Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1963-08-02 / 180. szám

IMS, zu!gusztus 2.

3

Félttel

Milyen tényezők hátráltatják a nyári talajmunkát megyénkben?

Beasélgeté» a megyei főagronómussal

Megyénk termelőszövetkezeteinek nagytábláin befejezéshez közeledik az aratás. Legtöbb helyen olyan példásán megszervezték ezt a fontos munkát, mint azelőtt még soha. Koránt sem lehet ezt elmondani az aratást kővető nyári taiajmunkákról. Varga Lajos megyei főagronómussal beszélgettünk a nyári munkákat hátráltató tényezőkről, aki a következőket mondotta el erről;

Csütörtökön délelőtt megyei tanácskozásra került sor Békéscsabán, a mezőgazdasági szakmunkásképzés időszerű feladatairól. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Zalai György, a megyei pártbizottság titkára, Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese és Bankó Mihály, a KISZ megyei bizottságának titkára is.

A részvevőknek Karakó Imre, a KISZ megyei bizottságának parasztifjúsági felelőse tartott tájékoztatót a szakmunkásképzés helyzetéről, aránylag lassú fejlődésének oka Írói. Elmondotta, hogy az állami- és társadalmi szervek részéről nincs megfelelően összehangolt. tervszerű felvilágosító szervező munka, a járásokban még mindig keveset tesznek a mezőgazdasági szakmák népszerűsítéséért. Fogyatékosságnak számít, hogy a leszerződött tanulókat nem minden esetben saját szakmájukban foglalkoztatják. Nehezíti a tanulószerződések gyarapodását az is, hogy a fiatal szakmunkásoA vasárnapi esőt követően csaknem megyeszerte lassult a cséplés, s ezzel együtt a terményfelvásárlás is. A Malomipari és Terményforgalmi Vállalat dolgozói a termelőszövetkezetektől 3813, a megye állami gazdaságai— A meglévő gépparkunk nem teszi lehetővé, hogy az aratással egyidőben elkészüljünk a járulékos munkákkal, a szalmalehúzással és talajmunkákkal. Pedig ez lenne az ideális. Persze megfelelő munkaszervezéssel sokat segíthetnénk magunkon. Előfordul például, hogy nem a gép típusénak megfelelő munkára osztják be a traktort. Nehéz lánckat nem mindenütt részesítik a rendeletben előírt juttatásokban.

Az 1963—64-es oktatási évben a Heves megyei tapasztalatok alapján és a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának határozata nyomán megyénkben több ifjúsági szakmunkásképző tanfolyamot indítanak az ezüstkalászos tanfolyamok helyett. Ezeket a tanfolyamokat a tanácsok és a KISZ- bizottságok szervezik. Az oktatás nem este, hanem nappal történik. Ez lehetővé teszi, hogy napi 6 óra elméleti, vagy 8 óra gyakorlati foglalkozáson vegyenek részt a hallgatók és egy év anyagát nem november 15-től március 15-ig (mint régebben), hanem egy hónap alatt dolgozzák fel. Az ifjúsági tanfolyam konkrét programot ad a fiataloknak azokban a téli hónapokban, amikor a szövetkezetek nem tudnak elfoglaltságot, munkát biztosítani. A hároméves elméleti és gyakorlati tanulás, Valamint a sikeres vizsga után a fiatalok szakmunkás-bizonyítványt kapnak választott szakmájukból.

tói pedig 557 vagon búzát vásároltak fel. Az eddig átvett meny- nyiség mintegy 30 százalékát teszi ki annak, mint amennyire a terményforgalmi az ez évi termésből felvásárolni szándékozik.

talpassal végeztetnek olyan munkát, amit univerzális erőgép is könnyen megoldana.

— Kevés még mindig megyénkben a kétműszakos gép. Igaz az, hogy az aratás idején ezernél több traktoros ült kombájnon s ennek zöme szántótraktort vezet ha az aratócséplőket színbe vontatjuk, de másképp is lehetett volna segíteni magunkon. A télen például megyénkben 1500 új traktorost képeztünk ki. Vezetői jogosítványt adtunk nekik vontatókra is. Bizony ezek közül sokan faképnél hagytak bennünket. A gyomai járásban például a 120 új traktoros közül csak negyvenen szántanak, pedig a hiányzó 80 fővel megoldhattuk volna az éjszakai munka jó részét, Monthatnék ilyen példát a Gyulai Gépállomás körzetéből és megyénk más részéből is.

— Baj az is, hogy néhol túlzott takarékossági elvből nem hánta- nak tarlót:. Egyik-másik helyen birkalegelőt akarnak hagyni tarlóból, másutt megvárják a nyári mélyszántó ekéket még akkor is, ha azok csak egy hónap múlva érkezhetnek a tarlóra. Így akarják megspórolni a tarlóhántás költségét s közben többet veszítenek.

— Példának említhetnék néhány olyan jól gazdálkodó termelőszövetkezetet, mint a tót- komlósi Viharsarok, a k< ndorosi Dolgozók, amely az aratás után pár napra minden talpalatnyi földet felszántott. Ide kell sorolnom a kétegyházi Békét is, pedig ezt a szövetkezetét évek óta a leggyengébbek között emlegették.

— Mivel volt egy kis esőnk, a kombájnok is lassan színbe kerülnek s több lesz a kétműszak- ra a lehetőség, remélem szeptember első hetében befejezhetjük a nyári talajmunkákat. Csupán a gépállomásokon 760 olyan erőgép van, amelyet két műszakra oszthatunk. Sokat dolgozhatnak éjjel-nappal a termelőszövetkezeti gépek is, ha jól megszervezik a munkájukat.

A. R.

Megyei tanácskozás a mezőgazdasági szakmunkásképzésről

Ifjúsági szakmunkásképző tanfolyamokat szerveznek

Lassan halad a gabonafelvásárlás

lete szerint” elven a kulturált. sokoldalúan fejlett ember egészséges és ésszerű igényét, szükségletét kell érteni, nem pedig holmi szeszélyes követelőzést, amelyet a kispolgári ízlés és mohóság oltott az emberekbe. A szocialista kultúrának és a kommunista nevelésnek éppen az a feladata, hogy kiölje az emberekből a régi társadalom által beléjük oltott ferde ízlést és igényeket, s helyettük új ízlést és szokásokat plántáljon el bennük.

Itt kell megemlíteni, hogy a kommunizmus felé haladtunkban ezek a képességek mind jobban kibontakoznak, mert növekszik az emberek általános műveltségi és kulturális színvonala, fejlődik szakképzettségük, ami viszont együtt jár azzal, hogy még jobban tudnak dolgozni, még többet és jobb minőségben tudnak termei- nd. A kommunizmus építésében a legfontosabb a munkatermelékenység minden eszközzel való emelése. Ez ugyanis a kommunista jólétnek, az anyagi és szellemi javak bőségének fő forrása. Az SZKP programja — Lenin útmutatásai alapján — hangsúlyozza is, hogy a kommunista társadalmi Módszer győzelmének döntő feltétele, hogy a munkatermelékenység nálunk számottevően túl. szárnyalja a legfejlettebb tőkés- országokét.

A kommunizmus építése tehát elsősorban azt jelenti, hogy gyors ütemben fejlesztjük a társadalmi termelést, hogy mindenben és mindenütt: az ipari üzemekben és az építkezéseken, a kolhozokban és a szovhozokban, a közlekedésiben és a tudományos intézetekben többet végzünk ma. mint tegnap. így érhetjük el, hogy holnapra több különböző termék, több új gyár és üzem, erőmű, út, lakás és iskola legyen. S akkor e sok kis patak majd egyetlen hatalmas folyamban egyesült, amely végül is színültig tölti a kommunista bőség tengerét.

Mindent egybevetve: a kommunista elvek fokozatos érvényrej úttartásának alapja nem az elosztásban, hanem a termelésben keresendő. Öhajok és sóhajok helyett a való helyzetből kell kiindulni. A való helyzet pedig az, hogy a kommunista elosztási elvekre való áttérés csak azután lesz lehetséges, hogy megteremtettük a kommunizmus anyagi és műszaki bázisát, s az emberek tudatát egyszersmindenkorra megtisztítottuk a múlt csökevényeitől.

A következő húsz évben a munka szerinti javadalmazás lesz továbbra is a dolgozók anyagi és kulturális szükségleti kielégítésének fő forrása. Ugyanakkor azonban mind több egyéni szükségletüket elégítjük majd ki a társadalmi alapokból A kommunista elv szerinti elosztásra való áttérés hosszú folyamat, amely csak akkor zárul majd le, ha a munka szerinti elosztás elvét már teljesen kiaknáztuk, s az anyagi és szellemi körülmények (a bőség és az emberek öntudata) a munka szerinti elosztást már fölöslegessé teszik.

Eljön az idő, amikor a kommunista munkaerkölcs a társadalom valamennyi tagjának sajátjává válik. Ekkor maradéktalanul megvalósul az új társadalom első parancsolata: mindenkitől képessége szerint”. Ez pedig nagyon fontos lépés lesz afelé, hogy érvényt szerezhessünk a kommunista vezérelv második felének is, amely így szól: „mindenkinek szükséglete szerint”, így válik valósággá az emberiség nagyszerű célja, amelynek munkánkat és álmainkat szenteljük.

Jó termést várnak

napraforgóból az orosházi Szabadság Tsz gazdái.

Kezdődik a kendervágás

Megyénk termelőszövetkezetei fokozatosan hozzálátnak most már a kender betakarításához is. A nagykopáncsi Kossuth Tsz vezetői is úgy állapodtak meg a

kendergyár megbízottjával, hogy a héten látnak hozzá a 150 hold kender learatásához a gépállomástól vásárolt kombájnnal.

Talajjavítással és az öntözéssel növelhetők a terméseredmények

a gyomai

Ma már mindenki tudja, hogy az a szólás-mondás, amely azt tartotta: az idő a gazda — nem lett „örök igazság”. A mezőgazdaság termelése egyre kisebb mértékben lesz kiszolgáltatva az időjárás szeszélyes alakulásainak.

Ismeretessé vált, hogy a bő terméseredmények egyik alapvető feltétele a betakarítás utáni talajművelés is.

A gyomai járási tanács mező- gazdasági osztályának öntözési agronómusától érdeklődtünk: hogyan állnak jelenleg a talajjavítással a járás tsz-ei?

— Ismeretes — mondotta Bo- bály elvtárs —, hogy járásunkban igen sok a talajjavításra szoruló terület. Terv szerint ez évben 2188 kát. holdat kell a Talajjavító Vállalatnak járásunk tsz- eiben elvégezni. Nagyobb területek: a dévaványai Lenin Tsz-ben 300, a Gábor Áron Tsz-ben 350, az Aranykalász Tsz-ben 404, az endrődi Búzakalász Tsz-ben pedig 413 kát. holdon végeznek talajjavítást digózással. Kémiailag pedig 1356 kát. holdat „varázsolnak” jó termővé.

— A betakarítási munkákkal egyidőben megindultak a szántó traktorok is a földeken. Eddig 3205 kát. holdon végezték el a tarlóhántást, 2834 kát. holdon vető- és 1798 kát. holdon mélyszántást készítettek a járás termelőszövetkezeteiben.

— Lassan haladnak a munkákkal az endrődi tsz-ek: csak 685 kát. hold tarlóhántást, 705 kát. hold közép-és 442 kát. hold mélyszántást végeztek el. Gyorsítani kellene a kombájnszalma lehúzását is.

A talaj különféle megművelésére jelenleg 149 tsz erőgép áll rendelkezésre, de ez a szám emelkedik az év végéig 173-ra.

Gyorsábbá és könnyebbé teszi a trágyakihordás munkálatot az a hét darab trágyamarkoló gép is, amelyet a járás tsz-ei kaptak.

— Hogyan használják ki az öntözési lehetőségeket a járás termelőszövetkezetei ?

— A járás tizenhat mezőgazdasági termelőszövetkezete közül tizenötben foglalkoznak öntözési

járásban

munkálatokkal. Legnagyobb az öntözött terület az ecsegíalvi Egyetértés Tsz-ben. Itt az 1628 kát. hold területből többek között 360 kát. hold legelőt, 270 kát. hold lucernát, 100 kát. hold cukorrépát, 200 hold silókukoricát és 478 kát. kukoricát öntöznek.

— Endrődön a Béke Tsz 1141 kát. holdat öntöz, amelyből 300 hold lucerna, 105 hold rizs, 350 hold kukorica és 80 kát. hold cukorrépa. A gyomai Üj Élet Tsz- ben — ahol nagyon rosszak a talaj adottságok — 400 kát. hold kukoricát, 40 hold cukorrépát és 110 kát. hold lucernát öntöznek.

Ha az elmúlt évi terméseredményeket összehasonlítjuk, látjuk, hogy mennyire volt gazdaságos az öntözés a felsorolt szövetkezeteknek. Ecsegfalván az öntözött területen 30 mázsa, a száraz területen pedig 8 mázsa kukoriea termett. Az öntözött cukorrépa 120 mázsa, a lucerna pedig 40 mázsa termést adott kát. holdanként.

Az endrődi Béke Tsz-ben az öntözött silókukorica 160 mázsa, a száraz termesztésű csak 100 mázsa, a lucerna öntözve 22 mázsát adott. A gyomai Üj Élet Tsz-ben az öntözött kukorica 40 mázsa, silókukorica 167 mázsa, a cukorrépa pedig 215 mázsa termést hozott holdanként.

A járás öntözési terve a termelőszövetkezetek tervezése alapján 7748 kát. hold. Kisebb-nagyobb beruházásokkal további tízezer holddal lehetne növelni a közeljövőben az öntözött területet. De nincs biztosítva a műszaki feltétele az öntözött területek növelésének. A következő évre is csak három esőztető berendezés és 800 kát. hold területű öntöző telep építésére kapott a járás beruházást.

Kevés a szivomya, a vastiltó és a terelőlemez. Ezeken kívül hiány van istállótrágyából és műtrágyából is. A régebbi TLM 2500 esőztetőberendezések szórófejei elelhasználódtak. Üj szórófejek beszerzése nehézségekbe ütközik, s ez jelentősen csökkenti az öntöző berendezések kapacitását.

Dobi János, Gyoma