Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-30 / 177. szám
1963. július 30. 3 Kedd Három év alatt a járás legjobb szövetkezetévé fejlődött a kevermesi Vörös Csillag Tsz Gazdasági épületek és felszerelések nélkül kezdte a gazdálkodást három évvel ezelőtt a kevermesi Vörös Csillag .Tsz, s most ünnepélyes keretek között vette át a Minisztertanácstól kapott oklevelet és ötezer forint pénzjutómat azért, mert tavaly a mezőkovácsházi járás szövetkezetei közül a közepes területi kategóriában első helyezést ért él. Miután Valaczkai Mihály, a mezőko- vácsházi járási tanács mezőgazdasági osztályának főelőadója megtartotta ünnepi beszédét, a szövetkezet elnöke Mag Imre vázolta a szövetkezet gyors fejlődését és eredményeit. A szövetkezet megalakulásakor 1960. január 12-én minden örökség nélkül kezdte a gazdálkodást. Egyetlen egy gazdasági épülete sem volt. Most a közös vagyon 11 millió forintot tesz ki, 600 darabból áll a közös szarvasmarhaállomány, s tavaly is 43 hízott bikát adtak el extrén minőségben, s az idén is átadtak már ilyen minőségben 26-ot, még további hatvanat értékesítenek év végéig. A szövetkezetnek egyetlen közös sertésólja sem volt az alakuláskor, de már tavaly 1260 hízott sertést értékesítettek, s a 150 anyakoca szaporulatától az idén úgy tudnak értékesíteni legalább 1200 hízott sertést, hogy nem kell süldőt vá- sárotniok. istálló, 3 sertésfiaztató, 4 nagy hizlalda épült, s tíz erőgépet vásároltak. A szövetkezet élt a lehetőségekkel: úgy igyekezett építkezni, az állatállományt szaporítani és értékesíteni, hogy három év alatt összesen 2 724 000 forint kedvezményt kapott államunktól. Tavaly is 157 százalékra teljesítette az áruértékesítési tervet, s 27,40 forintról 31,09 forintra növekedett a munkaegység értéke. Ezeket az eredményeket ünnepelték a kevermesi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai július 28-án a közös vacsorával megtartott közgyűlésen. Az eddigi sikerek még nagyobb szorgalomra ösztönzik azokat a szövetkezeti gazdákat, akik rövid idő alatt mintegy huszárvágásként a legjobbak közé sorolták szövetkezetüket. K. 1. Ötmillió forint bevételt vár vöröshagymából a tótkomlósi Viharsarok Tsz A tótkomlósi Viharsarok Tsz vöröshagyma földjén megkezdték az úgynevezett nyári hagyma szedését. Hagymával megrakott piros zsákok tarkítják a határt. Nagy teljesítményű géppel válogatják, osztályozzák a hagymát, amiből nyári hagymaként tíz vagonnal exportálnak. A Viharsarok Tsz egyébként összesem 340 holdon termelt vöröshagymát. Az asszonyok százainak adtaik ezzel kereseti lehetőséget. A hagyma- duggatástól a betakarításig sokat foglalkoznak vele s biztos kereseti forrás. De jól jár maga a szövetkezet is: holdanként egy vagon termést takarítanak be a gondosan ápolt hagymaföldről. Csupán a minőségi válogatásért, csomagolásért, s a vasúti kocsikba való berakásért legalább 180 ezer forint plusz bevételre számíthatnak. Kiszámolták, hogy a Viharsarok Tsz vöröshagymából ötmillió forinttal emeli ebben az esztendőben bevételi mérlegét. Rizs fejtrágyázás védő öltözetben A szarvasi öntözési és Rizster- mesztési Kutató Intézet bikazugi kerületében egy gondosan körülkerített rizstelepen érdekes fej- fcrá gyúrást látni: gumikesztyűvel gyel'ik, hogy a növény a fejlődésnek melyik szakaszában vesz fel és hasznosít legtöbbet a műtrágyából. Virágzik a Hajnalka A nagyszénás! Lenin Tsz-ben 10 holdon termelnek különböző virágmagot. A sokszínű virág olyan, mint egy szépen gondozott kert. Nagy elfoglaltságot jelent a virágmagtermesztés a 20 tagú brigádnak, akik nagy szeretettel gondozzák a jól jövedelmező kertészetet. A futónyövényeknek. mint a hajnalka is cirokszárból állványokat készítettek. A kőroitarcsai A köi'östarcsai Petőfi Tsz eimöA Vörös Csillag Termelőszövetkezet nagyszámú baromfit is nevel és értékesít, s ami már ritkaság számba megy: olyan lovakat nevelnek, amelyek közül exportra is adtak már el. A szövetkezet egyébként az állattenyésztést tekinti főbb profiljának, ezért eddig is és ezután is saját beruházással is igyekszik növelni a férőhelyeket. Eddig öt nagy szarvasmarhaA kondoros! Vörös Október Tsz-ben a vezetőség az elmúlt napokban értékelte az első félévi áruértékesítés mérlegét és a második félév lehetőségeit. Az igazgatóság megállapítása szerint terméskiesés mutatkozik kenyérgabonából. Azért, hogy a tervezett egy munkaegység értéke ne nagyon csökkenjen, a növénytermesztés bevételét állattenyésztéssel szeretnék pótolni. Elhatározták, hogy a második félévben terven felül 21 000 csirkét nevelnek fel. Az igazgatósági ülés után a KISZ-saervezet is megbeszélést felszerelt védőöltözetben lévő munkások hosszú rúdra szerelt kis dobozokból szórják a műtrágyát a szárbaszökkent rizsre. A foszfor ugyanis radioaktív, sugár- veszélyes1, ezért a nagy óvatosság. A nemzetközi megbízásból berendezett rizskísérletá telepen háromszor szórnak radioaktív foszfort a rizsföldire. A nyomelemek segítségével a tudományos kutatók megfiI tartott, ahol a fiatalok egyönte- I tűén vállalták a csirkék felnevelését. A kondoros! Vörös Október Tsz fiataljai már nem egyszer bebizonyították, hogy megállják helyüket az állattenyésztésben is. Szabó Mária I., Szabó Mária II., Szász Hona KISZ-tagok az éjszakai munkát is vállalták, hogy ezzel is jó párszáz munkaegységet takarítsanak meg a közösség hasznára. Vitális Pál kondorosi Vörös Október Tsz KISZ-titkár kével, Szőke Károllyal Kozma László párttitkárral, és az idős agrármérnökkel, Rigler Józseffel a határt jártuk, amikor az elnök elvtárs mesélte az alábbi esetet: A napokban bejött hozzám egy idős tsz tag nagy lihegve, izzadt homlokát törölgette és azt mondja: — Elnök elvtárs! Ez mégiscsak felháborító! Jövök a kukoricás mellett — tudja ott szembe, ahol a háztáji van — és mit látok? Ekékkel mély árkokat szántanak abban a szép kukoricásban. Vétenek az isten ellen, ha ezt megengedik, amikor olyan szépen beállt. Kegyetlenséget vétett valaki a közös vagyon ellen, én így látom. — Ha nem hiszi, jöjjön velem, mindjárt megmutatom, úgy van, ahogyan mondom. — Elhisszük mi bátyám — csillapítottam. Nagyon örülök, hogy hozzáfogtak. A mi kérésünkre történt. Szeretnénk öntözni azt a 100 hold másodvetést is és most a vízvezető csatornákat húzzuk. Azt szerelnénk, hogy az a kukorica-termést is hozzon, ha mór ráfordítottuk a sok munkát. — Termést? Későn ébredtek ah. hoz. Azt hittem, hogy csalamádé lesz, mert annak nagyon szép volna. — Őszre majd beszélgetünk róla, hogy érdemes volt-e meghúzni a csatornákat, és hogy mit termett a „csalamádé”, nyugtatom az idős embert. S kezet ráztunk rá. Jólesett nekem ez, láttam rajta, mennyire félti, azt, amit magáénak érez. A köröstarcsai Petőfi Tsz csaknem ötezer holdas határát nézve két végletet lát az ember. Egyik oldalon üde zöld kukoricát, répát, a két arca másik oldalon száraz, fonnyadt sárgulásnak indult kapásokat. A különbség nagyon szembetűnő. Még a leglaikusabb is el tudja dönteni, hogy melyik területről takarítanak le nagyobb termést a tsz-gazdák. — Víz nélkül megnézhetnénk a határunkat. Ilyen sárgult, fony- nyadt volna, mint ez — mutat egy jókora táblára az elnök. Az idén már többen kértek bennünket a tagok közül, hogy öntözzük a háztáji kukoricát is, de egyelőre any. nyi víz nincs, hogy ezt bírjuk. Tavaly is, de azelőtt méginkább, nagyon ellenezték tagjaink az öntözést. Sok pénzt, időt pazarlunk rá — mondták. — Ha jó az időjárás, akkor lesz temés ha nem jó, akkor pedig nem lesz, ha öntözünk is. Az idén azonban mái bebizonyítjuk a hitetlenkedök előtt is, hogy öntözés nélkül nem mentünk volna semmire. Tavasz óta jóformán egyszer sem ázott meg a földünk. A nem öntözött kukoricán^ leöregedett, megsárgult. A köröstarcsai Petőfi Tsz-ben még egyetlen évben sem öntöztek olyan nagy területet, mint az idén. A szántó egyharmad részén az öntözés szinte minden fajtáját alkalmazzák, És nem is kevés eredménnyel. A szórófejek éjjel nappal, a felületi öntözés — amellyel főleg kukoricát, répát öntöznek —, napi 12 órát üzemel. Két-három nappal ezelőtt történt, hogy egyik szivattyút vízhiány miatt át kellett volna telepítem. Ennék egy napot vett volna igénybe az áthelyezése és természetesen ezen a napon nem is üzemelt volna. Az ott dolgozók közül a 67 éves Szabó Lajos és a 35—36 év körüli Bartalos László éjjel tizenegy órától reggel nyolc óráig térdigérő sárban, vízben megméhatár lyítették és kipucolták a szivattyú medrét és 5—6 száz méter csatornát húztak és legalább 12 köbméter földet mozgattak meg. Ezt maguktól, önszántukból csinálták. nem maguknak, hanem a közösség javára. Csupán azért, hogy egy napot se késsen a kukorica öntözése, mivel már jól látható volt rajta a sárgulás. Reggelre készen voltak, s visszaküldték az ároknyitó gépeket. Természetes, hogy a dicséret sem maradt el. Az öntözött területen jó termés, re számolnak a Petőfi Tsz-ben. kukoricából annyit várnak, amennyit még nem termett a tárcsái határ: 27—28 mázsa májusi morzsoltál Ahol .nem öntöztek, ott megelégednek a 16—18 mázsával is. A 70 hold öntözött cukorrépa is megadja a 240 mázsát holdanként. Két évvel ezelőtt csak 70—80 mázsa átlagtermést takarítottak le ugyanarról a cukorrépatábláról. A kertészet is megtéríti a ráfordított időt, energiát. Van lehetőség, hogy a jelenlegi öntözési felszerelésekkel jövőre még nagyobb területen öntözzenek. Most, a vízzel van baj. Bár mindent elkövetnek, hogy a legtakarékosabban bánjanak vele, ezért még a rizs elcsorgó vizét is összegyűjtik, s ezzel mintegy 100 hold másodvetést öntöznek. (Ez már terven félül van.) Jövőre a kertészeten és a kapásokon kívül a lucernát is öntözni akarják. A Petőfi Tsz-ben kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket az állam nyújtott, hogy még többet termeljenek, jobban gazdálkodjanak a közösség, s valameny. nyiük hasznára. Csepkó Eta önállóan dolgozó kovácsot sürgősen felveszünk. Fizetés megegyezés szerint, útiköltséget felvétel esetén térítünk. Lenin Tsz, Nagyszénás 38432 Terven felül 21 ezer csirkét nevelnek fel a kondorosi Vörös Október Tsz kiszesei
