Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-28 / 228. szám

1963. szeptember 28. 2 Szombat Békéscsaba évi költségvetése meghaladja a 81 millió forintot Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága péntekem délelőtt 9 órakor tar­KÍAPTAR Prosper Mérimée 1963. szeptember 28., szpmbat. — 160 évvel ezelőtt, 1803. szeptember 28-án született Prosper Mérimée (ejtsd: Méri- mé) francia író. Drámáira a ro­mantikus külsőségek a jellem­zőek. Egyik darabja (La Jacqu­erie) a XIV. századbeli francia parasztlázadást eleveníti fel. Legmaradandóbb alkotásai a klasszikusan tiszta stílusban megírt novellái (Etruszk váza, Colombo). Carmen című novel­láját Bizet hasonló című ope­rája tette világszerte ismertté. — 390 évvel ezelőtt, 1573-ban e napon született Michelangelo da Caravaggio olasz festő, a korai barokk mestere. Műveit a fény és árny ellentétének kiemelése (clair-obscur), a köznapi típusok valószerű ábrázolása jellemzi. Vallásos képein is népi típusokat elevenített meg (Sírbatétel, Szt. Pál megtérése, Mária halála). * — 265 évvel ezelőtt, 1698-ban e napon született Moreau Mau- pertuis (ejtsd: Mopertüi) francia matematikus és csillagász. Magyarázatát adta a Földnek a két sarkvidéken való lapultsá­gának. A róla elnevezett mechanikai alapelv a mozgó testek pályájára vonatkozik. * — 190 évvel ezelőtt, 1773. szeptember 28-án kezdődött el Oroszországban a Pugacsov vezette parasztfelkelés. A borotvakés tóttá ülését a Békéscsaba Városi Tanács végrehajtó bizottsága, ahol először a lejárt határidejű vb-határozatokról szóló jelentése­ket hallgatták meg a vb tagjai. Majd ezután került sor Kovács Ferencnek, a mezőgazdasági osz­tály vezetőjének beszámolójára, az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről és a felvásár­lási terv teljesítéséről. A beszámoló megállapítottá, hogy a nyári mezőgazdasági mun­kák végzését! termelőszövetkeze­teink nagy szorgalommal végez­Tunisz Burgiba tunéziai elnök csütörtö­kön sajtóértekezleten válaszolt a III. Újságíró Világtalálkozó részt­vevőinek kérdéseire. Az újságírók a Litva nevű szovjet hajón étkez­tek Tunéziába. Burgiba hangsúlyozta, hogy Tu­nézia mindig feltétlenül támogatja a gyarmatosítás elleni küzdelmet, majd rámutatott, hogy Anglia újabb Dél-Afrikát teremt, amikor Fél évvel a tanácsválasztások után és a megtartott első tanács­tagi beszámolók után felkerestük Kendra János élvtársat, a Haza­fias Népfront békéscsabai bizott­ságának titkárát, hogy megkérdez­zük, vajon a kerületi népfront­bizottságokban milyen munka fo. lyik jelenleg. — Ebben az évben a választá­sok tapasztalatait felhasználva — kezdte beszélgetésünket Kend­ra elvtárs —, új módszerrel dol­goznak népfrontbizottságaink. Míg az elmúlt tanácsválasztási ciklusban a népfront kerületi bi­zottságok voltak az egyetlen szer­vezői a tanácstagi beszámolóknak, ma már ehhez a munkához segít­séget kértünk a választókerületi bizottságoktól is és a megtartott beszámolók azt bizonyítják, hogy ez helyes kezdeményezés volt. — Így nem történhetett meg, hogy a sok szervező között el­veszett a lényeg? — Nem. Sőt, az, hogy felkértük a kerületi és körzeti választási bizottságokat, eredményesebbek lettek a beszámolók, nagyobb volt a részvétel, s a tanácstagok is mindannyian beszámoltak. — Körülbelül hány aktíva te­vékenykedik most a kerületi bi­zottságokban? — Abban a szerencsés helyzet­ben vagyunk — válaszolta Kend­ra élvtárs —, hogy a 123 választó- kerületi bizottság együtt maradt és ehhez a számhoz még hozzá­vesszük a népfrontbizottságok ak­tíváit, akkor egy-egy választó- körzet munkájában 5—6 ember, ami összesen közel 700 főt jelent. — Mi most a legfontosabb te­vékenység? — Továbbra is munkánk fon­tos része a tanács segítése. Most kerül a városi tanácsülés elé az a javaslatunk is, amely szerint min­den állandó bizottságban részt ve­vő tanácstag mellé még egy nép­frontaktívát is adunk, hogy egy­ték, amelynek során az agrotech­nikai szempontok, valamint a határidők betartása szerint jó eredmények születtek. Ezt igazol­ja, hogy az aratás Békéscsabán július 26-ra, a gabonacséplés au­gusztus 17-re befejeződött. Igaz, a termésátlag eredményei alatta maradtak a tervezettnek, de en­nek oka a rendkívül kedvezőtlen időjárás. Ennek ellenére jónak le­het értékelni a nyári munkák végzését. Az őszi mezőgazdasági munkák végrehajtása azonban nagyobb feladatot ró termelőszö­vetkezeteinkre. Augusztus 25-vel Rhodesiában „autonómiát” ad a fehér kisebbség kezében lévő kor­mánynak. A Közös Piacról szólva hangsú­lyozta, hogy Tunézia történelme és földrajzi helyzete következtében nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a szervezetet, de nem is csatlakoz­hat hozzá teljes mértékben, mivel ez olyan politikai következmé­nyekkel járna, amelyeket Tunézia nem óhajt vállalni. (MTI) egy kerület problémája még job­ban hangot kapjon a tanács mun­kájában, még közelebb legyen a jelenlegi helyzethez. — Nem teszi ez túl bonyo­lulttá a tanácsi és népfront­munkát? — Hisszük, hogy nem. Mert. a cél úgy is az, hogy a társadalmi tevékenység növekedésével mi­nél többen szóljanak hozzá és mi­nél többen vegyenek részt egy- egy feladat megvalósításában. — Nemcsak az időjárás, de a naptár is őszt mutat. Hogy ké­szültek fel erre az időszakra és a télre a népfrontbizottságok? — Már a múlt évek gyakorlati tapasztalatát felhasználva olyan programot állítottunk össze, amely megfelelően tájékoztatja a kerület lakóit, akár a nemzetközi esemé­nyekről, akár a várost érintő kér­désekről. Az elmúlt év tapaszta­latai alapján, amikor a III. és V. kerületben a TIT elő­adásaira került sor, azokon 80— 100 fő vett részt. Most a TIT-tel a többi kerületekben is megvaló­sítjuk az élőadássorozatokat és ezekhez filmvetítést biztosítunk. Azokon a helyeken, ahol a kerü­leti pártalapszervezetek előadáso­kat kezdeményeznek, mi is segí­tünk a szervezésben. A cél az, hogy ne a különböző szervek előadásainak a száma növeked­jék, hanem inkább az előadáso­kon részt vevőké, Kendra élvtárs ezután elmon­dotta még azt is, hogy a nép­frontbizottságok a kerületekben továbbra is tevékenyen részt vesz­nek a társadalmi munka szerve­zésében és végzésében, segítik a tanács községfejlesztési terveinek valóra váltását, hiszen a nép­frontban tevékenykedők jól tud­ják, hogy munkájukkal elsősor­ban városuk lakóinak érdekeit szolgálják és munkájukkal sokat tehetnek a város szépítéséért és építéséért. (—czi.) lényegében az őszi betakarítási munkák kezdetét vették azzal, hogy a termelőszövetkezetekben a cukorrépaszedés megindult. A vá­ros termelőszövetkezeteinek 870 katasztrális holdról kell a cukor­répát betakarítani, ennek a mun­kának eddig mintegy 30 százalé­kát végezték el. A város terme­lőszövetkezetei előreláthatólag 1220 vagon cukorrépát adnak át a cukorgyáraknak. A termelőszö­vetkezetekben 6900 katasztrális holdról kell a kukoricát betakaríta­ni. A végrehajtó bizottság megálla­pította, hogy a legfontosabb a termelőszövetkezetekben biztosí­tani az ésszerű munkaszervezést, a szállítást. Gondoskodni kell ar­ról, hogy az őszi vetések határ­időben megtörténjenek. A végre­hajtó bizottság utasította a mező­gazdasági osztályt: tegyen intéz­kedést, hogy minden tsz-ben az állatállomány átteleltetéséhez minden feltételt megteremtsenek. Ezután a napirendi pont után került sor a pénzügyi osztály je­lentésének megtárgyalására, amely a városi tanács 1964. évi költség- vetését tárgyalja. Békéscsaba vá­ros költségvetése 1964-ben együt­tesen mintegy 81 millió 504 ezer forint. A legjelentősebb kiadások közül, mint például a kulturális ágazatra az elmúlt évi 23 millió 997 ezer forinttal szemben most 27 millió 482 ezer forintot fordít a városi tanács. Felújítási keretre — amelyben többek között szere­pel a kórház gőzfűtésének to­vábbépítése, bölcsődék épületfel­újítása, öt általános iskola külső és belső felújítása — 1 millió 799 ezer forintot költenek. Jelentős összeget tesz ki a tanácsi utak és hidak továbbépítésére és felújítá­sára szánt összeg is. Erre a célra a jövő évben mintegy 2 millió 715 ezer forintot költenek. A végrehajtó bizottság a városi tanács 1964. évi költségtervezetét elfogadta, majd előterjesztéseket hallgatott meg, amely után befe­jezte ülését Bölcső és koporsó A legfőbb hatalom természe­tesen a finánctőke, elsősorban a már említett Societé Generale óriásbank kezében volt Az Uni­on Miniére valamennyi elnöke, név szerint Bayence báró, Paul Guillet, Jean Jadeau, valamint Gaston Blaise — kivétel nélkül a Societé Generale igazgatóságá­nak tagja volt. Az elnökön kívül hattagú ve­zető testület kormányozta ezt a birodalomnyi trösztöt. Közülük négyet a belga állam delegált, a többször említett összefonódás tehát kölcsönös volt S ez az összefonódás minden esztendőben nehéz milliókat ho­zott a cégnek. Egy példa: Hála az állami hivatalnokok „rokort- szenvének”, 1914-ben annak a vasútvonalnak az építésére, amely egyedül és kizárólag az Union Miniére érdekeit szolgál­ta, a Belga Királyság a belga adófizetők pénzéből hetvenmil- lió aranyfrankot adott — és csak tízet maga a vállalat Ezek után térjünk vissza rövi. den arra a „szociálpolitikára”, amellyel az Union Miniére ideo­„Egyes gyengén fejlett orszá­gok számára a teljes független­ség ajándéka ugyanolyan értel­metlen, mint borotvakést adni egy gyerek kezébe.” Ezek Lord Beaverbrook angol újságkirály szavai, aki egyébként lord és új­ságkirály volt már akkor is, amikor az angol gyarijiatbiroda- lom teljes fényében ragyogott. Mint általában az elfogult, de tapasztalt politikusok megálla­pításaiban, itt is van az igaz­ságnak bizonyos töredéke. Sok újonnan függetlenné vált or­szág nagy nehézségekkel küzd, járatlan az állami és a gazdasá­gi életben, olykor széthúzás és testvérharc gátolja a fejlődés­ben. Mindez igaz, de azért szí­lógusai oly sokszor büszkélked­tek. Sok szó esett például az is­kolahálózatról. Kell-e monda­nunk, hogy a dzsungelból jött néger kevésbé alkalmas az igé­nyesebb ipari szakmunkára, mint az elemi fokon már kikép­zett néger? A már idézett .főorvos, dr. Mo- toul erről így ír: „Vállalatunk iskoláinak az a feladata, hogy a munkások gyermekeiben elültesse azokat az alapfogalmakat, amelyek se­gítségével jó munkások válnak belőlük... Oktatásunknak meg kell akadályoznia, hogy maga az - iskolázás a gyermekekben és szülőkben bizonyos illúziókat keltsen, és hogy később a ta-. nulók csalódott, deklasszált ele­mekké váljanak. Ezért már ti­zedik életévüktől kezdve fizikai munkára kell oktatni a gyereke­ket” — hangzik a Motoul-jelen- tés a harmincharmadik oldalon. „A rézkereszt kis énekesei" A vállalat szolgálatának szel­lemében „nevelte” a bennszü­lötteket az iskolán kívül a vesen vállalják a függetlenség tanulóéveit és készségesen meg­fizetik a tanulópénzt, nem kell félnie Beaverbrooknak, nem fog­ják elvágni saját nyakukat. A lord hasonlata ugyancsak nem vág, az új államok nem bo­rotvakéssel játszadozó gyerekek. De ha megfordítjuk a hasonla­tot, mindjárt találóbb lesz. A volt gyarmatosok, akik kénytele­nek voltak függetlenséget . adni gyarmataiknak, szívük mélyén drukkolnak: vajha a fiatal or­szágok olyan gyerekeknek bizo­nyulnának, akik borotvakéssel játszanak és a jó papának ismét le kellene fogni játszadozó kezü­ket! klub-, az egyházi és a cserkész­élet is. A gyerekeket korán kéz­be vette a cég által fizetett taní­tók vezette cserkészcsapat, amelynek harsonás gyűlésein a fehér ember felsőbbrendű jó­ságát és ennél is sokkal konk­rétabban, az Union Miniére igaz­gatóságának atyai gondoskodá­sát dicsérték. Az ő dicsőségüket zengték a kis cserkészek ének­karai, hivatalos nevükön „a réz­kereszt kis énekeseinek kórusai.” Ennek a paternalista atyai gondoskodásnak a lényegét plasztikusan fogalmazta meg az Union Miniére egyik igazgatója, aki kijelentette: „A tudatlanság, a betegség, a primitívség első­sorban vállalatunknak okoz kárt.” Ez megmagyarázza a Ka- tanga-szerte elterjedt, szinte szállóigeszerű közmondást: „Ná­lunk a néger az Union Miniére bölcsőjében születik és az Uni­on Miniére papja temeti el.” A tröszt fantasztikus mérték­ben avatkozott dolgozói magán­életébe, korlátlan joggal szabá­lyozta mozgási szabadságukat. Dr. Motoul jelentése például büszkén állapítja meg, hogy a „vállalatvezetőség az utóbbi idő­ben mind gyorsabban intézi el, hogy a munkások feleségei meg­kapják az engedélyt (!) vidéken Burgiba fogadta az Újságíró Világtalálkozó résztvevőit Továbbra is a tanácsot segítő tevékenység a legfontosabb feladata a népfrontbízotíságainknak Beszélgetés Kendra János elvtárssal, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkárával T. I. Harmat Endre: A i&zkeiestd &Uadaitna 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom