Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-09 / 159. szám

tW8. július 9. 3 Keitff Gátoljuk meg az arankafertőzés terjedését Aa aratási nagy munkák mel­lett sem szabad megfeledkezni mezőgazdasági szakembereink­nek az időszerű növényvédelmi munkákról. Az arankairtás egyik fontos feladatuk közé tartozik. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, bogy sem tanácsi szerve­ink, sem az illetékes termelő­üzemek és egyéb vállalatok nem úgy kezelték, ahogyan azt a sike­res lucentaszéna és magtermesz­tés megkívánná. Ez azzal magya­rázható, hogy igen sok olyan két-hároméves lucerna van, amit a nagymértékű arankafertőzés miatt ki kell szántani, mivel a védekezés már nem gazdaságos. Jelentősen hozzájárul az aranka­fertőzés terjesztéséhez a lucerna­betakarítás gépesítése is. A fű­kasza, rendsodró gereblye hasz­nálata az arankát a fertőzésmen­tes területre is széthurcolja. A szénahozam csökkentése mellett jelentősen veszélyezteti az aran­ka a lucemamag-termesztésün- ket, s ilyen irányú külföldi érté­kesítési lehetőségeinket is. Első­sorban arra kell összpontosítani a rendelkezésre álló erőket, hogy az új telepítésű és kevésbé fertő­zött lucernákban szüntessék meg a fertőzést. Azokon a területeken pedig, ahol a fertőzés felszámo­lása már nem lehetséges, még magkötés előtt fel kell szántani. A kisebb mértékű fertőzés fel­számolására a lehetőségekhez képest be kelleti^ vonni az idős és nyugdíjas tsz-tagokat. Na­gyobb mértékű fertőzés esetén a rendelkezésre álló vegyszerekkel (Krezonit E„ Aretit, vasgálic. gyümölcsfaolaj stb.) vagy égetés. sei eredményesen irtható az aranka. Fertőzött lucernatáblán géppel csak a fertőzés megszűn­tetése után takarítsanak be. Az arankairtás mellett nem szabad elhanyagolni a többi nö­vényvédelmi munkát sem. A megfogásra kijelölt lucernaterü­leteken fokozott mértékben fi­gyeljük a magkártevők (bimbó- gubacslégy, magdarázs, magor­mányos, lucernapoloska) megje­lenését, s szükség esetén a véde­kezést tegyük meg. Virágzás előtt zöldbimbós korban használhatók a DDT, HCH tartalmú szerek vagy ezek kombinációja, virág­zásban pedig a Melipax, az előírt adagolás mellett. A száraz, meleg időjárás kö­vetkeztében jelentős mértékben fellépett a megye répavetéseiben a levéltetű. Ezt is fokozottan fi­gyeljük, s szükség esetén a véde­kezést haladéktalanul hajtsuk végre. Védekezésre használható a Wofatox porozószer (8 kilo­gramm holdanként). A hónap elején ismét várható a burgonyabogár második nem­zedékének megjelenése. Ezért a burgonyaterületeket is fokozott figyelemmel kell kísérni, s szük­ség esetén a védekezést végre­hajtani. Helytelen az az állás­pont, hogy nem .szükséges a vé­dekezés, mivel sok kárt már úgy sem tesz a burgonyában, ezzel ugyanis elősegítjük azt, hogy a következő évben a fertőzés to­vább fokozódjon. Nagy István, a Békés megyei Növényvédő Állomás főagronómusa A kefteíőáfleínásokról négymillió 232 ezer naposbaromfi került ki nevelésre A keftetoállomások megfeszített erővel dolgoztak az első félévben. Ennek ellenére sem tudták kielé­gíteni naposbaromfiból a termelő­szövetkezetek és háztáji gazdasá­gok igényét. Az első félévben 3,6 sőt velünk együtt dolgoznák, és a szemüknek bízvást sokkal inkább hihetnének, mint ellenségeink csalárd és ostoba trombitálásának, — mégis bekortyoltak a kishitűség hódító italából. Ez a mételyezett ital elvette szemük fényérzékeny­ségét. Szemükben nem tükröződik vissza az élet sok-sok valódi, ha­misítatlan fénye, ezek a szemek csak a lakkra érzékenyek. Annyi­ra, hogy szüntelenül összetévesztik a valódi fényt a lakk fényével. Ettől aztán nekikeserednek, sőt másokat is igyekeznek elkeserí­teni. Mindezt az ellenséges impe­rialista ideológusok nagy gyönyö­rűségére. A személyi kultusz, hogy egyes, isteni rangra emelt emberek gyarlóságait feledtesse, és őket felmagasztalja, csakugyan lakkoz­ta a valót, sőt, annak képe helyett a valóság égi mását tartotta az emberek szeme elé. Emlékezünk erre és nem feledjük. Pártunk el­ítéli és elveti az önámítás, a hen­cegés, a látszat-eredményekkel való kérkedés minden formáját. Ehelyett józan valóságlátásra ne­veli az embereket, arra, hogy íté­leteiknél és tetteiknél mindig a teljes valót vegyék alapul. Ez ér­vényesül politikánkban, mun­kánkban, életünkben, és ez segít bennünket, hogy eredményeseb­ben dolgozhassunk a szocializmu­sért. De az a tény, hogy elítéljük a személyi kultusz valóság-lakkozó gyakorlatát, nem kötelez bennün­ket arra, hogy semmibe vegyük, millió csirke, f09 ezer gyöngyös, 22$ ezer pulyka, 269 ezer kacsa, 30 ezer naposliba került a keltető­állomásokról a közös és háztáji gazdaságokba. elhallgassuk és eltitkoljuk ered­ményeinket még magunk előtt is. Ha ezt tennénk, — bedűlve az im­perialista ármánynak —, cseber­ből vederbe esnénk: az önbecs­mérlő hitetlenség nem kevésbé vemé béklyóba alkotó erőnket, mint a lakkozó önáltatás! Sajnos, imitt-amott találkozunk emberekkel, akik bedőltek az im­perialista maszlagnak. Nincs az az örömteli tény, amely kedvüket szegné a kesergettől, aminek fe­lületén ne keresnék a lakkot. Pe­dig hát nem minden lakk, ami fénylik, sőt. De, ha ők egy színmű­ben vagy novellában például élet­igenlő, pozitív hősöket fedeznek fel, rögtön elbiggyesztik a száju­kat: ez valami régi hang vissza- csempészése, sematizmus és lak­kozás. Szemükben minden művé­szi, ami a valóság árnyoldalait tárja fel és minden művészieden ami nem a valóság árnyoldalait tárja fel, és minden művészieden, ami nem a szemétdombról való. Pedig micsoda valóságlátó szem az, amely a modem, új lakótele­pet meg sem látja, csak tövében az ottfelejtett törmeléket? A mi teljes valóságunk: a dol­gozó milliók eredményes munká­jából és küzdelmeiből fakadó, mind teljesebben kibontakozó szo­cialista élet, a valóra váló remé­nyek és igények tengernyi sokasá­ga, és másfelől e fénylő tényeknek árnyékában sok emberi mulasz­tás, baklövés, még elvégzetten tennivaló. Lakkozva torzig aki A nyári betakarítás kiváló munkásai Az aratás—cséplés kellős köze­pén megyeszerte igen nagy mun- kalendülettel dolgoznak a komibáj. nosok, aratók. Szinte nap mint nap újabb kimagasló eredmények születnék. Vasárnap közöltük, hogy a megye legjobb kombájno- sa az Orosházi Gépállomás dolgo­zója, Vízi Lajos, aki kilencven holdról 1100 mázsa gabonát taka­rított be. Akadtak követői is. A napokban ismét kiváló eredmény született. Molnár Sándor a Szarvasi Öntözési és Rizstermesz­tési Kutató Intézet kombájnosa vasárnap estig 132 tonna gabonát aratott-csépelt kombájnjával. Kombájnszín épült a zsadányi Búzakalász Tsz-ben Néhány nap alatt építették fel a képen látható kombájszínt a zsadányi Búzakalász Tsz gazdái. A múlt hét végére — ekkor készült a felvétel —még javában folyt az építkezés. Azóta már a tetőt felrakták, sőt a kombájnnal aratott gabona szárítására már igénybe is vették. Vasárnap a gjomai földeken — Hova RarikázoJ, ilyen korán reggel? — köszönt rám egy isme­rősöm, Gyomén. — Széjjelnézek kicsit a határ­ban, • . — Vasárnap van... — Attól még dolgozhatnak az emberek. Dolgoztak is. Alig értem ki a községből, lucernaszénával meg­rakott szekerek jöttek vetem szemben. Az út jobb oldalán, az Alkotmány Tsz központi majorja közelében madárorrú borsóban harsogtak a kézi kaszák. Kicsit odébb, az út bal oldalán is dőlt a rend a takarmánybor sóvá 1 telepí­tett lucernásban. — Aratnak-e ma az Alkot­mány Tsz-ben? — kérdeztem az egyik kaszástól, aki Szurovecz Jó­zsef néven mutatkozott be. — Nem tudom megmondani. Én sertésgondozó vagyok, hozzám lassan érkezik el mindennek a híre. csak a jót. és szépet kiemelve, fi­gyelemre sem méltatja a leküz­désre váró gátló tényezőket. Kor­moz és mocskol, aki tekintetét szakadatlanul szemétdombra füg­geszti, és onnét akarja meríteni valóságélményeit. Sem kormozásra, sem lakkozás­ra nincs szükségünk. Mindkettő — hályog az ember szemén. Pedig úgy kell és úgy egészséges, hogy az emberi szem tisztán lásson, akár a jelent ítéli meg, akár bí­zón pillant a jövendőbe. Ellenszenves az az ember, aki úgy oltalmazná a szocializmust, hogy a kudarcot sikernek, a hibát erénynek magyarázná. De nem kevésbé ellenszenves az, aki sze­mélyesen élvezi a szocializmust építő tömegek közösen kivívott eredményeit, eközben pedig ki- csinyli és becsmérli az őt is bol­dogító valóságot. Nem kell pirul­nia annak, aki nyíltan dicséri ami jó, és erejében meg-megújul- va, erre a büszke meggyőződésre támaszkodik. Mert aki azt állítja, hogy nálunk nem a sokasodó eredmények az étet valódi jelleg­zetességei, az voltaképpen lebe­csüli népünk sok-sok erőfeszítését, alkotó munkáját, A mi valósá­gunk nem szorul lakkozásra, de nem érdemli az ellenséges ideoló­giától félrevezetett kishitűeknek legyintéseit és kifakadásait sem. Mert m| a valót nem szavakkal, nem frázisokkal szépítjük, hanem dolgos tetteinkkel. Horváth József — Mi tesz a sorsa ennek a keve­réknek? — Lehetséges, hogy megdarál­ják majd, ha megszáradt. Részibe adta ki a vezetőség, én is vállal­tam egy holdat. Megéri meg kell a takarmány a háztáji jószágnak. — Sok állatot tárt a háztáji­ban? — Sokat éppen nem. Hét ser­tést 'fogtam hízóba: ötöt szerző­désre, kettőt pedig a család szük­ségletére. Van egy ellős tehenem is. Bár bikát ellene, mert ha meg­hizlalom jő pénzt kapok érte, csakúgy, mint tavaly. — Milyen állatok gondozását vállalta a szövetkezetben? — Ötvennégy kocát, 6 kant meg két lovat is. Takarmányos lovak ezek, minek állítanánk mellé egy külön embert, ha én is el tudok velük bajlódni? — Szereti a foglalkozását? — Most már igen. Négy évvel ezelőtt, amikor kezdtem, ha egy­szer mondták volna, hogy hagy­jam itt a sertéseket, kétszer ug­Az aratással, csépléssel egyidő- ben a termelőszövetkezetek igye­keznek teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. A kom­bájnok által aratott száraz, kitisz­tított gabonaféleségeiket átadják a felvásárló szervnek. Az elmúlt széjjélszóródva. Ezért először oda­mentem, ahol öt hajladozó em­bert láttam, vagyis Kovács Fe- rencékhez. — Az iskolaszünetben segít a három kislányom és vasárnapom­ként a férjem is, aki hivatalsegéd a járásbíróságon. Muszáj, mert az idős szülőkkel együtt nyolcam ülünk asztalhoz étkezéskor. — A szövetkezetben töltöm én a nyári szabadságomat is mindig — toldja meg Kovács Ferenc. — És a kislányok? — Erzsiké, a legidősebb, admi­nisztrátor a tsz-irodán azóta, hogy elvégezte a kétéves gép- és gyors­író iskolát. Közben tanul is, a közgazdasági technikum mező­gazdasági tagozatán. Kató most végzi a gyorsíró iskola II. évét1; Éva pedig az ősszel Csabára megy a közgazdasági technikumba. Na­gyon boldogok vagyunk, hogy felvették, mert Gyoméról rajta kí­vül még ketten voltak ilyen sze rencsések... — Mi mindent kapált meg már Kovács néni a sok segítséggel? szállítmány már az elmúlt hét vé­gén megérkezett a malomipari és terményforgalmi vállalathoz. A békéscsabai kirendeltség szomba­tig mintegy 40 vagon gabonát vá­sárolt fel. róttam. volna. Most már nem hagynám. Pedig még nem tehet dicsekedni valami jó eredmények­kel. Legutóbb is 8,5 volt a vá­lasztási átlag, 12 kiló súlyban. — Az átlagsúly bizony ala­csony. helyenként 16—20 kilós ma­lacokat is választanak már... — Én is úgy szeretném máris, de hát idő kell hozzá... Elbúcsúztam Szurovecz József­től, s befordultam a Dózsa Tsz központi majorjába, ahol az épü­letek között pihenő aratógépeket és kombájnokat láttam. A tehené­szek elmondták, hogy szombaton csak próbaaratás volt, az ütem­terv szerint hétfőn, július 8-án kezdik teljes erővel az aratást. — Az emberek dolgoznak ma is. Sok a dolog, s ki a szénát hord­ja, ki pedig a kukoricakapálás be­fejezésén fáradozik — magyaráz­ták. A majortól nem messze, egy 15 holdnyi kukoricatáblában is ka­páltak vagy tízen-tizenketten, — Elég sok kapálást igénylő nö­vényt vállaltam: három hold ku­koricát, 754 négyszögöl cukorré­pát, aztán 300-—300 négyszögölet borsóból, paradicsomból, mákból és burgonyából. Közben hol itt, hol ott segítek még a közösben... Néhány lépéssel odébb, a hat­van év körüli Hajdú János'szede­gette a kidarabolt fattyat, mint­egy jeléül annak, hogy ő már be­fejezte a kapálását — Hazafelé most már? — kér­deztem tőle. — Még nem. Megkapálom még a paprikát is, ha netalán szükség lenne rám az aratásban, ne kell­jen azt mondani, hogy nem enged a kapálnivaló. Sok emberrel beszélgethettem volna még a gyomai határban. De ennyi is bizonyítja a szorgalmat. Nem számított az, hogy vasárnap és rekkenő hőség volt, fő, hogy el tegyen végezve a még hátralévő nyári munka. K. I. Megkezdődött a gabonafelvásárlás megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom