Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-06 / 183. szám
19#3. augusztus 6. 3 Kedd Jó minőségű borsó és bab termeti megyénkben 538 vagon magot fémzárolnak az Orosházi Magtisztító Üzemben Állattenyésztési feladatok a gyomai járás szövetkezeteiben A növénytermelés mellett nagy jelentőséggel bír a termelőszövetkezetekben az állattenyésztés, mert többek között ez biztosítja, hogy olyankor is jelentős jövedelemhez jussanak a szövetkezeti gazdák, amikor más mezőgazdasági terméket nem tudnak értékesíteni. A szövetkezetek többségében éppen a fejlett állattenyésztés, a felnevelt baromfi, a meghízlalt sertések és szarvasmarhák folyamatos értékesítéséből fizetik egész éven. át a munkaegység-előleget. Ezért is fontos a meglévő állatférőhélyek alapos kihasználása, s az, hogy újabb férőhelyeket építsenek a szaporodó állománynak. A gyomai járás termelőszövetkezeteinek zömében éppen a férőhelyhiány gátolja az állatállomány Európa egyik legmodernebb kér. timag tisztító üzemében Orosházán, megindult az új termés tisztítása, fémzárolása. Naponta vagonszám érkezik a Körös vidék állami gazdaságaiból és termelőszövetkezeteiből a borsó és bokor- bab. A minőségvizsgálat kiderítette, hogy minden eddiginél prímább az idei borsó és bokorbab magja. A korszerűen gépesített magtisztító üzemben a legkényesebb exBékés megye termelőszövetkezetei és állami gazdaságai ebben port tételeket még kézzel iß átválogatják. Erre a munkára 190 asz- szonyt mozgósítottak. Angol, nyugat- és keletnémet, szovjet, francia és más termeltető cégek címkéjével ellátott zsákokba töltik és fémzárolják a szinte szemenként válogatott drága magot. Az orosházi üzemben ugyanis ebben az idényben 538 vagon értékes kertimagot fémzárolnak, aminek többségét exportra szállítják. mű műtrágyát kapnak a megye mezőgazdasági üzemei. Négy és fél millió forint értékkel több műtrágya került forgalomba az idén, mint tavaly 170 fajta növényvédőszer kapható Dinnye? Sütőtök? Egyik sem. Ezt a 3 és fél kg súlyú szarvasgombát Csehszlovákiában találták. Jó étvágyat! (MTI Külföldi Képszolgálat) növelését, az ebből származó nagyobb jövedelem elérését. Például a dévaványai Aranykalász Tsz- ben egy százas, a gyomai Győzelem Tsz-ben 200-as, az endrődi Dózsa Tsz-ben pedig egy 100 férőhelyes szarvasmarha-istállóra lenne szükség. Nincs még megfelelően megoldva a szövetkezetek többségében a sertésfiaztató probléma. Bár tavaly részletes felmérést készítettek a sertésférőhelyek komplettírozására, abból azonban semmi sem valósult meg. Ez évben újra felmérték a fiaztató korszerűsítéséhez szükséges anyagokat, de a megvalósítás megint kétséget rejt magában. Egyrészt azért, mert a járás '"kevés, mindössze egymillió 116 ezer forint beruházási keretet kapott, másrészt éhhez a kerethez nem kaptak anyagkiutaüást. A járás szövetkezeteinek többsége szívesen foglalkozik a barom. füneveléssel. Azért, mert aránylag rövid idő alatt, kevés takarmány felhasználásával jó jövedelemhez jutnak belőle. A baromfi- nevelés növelésére is újabb épületekre, nagyobb beruházásokra lenne szükség. Az endrődi Béke és Űj Barázda Tsz-ek is, amelyek eddig jól kihasználták a csibenevelőket és tojóházakat és ezért jó jövedelemhez jutottak belőle, most tízezer férőhelyes tojóházat és 20 ezer férőhelyes utónesvedőt igényeltek. Amíg egyes szövetkezetek nagy anyagi áldozatok árán is igyekeznek bővíteni az állatférőhelyeket, mások érthetetlenül még a meglévőket sem használják ki. Többek között a gyomai Győzelem Tsz sem használja ki a két 5000 férőhelyes tojóházát és a két 5000 férőhelyes csibenevelőjét, amelyek az idén készültek el. De a téli időszakban kihasználatlanul áll — ha nem is teljesen a tsz hibájából — a nyolc darab 20 férőhelyes szerfás sertésfiaztató is. Nagy hiba, hogy több szövetkezetben, például a dévaványai Gábor Áronban és a Leninben nem gondozzák, javítják megfelelően a gazdasági épületeket, mintha nem is több 100 ezer forint érték tönk- remenéséről és arról lenne szó, hogy megfelelő férőhelyek nélkül nincs jövedelmező állattenyésztés. Dobi János Gyoma az évben 115 millió forint értékű műtrágyát és növényvédőszert használnak fel, amelyeket az AGROKER-től vesznek. Az év első félében nagyobb részt már megkapták és felhasználták a kiutalt műtrágya és növényvédőszer mennyiségeket. Az AGRO- KER kimutatásai szerint összesen 170 fajta növényvédőszer van használatban, s közülük a káli- szappan kivételével — amelyből pillanatnyilag hiány van — mindegyiket lehet kapni. Érdekes adatok vannak a műtrágyák értékesítéséről is. 6 hónap alatt pontosan 41265 tonna nitrogén tartalmú, 21 286 tonna foszfor, és 6597 tonna káli tartalmú műtrágyát értékesítettek a megyében, négy és fél millió forint értékűvel többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az év hátralévő részében ezeken kívül még közel 17 ezer tonna nitrogén-, 57 ezer tonna foszfor-, és 6600 tonna káli tártálKözös erővel pótolják a bevételi tervkiesést Magvardombegvházán Befejezéshez közeledik az aratás é§ a cséplés megyeszerte. A termelőszövetkezetekben már felmérték a gabona várható termés- eredményeit. A legtöbb közös gazdaságban azonban alatta maradt a termésátlag a vártnál. A kedvezőtlen időjárásnak tudható ezbe, s különösen a külföldi búza- fajták sínylették meg a szokatlan telet. Így a szerződésben vállalt kötelezettségeknek nem tudnak eleget tenni a tsz-ek, s ez nagyban csökkenti a bevételi terv alakulását. A magyardombegyházi Rákóczi Tsz-ben is mintegy 8—10 vagon búzával termeltek kevesebbet a vártnál. Egy kis tsz-ben ennyi gabonaérték kiesés nagyban csökkenthetné az egy munkaegységre járó részesedést is. Itt azonban Az őszi betakarításra a békéscsabai Most már mind több szó esik Békéscsabán is az ősziek betakarításáról, a búza és az árpa vetőágyának előkészítéséről. A szövetkezetek mint más években, most is ütemtervet készítenek, hogy zökkenőmentesen és idejében történjen a kukoricatörés, a napraforgó- és a cukorrépa szedése. A város termelőszövetkezeteinek az idén 3 217 hold közös és 3683 hold háztáji kukoricát kell letörniük. Emellett silózásra vár 664 hold kukoricavetés és szedésre 870 hold cukorrépa. A szövetkezeteket úgy tervezték, hogy a nagy számú állatállomány átte- leltetésére mintegy 40 ezer köbméter silót készítenek. Éppen ezért a cukorrépafejet is silózzák. A város termelőszövetkezetei 580 holdat vetettek be gabona után másodnövénnyel és csak azokba a földekbe, amelyeket öntözni is le25—30 ezer csirke terven felül A dombegyházi Petőfi Tsz vezetősége bevételi tervkiesés pótlására olyan határozatot hozott, tagy terven felül 500 hízott ser- és 25—30 ezer baromfit adnak át a felvásárló vállalatnak ez év végéig. így a tervezett baromfileadással együtt közel egymillió forint bevételhez jutnak csirkéből. és vetésre készülnek szövetkezetek hét, mert ebből is silót akarnak készíteni. A csabai termelőszövetkezetekben lényegében már megkezdődött az őszi vetés előkészítése. Az elmúlt hét végéig 1248 hold mélyszántást és 666 hold vetőszántást készítettek. Az 5505 hold búza, az 1275 hold őszi árpa és 174 hold takarmánykeverék vetőágyának előkészítéséhez 127 erőgép áll rendelkezésre. A búza és az árpa zömét a kukoricaföldekbe vetik. A kukoricát úgy törik majd a rendelkezésre álló több mint 1200 kézi erővel, hogy a gépek folyamatosan szánthassanak és vethessenek. úgy Igyekeznek a búzakiesést pótolni, hogy terven felül baromfit nevelnek, jószágot hizlalnak. A tervezett 3 millió 375 ezer forint évi bevételből az első fél évben 570 ezer forintot teljesítettek, amely azt jelenti, hogy az értékesítés lehetősége még ezekben a hónapokban valósul meg. A dohány, a kender, a cukorrépa, a napraforgó és a cirok betakarítása részben folyamatban van, részben pedig a hónap végén és a jövő hónap elején történik meg. Nem terveztek alacsonyan az ipari növényekből sem. De már jóval az aratás előtt, a termés- becslések közben rájöttek, hogy kenyérgabonából kiesés lesz. ösz- szehívták a közgyűlést és közösen határoztak arról, hogy pótolják azt. Még lehetőség volt arra, hogy az ipari növények ápolását, kapálását úgy csinálják, hogy abból többlettermést érjenek el. Tavasz utóján a letakarított növények helyére terven felül babot, ősziborsót vetettek. Nagyobb területen hagytak maglucernát is, mint eredetileg terveztek. (Maglucernájuk olyan szép, hogy holdanként 150—200 kg jóminőségű magot Várnak.) Kenderből holdanként 6—8 mázsával takarítanak be többet a tervezettnél. Ahol csak tudják, megragadják a forintot. Az állattenyésztésben a várható bevételi lehetőségeket év közben úgy igyekeztek kialakítani, hogy azzal nyerjenek, többletbevételhez jussanak. Libanevelés nem volt tervezve. De amikor már látták, hogy baj lesz, ha időben nem gondoskodnak, 170 kislibát vásároltak a nyár elején, amelyeket ősszel majd hízottként értékesítenek. Sok forint sokra megy. Sertésből 146-tal adnak el többet, ezen kívül süldőt is értékesítenek és pulykát is nevelnek terven felül. A tehenészek is megteszik a magukét, ezért úgy dolgoznak, hogy a tervezett tej mennyiséget legalább 20—30 százalékkal teljesítsék túl. 1497 hold földön gazdálkodó kis szövetkezet gazdái bizony nagyon megéreznék a 10 vagon búza kiesést, de közös akarattal, jó gazdálkodással, ha még forintonként is, de igyekeznek pótolni, I hogy a 31,50 forint munkaegység értéke minden körülmények között meglegyen. Nem hanyagolják el az arankairtást A kondoros! Dolgozók Termelő- szövetkezetben, bár a betakarítás minden üzemegységében sok munkát ad a más tennivalókat sem hanyagolják, el. A betakarítással egy időben nagy* gondot fordítanak az arankairtásra is. Minden üzemegységben a lucerna első kaszálása óta folyamatosan végzik ezt a munkát. Erre úgynevezett „arankavadászokat” állítottak be, akik a kisebb gócokat mechanikai úton megsemmisítik, a nagyobb foltokat pedig megjelölik, s ezeken aztán vegyszerrel pusztítják el a kártevőket. Eddig összesen 220 holdon végezték el a vegyszeres gyomirtást. ÉRTESÍTÉS Az erzsébethelyi ügyfeleink biztosítási igényeinek gyorsabb kielégítése végett Békéscsaba, V., Orosházi a. 51. sz. alatt, telefon 25—59 kirendeltséget nyitottunk. A kirendeltség az V. kerületi biztosított ügyfeleink biztosítási ügyeit intézi. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ VÁROSI FIÓKJA ________________ X
