Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-25 / 199. szám
1963. augusztus 25. 4 Vasárnap Haminctagi nezigazdasági szakdelegáció átázott megyeikből a Szovietiiüisba A Magyar—Szovjet Baráti Tár- titkára. A delegáció tanulmánysaság és az IBUSZ szervezésében szombaton délelőtt harminctagú mezőgazdasági szakdelegáció uta- / zott el megyénkből tizenöt napos tanulmányútra a Szovjetunióba. A küldöttség vezetője Pankotai István, az MSZBT Békés megyei útja során ellátogat több szovhoz- ba és kolhozba, mezőgazdasági kutatóintézetbe, valamint felkeresi a területi kolhoz- és szovhoz igazgatóságokat. A küldöttség útja során Lyovba, Ogyesszába, Zapo- rozsjéba és Moszkvába látogat el. Fejlesztik a csatornahálózatot, újabb feltételes öntözési lehetőségek Orosháza környékén Összesen 147 ezer kataszteri , lás az idén újabb tervet dolgozott | méter hosszú. Ugyancsak megolhold földterület belvízleveztő csatornázását intézi az 1961-ben újjáalakult Orosháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. A 37 termelőszövetkezetből és négy állami gazdaságból álló csoportosuki műszaki irányítóinak segítsé- , dódik Orosháza, Gyopáros, SzentEgy riport nyomában Pusztaföldváron Alig több mint egy éve, pontosan 1962. június 27-én jelent meg egy riport a Népújságban Forró napok a pu&ztaföldvári Lenin Tsz-foen címmel. Egy párttaggyűlés lefolyását írtuk meg akkor. Ügy, ahogyan volt, a maga valóságában summáztuk a tényeket, a szövetkezet 306 családjának elkeseredett hangulatát, s a kemény felszólalásokat, melyek kíméletlenül ostorozták az akkori gazdasági vezetők nemtörődömségét, felelőtlen munkastílusát. Több mint 600 ezer forintnyi ''kárt okozott az elmúlt évben a példátlanul hanyag vezetés a Lenin szövetkezetben. Emiatt bizony osztottak is- meg nem is részesedést a tagoknak, egyszóval volt elég ok a panaszra. Márpedig, ahol rosszul halad a gazdasági munka, ott kiéleződnek a gazdák közötti ellentétek is s a vezetők nemtörődömsége láttán mind kevesebben vettek részt a közös munkában. A pártszervezet nem nézhette tétlenül e lehetetlen állapotokat. Javaslattal álltak elő a kommunisták, melyeket aztán elfogadott a közgyűlés is. A javaslat lényege, hogy a többszöri figyelmeztetés dacára nem változó elnököt le kell váltani és felfrissített vezetőséggel szükséges megerősíteni a tsz gazdasági irányítását. Ahogyan György Pál bácsi a bajokat firtatva mondta akkor: „Ebben a tsz- ben a kutya el van temetve, csak a farka van kint. Meg kell hát azt ragadni és ki kell rántani...’-8 Nos, a pártszervezetnek volt ereje és bátorsága megragadni azt, megtalálni a bajok mélyebb okát. Azóta új elnök, új agronómus, főkönyvelő van a tsz élén és mások lettek a brigádvezetők is. Szinte minden megváltozott egy év alatt a Lenin Termelőszövetkezetben. Míg azelőtt csak imitt- amott lehetett látni még a nagy munkák idején is határban szorgoskodó embereket, manapság már hajnali négy órakor benépesül a határ. S ahogy mondja az idős Ferenci bácsi; — Ha négy órakor érek a kenderföldre, ha fél négykor, akkor is nekem kell köszönni, mert az agronómus mindig ott van... Egyébként éppen Ferenci Pál mondotta nemrégen szemrehányóan: „Persze most nem jön ki újságíró, amikor holdanként 300 mázsa mislinget silózunk.” Ugyanis soha ennyi zöldtakarmánya nem volt még ennek a szövetkezetnek, amióta fennáll. Tavaly tapasztalatcserére hívták őket a Felsőnyomási Állami Gazdaságba, nézzék meg, hogyan lehet tömegtakarmányt termelni. Most meg lehet nézni ezt a szövetkezetét is — példásan megvalósították, amit láttak. S mindez, a tagság szorgalma mellett, az új vezetőség következetes irányító munkájának az eredménye. Az Orosházi Gépállomástól hozzájuk került agronómus, Szász Lajos hamarosan „bedolgozta” magát, s pontossága, .lelkiismeretessége, munkaszeretete jó hatással van a gazdákra. Becsülik is őt következetességéért, nem utolsósorban pedig azért, hogy az elnökkel, Ka-czkó Istvánnal együtt mindent aprólékosan megbeszél a tagokkal. így volt ez a növényápolás idején és akkor is, amikor nemrégen az őszi betakarítás tervét állították össze. — Na, emberek van ennyi és ennyi répánk, s hozzá ennyi munkaerő. Meg lehet-e oldani a szedést két hét alatt? — Le lehet-e tömi a háztáji kukoricát hat nap alatt? — Ilyen beszélgetések előzték meg az őszi betakarítási terv előkészítését, amelyben az első lépéstől az utolsóig, szinte a zárszámadásig mindent aprólékosan beütemeztek. És eddig minden úgy is valósult meg, ahogy közösen megbeszélték. Ugyanis pontosan arra a napra fejezték be a cséplést is, mint amelyikre tervezték. Ilyen tervszerűséggel lehet építeni a holnapra, hiszen már a ma is többet ád, mint a tegnap. Négy esztendőn át állandóan deficites volt ez a szövetkezet, s tagjai mindig csak máról holnapra éltek. Ez évben már minden hónapban kaptak munkaegységenként 8 forint előleget. Pacsika Illés fogatos erről így beszél: — Most van értelme a munkának... sosem volt annyi szerződött disznóm, mint az idén. Hetet már eladtam, s hat hízik. Két nap alatt nyolc egységet szereztem a kenderföldön is, mert az ember megfogja a munka végét, ha úgy látja, hogy van értelme. Fogatos vagyok, nem kellene odamennem, de hát 13 hold még nincs rendbetéve, s muszály vele sietni, ez közös érdek... Tegyünk egy kis összevetést, mit is értenek ez alatt a gazdák, hogy „most van értelme a munkának”? Tavaly 8 mázsás volt a tsz-ben a búzaátlag. Most meghaladja a kilencet. Kukoricából tavaly 16 mázsa morzsoltat takarítottak be, most gyönyörű a tengerijük, mégis csak azt mondják: nem biztos, hogy eléri a 20 mázsát, persze morzsoltban. 1962-ben mindössze 53 mázsa cukorrépát takarítottak be egy holdról. Most a tervezett 160 mázsát túlhaladják. Ez olyan biztos — ahogyan mondják —, mint amilyen kézzel fogható már, hogy az idén holdanként 10 mázsával többet takarítottak be kenderből is, Zöldtakar- mánytermelésünkről már beszéltünk. Mégis, hogy konkretizáljuk: egy évvel ezelőtt 90 mázsa holdanként! átlag silóba való termésük volt. Az idén 240 mázsára emelkedett ez az átlag, s összesen 10 ezer mázsa silójuk lesz. Mindezek alapján nem nehéz bizakodniuk abban, hogy a tavalyi 16 forint értékű munkaegység helyett az idén bőségesen elérik a 30 forintos munkaegységértéket, sőt ha beválik a lucernamag-fogásuk, ennél is többet. Talán mondanunk sem kell, hogy a szövetkezet gazdáinak hangulata mennyire megváltozott egy év alatt. Támogatják a következetes vezetést, segítik egymást, ha egyikük-másikuk elmarad a kimért területén. Egyszóval, ahogyan György Pál bácsi mondta; közös erővel sikerült farkánál fogva kirángatniuk az elte- metett kutyát.» V. D. gével a jelentős földterületek csatornahálózatának fejlesztésére és új öntözési lehetőségek biztosítására. A tervről és az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztéséről Gödri István mérnöktől, a társulat műszaki vezetőjétől érdeklődtünk. — A következő évben folytatjuk több új csatorna megkezdett építését, valamint a meglévő, igen elhanyagolt belvízlévezető csatornák iszapolását és gazolása tisztítását — mondotta Gödri elvtárs. — Az ottlakai főcsatornából elágazó két új csatornából, a hajdúériből és a hajdúgörbediből hét kilométer, illetve 11 kilométer van már kész. Ezeket a következő évben újabb 5—5 kilométerrel hosszabbítjuk meg. Segítségükkel a következő években elkerülhető lesz az olyan rendkívüli időjárási viszonyok közt bekövetkező nagy belvízhullám levezetése, mint amilyen az elmúlt években volt Orosháza környékén. Ezt biztosítja a csatornák korszerű tervezése, amelyek másodpercenként egy köbméter víz levezetésére lesznek alkalmasak. Szintén komoly csatornaépítési munkának számít majd a Tótkomlós és Békéssám- son közötti paplaposi csatorna teljes kiépítése, amely 7200 méter hosszúságban a közútvonal melletti földekről vezeti le a vizet. Rendezik a rendkívül elhanyagolt állapotban levő cakóéri csatornát is, amely szintén 7200 Zöldségbolt felújítása, új üzlet létesítése Orosházán A közeljövőben Orosházán átalakításra kerül a 13-as számú zöldség-gyümölcsbolt. Az üzlet- és raktárhelyiség, a berendezés felújítására több mint 100 ezer forintot fordítanak. Az Orosházához tartozó gyopá- rosfürdői autóparkoló területén még ez évben mintegy 200 ezer forint beruházással megkezdik egy új vegyes-élelmiszerbolt létesítését. tornya földterületeinek belvízlevezetési nehézségei is a Kakas- szék—Orosháza közti összekötő csatorna kiépítésével. Mindezeken kívül a társulat 60 állandó dolgozója mintegy 150 kilométer hosz- szúságú régi csatornát tisztít, s az építések során körülbelül 55 ezer köbméter földet mozgat meg. A munkákra a társulat saját erőből 1 millió 400 ezer forintot, állami hitelből pedig csaknem 500 ezer forintot költ. — A közös gazdaságok szempontjából nagy jelentőségű a csőkutas öntözéses kertészetek kiterjesztése. Milyen lehetőségek lesznek e tekintetben a tsz-ek számára a következő évben? — Az öntözésekhez szükséges új kutakat — mindenütt, ahol szükségesnek látjuk és ahol adottak a geológiai feltételek —, a társulat biztosítani fogja. A tervek szerint a jövőben az úgynevezett csoportkutas öntözést vezetjük be mindenütt, amelynek legfontosabb előnye, hogy folyamatosan biztosít vizet, s teljesítménye is nagy, percenként 1 200 liter vizet ad. Az említett geológiai feltételek a társulathoz tartozó földterületeken nem mindenütt vannak meg. Csakis ott fúrunk kutat, ahol eredményes hasznosítást remélhetünk. Ilyen hely például Orosháza déli része, Gerendás, Csorvás, Medgyesegyháza, Medgyesbodzás, Pusztaföldvár és Csanádapáca község környéke. Amellett, hogy az eddiginél sokkal nagyobb területet tudunk majd öntözni, előreláthatólag igen olcsók is lesznek az öntözési költségek. A minden tekintetben kitűnőnek ígérkező tervezés — ha a megvalósítást nem akadályozza semmi, hosszú időre megszünteti az említett helyeken a belvízlevezetési és öntözési gondokat. — We — /W\/VWWWWWWVWWVWWVN WWVVWWWW\AA/VWV^WWWl/WWW/VW\rt Egy kövér dinnye kerül az asztalra. Az asszony evőkanállal kanyarít belőle, kenyeret tör mellé és falatozik. Az ikrás, sárga húsú dinnye evése közben egy idegenre lett figyelmes. Ajtót nyit, s a csirkék vad csipogása egynéhány felborzolt tollú kakas kukorékolása közben a pihenőszobába vezeti. Valamikor az épületben tehenek voltak. Gyakran fel- felbőgtek az említett ajtó nyitásakor, mert innen jó falatot, abrakot kaptak. Ahogy bejött a nyár, az istálló új lakóivá 8000 csirkét tettek meg. Amíg a növendékek a legelőn vannak, nem maradhat*kihasználat- lanul az épület. Most a csirkék is ugyanúgy vannak, mint a tehenek voltak. Az ajtó nyitódásakor égtelen csipogásba kezdenek. Mintha csirkenyelven vizet és takarmányt kérnének. Fejüket egy csodálatos drót fordíthatta az ajtónak, most, amikor az becsukódott, az épület elcsendesedett, kapir- gálásba kezdtek. Ezen az estén Kiss Pálné és leánya a soros gondozó. Kissné egyben a csabacsűdi Lenin Tsz tejház-kezelője is. Az idegent priccs-szerű ágyra ültetik. Az ágy másik végén ül a nagyon értelmes, szép, kékszemű lány is. Kartonruhája elé tiszta fehér kötényt kötött, s mint akinek lámpaláza van, annak szélét morzsolgatja. Hogy korábban miről tárgyaltak, csak ők tudják. A lány arca kipirult. Olyan, mint a nyíló rózsa. Igazi parasztszépség. Hamvas bőre, egyszerű, szinte gyermekies modora azt sejtette, hogy Kissné leánya még gyermek. Értelmes szókiejtése, hangjának szi- nessége viszont már az életre felkészült érett nőre engedett következtetni. Látszott minden mozdulatából, hallatszott minden szavából, hogy ez a lány másoknál több. Lehet, hogy a tanyai élet puritánsága őt is olyan emberré kovácsolta, mint a szüleit? Lehetséges. Fiatal létére — még 18 éves sincs —, de máris becsülettel él a munkának, ö is részese a csabacsűdi Lenin Tsz kiváló csibenevelési eredményének. Ezek után jogosan számolgatja, mit kell még vennie, hogy a házasságrakelés után ne legyen staférung-gondja. Azt szeretné, hogy amire egy kezdő háziasszonynak szüksége van, meglegyen. Különben restellené magát, ha az anyósa valami hiányt látna. Valahogy jobban felszerelve házasodnak ma a falusi fiatalok, mint korábban. Erzsiké tehát most azért dolgozik a termelőszövetkezetben, hogy ne üres kézzel menjen férjhez. Most is, mintha a jövőjére gondolna, olyan nagyon mélyen néz maga elé. a A vőlegény-jelölt szintén ilyen szorgalmas? a kérdezi a vendég. —r Igen, 6 is olyan, mint én —t vágja rá gondolkodás nélkül. •=* S hol dolgozik? rr* A szomszéd községben örménykúton. Villanyszerelő a Petőfi Tsz-ben. !-i Szeretik egymást? Szemérmesen lesüti szemét. a- Igen. s-i És miről beszélgetnek, amikor találkoznak? ■f* Miről «—t kérdez rá — Legtöbbet tálán a jövőnkről. És hogyan határoztak jövőjükről? =h Jövő tavasszal szeretnénk összeházasodni. Majd a zárszámadás után csapunk egy lakodalmat: Az asszony, aki csendesen falatozza a dinnyét, meghökken. Kezében megáll a kanál és egy szó nélküli villantást vet lányára. Mintha kifogásolná a tavaszi egybekelést. De nem szól a párbeszédbe, tovább eszik. r-j Hol laknak majd? —< Ezt is megbeszéltük. Az udvarlóm szülei idős emberek. Abban egyeztünk meg, hogy az esküvő után én hozzájuk költözöm és segítem őket.-H ilyen fiatalon nem lesz ez egy kicsit nehéz? Gondolkozik. —i Nem — ejti ki a szót igen határozottan. = Szeretjük egymást, s én úgy érzem, ha szeretem a fiút, akkor a szüleit is feltétel nélkül szeretnem kell. Közben nyílik az ajtó. Kinn a nyolcezer csirke egész perzsavásárt csap. t-í Meghoztam a tejet — áll a küszöbre egy fiatalember. Az asszony a lányához fordul. «—i Gyere Erzsiké, tegyük rendbe a tejházat. A kézi hajtású fölözőgépbe felöntik a tejet, az különválasztja a tejszint a sovány tejtől, akár a patak vize az aranyrögöcskéket a homoktól. Ez a lány is olyan, mint egy aranyrö- göcske. Ékessége kifejezhe- tetlen emberiessége. Tiszteletteljes hangja a nálánál idősebb emberek iránt éppoly megkapó, mint közvetlensége, palásttalan őszintesége. A tejházban rendet tesznek. Megetetik és itatják a csibéket is. Csak késő este indulnak haza a tanyára, hogy a napi munka után a család többi tagjának kö* rében töltsék az estét. Azon az estén csillagos volt az eg. Erzsiké olykor talán ki is nézett, amikor egy-egy motorkerékpár elsuhant a dűlőúton. Várta udvarlóját, s nézte az augusztusi csillaghullást. Azon az estén kimondhatatlan vágyakozással várta szerelmét. A nap bővelkedett eseményekben, s neki ilyenkor igen sok a mondanivalója. Dupsi Károly
