Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-28 / 228. szám
» Szombat A karbantartás lelke 1963. szeptember 28. Egyenrangú félként dolgozzanak a termelők, a szállítók és a feldolgozó üzemek A Termelőszövetkezeti Tanács Békés megyei Irodája szeptember 27-én értekezletet tartott a tsz-ek jogtanácsosai, jogügyi előadói és ügyvédei részére. Az értekezleten termelőszövetkezeti vezetők, az állatforgalmi vállalat, a MÉK, a Békéscsabai Konzervgyár, a terményforgalmi vállalat, a magtermeltető és más szervek képviselői is részt vettek, hogy megbeszéljék a felvásárlással, áruértékesítéssel és a szerződéskötésekkel kapcsolatos jelenlegi helyzetet, a további feladatokat, valamint a különböző jogi kérdéseket Az értekezlet előadásaiból és a hozzászólásokból hangsúlyozottan kiemelkedtek azok a fő gondok, melyek úgy a termelőszövetkezeteket, mint a felvásárló szerveket és feldolgozó üzemeket érintik. Somi Sándor, a megyei tanács felvásárlási osztályának előadója többek között a felvásárlás módszereiről és jelentőségéről tájékoztatta a résztvevőket, majd ismertette a több éves szerződés- kötés előnyeit és az ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat. Elmondotta, hogy az eredmények bizonyítják ennek hasznosságát, s hogy nemcsak a borsó-, a fűszerpaprika-termelésre, hanem más termékek előállítására is ki kell terjeszteni a több éves szerződések kötését. Szólt azokról a gondokról is, amelyek előfordulnak a szerződések megkötésében, a felvásárlások teljesítésében. Hangsúlyozta, hogy a szerződések kötésénél mindkét fél érdekeit figyelembe kell venni, mert csak így lehet megteremteni a folyamatos áruellátást. Farkas Sándor, a békési járás felvásárlási csoportvezetője az egyeztető bizottságok tevékenységének eddigi tapasztalatairól beszélt előadásában. Többek között elmondotta: a fő cél olyan légkört kialakítani, hogy a vállalatok és a termelőszövetkezetek egyenrangú félként működhessemaradt hozzátartozóik meglátogatására. Egyetlen orvost sem... Pierre Vigny belga gyarmatügyi miniszter így fogalmazta meg, hogy az oktatás mennyire csak az elemi szakképzettség elsajátításáig terjed ki: „Az iparosítás fejlesztését egyrészt a munkaerő mennyiségi hiánya, másrészt az elemi szakképzettség hiánya nehezíti. Ezért (!) képeznünk kell a kongóiakat.” Mindez nem akadályozta meg a belga sajtót abban, hogy dicshimnuszokat zengjen a két kongói egyetemről. Az igazság a következő volt. Valóban volt egy egyházi egyetem Leopoldville mellett, Kimoenziben és egy állami, Elisabethvilleben. Pierre Joie és Rosine Levaine belga írók viszont így vélekednek erről: „Ezek sokkal inkább a külföld megnyugtatására, mint a kongói káderek képzésére szolgáltak. 1960. június 30-án összesen mintegy fél tucat végzett bennszülött egyetemi hallgató volt Kongóban, ezek is diplomaták, pszichológusok, szociológusok. De a belga hatóságok egyetlen orvost, egyetlen mérnököt és egyetlen jogászt sem képeztek ki.” A feldicsért egészségügyi hálózattal is az volt a helyzet, az Union Miniére megtette, amit nek együtt. Példákat sorolt fel arra, hogy egyes termelőszövetkezeteket a különböző felvásárló szervek előnyben részesítenek másokkal szemben. Mélyen elítélte a vállalatok ilyen irányú tevékenységét, mert ez nagyban befolyásolja a termelőszövetkezetek munkáját Béres János, a Békéscsabai Konzervgyár termeltetési osztályvezetője többek között elmondotta, Az elmúlt évben mindössze ötven vagon széna felvásárlása volt a Szövetkezetek Megyei Értékesítési Központjának a terve, de ezt sem tudta teljesíteni. Az idén a tervezett 60 vagon helyett 103 vagonnal vásároltak fel. Részint azért, mert a tavalyinál sokkal jobb volt a termés, részint azért, mert a helyszínen vették át és fizették ki a szénát. Ez évben kétezer vagon ipari és alomszalmát akart felvásárolni a Megyei Értékesítő Központ, azon. ban eddig mindössze csak 362 vagonnal sikerült, s ebből csupán 109 vagon az ipari feldolgozásra alkalmas szalma. Más években 450 —500 vagon rizsszalmát tudott felvásárolni a MÉK, az idén ebből is kevesebbre van kilátás, mert a kevés gabonaszalma pótlására rizsszalmát használnak alomnak a termelőszövetkezetek egy részében. A tavalyi 7730 hold helyett az idén 8360 holdon termeltek cirkot megyénk termelőszövetkezetei. Az előzetes termésbecslés szerint az idei nagyobb területen a cirok- szakáll-termés is nagyobb lesz a tavalyinál. A mezőkovácsházi jálegközvetlenebb érdekei diktáltak, de egy jottányival sem többet. Az álomkór Kongó részein a lakosság kilenctizedét pusztította el. A húszas években ennek a szörnyű betegségnek esett áldozatul a Kongó-folyó mellett húzódó terület lélekszámúnak ötven százaléka. 5 Egy összehasonlítás azt is elárulja, hogy a belga uralom alatt az egészségügyi helyzet sok tekintetben romlott az országban. Egy 1924-es jelentés a gyarmatügyi minisztériumhoz ugyanis így hangzik: „Kongó legnagyobb részén szerencsére nemi betegség és tüdőbaj nem létezik. Egy 1947-ben írott jelentés viszont ezt mondja: „A hatóságokat növekvő aggodalommal töltik el a tüdővész és a nemi betegségek méretei.” Éhkér... A második világháború után egy belga szenátusi misszió ezt jelentette: „A lepra, az álomkór, a malária továbbra is halálos korbácsként sújt le afrikai birtokainkon”. 1953-ban egy má- - sik jelentés: „Maláriával szinte valamennyi kongói lakos többé- kevésbé megfertőződött. A rendszeres lázrohamok lehetetlenné teszik az intenzivebb munkát, és ez érezteti hatását a mezőgazdaságban is. Egyrészt elégtelen élelmezés, legyengült szervezet, hogy a termelőszövetkezetek sokszor jogtalanul követelik olyan áruk átvételét is, amelyekre nem volt szerződés. Ilyenkor aztán igen sok gondot okoz az üzemnek az áru átvétele és feldolgozása is. A hozzászólók ugyancsak a gondokról és hibákról beszéltek, de egyben mindnyájan megegyeztek: több megértéssel, összehangoltabb munkával nagyobb eredményeket lehet elérni. rásban — ahol 5465 holdon termelték ezt a növényt — a becslés szerint 5,41, az orosházi járásban — ahol 1467 holdon termeltek cirkot — 5,20 mázsa a becsült holdanként! termés. A cirok betakarítása megyeszerte megkezdődött, s több telepen már nagyobb mennyiségű szakállt vettek át a Megyei Értékesítő Központ megbízottai. Lapunk szeptember 7-i számában bírálattal illettük a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetet azért, hogy vonakodik a tehén- és koca- állomány növelésétől. A bíráló megjegyzésre levelet írt a szövetkezet elnöke, Liker Mátyás elvtárs, s elsorolja, hogy a jelenlegi 406 darabból álló szarvasmarhamásrészt ez a legyengült szervezet mint a betegségek könnyű prédája — ez az a bűvös kör, amely a kongói egészségügyi állapotokat jellemzi.” A liégei egyetem professzora, dr. Brüll ezt jelentette: „A tü- dövész gyorsan terjed az elégtelenül táplálkozó lakosság soraiban/’ Egy másik professzor, dr. M. Dobuisson jelentése: „Sok bennszülött viszonylag könnyű betegségbe is belehal, mert nem részesül a legelemibb orvosi ellátásban sem. A gyer- meghalandóság katasztrofális méreteket ölt.” Az. életszínvonalról szóló belga szabvány-legendákkal pedig állítsuk szembe Rickmann kormányzó 1937-ből származott jelentését: „Sajnos, ma még az átlagos kongói munkás fizetését éhbérnek lehet minősíteni.” Az Union Miniére még ma is —' iskolarendszere nagyobb dicsőségére— három munkáska. tegóriát különböztet meg: 1. Közönséges bennszülött munkaerő. 2. Különleges bennszülött munkaerő. 3. Civilizált bennszülött munkaerő. De még a maroknyi számú harmadik kategória, tehát a „civilizált bennszülött munkaerő” is sokkal kevesebb bért kapott, mint a legtudatlanabb fehér segédmunkás. Következik: A vihar megérkezett. Töviről hegyire elmesélte Asztalos Károly üzémvezető, hogy s mint készültek fél a hidasháti hibridüzemre váró feladatok teljesítésére. Előírás, hogy csak diplomás ember lehet az üzem vezetője. Neki mérnöki diplomája van, két évvel ezelőtt szerezte Gödöllőn. A műszaki vezető Veres András akadémiát végzett Egészen fiatal ember, mindössze 24 éves. Gombkötő József még nálánál is fiatalabb két évvel, ő az üzem technikusa. Csizmadia Ferencné a laboratóriumi teendőket látja el, ugyancsak technikusi képességgel. Fizikai dolgozót negyvenet-negy- venkettőt alkalmaznak most, mért állományukhoz mindössze 401 férőhelyük van, s ez a 401 férőhely a szövetkezetben, a Felsőnyomási Állami Gazdaságban s a szomszédos Kossuth Tsz-ben nyolc helyen aprózódik el. Írja azt is, hogy már évek óta hiába igényelnek egy 100 férőhelyes tehénistállót, még a következő esztendőre sem kaptak rá ígéretet. Liker elvtárs azzal fejezte be levelét, hogy nem a lap bírálatát akarta visszautasítani, csupán megismertetni azt, hogy a földterületükhöz nyilvánvalóan kevés állatállomány elhelyezése milyen küszködést jelent számukra. A napokban meglátogattuk a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetet, s Liker elvtárs távollétében a mezőgazdász és az állattenyésztő tájékoztatott bennünket a jövő évi állattenyésztési tervről. Ezek szerint a tehenek számát a jelenlegi 144-ről 150-re növelik, emellett jövő év december 31-én hét elő- hasi és 113 növendéküszővel, továbbá 54 növendékbikával, 12 szopós borjúval és 35 hízó marhával rendelkeznek, azon túl, hogy évközben 120 hízott marhát és 9 tenyészüszőt értékesítenek. Sertésből a jövő évi záróállomány 102 koca, 299 süldő, 223 szopós malac lesz. Ezenkívül 339 hízó sertést értékesítenek. Beszélgetés közben szóba került a tavalyinál nagyobb a feladat, 620 vagon csöves kukoricát kell vetőmagnak előkészíteni, femza- rolni. Így sorolta a dolgokat, amikor csendesen megjegyezte: — Az ország tizenkét hibridüzeme között a hidasháti van műszakilag legjobban karbantartva — az Állami Gazdaságok Főigazgatósága szerint. S ez Lajos Mihály főgépész érdeme, ő az üzem műszaki karbantartásának a lelke. Kíváncsiak lettünk rá, s felkerestük, beszélgettünk vele. Harminckilenc évvel ezelőtt, Dévavá- nyán tanulta a géplakatos mesterséget, s azóta ez az ötödik munkahelye, a hidasháti hibridüzem. Hosszú az idő, s a helytállást dicsérő kevés a munkahely. Mikor idekerült, még épülőfélben volt az üzem, ő is segített a gépeket szerelni. Már akkor tudta, hogy elsősorban a hibridvetőmag-készí. tés legfontosabb szerkezete, a hőfejlesztőgép lesz majd gondjaira bízva. Nemigen volt még dolga ilyesmivel, egy háromnapos tanfolyamon ismerkedett meg működésével Martonvásáron. 1958 szeptemberében indult be a hidasháti hibridüzem, de azóta még nem volt egy óra hosszáig tartó üzemzavar. Mint sok minden más, ez is Lajos Mihály hozzáértését, figyelmességét, lelkiismeretességét dicséri. az, hogy a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz több mint 2800 hold szántójához bizony elég kevés 150 tehén. Erre azt válaszolták, amit Liker elvtárs írt levelében, hogy szívesen növelnék ők a tehénállományt, ha férőhely lenne, mert bizony földjeik egy része 10—15 év óta nem kapott istállótrágyát, s emiatt elég alacsony a termésátlag. Azonban nemhogy növekedne, hanem inkább csökken a férőhely. A napokban ugyanis kint járt náluk a legeltetési bizottság elnöke, s közölte az állatgondozókkal, hogy a tél folyamán le akarják bontani azt az istállót, amelyben a szövetkezet jelenleg 24 szarvasmarhát hizlal. A szövetkezet vezetői ezt népi veszik komolyan, mert úgy gondolják, hogy ha a legeletetési bizottság valóban le akarja bontani az épületet, akkor elsősorban velük és nem az állatgondozókkal közli ezt, másrészt nem tudják elképzelni — hozzáfűzzük, mi sem —, miért éppen télen akarják a jelzett istállót lebontani, amikor annak anyagát sehova sem lehet felhasználni. De talán nem is akarják az istálló anyagát újabb létesítményhez felhasználni, hanem csupán azért kívánják lebontani, hogy ne kelljen nyilvántartani a Csabaszabadiban lévő épületet. — ki — Férfi és női segédmunkásokat keres azonnali belépésre, egy műszakos nappali elfoglaltságra, a MÉK békéscsabai kirendeltsége. Egészségügyi vizsgálat kötelező! Jelentkezés: Tanácsköztársaság útja 50. alatt, a kirendeltség irodáján. ' _________________________________ 83292 Szénából a dupláját, szalmából csak egyharmadát vásárolta fel a tervezettnek a MÉK A tavalyinál több és jobb a cirokszakáll-termés Jövőre ezer hízott sertést és 120 hízott marhát értékesít a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz
