Békés Megyei Népújság, 1963. szeptember (18. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-19 / 220. szám
1963. »September 19. 3 Csütörtök Eredményes esztendőre számítanak a kardoskúti Kossuth Tsz gazdái A tervkészítés nemcsak „papírmunka' Csongrádi Pál, a kardoskúti Kossuth Termelőszövetkezet elnöke az olyan emberek közé tartozik, akik nem szeretnek dicsekedni. Természetére inkább az örök jó értelmű elégedetlenség jellemző, kritikusan szemléli a maga, valamint a gondjaira bízott kollektíva mindennapi tevékenységét. Ez hatja át minden szavát, amint beszélgetünk a közös gazdaság irodájában. A tavalyi év megtanított — Az elmúlt esztendő bizony eléggé ráfizetéses volt számukra — mondja. — Így nem is csoda, ha nem értük el a tervezett 31 forintos munkaegység-értéket. Csak 20 forintot oszthattunk. Az őszi betakarításnál idegen munkaerőt kellett alkalmazni, s tagjaink is részes alapon törték le a kukoricát — az utolsó csövet ez év januárjában. Mindezek arra figyelmeztettek bennünket, hogy lényegesen növelnünk kell a szervezettséget, az anyagi ösztönzést. Ezért ellátogattunk a nádudvari Vörös Csillagba, hogy tanulmányozzuk az ottani jövedelemelosztási módszert. A tapasztaltakat azután a mi adottságunkhoz igazítva többé-kevésbé megvalósítottuk. Annak ellenére, hogy nem tökéletes még a premizálási rendszerünk, az idei esztendőben sokkal jobban halad a munka, nagyobb reményekkel biztat a gazdálkodás. Bizonyítja ezt a soron következő mezei munkák jó elvégzése és az, hogy az első fél évben a tervezettnél csaknem 41 ezer liter tejjel fejtek többet a tehenészek, és a sertések fialási átlaga is a tavalyinak majdnem a duplájára emelkedett. Kész a vetőágy 50 százaléka A továbbiakban Csongrádi elvtárs arról beszél, hogy a jelek szerint az idén a prémiummal együtt nemzetközi méretekben is kedvezőbb kihasználásának megoldása. Ezt a célt szolgálja a közös kocsipark, amelynek létrehozása úgy történik, hogy minden ország a közösség rendelkezésére bocsátja saját kocsiparkjának egy részét. Ennék a résznek a nagyságát természetszerűen meghatározzák az egyes országok adottságai, lehetőségei. A közös kocsipark céljaira felajánlott vagonok tulajdonjogát természetszerűen nem érinti a megállapodás. A közösségi kocsikat minden ország felhasználhatja saját céljaira mindaddig, amíg nem tudja áruval megrakva visszaküldeni a tulajdonos országnak. Ugyanis az együttműködésben részt vevő oxszágok az általuk a közösség rendelkezésére bocsátott mennyiségnek megfelelő darabszámú idegen kocsit, használati díj fizetése nélkül, országon belüli fuvarozásra is igénybe vehetik. De felhasználhatják az egyezményben részt vevő országok közötti vasúti szállításra, sőt olyan országokkal lebonyolított nemzetközi forgalomban is, amelyek nem tagjai a közös kocsiparknak. Kocsihasználati díjat csak abban az esetben kell fizetnie az egyes országoknak, ha az általa a közösség rendelkezésére bocsátott darabszámot meghaladó mennyiségű vasúti kocsit vesz igénybe. Vagyis, — ahogy szaknyelven mondják —, ha az egy munkaegység értéke megközelíti a 36 forintot, s. az egy tagra jutó átlagjövedelem mintegy 14 ezer forint lesz. Örömmel újságolja az elnök, hogy az idei őszön először fordul elő a gazdaság történetében, hogy a 945 hold búzát nem kalászos után vetik, s a vetőágynak már 50 százalékát elkészítették. S bár az idén rosszul sikerült a kenyérgabona termesztése, a jövő évi holdankénti átlagot 14 mázsára tervezték. Ez egy mázsával magasabb, mint az idei évre előirányzott mennyiség. Elejét lehetne venni a bajoknak — Amint látja, az idén már erőteljesen előbbre léptünk — folytatja Csongrádi elvtárs. — Persze még hátra van a nagy munka; az ősziek betakarítása, amitől nagymértékben függ az egész esztendei gazdálkodás eredménye. őszintén meg kell mondanom, aggaszt bennünket, hogy a leghasznosabb erőgépeinket nem tudjuk kellőképpen üzemeltetni, mert egyikről a másikra kell átrakni a gumikat, nincs módunk utánpótlásra. Hasonlóképpen beszélhetek a különböző alkatrészek hiányáról is. Ez az állapot azért is nagy veszélyt rejt magában, mert nem tudhatjuk: száraz lesz-e az ősz vagy csapadékos. Ha az utóbbival kerülünk szembe, bizony nehéz helyzetben leszünk. Ezért központilag lenne szükséges a gyors intézkedés, amellyel, ha nem is teljes egészében, de jórészt elejét lehetne venni a bajoknak. Sok millió forintos veszteségtől szabadulhatnánk meg mi magunk és a népgazdaság egyaránt. Sz. F. L. számítási részét meghaladja az ál. tala igénybe vett kocsimennyiség, akikor használati díjat fizet, viszont ha az említett aránynál kevesebb kocsit vesz igénybe, használati bért kap azoktól a vasutak. tól, amelyek — ismét a szaknyelv kifejezésével élve — állagtúllépés. ben vannak. A közös kocsipark használatát biztosító előzetes megállapodások természetesen tisztáznak sok egyéb részletkérdést is. Ezekre nem térünk ki, s csupán a legfontosabbat említettük, azt, amely lehetővé teszi, hogy mind az egyes országokban, mind az egyezményben részt vevő országok összességében csökkenjék az üresen vontatott vasúti kocsik száma, lehetővé váljék a rendelkezésre álló kocsipark gazdaságosabb kihasználása. A közös összefogás lehetővé teszi, hogy mindegyik ország tulajdonképpen külön befektetés nélkül, összehan. golt szervezési intézkedésekkel növelje szállítási kapacitását. A működés gyakorlata — ahogyan azt az előbbiekben vázlatosan ismertettük — természetesen megkívánja, hogy legyen valamiféle szervezet, amely irányítja az együtműködés munkáját. A legfőbb irányító szerv a Tanács, amelynek munkájában minden tagország meghatalmazott képviselője vesz részt. A Tanács — egyszerűsített értelmezéssel élve Megyénk termelőszövetkezetei két évvel ezelőtt tértek át a kétütemű tervkészítésre. Ezt, a terme, lési folyamatok egyik évről a másikba való áthúzódása tette szükségessé. Az, hogy rendszerint már ősszel megkötik a különböző vállalatokkal a termelési és értékesítési szerződéseket, s ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek megalapozottan vállaljanak termelési és szállítási kötelezettségeket, feltétlenül tervet kell készíteniük. A tervkészítés rendszerint szeptember hónapban történik s úgy, hogy a tényszámokhoz hozzákal- kuláiják a még hátralévő három hónap várható gazdasági eredményeit. A nagyobb gondot természetesen nem az okozza, hogy miből mennyit érhetnek el év végéig, hanem az, hogy egy-egy közös gazdaság mennyi árutermelést vállal, jón a következő évre. A nagyüzemi árutermelés fejlődését még nagyban gátolja az a szemlélet, hogy egyes termelőszövetkezetek — az „igazságosság” jegyében — arra az álláspontra helyezkednek, hogy minden termeié, si feladatból minden termelőszövetkezet egyformán vállaljon, attól függetlenül, hogy ahhoz megvannak-e a lehetőségei és az adottságai vagy sem. E szemlélet következtében találunk néhány termelőszövetkezetünkben indokolatlanul alacsony — 3—10 hold — árutermelési kötelezettségvállalást. A termelőszövetkezetek egy részében a termelési tervet nem a lakosság élélmiszerszükségletei- nek kielégítése diktálja, hanem az, hogy a lehető legjobban kielégítAusztráliába, Etiópiába, Kanadába, Japánba, Hollandiába, Luxemburgba és Dél-Afrikába nagy — az együttműködés legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik és ellátja a legfőbb felügyeletet. A Tanácsnak alárendelt, de állandó jelleggel tevékenykedő szervezet, az Iroda, mely ellátja a közös vagonpark nyilvántartási, elszámolási, tehát adminisztratív feladatait. A felmerülő igényeknek megfelelően intézkedik az egyes országokban jelentkező kocsifölösleg — vagy hiány kiegyenlítéséről és így operatív te. vékenységével is hozzájárul a közös cél, a rendelkezésre álló kocsipark minél gazdaságosabb kihasználásához. Egy cikk keretei természetesen szűkek ahhoz, hogy minden vonatkozásban és teljes szélességében bemutassák az együttműködés elvi alapjait és gyakorlati formáit. A teljességre törekvés nélkül, csupán vázlatos áttekintést adtunk, de úgy gondoljuk, hogy az elmondottak is bizonyítják: a közös vagonpark létrehozása olyan gyakorlati lépés, amelynek közvetlen gazdasági eredményei előnyösek mind az egyes résztvevők, mind az összesség szempontjából. Olyan új forma ez, amely rugalmas és hatékony együttműködési lehetőségek kihasználására teremt; meg a szükséges kereteket. A január elsejével megvalósuló közös vagonpark újabb területre terjeszti ki az államok közötti együttműködést. Kenner János sék saját tagjaik igényeit. Az ilyen törekvés aztán gátját állja annak, hogy a helyi szükségletek termelésére a legjobb adottságokkal rendelkező szövetkezetek álljanak rá. A hozamok tervezését igen alapos, az előző években elért termelési szint körültekintő elemzésének kell megelőznie. Egyes helyeken sablonosán, az előző három év átlaghozamát veszik alapul, s ahhoz hozzácsapnak néhány százalékot, hogy „legyen benne egy kis fejlődési törekvés is.” A szövetkezetek többségében — nagyon helyesen — ige«1 sokoldalúan bírálják az előző években elért eredményeket. Figyelembe veszik, hogy milyen időjárási körülmények között, milyen agrotechnikai eljárások mellett érték el a termésátlagokat, s ennek figyelembevételével dolgozzák ki azt, hogy a következő évben milyen módszereket alkalmazzanak a nagyobb hozamok elérése érdekében. Az úgynevezett fő ágazatok: a növénytermelés és az állattenyésztés mellett az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a különböző segédüzemi tevékenységből származó bevételek tervezésére -is. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteink nem használják ki azokat az adottságokat, amelyek a segéd- és melléküzemi tevékenység bővítését lehetővé teszik. Ilyen címen a bevételi összegeket sem igen irányozzák elő, holott helyes volna ilyen vonatkozásban is bizonyos fokú fejlődést tervezni. Annál is inkább, mert az mennyiségű perzsaszőnyeget szállít a békéscsabai szőnyegszövő. A jelentős megrendeléseknek megfelelően igyekeznek is a dolgozók az exportterv teljesítésével. Augusztusban már 93,5 százalékra teljesítették a külföldre irányított per. zsaszőnyegek termelési tervét. A perzsa mellett igen keresettek külföldön a torontáli szőnyegeik is. Nyár végén az angliai Manchesterben kéthetes magyar készárubemutató volt. Ezen a csabaiak is szerepeltek egy szövőszékkel, amelyen Bozsó Tamásné mutatta be az üzem különböző mintájú termékeit. A bemutató eredménye most mutatkozik. Manchesterből több megrendelő írt már levelet Békéscsabára, s torontáli szőnyegekből néhány száz négyzetméter árut, s mintákat kért. Egyébként augusztusban torontáli szőnyegekből 20 ezer négyzet- méternyit gyártottak az üzem dolgozói. elmúlt évek tapasztalatai szerint p segéd- és melléküzemi tevékenységből származó bevételek leginkább többszörösen meghaladják a tervezetet. Persze, ez nem mindig a kapacitás növekedésének, hanem leginkább a laza tervezésnek tulajdonítható. Például a tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezetben 1962-re mindössze 174 ezer forint bevételt terveztek a segéd- és melléküzem! tevékenységből. De annak ellenére, hogy akkor 527 ezer forint bevételt értek el, ez évre ismét csak 174 ezer forintot terveztek be. Megyénk jó néhány termelőszövetkezetében gondot okoz a tagok egész évben való foglalkoztatása, azért, mert figyelmen kívül hagyják a különböző lehetőségek tervezését, kiaknázását. Gondolunk itt a kisállattenyésztési lehetőség kiaknázására és a különböző melléktermékek hasznosítására. A múlt évben jól bevált több termelőszövetkezetben az, hogy pénzügyi tervet is készítettek már az első időszakra is. E tapasztalatok alapján ebben az évben külön pénzügyi sémát adunk a jövő évi tervhez, s az ennek szellemében történő pénzgazdálkodást a járási felülvizsgálatokon he is kell mutassák a szövetkezetek. Erre azért van szükség, hogy az erősebb szövetkezetekben a jövő évi beruházásokat már főként a s = ját erőből igyekezzenek megvalósítani, s ezzel együtt bizonyos mérvű tartalékot, úgynevezett biztonsági atapot is létesítsenek. A pénzügyi terv végső eredménye az elért jövedelem. Ebből a természetbeniek hozzáadásával kiszámítható az egy , tagra jutó évi átlagos részesedés, amely lényegében az egész ütemterv realitását tükrözi. Az egy tagra jutó átlagos évi részesedés kimutatása, az előző évvel való összehasonlítása és elemzése nagyon fontos azért. mert így válik nyilvánvalóvá, hogy -a közös gazdaság fejlődést tudott-e elérni. A fentiekben csak nagy vonalakban vázoltuk a tervezés feladatait. A tervezés ugyanis legalább olyan sokoldalú munka, mint maga a gazdálkodás, éppen ezért igen gondos felkészülést, az eredmények, tapasztalatok alapos elemzését, a tagok véleményének érvényesítését igényli. A tervkészítéskor figyelembe kell venni az eddig alkalmazott javadalmazási rendszer előnyeit és hibáit, hogy ezek alapján jobb elosztási módszer kidolgozása váljon lehetővé. A terv- készítés tehát nemcsak papírmunka, mint ahogy egyes helyeken hangoztatják. A jó terv nemcsak iránytűt jelent a gazdálkodás menetéhez, hanem ösztönzést is, hogy mindazt a nagyszerű célkitűzést, ami a tervben szerepel, elérjék, s lehetőleg túlteljesítsék a szövetkezeti gazdák. Kovács György a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat fűtésszerelő, hőszigetelő, vízvezetékszerelő, kőműves, ács, festő-mázoló, parkettás, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat vesz feL Jelentkezni a vállalat munkaügyi osztályán: Békéscsaba, Kazinczy utca 4. alatt. 33143 fl manchesteri készárubemulató eredménye: r Újabb megrendeléseket kapott külföldről a békéscsabai szőnyegszövő
