Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-15 / 191. szám
W63. augusztus 15. 4 Csütörtök Felfelé ívelő lépcsősor Riasztó jelentés |^íég vakítóan tűz a nap. még 1 1 telt ház van mindennap a strandökon, mégis közeleg az első őszi hónap első napja: szeptember 1. Ez a dátum hatéves kör. tói nagyon -n agyon hosszú ideig kí_ séri ,az embert és azt szeretnénk, azért dolgozunk, hogy mind hosz- szabb ideig kísérje. Szeptember 1: a tanítás első napja, évnyitó, új ismeretanyagok elsajátításának kezdete, újabb lépcső felfelé, igaz emberi magasságokba, ahonnan lenézni a megtett útra büszke, nagyszerű érzés. Ki tagadná, hogy a műveltség, az em_ berebbé válás magasságaiba ívelő lépcsősor egy-egy fókának birtokbavétele nem ilyen érzést kelt-e, és nem formálja-e az emberben — akár valami láncreakció — a nyughatatlan még többet tudni akarás igényét, csillapíthatatlan vágyát? Aki elindult ezen a gyönyörűen ívélő, a kitáruló világ millió színével festett szőnyeggel borított lépcsősoron, tudja, ezt az érzést. És aki még nem tudta, nem érezte; akinek életét nem tölti be távolab. bd cél, vágy, törekvés, aki nem kíván minőségileg nagyobb értékű ember lenni, mint amilyen értékű ma; azt el kell indítani, azt fél kell csigázni az estéről reggelre, és reggelről estére élés egyhangúságából, és oda kell vezetni az első lépcsőfokhoz, a szédületes magasságokba futó lépcsősor elé, — mert elindul rajta! El, ki élőbb ki később, ki nagyon sokára, és alig halad valamit felfelé, de elindul és mégis halad — és ezt akarjuk. Ilyen és hasonló gondolatok * töltik el a szemlélődő embert, ha szeptember elsejére, a .benépe. sülő iskolákra gondol, és arra, hogy nemcsak a gyermekek, kis és nagydiákok munkájának kezdetét jelzi ez a nap, hanem a felnőtt, dolgozó emberekét is. A párt számtalanszor beszelt és még számtalanszor beszél ezután is arról, hogy a műveltség, a szakadat. Iámul bővülő látókör a szakmai tudás minőségi gyarapítása — ki- nek-kinek a maga munkaterületén —, olyan életszükséglet, mint az étkezés, vagy az idegrendszert és az egész testet pihentető alvás, hogy csak egyszerű, és jól érzékel, hető példákkal bizonyítsunk. Ezzel pedig eljutottunk a felnőtt oktatás témaköréhez, és most az új tanulási év kezdete előtt alig egy-két héttel hasznos, ha általánosan is, és pár részletkérdést kiemelve serpenyőbe tesszük iaz eredményeket és felmérjük: hol járunk azon a bizonyos felfelé ívelő lépcsősoron? Cgy jelentésből olvastam, hogy " 1962/63-ban 4560 felnőtt járt S dolgozók általános iskolájába, mintegy kétezerrel több mint egy esztendővel ezelőtt. Ugyancsak ébből a jelentésből tűnik ki az is, hogy a 4560-as létszámból 1867-en termelőszövetkezeti tagok: tehát a falu alaposan megmozdult! Középiskolában nyolc híján 5 ezer ember bővítette tudását, és hogy itt is kimutassuk a felfelé törekvés gyorsuló ütemét, megemlíthetjük, hogy két évvel ezelőtt felnőtt-középiskolás mindössze 1109 volt me. gyénkiben. Van azonban ebben a jelentésben egy elgondol kozta ió táblázat is, mely a termelőszövetkezeti vezetők szakképzettségét szorítja statisztikába, meg kell hagyni azonban, hogy világos, köz. érthető statisztikába. Csak néhány adat: 201 elnök közül 8 végzett egyetemet, főiskolát, 28 mezőgazdasági akadémiát, 18 középiskolát, 90 mezőgazdasági tanfolyamot, és 57 nem rendelkezik képesítéssel. Az elnökhelyetteseknél már rosz- szabb az arány, a brigádvezetőknél. pedig olyan rossz, hogy sürgős tennivalók szükségét jelzi, ismerve a mezőgazdaság nagy feladataik Az egészből; a felnőtt-oktatás probléma-kőiéből kiemelve, áll. junk meg egy pillanatra ennél a részletkérdésnél! Ha ennyire nem biztató a kép, amelyet ez a statisztika felvázol, akkor szinte kézenfekvő az új népművelési, okta. tási évad fő feladata: lankadatlanul ős nem kampányszerűen ősz. tönözni .a tanulási igény feléledését, hogy a kevés képzettséggel, vagy semmiféle képzettséggel nem rendelkező emberek önmaguk érezzék szükségét a mostaninál sokkal magasabb műveltség megszerzésére. A népművelők és azok, akik M feladataiknál fogva jól ismerik ezt a részletkérdést, — melyből mintegy az új népművelési évad központi programját igyekeztünk kibontakoztatni —, tudják, és sok keserű tapasztalat birtokában könnyűszerrel igazolják, hogy mennyi baj van még falvaitnkban, községeinkben a tanulásban is a szükséges példa- mutatással, még körülhatároltab- ban: a vezetők példamutatásával. Lépten-nyomon elmond ják ha a felnőttek beiskolázáséról érdeklődik valaki, hogy a termelőszövetkezetek tagjai, az egyszerű brigád, tagok között növekvő erővé duzzadt mór a tudás, a művelődés igé. nye, viszont a brigádvezetők, a tsz. vezetőségi tagok, sőt sokszor még az elnökök is húzódoznak a tanulástól, és ha hosszas unszolásra jelentkeznék is, gyorsan és „sikere, sen” lemorzsolódnak. Dobozon például az elmúlt tanévben 61-en jelentkeztek a dolgozók általános iskolájába, közöttük brigádvezetők, munkacsapatvezetők, igaz. gatósági tagok, és egyetlen egy brigádvezető kivételével valamennyien lemorzsolódtak, ma. gyárul: nem érezték igényét annak, hogy többet tudjanak, művel, tebbék, a közösséget — legyen az bármekkora —, jobban vezetni tu. dó emberekké váljanak. M agy hiba lenne, ha —- különö. sen az idősebbeknek — nem megfelelő módon és hangsúllyal ál. landóan a szemére vetnénk azt, hogy kevés iskolát jártak, hogy Békés megyei Vegyesipari Vállalat a lakosság szolgálatában ! VÁLLALUNK: mindennemű bádogos, vízvezetékszerelő, asztalos, bognár, kőfaragó és sírkökészítő munkákat. Gumijavítás és kerékpárjavítás! Ugyanakkor vállaljuk családi házak építését, tatarozását, belső és külső festését. Mindennemű megrendeléssel keresse fel vállalatunkat BÉKÉSCSABA, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG U. 50. 367 nem végeztek tanfolyamot A teljes igazság azonban azt is megkívánja, hogy mégis szó essék erről, mert 1963-ban már sovány érv az, hogy a múltban nem volt módomban tanulni, képezni magam... Tehát: tenni kell valamit, és ez a valami bizony eléggé bonyolult dolog. Agresszivitás nagyképűség, fárasztó unszolás mit sem használ, annál többet ér azonban a jóakaratai szó, a távlatokat felvillantó baráti beszélgetés, mert ezek nyomán „döngicsélni kezd a darázs”, és nagyon sokan indulnak majd el egy-egy szép, nyár végi estén az iskola felé. Mennyi mindent kell azonban leküzdeni, míg idáig ér az ember! Hány vezetőségi tagot, vezetőt tart vissza a rosszul értelmezett tekintély-féltés attól hogy a tagokkal egy iskolapadba üljön! Igen, az első lépés nem könnyű, ezért kell a végtelen türelem, és a rengeteg jó szó, őszinte közeledés, barátság, ha ilyesmi szóbajön. De megéri! Mert a haszon, mely az egész népre háramlik vissza, ugyanolyan végtelen és rengeteg, mint az a munka, melyet mindezért népművelőink — nagyszerű lenne! — az új évadban tesznek. Sass Ervin Tíz tonnás matematikus Az országban több helyen dolgoznak már Mral—1 típusú szovjet elektronikus számológépek, amelyek száz számtani alapműveletet végeznek el egyetlen másodperc alatt. Az ÉM Szá- mításteohinikai és ÜgyvitelgépesTtési Vállalat és a Központi Statisztikai Hivatal most megkapta az Ural—1 továbbfejlesztett, nagyobb változatát, az Ural—2 elektronikus számolóberendezést. Ez az első az országban és sokkal ügyesebb. mint az előző típus, mert másodpercenként száz helyett már 12 000 összeadást vagy kivonást tud elvégezni. Ennek a kitűnő „matematikusnak” nemcsak a tudása nagy, hanem a mérete is. A berendezés súlya 10 tonna, s így csupán 60 nagy- ládáiban tudták az onszágba szállítani. (MTI) A napokban elszomorító statisztika került a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége elé. E fontos plenum tagjai azt olvashatták ki belőle, hogy az év első felében aggasztóan megszaporodott megyénk üzemeiben és vállalatainál a balesetek száma. Az elmúlt hat hónap alatt 1097 baleset történt, s ez azt jelenti, hogy minden 50 dolgozó közül egy sérülést, csonkulást szenvedett. A termelésből 18 597 nap esett ki! Ha egy kis összehasonlítást teszünk a tavalyi és az idei első fél év baleseti statisztikája között, akkor azt lehet megállapítani, hogy az idén — bár a muhkáslétszám alig emelkedett — 159-cel több baleset fordult elő. Egy sor üzemben, vállalatnál, gazdaságban válságos a helyzet. Különösen a MEDOSZ és az ÉDOSZ hatáskörében szaporodtak el a balesetek. A Gyulai Állami Gazdaságban a tavaly június végi 11-ről az idén 19-re, a Szőlősi Állami Gazdaságban a tavalyi nyolcról 23-ra, a Sarkadi Gépállomáson 1-ről 7-re, a Gyomai Gépállomáson 8-ról 13-ra emelkedett az orvosi, kórházi kezelésre szorultak száma. A Mezőhegyesi Cukorgyárban még ennél is kirívóbb a mérleg. Itt tavaly „csak’’ kilene baleset történt, az idén négyszer több, pontosan 37! A Mezőgyáni Gépállomás a múlt évben azzal dicsekedhetett, hogy egy baleset sem történt júliusig. Most nines ok derűre, mert hat hónap alatt öt alkalommal volt szükség gyors orvosi segítségre. Ugyancsak nem dicsekedhet a békéscsabai és a gyulai kertészet. A két vállalatnál az idén hét ember sérült meg, míg tavaly egy sem. Emelkedett a halálos végű balesetek száma is. A MEDOSZ „tartja” tavalyi szintjét. Akkor is egy, s az idén is egy embert követelt a sír, nem számítva a N. Toman: Katasztrófa nem lesz, ha... Regény Fordította: Sárközi Gyula 8. „O tempóra, o mores!" j Jóllehet Peaceful! nem érte váratlanul Henry Marchmont látogatása, valami miatt azonban nem örült neki. Hogy mi volt az, a professzor nem tudta volna megmondani. Az utóbbi időben túlságosan bizalmatlanná, idegessé vált. Mindentől meg. ijedt, minden aggodalommal töl. tötte eL Éjszakánként rosszul aludt, gyakran arra ébredt, hogy hideg verítékben fürdik, s nyugtalanul ver a szíve... Szót kellene fogadni az orvosoknak, abbahagyni az egészet, különösen ezt a kellemetlen munkát, amit a hadügyminiszté. riumnak végez és leutazni délre egy csendes, kellemes tengerparti szanatóriumba. Még mit riem! Hazard tábornok úgy sem ereszti ki karmai közül addig, amíg be nem fejezi a nagy hatósugarú, rövidhullámú hordozható rádióállomás kipróbálását. De mindennél kellemetlenebb volt Peaceful számára az, hogy ez a rádióállomás minden valószínűség szerint a titkos ügynököknek készül. — Üdvözlöm, kedves mr. Peaceful! — köszöntötte vidáman Henry Marchmont és a kezét nyújtotta. — Elnézését kérem, hogy csak így bejelentés nélkül, de nagyon fontos dologban jöttem. — Fontos dologban? — csodálkozott Peaceful és olyan képpel nézett körül, mintha attól félne, hogy valaki kihallgathatja őket. — Nincs egyedül? — fogta Marchmont akaratlanul sutto- góra a hangját. — Miért gondolja?... Ha magát nem számítjuk, akkor egyedül vagyok... De tudja... — jött zavarba Peaceful és újból körülnézett. Marchmont csak most értette meg a professzort és keserűen elmosolyodott. Aztán hanyagul folytatta: — Tudja éppen sétálni indultragikusan meghalt mezőhegye- sieket. A Békéscsabai Hűtőházban és a DÁV-nál egy, a 8-as sz. AKÖV-nél pedig két ember vesztette életét. Ha ez így megy tovább, akkor minden eddigi évinél szomorúbb eredményre számíthatunk az évvégén. Jogosan tehetjük fel a kérdést: egyes állami gazdaságokban és üzemekben miért tekintik írott malasztnak a munkavédelmi rendszabályokat? Miért tartják tizedrangú feladatnak a védőberendezésekről való gondoskodást, a dolgozók oktatását és figyelmeztetését? Miért felejtik el, hogy az ember egészsége mindennél drágább, s azért mindent meg kell tenni a mi társadalmunkban? Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a legfontosabb a munka, a termelés, hiszen az a jólét alapja. De tisztában kell lennünk azzal is, hogy termelni, dolgozni csak egészséges emberek tudnak, s ezért nem lehet piszlicsáré-ügynek tekinteni a munkavédelmet, az embervédelmet. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége határozottan állást foglalt amellett, hogy azoknál a vállalatoknál és üzemekben, ahol rosszabbodott a balesetek alakulása, a munka- védelmi bizottságok egy hónapon belül tűzzék napirendre a baleset elleni védelmet, tegyenek hathatós intézkedéseket és vonják felelősségre az illetékeseket. Minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nem ártana, ha a Szakszervezetek Megyei Tanácsa nagyon hathatósan gyakorolná ellenőrzési jogát e határozat végrehajtása érdekében. Pallag Róbert tam. Ha nincs kifogása diene? — Szíves-örömest! Oly szép ez a mai nap. Felfelé menet a lépcsőn Marchmont karonfogta Peacefulí és a füléhez hajolt: — Mondja, kedves barátom, mi akar ez lenni? — kérdezte szemrehányóan. — Már a saját házunkban is félünk beszélgetni? ... — Tudja, aki óvatos, arra az isten is vigyáz — mosolyodott el Peaceful. — Jobban ismerem magánál a titkos hangfelvétel technikáját. — Ó, milyen óvatos lett egyszerre! Mé|> titkos ügynökök is megirigyelhetik. O tempóra, o mores! Peaceful Marchmont kocsijában csak akkor szólalt meg, amikor elindultak. — Nos, hallgatom, kolléga úr. — Sajnos látóin, kedves professzor úr, úgy meg van ijedve, hogy nincs semmi értelme annak, hogy komoly dologról beszélgessünk. Remélem, tudja, hogy nem a várható időjárás iránt akarok érdeklődni magától. — Sejtem — felelte minden lelkesedés nélkül Peaceful és szórakozottan bámulta a szélvédőüvegen keresztül a szembejövő gépkocsik tarka áradatát. — No, csak ki vele, ami a begyét nyomja.
