Békés Megyei Népújság, 1963. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1963-08-19 / 195. szám
1963. augusztus 19. 5 Hétfő Ifjúsági nap Endrődön Már szinte hagyományossá vált Endrődön, hogy a KISZ bizottság minden évben megrendezi a fialtatok találkozóját. Ezúttal augusztus 19-én rendezik meg az ifjúsági napot. Délután 4 órakor a Piactéren ünnepélyesen nyitják meg a fiatalok seregszemléjét, amelyet szellemi vetélkedővel tesznek színessé mindjárt a helyszínen. A sportversenyek délután 5 órakor kezdődnek, ahol atlétikai számok, női és férfi kézilabda-mérkőzéseik, valamint birkózó-bemutatók szórakoztatják a közönséget. Hogy ki mit tud, az a „Ki mit tud” műsoron fog eMőlnii, ahol a legjobban szereplőket jutalmazzák. Este 8 órakor filmvetítés lesz a Termónyforgalmi Vállalat kirendeltsége előtt, amelyet utcabál követ a Piactéren. Egész délután lesz sör, kacsa- és szerencsehalászat, céllövölde és egyéb szórakoztató játék. Éjfélkor tartják ifjúsági nap alkalmával kiadott emblémák húzását, mely alkalommal akinek kedvez a szerencse, értékes tárgyat nyerhet Az előkészítő bizottság arra is gondolt hogy a versenyek izgalmában és a tánc forgatagában meg- éhezettek ízletes, magyaros ételekkel és italokkal csillapíthassák éhségüket. Csökkent a tejfogyasztás A tejüzemek munkájában a nyárvégi hónapok jelentik az „uborkaszezont”. Ez annál is inkább alakul így, mert a piacokon, üzletekben megjelenik a gyümölcs. A lakosság ebben az időszakban több dinnyét szőlőt, almát fogyaszt és kevesebb tejet iszik. A békéscsabai tejüzemből a tavaszi téli hónapokban 8—9 ezer liter tejet szállítanak ki a város üzleteibe és Békésre. Ezekben a hetekben csupán hatezer liter tejet vásárolnak meg a háziasszonyok. Ugyanakkor csökkent a tejfel és túró iránti érdeklődés is. Jelenleg naponta az üzemben csak 200 liter tejfelt és 60—70 kilogramm túrót készítenek. Az „uborkaszezon’’ októberben ér véget. Műsoros divatbemutatók a megyében Az új ruházati idény kezdetén több földművesszövetkezet esti, műsoros divatbemutatóval hívja fel a figyelmet a kapható őszi, téli cikkekre. A Mezőkovácsháza és Vidéke Földművesszövetkezet augusztus 17-én Mezőkovácshá- zán, 18-án Nagybánhegyesen rendezett, ma este pedig Kaszaperen tart, á Kunágota és Vidéke Földmflvesszövetkezet augusztus 17-én Kunágotán, augusztus 18-án pedig Almáskamaráson rendezett fővárosi népdalénekesek felléptével, nótaesttel egybekötött divat- bemutatót, melyen felnőtt és gyermek őszi, téli ruházati cikkeket, iskolai ruhákat mutattak be. tőén fontos új szervezeti elem: a tervbüró, a terviroda működését Tervegyeztetés a korábbi éveikben is folyt a KGST országok között De a terveket mindig csak két-két ország egyeztette — és mindig csak utólag, amikor a terveken már akkor sem lehetett változtatni, ha a résztvevők érdekei azt megkövetelték volna. A fejlődés ma már arra a szintre érkezett, hogy nem kétoldalúan, hanem sokoldalúan és nem utólag, hanem előzetesen történhet a terveik keretszámainak egyeztetése. Így vilá_ gosan fel tudjuk mérni, hogy a KGST-ben tömörült szocialista országok a maguk egészében milyen erőforrásokkal rendelkeznek, hogyan alakul a nyersanyagszükségletük és a különböző termelési ágazatok munkája. így könnyebbé és hatásosabbá válik a külkereskedelem közös, gazdaságos tervezése is. Az új módszerrel történő tervegyeztetés rendkívül egészséges hatással lehet a beruházások ösz- szehangolására. A KGST tervegyeztetési irodájának így módja nyílik arra, hogy véleményezze a beruházásokat, felhívja a figyelmet az esetleges párhuzamossá, gokra, feltárja a beruházások ossz. pontosításának előnyeit — illetve azt, hogy melyik KGST országban lehet nemzetközi együttműködéssel a leggazdaságosabban közös beruházást létesíteni. A legközelebbi jövő szempontjából a moszkvai KGST-csúcs másik alapvető állásfoglalása a KGST országok bankjával kapcsolatos. A tanácskozás közös közleménye megállapítja, hogy fokozni kell a többoldalú elszámolásra va. ló áttérést a külkereskedelemben, s ennek megvalósítására létre keli hozni a KGST országok nemzetközi bankját. Mint azóta nyilvánosságra került, ez a bank 1964. január 1-én meg is kezdj működé, sót Ennek a határozatnak az a közvetlen jelentősége, hogy lehetővé teszi a KGST országok többoldalú, multilaterális külkereskedelmi kapcsolatainak megszervezését és lebonyolítását. Jelenleg lényegé, ben kétoldalú külkereskedelem folyik a KGST-n belül. Két állam között külkereskedelmi egyezmény létrehozása és bonylítása nemzetközi bank nélkül is lehetséges, — ez viszont csökkenti a külkereskedelmi lehetőségeket, sőt a termelés szakosítását is akadályozza. Ennek az az alapvető oka, hogy az egyes országok törekednek fizetési mérlegeik egyensúlyának fenntartására Csak annyit vásárolnak, amennyit el tudnak adni, s miután az egyes kétoldalú egyezmények el vannak szigetelve egymástól, minden ország minden irányban igyekszik fenntartani ezt az egyensúlyt. Világos, hogy ennél sokkal fejlettebb módszer az, amikor egy-egy szocialista ország fizetési mérlegének csak globálisan, az összes többi szocialista ország együttes viszonylatában fenntartott közös egyensúlyára törekszik. Ebben az esetben gyorsabban bővül a külkereskedelem, kétoldalú korlátok nem akadályozzák. Ez természetesen rendkívül bonyolult feladat. Az egyes orszáQAj kenyér az aiztalfrei Régen a kenyérgabona betakarításának befejezésekor ünnepet tartottak: az új lisztből sült, kenyér ünnepét. S van is ebben valami alapigazság. Mert míg a mag odáig eljut, hogy fehér cipó legyen, addig hosszú utat kell megtennie. Sok-sok áldozatos, verítékkel terhes munka kíséri útját, s ha már elért addig, hogy kenyér lett belőle, az valóban ünnepnek számít. Lezárult egy nehéz, munkával és aggodalmakkal teli szakasz, s az ember élvezheti egész évi fáradságos munkájának gyümölcsét. Az a falusi ember legnagyobb ömlik a liszt a zsákokba. öröme, amikor a beérett termést ellenőrzi, milyen, jó-e a mag, s jól dolgoztak-e az emberek. Már évszázadok óta úgy méri ezt le, hogy egyik kezéből a másikba önti, így állapítja meg a súlyát, a minőségét, ahogyan a képen is láthatjuk. A termés beérett. Hordják a malmokba, s vagonszémxa érkezik a békéscsabai István-malomgok tartozik-követel egyenlegeinek nyilvántartása, az egész sokoldalú folyamat pénzügyi bonyolítása el. képzelhetetlen a közös bank munkája nélkül. Hozzá kell tenni, hogy a többől, daiú külkereskedelmi elszámolás megvalósítása csak egyik, legközvetlenebb feladata a nemzetközi banknak. A továbbiakban óriási szerepe lehet ennek a banknak, a már létesített és most születő közös vállalkozások (olajvezeték, közös vasúti kocsipark, közös villamosenergia rendszer) pénzügyi elszámolásában. Végül: világos, hogy egy-egy nagy közös nemzetközi beruházás pénzügyi műveleteinek lebonyolítása is a közös bankra tartozik majd. Végső elemzésképpen elmond, hatjuk, hogy az első, 1962. júniusi KGST-értekezlet fordulatot jelen, tő határozatai után a mostani tanácskozás újabb rendkívüli lépést tett előre. Energikusan középpontba állította a sokoldalú — tehát nem két, hanem három vagy több országot összefogó — termelési és külkereskedelmi együttműködés gondolatéit. Ezt a központi jelentőségű elvet azután két oldalról is alátámasztotta és szervezetileg biztosította. Egyrészt a tervirodán keresztül történő előzetes tervegyeztetés, másrészt a sokoldalú együttműködés pénzügyi lebonyo. Irtását végző nemzetközi bank oldaláról. A „második csúcson” így elvi je. lentőségű — s ugyanakkor közvetlen gyakorlati eredménnyel is kecsegtető határozatok születtek. Gömöri Endre ba is, hogy finom, fehér lisztté őröljék a gépek. Naponta 20 vagon búzát dolgoznak fel itt, s a megye összes malmában együtteút, míg idáig eljut. Gépek dolgoznak mindenütt. Felváltják az embert, de azért a nagy munka befejezése mégis ünnep, s a legMinőségi ellenőrzés. sen mintegy 40—45 vagonnal. Itt is gépek dolgoznak, akárcsak a kenyérgyárakban, ahol az ízletes, fehér cipó készül. Friss, ínycsiknagyobb ünnepe azoknak az embereknek, akik egész évben azon fáradoztak, hogy a magból kenyér legyen... sok kenyér. A kenyérformázógép munka közben. landozó illata szétárad a Békéscsabai Kenyérgyár kornyékén. Dagasztógépek keverik a tésztát a hatalmas edényekben. S gépek formálják kenyérré. Futószalagon érkezik az emberhez, aki hosszú kosarakba rakva eljuttatja a hatalmas kemencékhez, hogy néhány óra múlva frissen, ropogósán kerüljön a fogyasztókhoz. Békéscsabán naponta 200—210 mázsa kenyér kerül ki naponta ebből a gyárból. Szombaton 270— 280 mázsát is elszállítanak. A vállalat üzemeiben pedig összesen 3,5 vagon kenyér készül el egy nap alatt. E néhány számadat csak ízelítő ahhoz, hogy milyen sok kerül a nagy család asztalára nap mint nap az éltető kenyérből. Azt is láthatjuk, hogy milyen hosszú az, Kisült a friss kenyér. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László
