Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-04 / 155. szám
I 1963. július 4. 5 CsülőrtoS Tollhegyen Kegyes csalás Mi távolról sem akarjuk elvitatni öntől, kedves igazgató elvtárs, hogy az ön által vezetett munkahelyen nagy fontosságú esemény egy vezetőségi ülés. Abban is igaza van. amikor a tárgyalandó feladatok, eredmények és hibák jelentőségére való tekintettel kiadja az utasítást a telefonközpontosnak és a titkárnőjének, hogy lehetőleg ne zavarják értekezlet közben. Ön azonban nem ezt tette legutóbb, hanem arra kérte az említett két beosztottját, hogy ha bárki keresi önt, feleljék: házon kívül van. Ez önmagában nem is lenne olyan világrengető cselekedet, bár feltételezzük, hogyha valaki a felettes szervektől telefonál, annak bizonyára nem tagadtatta volna le magát. De miért nem lehetett arra kérni a két beosztottat, hogy csak akkor hívják önt a telefonhoz, ha rendkívül fontos dologról van szó vagy kérjék meg az érdeklődő ügyfeleket arra: ha csak lehet, más időpontban keressék Önt. Árnyalati különbségről van itt szó, és ezt a különbséget úgy hívják, azmondás vagy „kegyes csa- las”. Mert miközben akármilyen fontos dologban ül is össze a vezetőség, az élet — a munkahelyen és azon kívül — változatlanul tovább zajlik és az az ügy is, amelyben keresik önt vagy vezető társait, lehet olyan fontos, vagy még jelentősebb, minit egy értekezlet, még ha azt vezetők tartják is. A világ persze nem dőlt össze, mert kapcsolatot lehetett így is találni Önnel, persze csak azért, mert mi tudtuk, hogy igenis házon belül tartózkodik kedves igazgató elvtárs. Nekünk mázlink volt, önnek pedig pechje. F ja kiheverni a következményeket ez, a magáról durván megfeledkezett ember. Vannak termelőszövetkezeteink, ahol az elnök, a . vezetőség a háztáji gazdaságok ellen politizál, azaz ahelyett, hogy segítene kihasználni a háztáji gazdaságokban lévő termelési lehetőségeket és tartalékokat a szövetkezeti tag, és a népgazdaság egyetemleges javára, nyíltan vagy ravaszul keresztezi a háztáji gazdálkodást. Ez a jelenlegi viszonyok között teljesen helytelen és oktalan eljárás. Ami az orvoslási törekvéseket illeti, kétféle szélsőséggel is találkozunk. Egyik-másik szövetkezetben sokan követelik a vezetőség leváltását, mondván, ne tűriék meg az ilyen embereket a közös élén. Miből indulnak ki e türelmetlen emberek? Nem hisznek a józan érvek, és az emberek érzelmi befogadó- képességének erejében, ezért gondolják, hogy a változtatás egyetlen módja — a hibázok eltávolítása. A másik szélsőség éppen ilyen gyakori. Éveken át jobbról-balról kérlelik a vezetőséget, hogy változtasson hibás gyakorlatán, de az okos szó elröppen, és minden marad a régiben. Végtére is megtűrik ezt a hibás gyakorlatot. Ami a leváltás követelését illeti, ennek a türelmetlenség az indítéka, türelmetlenség az emberek iránt. Ami a rossz gyakorlat megtűrését illeti, Két kiállítás Békéscsabán EJT f VE$tIWIDÁ Űzött vad A körösnagyharsányi Petőfi moziban július 6-tól 7-ig játsszák az Űzött vad című magyarul beszélő olasz film második részét. Ez a film azok közé az alkotások közé tartozik, melyekben a mondanivaló szenvedélyes igazsága magas művészi színvonalon talál kifejezést. A nézőben mély együttérzést kelt az ártatlanul meghurcolt, bebörtönzött parasztlegény, Michel Kende tragédiája. A h a íí enyés st ésrol és a halkereskedelemről Június 30-án, vasárnap délelőtt fél kettőkor a békéscsabai Kállai Éva Üttörőbázban Várai Mi- hályné városi úttörőtitkár megnyitotta Vágréti János festőművész kiállítását. A bemutatót a Békéscsabai Városi Úttörő Elnökség rendezte. is Vágréti János harminc év körüli fiatalember. Békéscsabai festő, de „polgári foglalkozása” asztalos. Tíz esztendeje foglalkozik festészettel, önképző módon. Évekig a békéscsabai képzőművésztanfolyamra járt. Később önállóan kezdett dolgozni. Munkáival az utóbbi időkben többször szerepelt különböző tárlatokon, egyéni kiállítással azonban most mutatkozik be először. Az úttörőházíban bemutatott, régebbi keltezésű képeinek legtöbbje Szőnyit követő, halk tónusú,' lírát adó alkotás. E temperák, olajfestmények nem nyugtalanítanak, s nem keltenek hiányérzetet. Mindegyik egy-egy kerek, tiszta, lezárt mondat. (Bánat, Tokaji utca, Cili, Tokaji táj, Utcarészlet, Parkban). Vágréti későbbi munkáiban száznyolcvan fokos fordulattal eltér korábbi festői irányától. Űjabb képeit kereső, darabos fogalmazás, harsány színek jellemzik. Itt már nem gyöngéd hangulatokkal átszőtt lágy jelenségeket, hanem vakítóan erős látványokat mutat. Tarsolyában a modem művészet — így szemmel láthatóan Oskar Kokoschka— néhány nagy mesterének eredménye, mellyel bevallottan, s a cél érdekében helyesen gazdálkodik. (Virágok, Arckép, Csendélet szalmakalappal). A bemutató még megörvendeztet egy szép, könnyed vízfestménnyel is. Címe: Napraforgók. • Június 29-én, szombaton délután ötkor a békéscsabai Jókai Színház előcsarnokában, a Békés megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya rendezésében nyílt kiélez megint elvtelen dolog, mert ez a hibás szemlélet szegről-végről igen komoly károkat okoz a társadalomnak. Mi hát a helyes és célravezető eljárás? Türelmesen és kitartóan meg kell magyarázni az ilyen szövetkezeti vezetőségnek, hogy amit csinál, az senkinek sem jó, ezért sürgősen változtasson a dolgon. Lehet, hogy az első, a második, sőt a'harmadik napon sem sikerül meggyőzni a vezetőséget. Akkor folytassuk a negyedik és az ötödik napon. Mi a lényeg? Ne parancsszóval, ne ellentmondást nem tűrő intézkedéssel helyettesítsük a meggyőző érveket, tehát a vezetőség ne azért változtasson hibáján, mert a felsőbbség ezt követeli, hanem mert az érintett emberek belátják tévedésüket. Másfelől viszont nem szabad lagymatagon belenyugodni egy hibás, és kárt okozó gyakorlatba. A bíráló szó munkánk folytonos javításának nélkülözhetetlen eszköze. Némelyütt azt vetik a bíráló szemére, hogy türelmetlenek. Persze, hogy azok. Az esetek többségében a bírálat indítéka az egészséges türelmetlenség. Miért egészséges ez? Mert, ha valakit bánt és nem hagy nyugodni az, hogy rosszul szervezik meg a munkát, hogy hanyagság és nemtörődömség károsítja a közérdeket, az nagyon helyes és egészséges türelmetlenség. Hová jutnánk, ha az lítás, amatőr képzőművészek munkáiból. A bemutatott festményeket, grafikákat, szobrokat a Kulich Gyula Kulturális Szemlére s a megyei tanács által hirdetett Felszabadulási Emlékpályázatra küldött művekből választották ki a Népművelési Intézet s a Népművelési Tanácsadó munkatársai. A megnyitón Püski Gábor, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője mondott beszédet s adta át a pénzjutalmakat — összesen háromezer forintot — a tizenkét díjazott megyei képzőművész szakkörnek és egyéni pályázónak. A bemutatott munkákból különösen tetszettek Oláh Józsefné akvarelljei (Alkonyati strand stb.) és Fajó András picassoi ihletésű (a Guernicára gondolunk) grafikája, „A háború”. P. A. Szerte a világon kedveli az emberiség a sok változatban elkészíthető könnyű ételnek számító halat. A nyugati országokban az utóbbi időben különösen mind gyakoribbá válik a családok étrendljén. Az orvosok nálunk nem javasolják a zsíros, nehéz húsételek gyakori fogyasztását, mert azok a sok szervi megbetegedések forrásai. Hazánkban azonban az egy lakosra jutó halhús-fogyasztás az elmúlt évben átlag egy és fél kilogramm volt. Az alacsony halfogyasztás szóba került a Belkereskedelmi Minisztériumban is, ahol egyesek azzal magyarázták, hogy a mi népünk nem kedveli már úgy a halat, mint a régebbi időkben. Az FM Tógazdálkodási Trösztjének és a halgazdaságoknak a veészlelt hibák, kárt okozó jelenségek mindenkit hidegen hagynának, és senkj sem sürgetné ezeknek jóra fordítását? Azt az egészséges türelmetlenséget tehát, amely a közjóért felelős embereket nyugtalanítja és kritikára készteti, nemcsak el kell fogadnunk, de nagyon meg is kell becsülnünk. Van azonban az éremnek egy másik oldala is. És ezt a bírálóknak nem szabad elfelejteniük. A kritika ostora a hibákon csattogjon, ne pedig azoknak az embereknek a hátán és önérzetén, akik a botlást elkövették. Amilyen türélmetlenék vagyunk a hibák iránt, legyünk hasonlóképpen türelmesek az emberekkel szemben: adjunk időt a megfontolásra, a cselekvésre, a változtatásra. Ez a türelem azért is szükséges, mert különösen a nyilvános bírálatot nem nagyon könnyen emészti meg az emberi természet, és ezt jó megérteni. Életünk valamennyi területén jótékony és megtermékenyítő hatást gyakorol, ha helyesen fogjuk fel és helyesen alkalmazzuk ezt a módszert: egészséges türelmetlenséggel szemben, aminek szocialista építésünk s a közérdek vallja kárát, egyszersmind megértő Imreiem az emberek nevelésében, amikor szembeszállunk a fogyatékosságokkal. így aztán a türelem valóban rózsát terem. Horváth József zetői erre azt válaszolták: ha a ruhaneműt is csak olyan kevés üzletben lehetne vásárolni, mint a halat, akkor úgy tűnne, hogy a magyar nép nem szeret öltözködni. Halárusító szaküzlet ugyanis mindössze 15 van az országban, halételeket készítő vendéglátó- il ári egység sem sokkal több van ennél — a Balaton környékét kivéve. Ne menüink túlságosan meszsze példákért, hiszen van itt a Körösök szelte, több halgazdasággal rendelkező megyénkben is éppen elég. Békésben az a gyakorlat, hogy aki halat akar enni vagy elmegy horgászni, vagy vásárol valamelyik piacon, ha kap. avagy beül a három-négy halászcsárda valamelyikébe. De ez a lehetőség a megye lakossága csak egy egészen kis részének adatik meg. Hús nélkül természetesen nem ízlik az étrend, és ezért fogyasztjuk a kövér baromfit, a friss- vagy a füstölt sertéshúst, 's ezzel alaposan megnehezítik az orvosok munkáját. Tizenöt élőhalat árusító szaküzlet nemhogy egész hazánkban, de megyénkben sem lenne sok a három városban, a járási székhelyeken és a nagyobb lélekszámú községekben elosztva. Békéscsabán a Szabadság téri húsboltot már eleve úgy építették, hogy ott élőhalat is forgalomba lehessen hozni. Azonban erre még nem került sor, mert a kereskedelmi szervek szerint nincs elegendő hal. II Bihariiqrai Halgazdaság igazgatója, Kozma Lajos elvtárs a következőket mondotta a júniusi csoportülésüket ott tartó megyei országgyűlési képviselőknek: A felszabadulás előtt egykét, de tíz évvel ezelőtt is csak 3—3,5 mázsa halat nevelt holdanként a gazdaság, most már az átlag eléri a 6—6,5 mázsát. Tavaly az össz halhús termelésünk 12 300 mázsa volt. Most három év alatt 1400 holddal növekszik gazdaságunk és 1965-ig a 3140 holdas tó- ban átlag mintegy tíz mázsa halat és tíz mázsa pecsenyekacsát nevelünk holdanként a népgazdaságnak. Máris mód és lehetőség lenne azonban arra, hogy a megye városainak és nagyobb községeinek lakosságát is ellássuk hallal. Szíves-örömest akár öt halboltot is nyithatnánk a közeljövőben, mert nálunk gyakran akad olyan halmennyiség, amit valamilyen ok miatt a külkereskedelem nem vesz át, s az így visszamaradt mennyiséget értékesítési lehetőség hiányában kénytelenek vagyunk megdarálva a kacsákkal megetetni. Ha megkérdeznénk, bizonyára arról számolnának be a többi haltenyésztéssel foglalkozó gazdaságok vezetői is, hogy évről évre mind több halat nevelnek. Ha megyénk városaiban, járási székhelyein, és nagyobb községeiben élőhalat árusító boltok nyílnának, akkor minden bizonnyal megnövekedne a haltenyésztő gazdaságok száma. Az árusítási lehetőségek hiányában azonban inkább csökken a számuk, mint ahogyan máris kevesebb az olyan szövetkezeteknek a száma, amelyek a korábbi időkben a rizsföldeken évente több tíz mázsa halat neveltek és értékesítettek. A halárusítás megszervezése nem igényel különösebb költségeket, 4—5 ezer forint ráfordítással létre lehetne hozni több húsboltban egy-egy medencét az élöhalak számára. Most már az sem lehet kifogás, hogy ehhez nincs folyóvíz, mert hiszen már alig van olyan községünk, ahol törpevízmű, vagyis vízvezetékhálózat ne készült volna. Az élőhal árusítás mielőbbi megszervezését, nemcsak a halat kedvelők, de az orvosok által javasolt változatosabb, könnyebb étrend megvalósítása is sürgeti. K. I. Medgyesegyházi Vas- és Faipari Ktsz keres mielőbbi belépésre lehetőleg gyakorlattal rendelkező vasipari technikust. Jelentkezni lehet a szövetkezet irodájában, Mirigyes egyházán, telefon: Medgyesegyháza 6.
