Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-13 / 189. szám
3 Kedd Az erőgépek jobb kihasználását igényli az őszi betakarítás és a szántás-vetés is M tudjak használni a szövetA mcSt év áprilisban kezdte meg üzemelését a mezökovács- hózi keítetőállomós. A járás „csrrkegyárábaai” 30, egyenként tízezer tojás befogadóképességű keteetőgéppel kezdték meg a munkát. A keltetőaDomás az 1963. évi egymillió 860 ezer darabos tervét 9,8 százalékkal telesített® tnL Ez év első felében az egész kollektíva továbbá erőfeszítést tett az eredmény javítására. Elértek, hogy az országosan engedélyezett 5 százalékos lefuUa- dást 4 százalékra tadták csökkentem. Ez annak is betudható, hogy három kollektíva benevezett a szocialista brigád cím elnyerésére. Szőke Kálmánná brigádja, s a műszakjaik A Szarvasi Öntözéses és Rizstermesztési Kutató Intézet bikazugi gazdaságában néhány évvel ezelőtt kísérletképp 11 fajta fűféleségből erősen kötött, szikes talajon mesterséges legelőt telepítettek, ahol öntözéssel állandóan friss, dús füvet biztosítottak az állatoknak. Több éves kísérlet bebizonyította, hogy kora tavasztól késő őszig abraktakarmány nélkül olyan jól megélnek itt az állatok, hogy jobb a súlygyarapodás, mint az istállóban nagyobb költséggel tartott állatoké. Azóta 890 holdon rendeztek be öntözött legelőt s ezenkívül karbantartják, öntözik és műtrágyáz- zák a növénytermesztésre alkalmatlan ősgyepet is. A szarvasi ÖRKI határában jelenleg hat villanypásztor felügyelete alatt 760 növendékmarha és nyolcezer juh él az öntözött legelőkön. Abraktakarmány nélkül a lésével és Szabó Ferenc kilenc tagú brigádja is, szorgalmasan tevékenykedik e megtisztelő cím elnyeréséért. Az idén már egymillió 460 ezer csirkét, 45 580 kacsát, 96 ezer pulykát és 3670 libát keltettek ki. A keltetésre szánt tojásokat a járás termelőszövetkezetei szállították az állomásnak. Kapott tojást a keltetőállomás a háztáji gazdaságokból is, azonban ezek kelési minősége 20 százalékkal gyengébbnek bizonyult, mint a nagyüzemi gazdaságoktól került tojás. A kollektíva az 1964- es évben 2500 csibeegységgel akar többet kikeltetni, mint ebben az évben. Back Gyula havi s«ly gyarapodás egyenletesen 17—18 kiló a növendékeknél. A juhok gyapja kiváló minőségű. A szakemberek véleménye szerint a sok mozgás, az állandó szabadban élés és frisszöld evés rendkívül jó hatással van az állatokra. Érdekes kísérletek derítettek fényt arra is, hogy érdemes a tiszántúli ősgyepeket karbantartani, ápolni. Az öntözés és a műtrágyázás hatására a kipusztulóban lévő kopár sziklegelőn egész tömegével jelentkezett a szarvas- kerep a pillangós és egyéb értékes növény. Ahol nem legeltettek, holdankint kétszeri kaszálásra 112 mázsa zöldtakarmányt takarítottak be. Különböző vegyszerekkel kísérleteztek a legveszedelmesebb legelőgyomok ellen. Leghatásosabbnak a Tributen és a Sew- tox vegyszer bizonyult. Ezek a szerbtöviset, a tövises iglicet és egyéb gyomot elpusztítják. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága megbeszélésre hívta Békéscsabára a járási pártbizottságok titkárait, mezőgazdasági munkatársait, a járási tanácsok elnökhelyetteseit, mezőgazdasági osztályainak vezetőit, főagromómusait és a gépállomások igazgatóit, hogy együttesen értékeljék a nyári betakarítási munkák eredményeit, hiányosságait, s megbeszéljék a közelgő őszi betakarítási és szántási-vetési feladatokat;. A megbeszélést Zalai György elvtáns, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, s Csatári Béla eivtárs, a megyei tanács- végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartott beszámolót a végzett, s elvégzésre váró feladatokról. Bevezetőjében elmondotta, hogy az idén kapott 110 kombájn segítségével megyénk termelőszövetkezeti gazdaságai géppel vágták le a kalászosok 90 százalékát. Ez az év volt az, amikor már azzal dicsekedhettünk, hogy a megye termelőszövetkezetei közül hetven már teljesen gépesítve van. Megemlítette azonban, hogy a megfelelő számú erőgépek nem voltak jól kihasználva. A nyári gépszemlék csupán a javítás minőségének vizsgálatára szorítkoztak, s arra kevésbé, hogy a gépek munkája jól meg legyen szervezve. Az ez évi betakarítás egyik nagy hibája volt, hogy egyes termelőszövetkezetekben nem megfelelő helyen készítették ei a szérűket. Ilyen hibák miatt például a kétegyházi Béke Tsz-ben 150 mázsa búza ázott meg annyira, hogy emberi étkezés céljára aligha lesz felhasználható. Részben ezért, részben a tárolóhelyek hiánya miatt a jövő évben mintegy tízmillió forint költséggel 73 termelőszövetkezetben épül fedett kombájnszérű. Ezeket a létesítményeket a téli időszakban gépek és egyéb értékek időjárástól való megóvására kezetek. Az ez évi aratás egyik tanulsága — s ezt nagyon aláhúzta Csatári eivtárs a közelgő őszi vetések miatt — az volt, hogy a termelőszövetkezetek és a gépállomások az elmúlt évben nem fordítottak megfelelő gondot a talajmunkára, s emiatt nemcsak magas tarló maradt, hanem több gép össze is tört. A* aratás gyorsabb ütemét gátolta az is, hogy nagyon gyo- mosak voltak a gabonák, mert a termelőszövetkezetek zöme elhanyagolta a vegyszeres gyomirtást, Láthatólag most sem fordítanak megfelelő gondot a gyomirtásra. erre vall, hogy nem az aratással párhuzamosan igyekeztek elvégezni a tarló- hántást és a mélyszántást. Előfordult olyan eset is, hogy például a bélmegyeri Keleti Fény Termelőszövetkezet csak az aratás közepén kapott erőgépet, mert a Békési Gépállomás akkorára javította ki. Csatári elvtárs megemlítette, hogy bár az augusztus első napjaiban két műszakban üzemelő 437 erőgép helyett most 763-at jelentettek a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, azonban még ez is kevés, mert egyrészt 229 ezer hold vetőszántást és csaknem ennyi hold mélyszántást kell ebben az évben elvégezni. Helyenként arra hivatkoznak, hogy traktoros hiányában nem tudják megszervezni a gépek két műszakban való üzemeltetését. Megyénkben 1460 traktoros kapott kiképzést az elmúlt tél folyamán, azonban ezek jó része más munkaterületre került, például a gyomai járásban frissen kiképzett 80 traktoros közül is csak 40—46 került gépre. A járási szervek, de a termelő- szövetkezetek is azt ígérték, hogy augusztus 20-ig befejezik a gabona cséplósét. A jelentések viszont azt mutatják, hogy a csépelni való gabonának megyeszerte csak 70 százalékát, a szeghalmi járásban 31, a sarkadiban 40, a gyomaiban peídig 42 százalékát hordták be. A csépléssel is csak 65 százaléknál tart megyénk, egyik-másik járás pedig, mint a gyomai, csak 32 százaléknál. A eséplést azért is indokolt volna mielőbb befejezni, hogy teljes erővel rá lehessen kapcsolni a soron következő betakarítási munkákra, a kendervágásra, a silózásra, aztán a cukorrépa-betakarításra. Ezzel kapcsolatban felhívta Csatári elvtárs a figyelmet arra, hogy a földekről behordásra kerülő növényekhez kevés megyénkben a szállítási kapacitás, éppen ezért a lehető legjobban szervezzék meg mind a cukorrépa, mind a kukorica behordását a földekről. Az őszi feladatok taglalása közben elmondotta Csatári elvtárs, hogy megyénk termelőszövetkezetei a búza 60 százalékát Bezosz- tája I., 20 százalékát Fertődi 293- as, 20 százalékát pedig Bánkúti 1201-es fajtából vetik. A sok intenzív búzafajta — mert hiszen a Fertődi is az — indokolttá teszi, hogy a lehető legjobban készítsék elő termelőszövetkezeteink a magágyat, megfelelő mennyiségű vetőmagot vessenek, s megfelelő mélységben a lehető legoptimálisabb időben. Csatári elvtárs, a termelőszövetkezetek gazdálkodásának félévi mérlegével, a felvásárlás alakulásával, a jövő évi beruházási terv részleges ismertetésével fejezte be beszámolóját. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Papp István elvtársi, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Elmondotta, hogy megyénk mezőgazdasága rendelkezik megfelelő emberanyaggal, szakember-gárdával és technikai felszereléssel ahhoz, hogy időben megbirkózzon a feladatokkal. Hárommillió csirke egy év alatt köziÄ öten, Gonda János vezeHat viílanypásztor, 760 növendékmarha és 8 ezer juh a szarvasi öntözött legelőkön Érdekes vegyszeres gyomirtási kísérlet öntözött ősgyepen A nap korongja vörös színt öltve az ég nyugati széléhez közeledett már, amikor benyitottunk Gyomén, Garai László lakásába. — Csak este 9 óra tájban jár haza az aratás megkezdése óta — magyarázta menyecske lánya. — Ügy tudom, most a gabonakévéket hordja, a Dózsa Tsz központjában megtalálják. — De máért keresik? — kérdezte aztán kissé riadtan. — Beszélgetni szeretnénk vele, nővel ő lett az első a megye aratógépet kezelő traktorosai közül. .. A cséplőgép még nyelte a kévéket. A szérűn azonban már csak Garai László megrakott pótkocsiját találtuk. — Az előbb még itt volt Laci bécsi. — Most ment el valamerre a Lanz-Buldogon — mondták azok, akiktől kérdezősködtünk. Végre valaki meglátta, hogy a kútnál mossa masináját, amellyel az egész megye elismerését kivívta: *—1 Szerviz lesz holnap, azért mostam le — mondja, s meglepődik, hogy megyei elsőségének hogyanjáról akarunk vele beszélgetni. — Ezt most hallom először — csillan fel a tekintete. — Lehet, hogy írt rólam az újság, de hát nem volt nekem vasárnapom sem, mióta az aratás megkezdődött, csak most az augusztus 4-i, mivelhogy elsejére végeztünk. — Itt van a noteszban felje gyesve; Aratógépesek közt megyei Beszélgetés a megye legeredményesebb aratógépesével első 334 hóid teljesítéssel Garai László, második az ugyancsak gyomai Szabó Benedek 294, harmadik az orosházi Kulcsár József 293 holddal. — Tavaly többet arattam, 370 holdat. Azelőtt meg 443 holdat. A körösladányi Egresi László mégis megelőzött egy pár holddal. Igaz, én csak ezzel a Buldoggal arattam, ő meg, ha az egyik gép meghibásodott, akkor másikra ült. Ráadásul a 70 éves nyugdíjas Perei Dániel volt a segítőtársain. — És az idén? — Kruehió Péter ült az aratógépen. Nagyon szorgalmas, dolgos ember. Egy szava sem volt a napi 13—14 óra hosszai munka ellen. — Ezután hol és mit dolgozik majd Garai elvtárs? — Továbbra is itt a Dózsa Tsz- ben. Az aratás befejezése óita hordtam, a szervirozás után a mákot csépelő gépet üzemeltetem. Aztán azt hiszem műhelybe kerülök. — Ejha, leszáll erről az öreg masináról, amellyel annyi dicsőséget szerzett a Gyomai Gépállomásnak? — Nem szívesen teszem, de hát eltelt az idő, már betöltöttem a 48 évet, s nem esik jól a gépen ülés, a rázódás. Aaórt is mentem ei a tavasszal az öfhőnapos szerelőképző tanfolyamra, hogy 12 év után most már műhelymunkás lehessek. — Nem esett nehezére a tanulás? — Megszoktam már. Voltam kétszer háromhónapos traktoros-, egyszer pedig hathónapos brigádvezetőképző tanfolyamon. A bri- gádvezetősködést csak három évig bírtam. Azt mondtam; csinálja más, én megyek a gépre. Mikor újra traktor pufogott alattam, s tavasszal 200—250, ősszel pedig 400 hold földet is bevetettem, nyáron ennyi körülit learattam, azt mondtam: nem szállók ki a nyeregből. De most már vége a legénykedésnek,.. — Azért mi nem csodálkoznánk túlságosan, ha jövő nyáron újra gépre ülne, és ismét megyei első vagy második helyezéssel lepné meg a gépállomást, — Ha szükség lesz rá, akkor szívesen aratok jövőre is. De vannak már fiatalok, akik most is felvették velem a versenyt, akik helyettesíteni tudnak. Ennyi volt a beszélgetés. Öt meglepte közlésünk, hogy megyei első lett, minket pedig az lepett meg, hogy végtelenül szerény ember, aki sohasem a dicsőségre, hanem mindig arra törekedett, hogy mielőbb be legyen fejezve az, amihez hozzálátott. K.I. Felhívta a figyelmet, hogy a szövetkezeti- és gépállomási gépekkel elsősorban az őszszel bevetésre kerülő földeket szántsák fel. Emlékeztetett arra, hogy legalább 30 nap kell ahhoz, hogy a vetőmagot megfelelő talajélet fogadja. A tanácskozáson, amely a délutáni órákig tartott, többen felszólaltak még. Köztük a tótkomlós! és a Kétegyházi Gépállomás igazgatója, akik elmondották, hogy nemcsak a gépállomási, hanem a termelőszövetkezeti szállító járművekre sincs elegendő gumiabroncs azért, mert egyszerűen nem lehet kapni. Beszéltek arról, is, hogy a cukorgyár a kezdetkezdettől igyekezzen minél nagyobb ütemben átvenni a felszedett cukorrépát, hogy ne kelljen majd a rövid és esős őszi napokon a sárban kínlódni vele. Érvényes egészségügyi könyvecskével rendelkező női dolgozókat azonnali belépéssel alkalmaz a Békéscsabai Hűtöház 379
