Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-30 / 177. szám
IP63. július 30. 2 Kedd A megegyezés ellenzői NAPTAR 1963. július 30. — 120 évvel ezelőtt, 1843-ban született Kemstok Károly festő és grafikus. Korai műveinek sokatmondó, forradalmi tartalmuk volt. Később a haladó politikai szemléletből táplálkozó új stílust és mondanivalót keresett. A Tanács- köztársaság idején a képzőművészeti Szabadiskolát irányította, ahol több haladó festőművész tanult. A Tanács- köztársaság bukása Kernstok Károly: Agitátor után Németországba emigrált. Utolsó művei (Utolsó vacsora, Virradat) expresszionista jellegűek. Néhány jel. legzetes műve: Szü- vaszedök, Lovasok a tóparton és a legkiemelkedőbb, fiatalkori müve: Az agitátor (1897). — 95 évvel ezelőtt, 1868. július 30-án halt meg Tompa Mihály költő. Népregéivel (1847), Szuhay Mátyás költői elbeszélésével, mondák feldolgozásával és erkölcsi célzatú virágregékkel költői sikereket aratott. Legnagyobb elismerést azonban azokkal az allegorikus költeményeivel szerzett, amelyekkel a szabadságharc után a nép elnyomatását fejezte ki (A gólyához, Űj Simeon, A madár fiaihoz). Barátság fűzte Aranyhoz és Petőfihez, akikkel közösen az „Erdei lak”-ot énekelték meg költői versenyben összegyűjtött költeményei hat kötetben jelentek meg. Emlékét a Margit-szigeten szobra őrzi. * — 65 évvel ezelőtt, 1898 júliusában született Isidor Asaac Rabi amerikai fizikus, akit 1944-ben az atommagra vonatkozó kutatásaiért Nobel-díjjal tüntettek ki; Megnyílt a 19. Ifjúsági Esperanto V ilágkongresszus A hétfői Pravdában Jurij Zsukov, a lap kommentátora terjedelmes cikket írt azokról, akiknek nem tetszik a Moszkvában parafáit atomcsend-egyezmény. Felsorolja ezek között az amerikai „veszetteket” Goldvvater szenátort, Nixon volt alelnököt, Jackson és Stennis szenátorokat, Edward Teller atomfizikust és másokat, akik ellenzik az atomfegyverkísérletek megtiltását. Részletesen ír a nyugatnémet kormánykörök álláspontjáról is. Zsukov ezután foglalkozik a francia kormánykörök reagálásával Párizsból — írja — mogorva zsémbelés hallatszik. Noha De Gaulle tábornok július 35- én megkapta Kennedy üzenetét, amely felhívta Franciaországot, csatlakozzék a kísérleti robbantások megtiltásához. Couve De Murville külügyminiszter kijelentette, hogy Franciaországot nem köti a moszkvai szerződés. Ország-világ előtt kijelentették, hogy De Gaulle tábornok a közeljövőben megkezdi a Csendesóceáni nukleáris kísérleteket és 1970-ig folytatni is kívánja azokat, hiába tiltakozik ez ellen az újzélandi kormány. A Párizs-Bonn tengely így ismét szemléltetően kimutatja agresszív lényegét. A De Gaulle-féle propagandaszolgálat, hogy valamiképp megmentse a látszatot, azt állítja, hogy a moszkvai egyezmény célja, „egyes hatalmak atommonopóliumának fenntartása örök időkre”. Engem más valami lep meg — folytatja Jurij Zsukov: hogyan ismételhetik ugyanezt a Renmin Ribao című lapnál dolgozó kollégáink és a Kínai Népköztársaság egyes felelős személyiségei, akik minden meggondolás nélkül ugyan azt mondják, amit a nukleáris kísérleti robbantások folytatásának, a termonukleáris fegyverkezési hajszának francia védelmezői állítanak. A kínai elvtársakat nem zavarja ez a társaság. Kölcsönveszik a francia burzsoá propaganda demagóg érvelését és szóról szóra meg is ismétlik azt. Július 27-én a Monde című francia lap elégedetten állapította meg, hogy De Gaulle végre szellemtársakra talált: „sem Franciaország — amely már bekapcsolódott a nukleáris fegyverkezési hajszába — sem pedig Kína — amely ég attól a vágytól, hogy kövesse Franciaország példáját — a legkevésbé sem kíván résztvenni a szerződésben”. A továbbiakban a Monde rámutat: Párizsban úgy vélik, hogy tartózkodó álláspontra kell helyezkedni és azzal az ürüggyel kell ellenezni a megegyezést, hogy ez a szerződés illúziókat terjeszt és rögzíti a „kicsinyek” és a „nagyok” közötti egyenlőtlenséget. Zsukov gúnyosan állapítja meg: úgy látszik Párizsban hajlamosak rá, hogy Franciaországot és a Kínai Népköztársaságot a kicsinyek közé számítsák, ha ezzel elérhetik a nukleáris kísérleti robbantások jogának igazolását! Egyszóval itt is, ott Is ugyanaz az álláspont, ugyanaz a taktika: a „mindent vagy semmit” hamis jelszavával szabotálni kell a kísérleti robbantások megszüntetéséről szóló egyezményt. Nem irigylésre méltó társaságba kerülnek a kínai elvtársak, ha De Gaulle nyomdokába lépnek és szembeszegülve a világ népei világosan kifejezésre juttatott akaratával, síkraszállnak a kísérleti robbantások megszüntetése ellen. A népek nem fogják megérteni őket. Lehetetlen bármivel is igazolni azt az állásfoglalást, amely a kísérleti robbantások folytatását védelmezi. Szkopje a földrengés előtt Szkopje Macedónia fővárosa: Szkopje (szerbül Szkoplje) egyike volt azoknak a jugoszláviai városoknak, amelyek viszonylag rövid idő alatt nagy eredményeket értek el a gazdasági fejlődés terén. Szkopje, az egykori gazdaságilag fejletlen városka az utóbbi tizennyolc év alatt erős ipari központtá fejlődött. Az 1956-tól 1962- ig terjedő időben Szkopje ipari termelésének értéke 40 százalékkal növekedett, a nemzeti jövede. lem pedig 2,7-szeresére emelkedett. A város és környékének erőteljes gazdasági fellendülése az ipar fejlődésén mérhető le a legjobban. Ipari termelése tízszer nagyobb, mint a háború előtt volt. A mintegy ötven új ipari létesítményre az 1956-tól 1962-ig terjedő időszakban több mint 107 milliárd dinárt ruházták be Ezek az ipari objektumok a július 26-i ka- tasztrőfális földrengés következtében legnagyobb részt elpusztulta^ A szkopjei ipar fejlesztésére évenkint mintegy 15 milliárd dinárt fordítottak. A városnak a földrengés előtt több mint kétszázezer lakosa volt. Nem egészen tíz év alatt lakosságának száma mintegy ötvenezerrel gyarapodott. A most romokban heverő városrészek legnagyobb része újonnan épült lakó és ipari negyedek volt. — A utóbbi öt évben Szkopjéban több mint tízezer új lakást építettek. A szkopjei egyetem hét karán több mint 10 000 egyetemi hallgató tanult. Az iskolahálózat ma már kétszerese volt a háború előttinek, s az elmúlt tanévben a szkopjei iskolának több mint 100 000 tanulója volt. Nagy eredményeket ért él a város új iskolák építésében is. Az új iskolaépületek azonban a födrengés következtében csaknem teljesen elpusztultak. (MTI) Szófia A néhány nap múlva Szófiában megkezdődő Esperanto Világkongresszus bevezetőjeként Vracában vasárnap megnyitották az esperantóval foglakozó ifjúság 19. világkongresszusát. A béke és barátság — „Paco Kaj Amikeso” — jegyében folyó kongresszuson a tanácskozás természetesen esperantó nyelven folyik. (MTI) mHUWVWVVVWWMUWWWVWTOWWVUMWUiWWMWmVmWMMVUWVUVWWMmvWWWWWVVVWVVUVWMWUWUWWlUWVWWMMMU Moszkva szputnyik-városa Negyven kilométernyire Moszk- zát, sportlétesítményt, könyvtárat A mikroépületek középponitjá- vátói, festői tájon épül a főváros kapnak. ban van az iskola. Szeptember el. első szputnyik-városa. Több tu- Az első mikrokerület felépítése se jétol vidám gyermekzaj tölti be cat toronydaru dolgozik itt, búg- a befejezéshez közeledik. A jövő termeit. Az új városrendezés köAz egyik lakás egyik szobája. Tamara Zaonyegina és férje Valentyin ízlésüknek megfelelően rendezték be lakásukat. Itt szívesen eljátszadozik a kis Innocska is. nak az exkavátorok, berregnek a nehéz teherautók. Ezernél több építő önti valóságba az építészek városának képe bontakozik ki belőle: három- és nyoiceméletes házak tágas ablakokkal és nagy ervetkeztében az iskolába járó gyermeknek sehol sem kell utcát kereszteznie. Befejezéshez közeledik a rendezőintézet és a kórház építkezése is. Az áruház és az élelmiszerüzlet már megnyílt. Kiépítették már a földalatt húzódó közszolgáltatási vezetéket is, csak gázvezeték nincs. Nincs is rá szükség: az új város minden házát villanyberendezéssel szerelik fel. A világ sok fővárosának van szputnyik-városa. De Moszkva szputnyik-városa különbözik majd tőlük. Hatvanötezer lakója lakása közvetlen közelében találhat munkát. A városban több kombinát és üzem felépítését tervezik. Minden termelőmunka egyetlen feltétele: nem füstölhetnek, nem kormolhatnak, hogy ne szennyeződjék a levegő. Egyetlen hatalmas épületben, egy fedél alatt korszerűen berendezett nagyüzemék helyezkednek majd el. Körülöttük zöld sáv húzódik, semmiféle melléképület, raktár nem lesz. Helyüket sportpályák foglalják majd elelképzeléseit. A szputnyik-város több mikro- kerü'letből áll majd. Valamennyinek a lakói új lakóépületeket, óvó. (Iákat, bölcsődéket, kórházat, mokélyekikél. A lakóépületek között kis parkok padokkal és lugasokkal. A várost minden oldalról világos nyírfaliget, sűrű fenyves veszi körül. Egymás után nőnek a szputnyik-város házai, zöldülnek kertjei és parkjai Ebben a városban minden azért épül, hogy lakóinak öröm legyen az élet és a munka. Iván Fedotov A várostervező és közművesítő mérnökök és építészek: balról jobbra M. Kargina szerkesztőtechnikus, A. Szemiesasztov tervező főmérnök és N. Minajev, az építészcsoport vezetője.
