Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-30 / 177. szám

IP63. július 30. 2 Kedd A megegyezés ellenzői NAPTAR 1963. július 30. — 120 évvel ez­előtt, 1843-ban szü­letett Kemstok Ká­roly festő és grafi­kus. Korai művei­nek sokatmondó, forradalmi tartal­muk volt. Később a haladó politikai szemléletből táplál­kozó új stílust és mondanivalót ke­resett. A Tanács- köztársaság idején a képzőművészeti Szabadiskolát irá­nyította, ahol több haladó festőművész tanult. A Tanács- köztársaság bukása Kernstok Károly: Agitátor után Németország­ba emigrált. Utolsó művei (Utolsó va­csora, Virradat) expresszionista jel­legűek. Néhány jel. legzetes műve: Szü- vaszedök, Lovasok a tóparton és a leg­kiemelkedőbb, fia­talkori müve: Az agitátor (1897). — 95 évvel ezelőtt, 1868. július 30-án halt meg Tompa Mihály költő. Népregéivel (1847), Szuhay Mátyás költői elbeszélésével, mondák feldolgozásával és erkölcsi célzatú virágregékkel köl­tői sikereket aratott. Legnagyobb elismerést azonban azokkal az allegorikus költeményeivel szerzett, amelyekkel a szabad­ságharc után a nép elnyomatását fejezte ki (A gólyához, Űj Simeon, A madár fiaihoz). Barátság fűzte Aranyhoz és Petőfi­hez, akikkel közösen az „Erdei lak”-ot énekelték meg költői versenyben összegyűjtött költeményei hat kötetben jelentek meg. Emlékét a Margit-szigeten szobra őrzi. * — 65 évvel ezelőtt, 1898 júliusában született Isidor Asaac Rabi amerikai fizikus, akit 1944-ben az atommagra vonatkozó kutatásaiért Nobel-díjjal tüntettek ki; Megnyílt a 19. Ifjúsági Esperanto V ilágkongresszus A hétfői Pravdában Jurij Zsu­kov, a lap kommentátora terje­delmes cikket írt azokról, akik­nek nem tetszik a Moszkvában parafáit atomcsend-egyezmény. Felsorolja ezek között az ameri­kai „veszetteket” Goldvvater szenátort, Nixon volt alelnököt, Jackson és Stennis szenátorokat, Edward Teller atomfizikust és másokat, akik ellenzik az atom­fegyverkísérletek megtiltását. Részletesen ír a nyugatnémet kormánykörök álláspontjáról is. Zsukov ezután foglalkozik a francia kormánykörök reagálá­sával Párizsból — írja — mo­gorva zsémbelés hallatszik. No­ha De Gaulle tábornok július 35- én megkapta Kennedy üzenetét, amely felhívta Franciaországot, csatlakozzék a kísérleti robban­tások megtiltásához. Couve De Murville külügyminiszter kije­lentette, hogy Franciaországot nem köti a moszkvai szerződés. Ország-világ előtt kijelentették, hogy De Gaulle tábornok a kö­zeljövőben megkezdi a Csendes­óceáni nukleáris kísérleteket és 1970-ig folytatni is kívánja azo­kat, hiába tiltakozik ez ellen az újzélandi kormány. A Párizs-Bonn tengely így is­mét szemléltetően kimutatja ag­resszív lényegét. A De Gaulle-féle propagandaszolgálat, hogy vala­miképp megmentse a látszatot, azt állítja, hogy a moszkvai egyezmény célja, „egyes hatal­mak atommonopóliumának fenn­tartása örök időkre”. Engem más valami lep meg — folytatja Jurij Zsukov: hogyan ismételhetik ugyanezt a Renmin Ribao című lapnál dolgozó kol­légáink és a Kínai Népköztársa­ság egyes felelős személyiségei, akik minden meggondolás nélkül ugyan azt mondják, amit a nukleáris kísérleti robbantások folytatásának, a termonukleáris fegyverkezési hajszának fran­cia védelmezői állítanak. A kínai elvtársakat nem zavarja ez a társaság. Kölcsönveszik a francia burzsoá propaganda de­magóg érvelését és szóról szóra meg is ismétlik azt. Július 27-én a Monde című francia lap elége­detten állapította meg, hogy De Gaulle végre szellemtársakra ta­lált: „sem Franciaország — amely már bekapcsolódott a nukleáris fegyverkezési hajszá­ba — sem pedig Kína — amely ég attól a vágytól, hogy kövesse Franciaország példáját — a leg­kevésbé sem kíván résztvenni a szerződésben”. A továbbiakban a Monde rámutat: Párizsban úgy vélik, hogy tartózkodó álláspont­ra kell helyezkedni és azzal az ürüggyel kell ellenezni a meg­egyezést, hogy ez a szerződés illúziókat terjeszt és rögzíti a „kicsinyek” és a „nagyok” kö­zötti egyenlőtlenséget. Zsukov gúnyosan állapítja meg: úgy látszik Párizsban haj­lamosak rá, hogy Franciaorszá­got és a Kínai Népköztársaságot a kicsinyek közé számítsák, ha ezzel elérhetik a nukleáris kí­sérleti robbantások jogának iga­zolását! Egyszóval itt is, ott Is ugyan­az az álláspont, ugyanaz a takti­ka: a „mindent vagy semmit” hamis jelszavával szabotálni kell a kísérleti robbantások megszün­tetéséről szóló egyezményt. Nem irigylésre méltó társaságba ke­rülnek a kínai elvtársak, ha De Gaulle nyomdokába lépnek és szembeszegülve a világ népei vi­lágosan kifejezésre juttatott akaratával, síkraszállnak a kí­sérleti robbantások megszünteté­se ellen. A népek nem fogják megérteni őket. Lehetetlen bár­mivel is igazolni azt az állásfog­lalást, amely a kísérleti robban­tások folytatását védelmezi. Szkopje a földrengés előtt Szkopje Macedónia fővárosa: Szkopje (szerbül Szkoplje) egyike volt azoknak a jugoszláviai városok­nak, amelyek viszonylag rövid idő alatt nagy eredményeket értek el a gazdasági fejlődés terén. Szkopje, az egykori gazdasági­lag fejletlen városka az utóbbi tizennyolc év alatt erős ipari köz­ponttá fejlődött. Az 1956-tól 1962- ig terjedő időben Szkopje ipari termelésének értéke 40 százalék­kal növekedett, a nemzeti jövede. lem pedig 2,7-szeresére emelke­dett. A város és környékének erő­teljes gazdasági fellendülése az ipar fejlődésén mérhető le a leg­jobban. Ipari termelése tízszer na­gyobb, mint a háború előtt volt. A mintegy ötven új ipari létesít­ményre az 1956-tól 1962-ig terjedő időszakban több mint 107 milli­árd dinárt ruházták be Ezek az ipari objektumok a július 26-i ka- tasztrőfális földrengés következ­tében legnagyobb részt elpusztul­ta^ A szkopjei ipar fejlesztésére évenkint mintegy 15 milliárd di­nárt fordítottak. A városnak a földrengés előtt több mint kétszázezer lakosa volt. Nem egészen tíz év alatt la­kosságának száma mintegy ötven­ezerrel gyarapodott. A most ro­mokban heverő városrészek legna­gyobb része újonnan épült lakó és ipari negyedek volt. — A utób­bi öt évben Szkopjéban több mint tízezer új lakást építettek. A szkopjei egyetem hét karán több mint 10 000 egyetemi hallga­tó tanult. Az iskolahálózat ma már kétszerese volt a háború előt­tinek, s az elmúlt tanévben a szkopjei iskolának több mint 100 000 tanulója volt. Nagy ered­ményeket ért él a város új isko­lák építésében is. Az új iskolaépü­letek azonban a födrengés követ­keztében csaknem teljesen elpusz­tultak. (MTI) Szófia A néhány nap múlva Szófiá­ban megkezdődő Esperanto Vi­lágkongresszus bevezetőjeként Vracában vasárnap megnyitották az esperantóval foglakozó ifjú­ság 19. világkongresszusát. A béke és barátság — „Paco Kaj Amikeso” — jegyében folyó kongresszuson a tanácskozás ter­mészetesen esperantó nyelven folyik. (MTI) mHUWVWVVVWWMUWWWVWTOWWVUMWUiWWMWmVmWMMVUWVUVWWMmvWWWWWVVVWVVUVWMWUWUWWlUWVWWMMMU Moszkva szputnyik-városa Negyven kilométernyire Moszk- zát, sportlétesítményt, könyvtárat A mikroépületek középponitjá- vátói, festői tájon épül a főváros kapnak. ban van az iskola. Szeptember el. első szputnyik-városa. Több tu- Az első mikrokerület felépítése se jétol vidám gyermekzaj tölti be cat toronydaru dolgozik itt, búg- a befejezéshez közeledik. A jövő termeit. Az új városrendezés kö­Az egyik lakás egyik szobája. Tamara Zaonyegina és férje Valentyin ízlésüknek megfelelően rendezték be lakásukat. Itt szívesen eljátszadozik a kis Innocska is. nak az exkavátorok, berregnek a nehéz teherautók. Ezernél több építő önti valóságba az építészek városának képe bontakozik ki be­lőle: három- és nyoiceméletes há­zak tágas ablakokkal és nagy er­vetkeztében az iskolába járó gyer­meknek sehol sem kell utcát ke­reszteznie. Befejezéshez közeledik a rendezőintézet és a kórház épít­kezése is. Az áruház és az élelmi­szerüzlet már megnyílt. Kiépítet­ték már a földalatt húzódó köz­szolgáltatási vezetéket is, csak gázvezeték nincs. Nincs is rá szükség: az új város minden házát villanyberendezéssel szerelik fel. A világ sok fővárosának van szputnyik-városa. De Moszkva szputnyik-városa különbözik majd tőlük. Hatvanötezer lakója lakása közvetlen közelében találhat munkát. A városban több kombi­nát és üzem felépítését tervezik. Minden termelőmunka egyetlen feltétele: nem füstölhetnek, nem kormolhatnak, hogy ne szennye­ződjék a levegő. Egyetlen hatalmas épületben, egy fedél alatt korszerűen beren­dezett nagyüzemék helyezkednek majd el. Körülöttük zöld sáv hú­zódik, semmiféle melléképület, raktár nem lesz. Helyüket sport­pályák foglalják majd el­elképzeléseit. A szputnyik-város több mikro- kerü'letből áll majd. Valamennyi­nek a lakói új lakóépületeket, óvó. (Iákat, bölcsődéket, kórházat, mo­kélyekikél. A lakóépületek között kis parkok padokkal és lugasok­kal. A várost minden oldalról vi­lágos nyírfaliget, sűrű fenyves ve­szi körül. Egymás után nőnek a szput­nyik-város házai, zöldülnek kert­jei és parkjai Ebben a városban minden azért épül, hogy lakóinak öröm legyen az élet és a munka. Iván Fedotov A várostervező és közművesítő mérnökök és építészek: balról jobbra M. Kargina szerkesztőtechnikus, A. Szemiesasztov terve­ző főmérnök és N. Minajev, az építészcsoport vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom