítéséhez, de szükséges is hozzálátni, mert ez biztosítékot nyújt arra, hogy a beruházások meghatározott időben, áthúzódások nélkül a termelőszövetkezetek rendelkezésére álljanak. Jelentősen elősegíti szövetkezeteink gazdálkodását a távlati öntözéses terv megvalósítása, melynek keretében 1964—65-ben megépül Békés alatt, a Kettős- Körösön a duzzasztómű. Ezenkívül egy sor egyéb öntözéssel kapcsolatos beruházás is megvalósul, amelyek biztosítják, hogy 1970-ig 120—140 ezer holdat tudunk öntözni a megyében. Egész sor lehetőséget tár fel a megye 20 éves távlati terve is, amelyet a napokban fogadott el a megyei pártbizottság és a megyei tanács'együttes ülése. Ebben a tervben jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság egyes munkafolyamatainak gépesítése. Fejlődésünk irányzata az, hogy a kettős gépesítés (gépállomási és szövetkezeti) helyett a tsz-ek teljes gépesítése kerül előtérbe. Már az 1964. évi gépi beruházások megvalósítása azt eredményezi, hogy a tsz-ek tulajdonában lesz a tanácsi szektor gépparkjának több mint nyolcvan százaléka. Ez azt a fokozott követelményt támassza szövetkezeteinkkel szemben, hogy az erő- és a munkagépeket a lehető legcélszerűbben használják ki s a javító- állomásokkal biztosítsák a gépek teljes műszaki ellátottságát. Elért gazdasági eredményeink most már lehetővé teszik, hogy a megnövekedett gépparkot meg- védjük az időjárás viszontagságaitól is. Ehhez a jövő év végéig szövetkezeteink 72 százaléka rendelkezik csővázas színekkel. A meglévő gazdasági épületek járulékos beruházására és korszerűsítésére a jövő évben több mint 30 millió forintot fordítunk. Mindez kétségkívül nagyban elősegíti az eredményesebb termelést. Tekintve, hogy megyénk jelentős helyet foglal el a baromfitenyésztésben, megoldást nyer a nagyüzemek napos baromfival való ellátása is; a III. ötéves terv első két esztendejében felépül egy modern, 100 gépes keltetőállomás. A fenti és a fel nem sorolt rengeteg lehetőség jelentősen segíti termelőszövetkezeteink gazdálko. dásának szilárdítását, de csak akkor, ha egyöntetű szorgalommal, jól szervezett munkával törekszenek ezek kihasználására — fejezte be nyilatkozatát Csatári Béla elvtárs. gért.’’
