Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1963-07-21 / 170. szám
1963. július 21. 3 Vasárnap Három holdról félmillió forint bevétel Gazdag heterózis paradicsommag-szüret a kondorosi Dolgozók Tsz-ben A silizás idején A kondorosi Dolgozók Tsz határában kora tavasz óta hatvan asszony és leány szorgoskodik nap mint nap a háromholdas heterózis paradicsommag termő telepén. A kiültetéstől a mesterséges beporzásig minden aprólékos munkát a legnagyobb figyelemmel, mintaszerűen végeztek el. Jó munkájukért gazdagon fizet a paradicsom: megkezdődött a mag betakarítása s összesen 180—200 kiló magra számíthatnak. Az elmúlt évben félholdnyi területen országosan a legjobbak között szerepeltek eredményükkel. Tavaly még kézi paszírozóval naponta 6—7 mázsa paradicsoméit a történelmi értékítéletet manapság, mert azonkívül, hogy a szükségesnél nagyobb dózisokban „kapjuk” a múlt hibáiról szóló okításokat, kevés figyelem jut a múlt valóságos, értékeinek meg- osdllogtatására. Még olyan sum- más ítélet is kóvályog itt-ott, hogy mi tulajdonképpen csak 1957-től számíthatjuk a szocializmus hazai építését, onnan ered a szocializmus magyarországi időszámítása. Ez pedig már nyűt történelemhamisítás! Kiforgat korábbi valóságos történelmi érdemeiből mindent és mindenkit, a pártot, a népet, a munkást, a parasztot, s talán még meg is dorgálja érte azokat, akik annak idején akár egy-két téglát is helyére tettek, s nem húzódtak félre kibic módjára, hanem megfogták a munka nehezebbik végét, a mainál jóval nehezebb nemzetközi és hazai légkörben. Ennek elfogadása burkoltan annyit jelentene, mint osztályokat vagy az egész népet bűnbaknak állítani azért, amit egy saját „nagyságától” megdicsőült vezető csoport, csalhatatlanságá- ban ringatózva elrontott, félre si- kerített a nép igaz igyekezetének sodrásában. Pártunk és népünk sohasem idegenítette el magát ennek a történelmi múltnak lényeghordozó egészétől, pozitív hagyományaitól, oupán a bűnöket, hibákat, torzíból préselték ki a magot, most saját készítményű motorizált paszírozóval óránként dolgoznak fel ennyit. A sűrű paradicsomlevet a háziasszonyok szívesen megvásárolják, mert gyorsan felforr és máris üvegekbe tölthetik, kamrába rakhatják télire. Mivel azonban négyszáz hektoliternyi lesz a paradicsomlé, bőven jut belőle a konzervgyárnak is. A kondorosi Dolgozók Tsz kitűnően kezelt heterózis paradicsommag termelő telepéről három hold anyaparadicsomból félmillió fo- I rint értékű magot és levet érté- I kesítenek. fásokat vetette ki belőle. Mindig is elismerte a szocializmus hazai építésének folytonosságát, s méltányolta és tisztelte, megbecsülte azt az őszinte társadalmi hitet és lelkesedést, amellyel népünk még a hibáikkal megnehezített körülményeik között is csodálatra méltót és örök maradandóságú dolgokat alkotott. Nemcsak az építés terheit cipelte, hanem haszontalan köveket is, melyeket — felismerve, hogy milyen nehezékek gátolják előrehaladását — maga dobott ki útipoggyászából. Az igazi érdemeket nem lehet elperelni, így az említetteken kívül ezt sem. Maga a párt és a nép nyitotta rá a szemét a hibáikra, türelmetlen szén vedéi y ességgel. Sohasem lehet tehát belenyugodni abba, hogy olyan tíz esztendőt próbáljanak elbagatellizálni, amelyben a szocialista építés számos alapvető kérdését oldottuk meg. Nem lehet rosszra magyarázni egy korszak és több nemzedék eredményes és céltudatos igyekezetét. Más dolog a múltat azért vizsgálni, hogy okuljunk belőle, s ismét más azért, hogy valaki szurokkal próbálja bemázolni mindenestül. Megmérni, hogy mit tettünk jól, s mi vált rosszra az elhibázott vezetés miatt, abból az indítékból, hogy a szocialista építés tapasztalatait gyarapítsuk, ez a párt és a nép érdeke és erkölcse A gádorosi Petőfi Tsz je’enti: Befejezték az aratást Július 18-án befejeztük 760 hold búza, 70 hold őszi és 200 hold tavaszi árpa, valamint 70 hold zab aratását. A holdankénti átlagtermés búzából és őszi árpából 11, tavaszi árpából 14, zabból pedig 15 mázsa. Az aratásban 3 kombájn és két aratógép vett részt, de a munka meggyorsítása érdekében 45 kézi aratót is beállítottunk. A kombájnosok közül Gera Imre és Kiss János, a traktorosok közül Vitályos Imre aratógépével ért el kiváló eredményt. A kézi aratók közül Pozsár János, Horváth Imre és Udvardi Sándor munkacsapata tűnt ki szorgalmával. Másodvetésként 100 holdon elvetettünk rövid tenyészidejű kukoricát. 30 holdon befejeztük a tarlóhántást és megkezdtük a mélyszántást is. szerint való. De kipécézni a hibákat és csak ezeket látni, zászlóként lobogtatni, ez a tények meghamisítása. Különösen olyan helyzetben, amikor a párt megfelelő intézkedésekkel, határozatokkal zárta el a régi kísértetek vissza járásának lehetőségét, sokszorosan garantálta, hogy azok a hibáik, melyeket egyesek a rendszer cégérévé szerettek volna, s talán szeretnének ma is avatni, sohasem ismétlődhetnek meg. Egészséges közéletünkben teljességgel érvényesülnek a szocialista demokratizmus normái, pártunk lenini szellemben vezet és tevékenykedik, s máig mindenki meggyőződhetett a hibákkal történő szakításról, a visszahúzó erők elszigeteléséről. Ebben a politikai légkörben tehát igen természetes, hogy nemcsak a kommunista lelkiismeret ellen, hanem az egész nép lelkiismerete tiltakozik az olyan törekvések ellen, amelyek minduntalan csak a múlt hibáiból akarnak politikai tőkét kovácsolni. Mert a szocializmus nagy kohójában egybeforrnak a múlt és a jelen kétségbevonhatatlan eredményei, s kiégnek a salakkal az általunk is megtagadott hibák. A szocializmus hazai építésének időszámítását ezért kezdjük ott, ahol természetes és logikus: a munkáshatalom megteremtésénél, az első tégláknak az alapban való elhelyezésénél. Sz. Simon István ^ Központi Statisztikai Hiva- m italnak a népgazdaság ez év első felébeni fejlődéséről közzétett jelentése többek között az állatállomány számának csökkenését is az ország közvéleménye elé tárta. A jelentésben nem szerepel megyénk neve, de ahogy mondani szokás „rólunk is szólt a mese”, mert nálunk sem nőtt az adottságokhoz és lehetőségekhez mérten és a tervezett szerint, hanem inkább csökkent a tehén- és koca- állomány, s ezért nem járultunk hozzá dolgozó népünk ellátásához, az exportkötelezettségek teljesí. téséhez hazánk egyik legnagyobb éléskamrájához méltó módon. A csökkenés okát, akárcsak a diák a rossz bizonyítványt, többféleképpen tudjuk magyarázni. Azzal is, hogy szárazság volt, s kevés takarmány termett meg azzal is, hogy nincs elegendő férőhely. Az igazság az, hogy eddig félerővel törekedett szövetkezeteink egy része arra, hogy biztos alapokra helyezze a közös takarmánybázist, s ahelyett, hogy a kívánt számúra igyekeztek volna növelni a hízó. és vágóállat-forrást, az anyaállományt, jó néhány tenyésztésre alkalmas tehenet és kocát meghizlaltak és értékesítettek, mert ezzel legegyszerűbb volt egyenlegbe hozni a pénzgazdálkodást, pótolni a bevételi tervkiesést. Nem vitatjuk, egyilk-másik szövetkezetben indokolt volt ez, az aszály okozta kiesések miatt. De csak egyik-másikban. Egynéhány szövetkezetben a jövő eredményes gazdálkodásának figyelmen kívül hagyásával, a pillanatnyi nagyobb munkaegység-érték és a minél több kiosztható takarmány diktálta a szertelen állattartást. Azt, hogy egyes szövetkezetekben mennyire csak a hizlalás és nem á tenyészállatok megtartása, növelése volt a cél, bizonyítja, hogy szemtermésre hagyták meg a silókukorica egy vagy jó részét is. ^z idén a tavalyinál valamivel jobban megtelnek szövetkezeteinkben a szénásszérűk, a magtárak és a ku'koricagórék, mint tavaly, ráadásul több silótakarmányt is vetettek, amelynek betakarításához, télire való tárolásához helyenként már hozzá is láttak. A tavalyinál több takarmány azonban még nem jelent elegendőt sem, nemhogy bőséget. Megyénkben ugyanis nem hét, hanem legalább kilenc tehenet és ugyanannyi kocát kellene tartani 100 holdanként ahhoz, hogy több táperő kerüljön a szántóföldekre, ahhoz, hogy megteremtsék szö- vetkezeteimk a biztos, jó termés és jó jövedelem alapját, s ahhoz, hogy a népgazdaság ne csak várja évről évre, hanem meg is kapja a lakosság ellátásához szükséges több tejet és több hízott sertést. Az állatállomány kívánt mértékű fejlesztését csak részben gátolja a férőhelyhiány, amire itt is, ott is a legnagyobb előszeretettel hivatkoznak. A legfőbb gátló tényező eddig a helytelen takarmánygazdálkodás volt. em múlt el még aratás a szövetkezeti mozgalom kezdete óta, úgy, hogy a párt és az állami szervek vezetői, szakemberei ne ösztönözték volna a közös gazdaságokat az őszi árpa és búza utáni tarlóvetésre. A válasz csak néhány hold másodvetés és az volt, hogy nem érdemes, mert úgysem nő meg csapadék hiányában. Ha mindenkinek ilyen volna a felfogása, akkor aligha vetnének kukoricát és egyéb növényt is. Ám jó, ne vessenek azok, akik nem bíznak a csapadékhullásban, viszont vessenek azok, akik öntözőberendezésekkel rendelkeznek annyit, hogy akár lábon akár le- silózva eladhassák az elegendő takarmánnyal nem rendelkező szövetkezeteknek. Az ilyen irányú testvéri segítség eddig csak a kukoricaszárra és a törekre szorítkozott, az aszályos nyarakat követőem, jó lenne ezt a szarvasmarha-állománynak nélkülözhetetlen silóra is kiterjeszteni, hiszen közös érdek, hogy egyenletesen fejlődjön megyénk valamennyi szövetkezetében a gazdálkodás szempontjából is, a közellátás szempontjából is nélkülözhetetlen állatállomány. j£gyik-másik szövetkezet vezetőit és tagjait a „gondoskodjon mindenki magáról” elv be- zárkózottsága tölti el. Még azokból a gépekből, kombájnokból is nehezen engednek át egyet-kettőt a munkában nálunknál jobban le. maradt szövetkezetekbe, amelyek a gépállomás tulajdonát képezik, nemhogy a sajátjukkal segítenének. Az idén, ha semmi másban nem is, de a silókukorica betakarításában nagyon testvériesen össze kellene dolgozniuk úgy, hogy mindig ott dolgozzon 3—4 szövetkezet silókombájnja és szállító járműve — a gépállomásjakkal együtt —, ahol legsürgősebb a silózás. Van erre lehetőség, hiszen más-más időben, más-más tenyészidejű silókukoricát vetettek. Nagy szükség van az összefogásra, hogy még véletlenül se érjen be a silókukorica annyira, hogy aztán tömi kelljen, mert sd- lózni már nem lesz érdemes. K. I. F elhívás a földadóíizetési kötelezettség teljesítésére A megyei tanács vb pénzügyi osztálya felhívja a földadófizetésre kötelezetteket, hogy a cséplés befejezése után az 1363. évi adófizetési kötelezettségüknek kaiad^faiaml tegyenek eleget. A földadó július 1-én esedékes. Teljesítése állampolgári kötelesség. Ha a terményben fizetésre kötelezett földadótartozását önhibájából nem terményben egyenlíti ki, a q-ként 220 forintos búzaáron felül bírság címén földadóhátralékának minden búzakilogrammja után 1 forintot köteles fizetni. Emellett a behajtás költségei is terhelik. /Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya 325 WVVVWVWVVV\AAAVWVNAA^A/V^V\V^AVWVWVVVVWWVWWVN/VWVWWW^W Kacsafann Körösladányban 14 000 pecsenyekacsát nevelnek igen jó eredménnyel a körösladányi Dózsa Tsz-ben.
