Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-28 / 201. szám
1963. augusztus 28. / 3 Szerda Iz építési terv teljesítésében megközelítették a 70 százalékot a szarvasi járásban Az idén 34 jelentősebb gazdasági épület és két öntözőtelep készítését tervezték a szarvasi járás termelőszövetkezetei. A terv szerint esedékes építkezések — két öntözőtelep kivételével — mindenhol elkezdődtek. Legjelentősebb épület egy 100-as szarvasmarhaistálló> ezt a békésszentandrási Zalka Má_ té Tsz-ben építik, és egy csibenevelő a szarvasi Bem Tsz-ben. Ez 15 ezer férőhelyes. Az épületeket az ÉM. Békés me. gyei vállalata, a Szarvasi Építőipari Ktsz és a szövetkezetek házi brigádjai készítik. Ebben az esztendőben 14 millió 129 ezer forintot fordítanak állami beruházásból és saját erőből a szövetkezetek épületeinek készítésére. A nagy fesztávolságú épületek készítése — a tető felrakásáig — elég jól halad. Csupán az a baj, hogy az előregyártott tetőelemeket — szarufákat — a gyártó vállalat nem tudja az építkezés üteméhez mérten szállítani. A járás termelőszövetkezetei közül legerősebb építőbrigáddal a kondorosi Lenin Tsz rendelkezik. Egy jól képzett mester irányítja a munkát, s a brigád műszaki ellenőrzését a járási tanács mező- gazdasági osztálya és a megyei Tsz Beruházási Iroda látja el. Ha. sonló jó brigád működik a kondorosi Dolgozók Tsz-ben, az örmény, kúti Egyetértésben és a csaíbacsűdi Lenin Tsz-ben. Most kért engedélyt önálló házi brigád szervezésére a békésszentandrási Zalka Máté Tsz is. Jó termés kínálkozik, nem költik el a takarmányvásárlásra tervezett pénzt Az igen nagy számú állatállomány tartásához csaknem egymillió forint takarmányvásárlást terveztek a csabacsűdi Lenin Tsz-ben. Jó termés kínálkozik, s így a takarmányvásárlásra tervezett pénzt nem költik el. A cukorrépa megadja a tervezett termést, a 05 hold rizs is igen jól fejlődött, bő termést várnak. Lenből 80 ezer forint értékű terven felüli termésre számítanak, fajta- borsóbói pedig a tervezett 406 mázsa helyett 623 mázsát adtak át a felvásárlónak. Nyolcvanötezer forint bevételi többletet értek el. Az állattenyésztésiben is számottevő eredményeik vannak. Eddig 25 400 csibét neveltek fel, s ebből 18 690-et adtak át. Jelenleg 12 ezer csibét gondoznak. Ezek átadására napokon belü'l sor kerül. Szeptemberben még 10 ezer csibét vásárolnak és nevelnek fel, hogy a hízottsertés-eí- adási tervből elmaradt 50 hízó értékét pótolják. Fehérre tisztított hagymát szállít a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz a Békéscsabai Konzervgyárnak A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben ebben az évben 120 holdon termeltek étkezési vöröshagy. mát. Az eddigi tapasztalatok szerint rekordtermést takarítanak be. Az elmúlt évben kísérletképpen 110 holdon termeltek hagymát, hogy megtudják: a gyarmati földön megterem-e? ötven mázsát szedtek fel holdanként. Az idén a tavalyinál jobb vetőágyban, ked. vezőbb körülmények között termelték, s a betervezett holdanként! 60 mázsa helyett átlagban 120 mázsa termett. Az egymillió 100 ezer forint helyett kétmillió forinton felüli bevételre számítanak. A konzervgyárnak leszerződött hagymát fehérre tisztítva szállítják. Így a gyár egységes áron 218 forintot ad a hagyma mázsájáért. tosítja a rakéták előrehaladását. Ahhoz, hogy az égéskamra elviselhesse a magas égési hőfokot és a keletkező gázok nagy nyomását, igen ellenállának kell lennie. Ezért készítéséhez különleges fémötvözetek és különleges mószereket (pl. robbantásos alakítás) használnak. Az égéskamrát és a fúvókat köpeny borítja. A köpeny és az égéskamra fala között nagy sebességgel áramlik a hűtést biztosító üzemanyag vagy az égést tápláló közeg. Ez utóbbi gyakran folyékony állapotban lévő oxigén (az oxigén, ha — 183 fokra hűtilc, akkor folyékonnyá válik). Az üzemanyag és az égésit elősegítő anyag betáplálása gyakran sűrített levegővel történik. A tároló tartályok turbószdvaty- tyús adagolóberendezéssel vannak összekapcsolva vagy pedig közvetlenül az égéskamrával. Áramlásuk útjába különleges szelepet helyeznek, amely nemcsak áthaladásukat szabályozza, hanem meg is gátolja a továbbáramlást, ha a rakéta már elérte a kívánt — számított — sebességet. A szakemberek egy csoportja a folyadékhajtóműves rakétákat nem tartja előnyösnek, mert azok felszerelése bonyolult és bizonyos esetekben az éghajlat és az időjárás különleges hatásai is befolyásolhatják az üzembiztos működést. Szilárd hajtóanyagok Az elmúlt esztendőkben jelentő, sen meggyorsult a nagy hatósugarú, szilárd hajtóanyagú rakéták fejlesztése. Az ilyen rakéták három fő részből állnak: 1. fejrész a robbanótöltettel; 2. szilárd hajtóanyagú hajtómű; 3. vezérlő- és irányítóberendezés. A hajtómű hajtóanyagtöltetének meggyújtása villamos úton történik. A hajtóanyag elégetésekor keletkező gázok nyomása megközelíti a légköri levegő nyomásának százszorosát is. Hajtóanyagként általában nitrocellulózokat vagy pedig robbanóhatású keveréket használnak. A keverék magába- foglalja az égést tápláló, oxidáló hatású anyagokat is. Igen gyakran alkalmazzák gyanták, nitrocellulózok és más szer- ves-vegyületek meghatározott arányú keverékét is. Töltésnél a hajtóanyagkeverék folyékony, pépszerű állapotba kerül a rakétába és csak később, a DOBOZI ASSZONYOK Vontató fordul az épültet elé. Asszonyok, lányok jönnek élő üdén, frissen, meg sem látszik rajtuk, hogy kora reggeltől talpon vannak. Otthon ellátták a háztartási teendőket s aztán a szövetkezetbe jöttek, hogy segítsék a termés betakarítását. Mikor milyen munka vár rájuk, elvégzik, nem válogatósak. Az egyik csoport éppen a fokhagymát raktározza a tsz központjában. Az udvar másik részében gépek sorakoznak, szerelőruhás emberek vizsgálják, melyiken, mi a javítanivaló, majd rendbehozzák, hogy ne legyen fennakadás a további munkában. Az iroda előtt fiatalok csoportosulnak, lehetnek vagy harmincán. — Indulás a terembe, megkezdjük az előadást! — hangzik a harsány felszólítás, s a lányok és fiúk csendesen lépkednek felfelé a lépcsőkön. — Mezőgazdasági tanulók vagyunk — válaszolja a kérdésre egy szőke, kékszemű lány. — Ilyen sokan? — Harminckét fiatalt szerződtettünk — mondja az egyik üzemiegység brigádvezetője. — Kell a fiatal szakmunkás az ilyen nagy gazdaságban. Többsége már másodéves, számítunk rájuk. A kapun ismét vontató fordul be, újabb rakomány érkezik... Zajlik az élet a dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben. Fordult a kerék Az irodában Lábos László fő- a'gronómussal beszélgetünk. A frissen festett helyiségben új, modern bútorok. Mintha jelképeznék azt a változást, ami igen rövid idő alatt történt a szövetkezetben. — Két évvel ezelőtt még csak hét forint jutott egy munkaegységre. Nagy volt az elégedetlenség. Elsősorban a vezetésiben volt a hiba, de a tagság sem sokat törődött a közössel — mondja Lábos László. — Most az elnök kivételével teljesen új vezetőség van. Változott a tagság szemlélete is. Nincs annyi gond a munkaszervezéssel sem, mint korábban. Aztán az eredményekről beszél: Várakozáson felül 14 mázsát adott holdanként a búza, s így a lehűlés során szilárdul meg. Biztosítani kell az égés sebességét, egyenletességét is. Ez nagyon fontos, mert ha az égés nem egyenletes, akkor a tolóerő is ingadozhat, ez pedig azt eredményezi, hogy a rakéta eltérhet az előre meghatározott pályagörbétől. Ugyancsak fontos feladat az égéskamra falának megfelelő hőszigetelése is. Amikor a rakéta eléri a kívánt sebességet, ki kell kapcsolni a hajtóművet. Ez a következő módokon történhet: 1. hirtelen lecsökkentik a gázok nyomását, mégpedig úgy, hogy megnyitnak egy különleges szelepet; 2. ellen-fúvókákat kapcsolnak be: ezekben a gáz ellenkező irányban áramlik, mint a fő fúvókában és így az ellenfúvókánál fellépő tolóerő kiegyenlíti a fő fúvókánál fellépő tolóerőt. Igen sok problémát érintettünk, melydk természetesen részletesebb ismertetésre szorulnak. Ezek közül az egyik leglényegesebb a rakéták vezérlése, távirányítása — de erről majd egy más alkalommal szólunk. tervezettnél húsz vagonnal többet adhatunk el. Cukorrépából 170—180 mázsás átlagtermésünk lesz. Bevált a fokhagyma is. Ennek termesztésével az idén próbálkoztunk először. — Végül azzal fejezi be, hogy 1963-ra 25,5 forintot terveztek egy munkaegységre, év végére — az előzetes számítások szerint — többet is tudnak majd fizetni. Nagyot fordult hát a tsz kereke alig két év alatt. És ebben nem kis része van az új vezetőségnek, a pártszervezetnek, melynek aktívád külön- külön elbeszélgettek a tsz-tagok- kal, no meg az asszonyoknak, akik munkájukkal példát mutattak a szövetkezet többi tagjainak. Aranykezűek Már nem tudni, kitől ered e mondás, de igaz. Mert amihez a dobozi Petőfi Tsz asszonyai és lányai hozzáfognak, annak látszatja van. — Nélkülük nem sokra ment volna a termelőszövetkezet — mondja Kovalovszky Lajos, az I. üzemegység vezetője. — Csoportosan jönnek reggel a munkába. A mi üzemegységünkben száz asszony és lány dolgozik rendszeresen. A II-foen 146—150, de volt olyan nap is — a zöldbab szedésekor —, amikor kétszázan is részt vettek a munkában. A harminc holdnyi zöldbabot ők szedték le — s az üzemegység vezetője már sorolja is a legjobbakat: Puskás Istvánné háromgyermekes édesanya tavasztól rendszeresen kint van a földeken, Szilágyi Zsuzsa, Z. Szabó Erzsébet, Vass István né, Metz Józsefné, Vigh Mária, Marton Jánosné, Szatmári Ilona, Szűcs Ica, és Gergely Róza, akit a rádióból ismert „Róza néni” néven becéznek, mivel ugyanolyan beszédes, mint a rádió népszerű Rózája. Még a hangja is azonos. — Az 551 hold cukorrépa egyelő sét csaknem mind ők végezték el — kapcsolódik az asszonyok dicséretébe a főagronómus —, ezenkívül 36 hold dohány művelését és leszedését is vállalták, a 115 holdas kertészetben pedig csaknem kivétel nélkül mind nők dolgoznak. Számítunk rájuk akkor is, amikor a jövő évi tervet készítjük. Dobozon ugyanis hagyomány a zöldségtermesztés, s mi ezt tovább fejlesztjük nagyüzemi módon, ez pedig a nők munkája lesz. A dohányos-brigád A kis erdők fái alatt a dohánytábla szélén ismerkedünk az aszszonyok és lányok egy csoportjával. Fűzik a dohányt. Meglepetésünkre iskolás lányok és fiúk is ott sündörögnek. Nagy az igyekezet bennük. Az idősebbek szavára pattannak, odaállnak melléjük, ha segítség kell. Idős Kámyánsz- ky Sándomé csapatvezető irányítja a munkát. Tavasztól 6 is mindennap kijár dolgozni, s eddig 138 munkaegységet szerzett. Az asszonyok pillanatok alatt összeverődnek, s már sorolják is* ki a legjobb: Megyeri Lajosné, Dalmadi Sándomé, Barabás Ká- rolyné. Háromgyermekes édesanya mindegyik. A család ellátása mellett szorgalmasan dolgoznak a szövetkezetben. A kötelező munkaegységen jóval túl vannak már mindnyájan, özvegy Puskás Mihályné és Köteles Jánosné idős kora ellenére is — túl vannak már a nyugdíjkorhatáron — rendszeresen itt találhatók. Kiderül, hogy a legtöbbnek itt van az iskolás lánya és fia is, segítenek, hogy még több legyen év végére a munkaegység. Az asszonyok elmondják véleményüket — Nem helyes, hogy a szabad ég alatt szárad a dohány. A vezetőségnek pajtáról kellett volna gondoskodnia, mert ha jön egy eső, tönkremegy a termés, kárba- vész a munkánk! — mondják többen. Aztán egy sérelem is a felszínre kerül. Az augusztus 20-i közös vacsorára a vezetőség nem hívott meg mindenkit. Percekre vita kerekedik ebből. Elmondják egymásnak véleményüket, de azt is elismerik, hogy csak a jó munka lehet a feltétele az ilyen megbecsülésnek. Nők a vezetésben Akivel beszélgettünk, mindenki dicsérte és elismerte munkájukat. Így kapott helyet a vezetésben Metz Józsefné, Debreceni And- rásné, Z. Szabó Gáborné mint igazgatósági tag. Góg Lászlóné az ellenőrző bizottságban tevékenykedik. A mindennapi életben egy sorban vannak már a férfiakkal a dobozi asszonyok. Munkájukkal kivívták a megbecsülést és elismerést, ezért hát méltán hallatják a szavukat a vezetőségben is, Kasnyik Judit Ligeti György
