Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-09 / 159. szám

* T9G3. július 9. 2 Kedd Moszkva várja a magyar párt­ós kormányküldöttséget Moszkva A Szovjetunióban nagy érdeklő. Uést keltett a magyar párt- és kor. mányküldöttség küszöbönálló Iá. togatásának híre. Vasárnap reggel valamennyi lap ismertette a láto­gatásról szóló közleményt, a szov­jet rádió és televízió több hír­adásában sugározta a látogatás hírét. Ivan Szalimon, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság titkára el­mondotta: — A delegáció köszönbönálló Iá. togatása fontos, nagy jelentőségű esemény, emlékezetes ünnep lesz testvéri népeink életében. Ma örömmel számolhatok be arról, hogy gyümölcsözően fejlő­dik a két nép szellemi értékeinek cseréje, a kulturális együttműkö­dés. Ma már nincs olyan területe a tudománynak, a kultúrának, a művészetnek vagy az egészség- védelemnek, amelyen ne bő­vülne eredményesen a szovjet— magyar együttműködés. Csupán az elmúlt évben több mint 1600 ma­gyar tudós, művész, sportoló járt látogatóban hazánkban, s körül­belül 1300 szovjet ember viszonoz­ta ezeket a látogatásokat. Jól fej­lődik a turisták cseréje is. Magyarországot joggal nevezik zenei nagyhatalmúnak, s a szovjet emberek ezért örömmel üdvözöl­ték a magyar muzsika olyan világ­hírű művelőit, mint Ferencsik Já. nos és Kóródy András karnagyok, Bacher Mihály és Antal Imre zon­goraművészek, Melis György, Ti- szay Magda és más énekesek. A leningrádi Ermitázsban sok ezren gyönyörködtek a magyar festészet és szobrászat legszebb alkotásai­ban. Ivan Szalimon ezután részlete­sen ismertette a kulturális együtt­működés örvendetes tényeit: a szovjet népek 28 nyelvén, 20 mii. liós példányszámban eddig 500 magyar irodalmi mű jelent meg. Petőfi verseit 'eddig harminötször adták ki; nemcsak oroszul, hanem ukrán, észt, belorusz, grúz, ör­mény, tatár és sok más nyelven. Móricz Zsigmond művei 900 000 példányban eddig 15 kiadást értek meg. A Szovjetunióban sok helyütt megemlékeztek József Attila halá­lának 25. évfordulójáról, s Moszk­vában több mint 400 oldalas vá­logatás jelent meg a költő művei­ből. — Lehetetlen egy rövid nyilat­kozatban felsorolni a két nép szí­vélyes, mindennapos együttműkö­désének eseményeit. Ma, amikor a Szovjet—Magyar Baráti Társa- saság minden tagja, az egész szov­jet nép készül Kádár János és a küldöttség többi tagjának közeli fogadtatására, a társaság sok száz. ezer aktív tagja nevében tiszta szívből üzenem: szerencsés utat kívánok a Szovjetunióba, Moszk­vába kedves magyar testvéreink­nek, elvtársainknak, barátaink­nak: Azzal a szilárd meggyőződés­sel várjuk vendégeinket, hogy lá­togatásuk az egész világ előtt is­mét megerősíti a szocializmus, a kommunizmus útján haladó test­véri népeink megbonthatatlan egységét és barátságát. (MTI) Spaak Moszkvába érkezett Q magyar parlamenti küldöttség Bretagne-ban Párizs A dr. Pesta László vezetésével Fran­ciaországban tartózkodó parlamenti küldöttség hétfőn Edmond Brlcout- nak, a francia nemzetgyűlés francia- magyar csoportja elnökének és több más francia képviselőnek a kíséreté­ben háromnapos látogatásra Bretagne- ba utazott. Országgyűlési képviselőin­ket Vincze József, a Magyar Népköz­társaság párizsi követe Is elkísérte út­jukra. Rennes-ben, Bretagne központjában hétfőn szociális és közoktatásügyi lé­tesítményeket tekintett meg a magyar küldöttség. (MTI) Moszkva (TASZSZ) Vasárnap Moszkvába érkezett Paul Henri Spaak belga külügy­miniszter és miniszterelnök-he­lyettes, hogy megbeszéléseket foly­tasson Hruscsov szovjet minisz­terelnökkel és más hivatalos sze­mélyiségekkel. A seremtyevóí repülőtéren Spaakot Mihail Leszecsko, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettesé, Valerin Zorin szov. jet külügyminiszter-helyettes, Hyppolite Cools moszkvai belga nagykövet és több más hivatalos személyiség fogadta. Politikai megfigyelők szerint Spaak, a többi között, Hruscsov szovjet miniszterelnök azon javas, latéról kíván tárgyalni, hogy a NATO és a varsói szerződés tag­állami kössenek megnemtámadási egyezményt Spaak Hruscsovnál Kijev Hruscsov, a szovjet Miniszterta. nács elnöke hétfőn fogadta Spaak belga miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert. (MTI) Megkezdődött a Clobke per Berlin Mint már röviden jelentettük, hétfőn délelőtt a Német Demok­ratikus Köztársaság Legfelső Bírósága Heinrich Toeplitz elnök­letével — a vádlott távolléiében — megkezdte Globke nyugatné­met államtitkár perének tárgyalá­sát. A bírósági termet zsúfolásig megtöltötték a kül- és belföldi sajtó képviselői, valamint a per­re érkezett megfigyelők, össze­sen 23 országból jöttek megfi­gyelők, közöttük dr. Szalay Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság Legfelső Bíróságának elnöke és Sós Endre, a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke. Mintegy 140 nyugati újságíró van jelen. A tárgyalás megnyitása után Josef Streit főállamügyész ismer­tette a vádiratot. A vádirat sze­rint — tények és dokumentumok bizonyítják — Nyugat-Németor- szág egyik legmagasabb rangú tisztviselőjét, Globkét súlyos fe­lelősség terheli. 1. A hitleri diktatúra megte­remtéséért Németországban, mi­vel 1933-ban részt vett olyan tör­vények kidolgozásában, amelyek jogi alapul szolgáltak a weimari köztársaság végleges felszámolá­sához; 2. A német birodalom zsidó ál­lampolgárainak üldözéséért, és megsemmisítéséért, mivel először a weimari köztársaság idején a porosz kormány megbízásából, később pedig Hitler uralomra ju­tása után közreműködött a zsidó- törvények, a többi között a hír­hedt nürnbergi törvények kidolgo­zásában; 3. Végül a fasiszta uralom alatt élő népek ellen alkalmazott elné- metesítési akciókért, mivel má­sokkal együtt megalkotta a „faj­idegen” népcsoportok tagjai ál­lampolgárságáról szóló fasiszta törvényeket. Globke tehát tevékenységével nagymértékben hozzájárult több millió ember meggyilkolásálhoz. * Berlini értesülések szerint a per több mint egy hétig fog tar­tani. (MTI) 1963. július 9. Sofa Ruszfaveli Só# évvel ezelőtt, a XIX. században élt Sola Rusztaveli, a grúz Iroda­lom klasszikusa. A Tigrisbörös lovag cimű elbeszélő költeménye — me­lyet Weöres Sándor fordított le ma­gyarra — a kor kulturális életének kiemelkedő alkotása. Ebben három jó barát küzdelmét írja le az ön­kénnyel szemben. Érdekes képet fest benne a lovagok, a kereskedők életéről, keletiesen gazdag, színes stílussal. E müve először mi-ben jelent meg nyomtatásban. Egyik későbbi kiadásához Zichy Mihály készített illusztrációkat. * • • — 120 évvel ezelőtt, 1843. július 9-én született Camillo Golgi (ejtsd: Gcüdzsi) olasz orvos, anatómus és patológus. Sejtalak­tani vizsgálatokkal, maláriakutatással foglalkozott és a mik- roszkópi vizsgálat technikájába új módszereket vezetett be. 1906-ban Ramony Cayal-ai együtt az idegrendszerre vonatkozó mikrotechnikai vizsgálatáért Nobél-dijjal tüntették ki. * * • 85 évvel ezelőtt, 1878. július 9-én jelent meg Engels: Anti— Düh ring (Hogyan „forradalmasítja” Eugen Dührtng úr a tudo­mányt?) című híres műve, melyben a filozófia, a politikai gaz­daságtan és a kommunizmus alaptételeit fogalmazta meg. * • • Július 9-e Argentína nemzeti ünnepe, az 1816-ban történt függetlenség kikiáltásának emlékezetére. * * * * 9 M Tavaly ezen a napon nyflt meg Moszkvában a Kreml Kong­resszusi Palotájában a leszerelési és béke-világkongresszus, melynek munkájában 101 ország 2000 résztvevője vett részt. Az argentin választások hétfő reggeli részeredményei Buenos Aires A vasárnap megtartott argentin választások — amelyeken a szava­zók az új elnököt választó elekto­rokat, valamint kormányzókat és Amerikai diákok Raul Castronál A Kubában tartózkodó ötvenki­lenc amerikai diák találkozott Raul Castro miniszterelnök­helyettessel, valamint a kubai for. radalmi kormány más vezetőivel. A diákok vezetője kijelentette, hogy szívesen maradnának Kubá. ban, de hazájuknak is megvan­nak a maga problémái, amelyek megoldásából ők is- ki akarják venni a részüket. Elsőnek említet­te a faji megkülönböztetés kérdé­sét. Valószínű, hogy az Egyesült Ál. lamokban az amerikai hatóságok felelősségre vonják a diákokat. (MTI) parlamenti képviselőket választa­nak — szavazatszámlálása még folyik. Eddig csak részeredmé­nyek kerültek nyilvánosságra. Ezek szerint első helyen áll 2114 000 szavazattal a Népi Radikális Párt, amelynek el- nökjeüöltje Arturo Illia, utá­na következik a Polgári Ra­dikális Párt, jelöltje Oscar Alende, ezután az újonnan alakult Argentin Népi Unió (Udelpa) je­löltje Pedro Aramburu. A peronis. ták felhívására fehér lappal sza­vaztak 1 327 000-en. ami a leadott szavazatok számának körülbelül 15 százalékát teszi ki. (MTI) Nem minden lakk, ami fénylik Figyeljük meg, mennyi minden fénylik körülöttünk Fénylik a dolgozó ember homlo­ka, amint elmerül munkájában. Fénylik rajta a nyári forróság, az alkotó lélek belső hevülése, a te­remtés emberi szenvedélye. És fénylik az emberi szem, amint a jól végzett munka páratlan öröme csillan benne. Ilyenkor nem is csupán a szem fénylik, de az em­ber teljes lénye. Fényes a hajótest, amikor építői vízre bocsátják a nagy hajót és nemcsak a festék fehére fénylik azon, hanem alkotóinak gyönyör­ködő szemsugara. Fénylik a göz- kalapács, amint borzasztó erővel lesújt az izzó acéltömbre, hogy alaktalanságából hasznos formába kényszerítse. Fénylik a szénfal, még a bányalámpák gyér világá­tól is fény vibrál rajta, amikor az ember erejétől megroggyanva, nagy rögökben leomlik. Fénylik az aranysárgára érett búza szára. És a kombájn sebesen járó, százélű kaszája, amint az érett gabonát harapja. Fénylik a tarlót feltörő eke vasa, amint a puha földbe ha­sít. A malom hengere, amint hó­fehér lisztté őrli a viaszszínű sze­meket. S még tengernyi minden fénylik: az embert szolgáló, az életet gyarapító gépek, tárgyak eszközök sokasága. Sajátságos és jelképes, hogy az élet javainak születésénél, az al­kotásban és annak örömében fény keletkezik. És ezt az ember nem külön, nem mellesleg csinálja, ez úgy villan fel, mint józan főben az értelem, mint az emberi mun­ka lelke. A sarki fénynél is ter­mészetesebb ez a fényáradat, hi­szen sok milliónyi ember reggel­től napestig munkálkodik, az élet gazdagításán fáradozik, kezeügyé- ben újabb és még újabb hasznos javak születnek. A nép nagyszerű erőfeszítései révén eredményeket érünk el. Ezek az eredmények pedig fényle­nek, senki sem mázolja rájuk ezt a fényt. Mert sok milliónyi mun­kás, paraszt, tudós, mérnök, mű­vész, kisember összefogott munká­jából, munkájuk eredményeiből éppen elég természetes fény su­gárzik. Ezek az eredmények nem szorulnak lakkozásra. Ez a természetes fény földeríti a szorgalmasan dolgozó, az élet gyarapításán munkálkodó embere­ket. Talán azért deríti fel őket, mert hiúság van bennük? Hajla­mosak az öndicséretre? Egyálta­lán nem ezért. De ha az ember nyugodt lélekkel és teremtő vá­gyainak megújuló erejével akar előbbre haladni, akkor mindig tudnia kell, hogy tetteinek értel­mük van, nem áldoz és nem fá­rad hiába. És ez a hit, ez a meg­győződés nem kevésbé nélkülöz­hetetlen tápláléka az alkotó em­bernek, mint a kenyér. A szocializmust építő embernek szüksége van arra, hogy időnként megmérje eredményeit. És joga van ahhoz, hogy eredményeiről örömmel, büszkén vessen számot, mert ezeket igazán a magáénak tudhatja: nem földöntúli hatalmak áldásaként, nem az életet kor­mányzó pénzhatalmasságok ke­gyeiből jutott hozzájuk, de maga vívta ki sikereit, a vele egy célra törő, együtt küzdő milliók közös­ségében. A szocialista társada­lomban az ember nem gép és nem lélektelen eszköz a sors kezében, nem idegen akaratnak akarattalan végrehajtója, itt az ember: hata­lom maga. Céljait maga szabja meg, és alkotásaiban lelkét ágyaz­za. És amikor napot naphoz, hetet héthez, esztendőt esztendőhöz il­lesztve előrehalad, nem fásult közönnyel bandukol, hanem cél­tudatosan, a célhoz érés biztos tu­datában valósítja meg eszményeit. Éppen ettől kapja fényét, a szo­cializmust építő ember tevékeny­sége, ettől fénylik kivívott ered­ményeink teljessége. Ellenségeink tudják, hogy eze­ket az eredményeket — amelyek vannak és sokasodnak — többé sem blokáddal, sem pokolgéppel, sem másfajta erőszakkal nem sem­misíthetik meg. Ezért az ideoló­giai harc mezején a legravaszabb ármány fegyvereit próbálják be­vetni. Tudván, hogy mennyire nél- * külözhetetlen, és erőt újító táplá­léka a népnek saját eredményei­nek büszke tudata, megpróbálnak mérget hinteni ebbe a táplálékba. NO, mire is igyekeznek ők minket kioktatni? Hogy mi tulajdonképpen nem is haladunk, hanem hiába is küz­dünk és dolgozunk, alig érünk el valamicskét. De még erről a vala­micskéről sem ildomos beszél­nünk. Ne emlegessük eredmé­nyeinket, mert ez csak hiú kér­kedésnek tetszik. És mi csakis va­lóságról beszéljünk. De milyen is ez a valóság!? Egészében véve rút és elszomorító. Az egész élet csak hibákból, fogyatékosságok­ból, piszkos foltokból, gondokból, elmaradásból áll. Ez volna a mi valóságunk. És ha valamit mégis szépnek és jónak hiszünk és mon­dunk, az csaik a valóság lakko­zása. Mert nálunk csak az fény­lik, amit belakkoznak, minden egyéb komoran feketéllik. Ezt a mérget az imperializmus ideológiai boszorkánykonyháján kotyvasztották. És akadnak embe­rek, akik — bár köztünk élnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom