Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-28 / 228. szám
IMS. sepiemSer 21 4 Szombat Szállítási aktívaértekezlet Békéscsabán A Nevelési (Folytatás az 1. oldalról.) csolódni a zökkenőmentes forgalomba. A szegedi igazgatóság területén mintegy 100—120 késedelmesen kirakott kocsi esik ki naponta a kocsifordulóból, pedig szervezettebb munkával 10 százalékkal lehetne csökkenteni a kocsifordulók időtartamát. Meg kell mondani azt is, hogy a fuvarozás jelenlegi tervezése nem kielégítő, — mondotta a továbbiakban Ben. kó elvtárs. Előfordulnak olyan esetek, mint például júliusban, amikor a Békés megyei malomipari vállalat Elekről 371, Köte- gyánból 857, Körösszakálból 577 tonna kenyérgabonát szállított úgy, hogy nem nyújtott be havi fuvarozási tervet. A békéscsabai téglagyár augusztusban például 227 viszonylatra adott be tervet, melyből 35-öt nem vett igénybe, ugyanakkor 135 új viszonylatra csinált árufeladást. Van olyan eset is, hogy a vállalatok jelentős része a kocsibiztosítás miatt több árumennyiség elszállítását jelenti be, mint amennyi valójában szükséges lenne. Ezzel fölöslegesen le. köti a járműkapacitás egy részét. Ezek a példák mutatják, hogy a tervezésnél sürgősen rendet kell teremteni. A tájékoztató elismeréssel említette azt az erőfeszítést, melyet . vasutas dolgozók tesznek a 'növekedett szállítási feladatok ítésére. Ugyanakkor bírálta a osságokat. Sok a panasz a halatok részéről a nem megzható vasúti elő jelentésre, a ntatlan tájékoztatásokra. Emiatt a vállalatok dolgozói, gépjárművei sokszor órákat várakoznak az álló. másokon tétlenül. Az előjelentés- sel ellentétben ugyanis nem érkezik meg a vagon vagy előbb érkezik meg, ami aztán kapkodásokhoz vezet. Nagyon fontos a MÁV és az AKÖV együttműködésének további javítása. Az utóbbi hónapok során javult a kooperáció s ez igen hasznos dolog Az AKÖV jelenlegi szállítási kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy a megyében jelentkező igényeket kielégítsék. Ezért maximálisan szükséges kihasználni a jár. műveket. Különös követelmény ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az áruk nem egyenletesen érkeznek Békéscsabára a vasúton, emellett pedig 1963 első fél évében 45 százalékkal emelkedett a békéscsabai állomás forgalma. Nehezíti munkájukat, mint már említettük, hogy egyes vállalatok szombattól hétfő reggelig nem fogadnak és nem szállítanak árut. így áll elő az a furcsa helyzet, hogy ugyanakkor, amikor az AKÖV nem tudja kielégíteni a jelentkező szállítási igényeket, gépjárműveik kapacitása csak 60 százalékban van kihasználva. Legnagyobb részük ugyanis csak nap. pal dolgozik, éjjel és a munkaszüneti napokon pedig a tárolóhelyeken áll. Benkó elvtárs felkérte a párt. és gazdaságvezetőket mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén, hogy vegyék igénybe éjjel-nappal, vasárnap és az ünnepnapokon is a szállítási eszközöket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a MÁV és az AKÖV vezetői együttes, tervszerű, meggondolt intézkedéseket tegyenek a szállítások zavartalanságának biztosítására. Az őszi forgalom feladatai megoldhatók — hangsúlyozta —, ha úgy a vasút, mint az AKÖV, valamint a szállító felek minden esetben a népgazdasági érdekeknek megfelelően végzik munkájukat, megértik annak nagy jelentőségét, hogy az elszállításra váró áru folyamatosan, tervszerűen, éjjel és ünnepnapokon is rendeltetési helyére kerüljön. A tájékoztatót vita követte. A hozzászólók sok hasznos tapasztalattal járultak ahhoz, hogy zökkenőmentesebbé váljék a megnövekedett szállítási teendők megoldása. Horváth elvtárs, a malom és terményforgalmi vállalat képviseletében a szállításoknál jelentkező munkaerőhiányról beszélt. Ugyanezt a problémát sok más felszólaló is elmondotta. Molnár Gábor elvtárs, a békéscsabai vasútállomás főnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy két lehetőség áll a szállító és szállíttató vállalatok előtt: vagy sikerül valamiképpen biztosítani a rakodáshoz szükséges munkaerőt, vagy nagyobb fokú gépesítést kell bevezetni a rakodáshoz. A békéscsabai állomáson például 75 ember „hiányzik”. Ugyanakkor sok esetben a szállíttató vállalatoknál egy emberen, a raktároson múlik, hogy átveszik-e az árut vagy sem. Ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak — mondotta. Utalt a téglagyári példára, amikor is szombaton, a hétköznapi vagonrakodási normáknak csak a felét teljesítik, s üresen állnak ott a vagonok, ugyanakkor, amikor az állomástól naponta több szerelvényt kémek különböző városokból. Torlódást okoz másfajta szervezetlenség is. A konzervgyárnak például egyszerre 18—20 vagon üvegáru érkezik, ugyanakkor mintegy 16—20 vagonnyi árut kell elszállítania. Az üvegárut természetesen ilyen körülmények között nem tudja kirakni s ezért a vagonok is késedelmesen szabadulnak fel. Ha jobban elosztva érkezne az üvegáru, könnyebb lenne a ki. és berakodás: munka, az üres vagonok továbbítása. i Sztankovics Gábor, az építők területi bizottságának titkára, ugyancsak a rakodási munkák gépesítésének fontosságáról beszélt. A téglagyárnál például 35—40 embert foglalkoztatnak a szénberakodásoknál. Ha ezt is gépekkel oldanák meg, az itt dolgozók 90 százalékát más munkára lehetne irányítani. Csepregi András, a magasépítő vállalat szállítási csoport- vezetője példákkal illusztrálta: sok szervnek kell tökéletes munkát végezni együttesen, hogy ne legyen zavar a szállításban. Gyakori azonban mostanában, hogy egyes vállalatok saját hanyagságukat, elmaradásukat azzal próbálják magyarázni, hogy „nem tudták szállítani az anyagot, mert nem volt vasúti kocsi”. Több példát sorolt fel ennek bizonyítására. Majd alátámasztotta a beszámolónak azt a részét, mely bírálta a MÁV pontatlanságait Naponta többször érdeklődnek a magasépítőktől: érkezett-e áru? S ha érkezik, akkor is ritkán kapnak pontos választ arra, hogy betongerenda-e vagy faanyag, kavics-e, vagy más? A vasúti előjelentők erezzenek nagyobb felelősséget az értesítéskor, ne adjanak ferde tájékoztatást, mert ez sok időt, pénzt rabol el a népgazdaságtól. Említette azt is Csepregi elvtárs, hogy Békéscsabán igen nagy kiesést okoz a rakodási munkákban a vasút darujának generáloztatása. Éppen most, az őszi csúcsforgalom idején került erre sor, s ez nem mutat nagy előrelátásra Majd elmondotta, hogy vállalatuknál bevezették a vasárnapi műszakok túlóráinak közvetlenül az elszámolás utáni kifizetését. Ez igen kedvezően hat az önként jelentkezésekre, s a magasépítésnél nincs is munkaerőhiány vasárnaponként sem a rakodásoknál. Felszólaltak az AKÖV képviselői is a tanácskozáson. Sok problémát említettek, amelyek akadályozzák a szállítások zavartalanságát. A gépesítéssel kapcsolatban elmondották, hogy 8—9 rakodógép van a városban, amelyből mindössze csak négy üzemel. A meghibásodott gépekhez nem lehet alkatrészeket kapni. Kérték a szállítási operatív bizottságot, hogy segítsen ezek beszerzésében. Az AKÖV első kéthónapos tervét 2 millió forinttal túlteljesítette. Ugyanakkor a gépkocsik kihasználása, még a hatvan százalékot sem éri el. Mikből adódik ez? Olyan esetekből, mint a konzervgyári szállítások, amelyeknél 30— 40 kocsit foglalkoztatnak, de naponta 600—800 perc a kocsiállás. Az effektiv munkát jobb szervezés mellett 8—10 kocsival kevesebb is el tudná látni. Volt olyan eset, hogy egy 10 tonnás gépkocsit 60 kilométerre küldtek a termelő- szövetkezetbe, s onnan üresen jött vissza, mert nem rakták meg. És van sajnos olyan eset, hogy este kirakjuk a vagonból az árut, de hiába szállítjuk rendeltetési helyére, a szállíttató vállalat nem veszi át. Egyszóval, raktárnak használja a gépkocsit. Ilyen dolgokból származik, hogy az elmúlt vasárnap is 102 tehergépkocsi volt fuvarhiányos az AKÖV telepein. Ezen a héten még kevesebb az igénylés, mert péntekig csak a Felsőnyomási Állami Gazdaság kért gépkocsikat vasárnapi szállításra. Az AKÖV képviselői kérték az értekezlet résztvevőit, hogy o népgazdaság érdekeinek megfelelően segítsék maximálisan kihasználni a szállítási kapacitást és igényeljék vasárnap is az AKÖV gépkocsijait. Az értekezleten felszólalt Sus- la János elvtárs, a szegedi igazgatóság küldötte, aki számokkal érzékeltette a növekvő szállítási feladatokat. Utána Szabó Sándor elvtárs szólott a párt-, társadalmi szervek, s a gazdasági vezetők teendőiről az együttműködés jobb megszervezésében. Zárszavaival ért véget a tanácskozás. V. D. Az iskolákban az első szülői értekezleten a pedagógusok hasznos füzet megvételére hívták fel a szülők figyelmét. Ebben a füzetben a Magyar Nők Országos Tanácsa az iskolareform irányelveinek megvalósítását segítő Nevelési Tervről tájékoztatja a szülőket, és ad hasznos tanácsokat. Űj vonás iskoláink nevelő munkájában ez a terv, és a szocialista embereszmény megteremtésének nagyszerű munkálója, olyan feladatok tárháza, melyet nem egyedül az iskolának, hanem az egész társadalomnak kell valóra váltania. Felmerülhet a kérdés, amiként fel is merült: eddig is folyt nevelő munka iskoláinkban, még. pedig minden évben egyre inkább eredményesebben, miért van tehát szükség külön nevelési program kidolgozására? A válasz kézenfekvő: határozottabban és hatékonyabban kell érvényesülnie nevelő munkánkban a szocialista célratörésnek, a tudatosságnak, elsősorban azért, hogy a fiatalok nevelése lépés- ről-lépésre szorosabban kapcsolódjon a társadalmi élet gyakorlatához. Az iskolai nevelő munka — kétségtelen nagy eredményei ellenére — éppen ebben: a cél- tudatosságban, a tervszerűségben, az iskola és az élet kapcsolatának kialakításában nem érte el eddig azt a szintet, melyet el kellett volna érnie. Erről természetesen nemcsak a pedagógusok tehetnek, hiszen bármilyen jóakarattal, sőt lelkesedéssel vették ki részüket a nevelő munA békéscsabai felnőtt dolgozók általános iskolai oktatásának előző évadi helyzetét elemezte Békéscsaba városi tanács vb művelődésügyi osztálya. Ebből kitűnik, hogy a város területén összesen 543-an iratkoztak az elmúlt esztendőben a dolgozók általános iskolájába, köztük — Békéscsaba ipari-mezőgazdasági arányának nagyjából megfelelően — 89 termelőszövetkezeti tag. Az iskolavégzési, illetve tanulmányi eredmény a tsz-dolgozók esetében túl szerény. A 89 közül csupán ötvenheten vizsgáztak, 32 lemorzsolódott, ami az egésznek 35 (!) százaléka, holott maga a nyolcvankilenc főnyi tanulógárda is kevésnek mondható. Oktatásuk az adott időszakban Terv ereje kából is, nem álltak rendelkezésükre olyan konkrét követelmények, útmutatások, feladatok, amelyek az egyes iskolai korosztályok tagjainak körében végzendő nevelő munka elérhető céljait összegezték volna. A Nevelési Terv kidolgozásánál megalkotóik első feladata az volt, hogy meghatározzák azokat a részletcélokat, amelyek a tanulók átlagos fejlettségi szintjén megvalósíthatók, hogy a céltudatosan végzett nevelő munka eredményeképpen az iskolás fiatalok megközelítsék, elérjék azt az embereszményt, melyet szocialista társadalmunk igényel. A Nevelési Terv alkotói igen jó munkát végeztek; érthetően és a végrehajtás eredményességét eleve biztosító módon állították össze a nevelés tartalmi feladatait. A terv ereje egyrészt ebben rejlik, másrészt viszont abban, ha a szülői ház, és az ifjúsági szervezetek; sőt az egész társadalom összefog, és erejével gazdagítja a terv erejét. A Tanterv és Utasítás kimondja: „Az általános iskola célja, hogy megalapozza a kommunista ember személyiségének kialakítását.” Ezf a magasztos célt szolgálja a Nevelési Terv és most már pedagógusokon, szülőkön: rajtunk múlik, hogy ez a megalapozás milyen erős, milyen szilárd lesz, olyan lesz-e, melyből valóban kibontakozhat a* egyén céljait, érdekeit a közösség céljaival, érdekeivel helyesen összehangoló, szocialista társadalmunk célkitűzéseiért harcolni tudó új típusú ember. (S) a csabai termelőszövetkezeteik területén lévő három tanyai iskolában és a Kossuth Tsz-ben történt. A szerény eredmények okai közt szerepel az, hogy a termelőszövetkezetek területén működő pedagógusok a dolgozók iskolája esetében, a szervezési munkáknál és a hallgatók megtartásában magukra maradtak. Még igen jelentős fel- világosító munkát kell végezni és a nevelőket mind oktatási részről, mind pedig a tsz-vezetőségek részéről alaposabb, rendszeresebb támogatásban kell részesíteni. Csak közös erővel érhető el, hogy a hét békéscsabai termelőszövetkezet három és fél ezernyi tagságának ne csupán 16 százaléka rendelkezzék nyolc általános iskolai végzettséggel. — hr — Felveszünk változó munkahelyre VASSZERKEZETI LAKATOS, CSŐSZERELŐ LAKATOS, AUTOGÉNHEGESZTŐ ÉS VILLANYHEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat orosházi kirendeltsége, Orosházi Üveggyár területén. 84909 Az ÉM 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahelyekre nyugdíjas kőműveseket fizetéskorlátozás nélkül (nyugdíj meghagyásával) az idevonatkozó új rendelet értelmében, továbbá kőműveseket, építőipari könnyűgépkezelőket és férfi segédmunkásokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Vidékieknek tanácsigazolás, szakmunkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát 6 hónapig nem adunk. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth L. tér 13—15, földsz. Munkaerőgazdálkodás. 434 Még sokat kell tenni a békéscsabai tsz-ek dolgozóinak az iskoláztatásáért
