Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-23 / 171. szám

1063. július 23. 3 Redd Kevés a második műszakos gép A Békési Gépállomás nyári idényterve meghaladja a 24 ezer normal holdat. Ebből jelentős teljesítményt kötnek le a betakarítás­ban használatos gépek, a kombájnok és az aratógépeket vontató traktorok. (Kombájnnal 5500 hold, aratógéppel pedig 480 hold gabona betakarítását tervezték.) Bállá Illés igazgatóhelyettes arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az aratás megfelelő ütemmel halad és a jövő hét végére a gépállomás eleget tesz tervfeladatá- nak. Mezőmegyeren már befejezték a kombájnolást. Itt egy SZK— 4-es egy ÁC—400-as kombájnnal dolgoztak. Az egyiket Bélme- gyeren, a másikat a békési Viharsarok Tsz-ben állították munká­ba. Ahhoz, hogy a gépállomás teljesíthesse nyári idénytervót, az aratás jelenlegi ütemét továbbra, is tartani kellene, sőt valame­lyest fokozni, ugyanakkor nagyobb gondot kellene fordítani a talaj, munkára. A nyári idényterv teljesítése csak úgy válik lehetővé, ha tízmapomként 4—5 ezer normálhold gépi munka befejezéséről adnak számot. A nyári talajmunkában elmaradt a Békési Gépállomás A hét első feléig 4731 holdról takarították le a gabonát a körzet termelő­szövetkezeteiben. A gabonatarlók hántását mindössze 290 hóidon fejezték be. A tarlóhántás és a nyári mélyszántás nagyütemű elkez­dését egyelőre hátráltatja a kétműszalkos gépek hiánya. A gépál­lomás körzetében jelenleg húsznál kevesebb traktor dolgozik két műszakban Holott hét SZ—100-as, hét DT, tizenhárom MTZ és tizenkilenc G—35-ös traiktorral rendelkeznek, amelyek szánthatná­nak. A második műszak szervezését hátráltatja az a tény, hogy a kombájnokon ötvenen dolgoznak — valamennyien gépállomásiak —, s a termelőszövetkezetek nem adnak segítséget a szántótrakto- rok második műszakjához. Traktorhoz értő ember mindegyik tsz- ben van. A télen 70-nél több szövetkezeti gazdát tanítottak meg a traktorvezetésre. A második műszak beindítása különösen a bél­megyeri Aranykalász, a békési Kossuth és a Viharsarok Tsz-ben vontatott. Ezekben a szövetkezetekben Hoffer-traktorok szánthat­nának, de csak egy műszakban tudnak dolgozni, mert a második műszakban nincs traktorvezető. Ahhoz, hogy a termelőszövetkeze­tek földje most a nyári időszakban feiszántásra kerüljön és az őszi vetés időszakára elejét vegyék az ötszöri disztillerezésnek és rögtörő­zésnek, a holdanként nem kevesebb, mint 300 forint terven felüli kiadásának elengedhetetlen, hogy a jó időt a Békési Gépállomás körzetében működő tsz-ek a talajmunka fokozottabb végzésére fordítsák. Kazalozás. I százalék az irodai alkalmazott, a dolgozó fehér nők között 32 szá­zalék. Viszont a dolgozó néger nők több mint 36 százaléka taka­rítónő — a fehérek között ez a munkakör alig több mint 5 száza­lékos arányban van képviselve. Ily módon világosan kimutatha­tó, hogy a néger lakosság belső népvándorlása és az iparfejlődés a gazdasági elnyomás új formáit hozta létre. Ennek egyik mellékhajtása a lakóhely szerinti gazdasági meg­különböztetés, amely a most fel­lobbant néger tömegharc egyik alapvető oka. Az ipari központok­ba történő néger népvándorlás ugyanis óriási lakáskeresletet ho­zott létre a nagy iparvárosok bel­ső területein. A nagy telekspeku­láns cégek egy-egy „hullám” el­indulása előtt alacsony áron ösz- szevásárolják a már néger ne­gyedekkel körülvett városrészek házait és lakásait, hogy azután irtózatos haszonnal adják el az újonnan érkező csoportoknak. Az ily módon kialakított laklbéruzso- ra-rendszer a négerek gazdasági kizsákmányolásának egyik legál­talánosabb formája az Egyesült Államokban. Ennek jóformán nincs jövedelem-határa, mert bi­zonyos körzetek a legjobbmódúbb néger előtt is zárva maradnak. Chadaság-politikai szempontból is rendkívül érdekes a négerek gaz­dasági helyzetét vizsgáló hivata­los washingtoni bizottságnak az a kijelentése, hogy „a lakás az egyetlen áru, amelyet nem lehet szabadon kapni az amerikai pia­con, tekintet nélkül arra, hogy valakinek módjában van-e megfi­zetni vagy sem”. Végül, mint harmadik gazdasá­gi tényezőt, a munkanélküliséget kell megemlíteni, mely jelentősen hozzájárult az Egyesült Államok­ban dúló küzdelem kiéleződésé­hez. A jövedelmek előbb vázolt alakulása és a legingatagabb dol­gozó kategóriákba történt besao- rítás miatt a négereket a munka- nélküliség különösen érzékenyen sújtja. 1963 első negyedévének végén a fehér munkások hat szá­zaléka volt munka nélkül az Egyesült Államokban. Ez az arányszám a négereknél több mint kétszer annyi: 13 százalék volt. Különösen megdöbbentő a néger fiatalok helyzete. A fehér bőrű munkaképes fiatalok közül 13 százalék van munka nélkül — ez az arányszám a négereknél a 30 százalékot is megközelíti! Hasonlóan megdöbbentő a kép, ha a legnagyobb iparvárosokban vizsgáljuk meg a helyzetet. Pitts- burghban, az amerikai acélgyár­tás egyik központjában a fehéi munkások 11 százaléka van mun­A nagy felhasználás ellenére Is folyamatossá lehel tenni a pótalkatrész-ellátást Az utóbbi hónapokban egyre többször került szóba a mezőgaz­dasági üzemek pótalkatrész-ellá­tása. A termelőszövetkezetek gé­pesítésével jelentősen nőtt az al­katrész-felhasználók száma, ugyan­akkor az AGROKER a sok fel­használó és a nem szükségletre vásárló üzemek, vállalatok, in­tézmények pótalkatrész-raktárait nem tudta figyelemmel kísérni, ami miatt több esetben az alkat­részellátásban zavarok keletkez­tek. Hogyan lehetne a pótalkat­rész-ellátást szervezettebbé tenni? EZzel a gondolattal kerestük fel Kiss Sándort, az AGROKER bé­késcsabai igazgatóját, hogy kérdé­seinkre válaszoljon. — Mi jellemzi a mezőgazda­ság üzemeinek pótalka*rész-el­látását? — Az utóbbi esztendőben ezer­nél több traktort kaptak a terme­lőszövetkezetek. Ezek többsége külföldről került az országba. A beérkezett traktorokkal, munka­gépekkel együtt nem jött be any- nyi pótalkatrész, hogy az ország valamennyi gépállomását, állami gazdaságát, termelőszövetkezetét több millió forintos raktári kész­lettel is elláthassuk. Egyes üze­mek pótalkatrészből jelentős kész­leteket halmoztak fel. Néhány nappal ezelőtt járt a vállalatnál egy szövetkezeti anyagbeszerző. Három adagolót keresett a Maul­wurf traktorhoz. Az árukiadó tudta, hogy a tsz-nek egy Maul- wurfja van. Amikor megkérdez­tük: miért vásárol egy helyett hármat, arra hivatkozott, hogy le­gyen raktáron. (Egy adagoló 8000 forint.) — Tudunk olyan szövetkezetről is, ahol jelenleg öt erőgépet üze­meltetnek, s ennek ellenére 250 ezer forint értékű pótalkatrészt halmoztak fel. Ezek a tények ké­zenfekvőén bizonyítják, hogy a pótalkatrész-ellátásban — mivel az országos készletek nem nagyok —, az eddiginél nagyobb szerve­zettségre van szükség. — Mi az oka annak, hogy egy-egy keresettebb cikkért ka nélkül, a néger munkanélkü­liek aránya 24 százalék. Chicágó- taan az 5 százalékos fehér munka­nélküliséggel szemben több mint háromszoros, 17 %-os a néger mun­kanélküliség. Detroitiban, az ame­rikai autóipar centrumában száz fehér munkás közül tizenhárom van munka nélkül — de száz né­ger munkás közül harminckilenc! Mindehhez hozzájárul, hogyha a néger munkás egyszer elveszti állását — sokkal nehezebben tud­ja visszaszerezni. Megvizsgálták például, milyen az arányszám azok között a munkanélküliek között, akik már igen hosszú ideje nem találnak munkát. Az összes fehér munkanélküliek negyedrésze volt három hónapnál régebben munka­nélküli — a négerek közül több mint a fele! A négerék egyre fejlettebb for­mákat öltő nagy küzdelme az Egyesült Államokban a polgárjo­gokért és az egyenjogúságért ily módon nemcsak egyszerűen morá. lis küzdelem, nemcsak harc egy elvont értelemben vett emberi méltóságért. A küzdelem rugói között döntő szerepet kapnak a gazdasági tényezők. A néger pol­gárjogokért vívott küzdelem igazi sikerét elsősorban nem nyilatkoza­tokon és szavakon — hanem ezek­nek a gazdasági tényezőknek a változásain lehet majd lemérni. (Gömöri Endre) országjárásra indulnak a gép­állomások és a termelőszövet­kezetek? — Amikor a vállalatok anyag- beszerzői megrendelőkkel felke­resnek bennünket, akkor tudomá­sukra hozzuk, hogy mely cikkek­ből tudjuk őket kiszolgálni. Ugyanakkor megkérdezzük: táv­iratilag megrendelhetjük-e az or­szágos központtól a kért alkat­részt. Ilyenkor rendszerint bi­zonytalan választ kapunk. Véle­ményem szerint az az anyagbe­szerzési módszer, amelyet néhány termelőszövetkezet és gépállomás folytat — országjárásszerűen —, a jövőben nem folytatható. Vállala­tunk alkalmazottai a legmesz- szebbmenőkig felajánlják segítsé­güket a hiányzó alkatrészek be­szerzésére. Meg szeretném' említe­ni, hogy a szolnoki és a Szegedi AGROKER Vállalattal állandó a telefonösszeköttetés. Kölcsönösen tájékoztatjuk egymást és kérünk egymástól segítséget pótalkatré­szek szállítására. Mivel Békés megye az ország' második legna­gyobb alkatrész-felhasználója, régi óhajunkat szeretnénk valóra vál­tani, amikor a TELEX-gép felsze­relését kérjük. Az AGROKER központja ehhez az anyagiakat biztosítja, csupán a postán múlik a kérés teljesítése. Egy TELEX segítségével a pótalkatrész-ellá­tást lényegesen meg tudnánk gyorsítani. (Az AGROKER több megyei vállalata már rendelkezik TELEX-el.) Ez esetben teljesen feleslegessé válna a pótalkatré­szek országos felhajtása. — Meg szeretném jegyezni, hogy augusztus elsejétől vállala­tunk egy tájékoztató irodát nyit Békéscsabán. A mezőgazdasági eszközöket használó üzemek, vál­lalatok és termelőszövetkezetek Még az aratás előtt felülvizs­gálták a megye állami gazdasá­gaiban és termelőszövetkezeteiben az Állami Vetőmag Felügyelőség dolgozói azokat a búza- és őszi ár­pa táblákat, amelyekre vetőmag­szállítási szerződést kötöttek a termelő gazdaságok. A felülvizs­gálat az állami gazdaságokban többek között 22 ezer mázsa ke­nyérgabonát minősített továbbsza- porításra alkalmasnak a magyar szabvány szerint Bezosztája 1. bú­zafajtából. Ezenkívül a Békés és Csongrád megyei állami gazdasá­gok együttesen 28 ezer 900 mázsa vetőmagot adnak át a malomipari és terményforgalmi vállalatnak. Legtöbbet, 18 200 mázsát a szarvasi ÖRKI, 1540 mázsát a Szőlősi Állami Gazdaság szállít. Az elmúlt években folytatott kísérletek bebizonyították, hogy a Sanpastore olasz búzafajta nem bírja hazánkban és megyénkben sem a talaj-, sem az éghajlati vi­szonyokat. Ezért a Földművelés- ügyi Minisztérium engedélye alapján a Bánkúti Állami Gazda­ság mintegy 550, a Halaspusztai Állami Gazdaság 200, a Hidasháti Állami Gazdaság 550, a Mezőhe- gyesi Állami Gazdaság 300, a Dombegyházi Állami Gazdaság 450, a Töviskesi Állami Gazdaság pedig 600 holdon termel — rész­ben vetőmagszaporítási célból — a holdanként 16—18 mázsájával fizető, viszonylag jó szalmaszi­lárdságú Fertődi 293-as fajtából. ezen a helyen minden beszerzésre tájékoztatást kaphatnak. — A szövetkezetek teljes mű­szaki ellátása hozhat-e javu­lást a pótalkatrész-ellátásban? — A termelőszövetkezetek gépe­sítésében megyénk előbbre lépett. Ebből egyenesen következik, hogy a pótalkatrész-ellátásban is kez­deményezőknek kell lennünk. A termelőszövetkezeteknek — figye­lembe véve a 3004-es rendelete­ket, amelyek a gépek karbantar­tására, javítására kedvezményt nyújtanak, amennyiben erre a munkára a gépállomással köt­nek szerződést igen előnyös lenne, ha felszámolnák raktári készleteiket és a gépekhez szüksé­ges pótalkatrészeket a gépállomás­tól szereznék be. Ugyanakkor az AGROKER a keresettebb cikke­ket a gépállomásra tudná szállí­tani. A 193 termelőszövetkezet he­lyett 20 gépállomással kellene a kapcsolatot tartani. így leegysze­rűsödne és ezáltal szervezettebbé válna a pótalkatrész-ellátás. — A gyulai, a sarkadi és a Me­zőgyám Gépállomás vezetőivel, továbbá az Orosi Állami Gazda­sággal és a Biharugrai Tógazda­ság igazgatójával folytatott ta­nácskozás alapján úgy döntöt­tünk, hogy megszervezzük a pót- alkatrész üzembe szállítását. A szükséges technikai berendezé­seink a szállítás lefolytatásához megvannak. Amennyiben ezek a túrajáratok beválnak, úgy a me­gye többi gépállomásával és álla­mi gazdaságával hasonló szerző­dést kötünk. — A pótalkatrész-ellátást a termelőszövetkezetek műszaki el­látásával tovább tudnánk növel­ni, sőt irányítani tudnánk magát az alkatrészellátást is — fejezte be nyilatkozatát Kiss elvtárs. Az állami gazdaságok mellett megyénk néhány termelőszövet­kezete is nagyobb mennyiségű bú­zavetőmagot termel az idén. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz- ben mintegy 90 vagon Bezosztája 1. búzafajtát, Békésen ugyaneb­ből a fajtából 40 vagonnal fiém- zárolnak, abból, amit az ottani Október 6 Tsz termelt. A füzes­gyarmati Aranykalász Tsz-ből 45, a kaszaperi Lenin Tsz-ből pedig 25 vagon bánkúti 1201-es fajtát szállítanak Békéscsabára vetőmag céljára. Megyénkben a hosszú tél ki­pusztította az őszi árpa vetések egy részét, ezért az őszi vetéshez szükséges árpa egy részét, mint­egy 125 vagonnal, Csongrád me­gyéből szállítják folyamatosan, a betakarítással egyidőben Békés­csabára és Szarvasra, tisztítás és fémzárolás végett. Á Hídépítő Vállalat vésztői építésvezetősége egy, több éves mélyépítőápari gya­korlattal rendelkező teljesílményelszámolót keres. Fizetés kollektiv szerint. Jelentkezés a Hídépítő Vállalat vésztői vagy békéscsabai épí­tésvezetőségén. 692 Csaknem 50 ezer mázsa búzavetőmagot adnak az idén a Békés és Csongrád megyei állami gazdaságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom