Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-21 / 170. szám

1963. július 21. 3 Vasárnap Három holdról félmillió forint bevétel Gazdag heterózis paradicsommag-szüret a kondorosi Dolgozók Tsz-ben A silizás idején A kondorosi Dolgozók Tsz ha­tárában kora tavasz óta hatvan asszony és leány szorgoskodik nap mint nap a háromholdas he­terózis paradicsommag termő te­lepén. A kiültetéstől a mestersé­ges beporzásig minden aprólékos munkát a legnagyobb figyelem­mel, mintaszerűen végeztek el. Jó munkájukért gazdagon fizet a pa­radicsom: megkezdődött a mag betakarítása s összesen 180—200 kiló magra számíthatnak. Az elmúlt évben félholdnyi te­rületen országosan a legjobbak között szerepeltek eredményük­kel. Tavaly még kézi paszírozóval naponta 6—7 mázsa paradicsom­éit a történelmi értékítéletet ma­napság, mert azonkívül, hogy a szükségesnél nagyobb dózisokban „kapjuk” a múlt hibáiról szóló okításokat, kevés figyelem jut a múlt valóságos, értékeinek meg- osdllogtatására. Még olyan sum- más ítélet is kóvályog itt-ott, hogy mi tulajdonképpen csak 1957-től számíthatjuk a szocializmus ha­zai építését, onnan ered a szocia­lizmus magyarországi időszámítá­sa. Ez pedig már nyűt történe­lemhamisítás! Kiforgat korábbi valóságos történelmi érdemeiből mindent és mindenkit, a pártot, a népet, a munkást, a parasztot, s talán még meg is dorgálja érte azokat, akik annak idején akár egy-két téglát is helyére tettek, s nem húzódtak félre kibic módjá­ra, hanem megfogták a munka ne­hezebbik végét, a mainál jóval nehezebb nemzetközi és hazai lég­körben. Ennek elfogadása burkol­tan annyit jelentene, mint osztá­lyokat vagy az egész népet bűn­baknak állítani azért, amit egy saját „nagyságától” megdicsőült vezető csoport, csalhatatlanságá- ban ringatózva elrontott, félre si- kerített a nép igaz igyekezetének sodrásában. Pártunk és népünk sohasem idegenítette el magát ennek a tör­ténelmi múltnak lényeghordozó egészétől, pozitív hagyományaitól, oupán a bűnöket, hibákat, torzí­ból préselték ki a magot, most saját készítményű motorizált pa­szírozóval óránként dolgoznak fel ennyit. A sűrű paradicsomlevet a háziasszonyok szívesen megvásá­rolják, mert gyorsan felforr és máris üvegekbe tölthetik, kam­rába rakhatják télire. Mivel azon­ban négyszáz hektoliternyi lesz a paradicsomlé, bőven jut belőle a konzervgyárnak is. A kondorosi Dolgozók Tsz kitű­nően kezelt heterózis paradicsom­mag termelő telepéről három hold anyaparadicsomból félmillió fo- I rint értékű magot és levet érté- I kesítenek. fásokat vetette ki belőle. Mindig is elismerte a szocializmus hazai építésének folytonosságát, s mél­tányolta és tisztelte, megbecsülte azt az őszinte társadalmi hitet és lelkesedést, amellyel népünk még a hibáikkal megnehezített körül­ményeik között is csodálatra mél­tót és örök maradandóságú dolgo­kat alkotott. Nemcsak az építés terheit cipelte, hanem haszontalan köveket is, melyeket — felismer­ve, hogy milyen nehezékek gátol­ják előrehaladását — maga do­bott ki útipoggyászából. Az igazi érdemeket nem lehet elperelni, így az említetteken kívül ezt sem. Maga a párt és a nép nyitotta rá a szemét a hibáikra, türelmetlen szén vedéi y ességgel. Sohasem lehet tehát belenyugodni abba, hogy olyan tíz esztendőt próbáljanak elbagatellizálni, amelyben a szo­cialista építés számos alapvető kérdését oldottuk meg. Nem lehet rosszra magyarázni egy korszak és több nemzedék eredményes és cél­tudatos igyekezetét. Más dolog a múltat azért vizs­gálni, hogy okuljunk belőle, s is­mét más azért, hogy valaki szu­rokkal próbálja bemázolni minde­nestül. Megmérni, hogy mit tet­tünk jól, s mi vált rosszra az el­hibázott vezetés miatt, abból az indítékból, hogy a szocialista épí­tés tapasztalatait gyarapítsuk, ez a párt és a nép érdeke és erkölcse A gádorosi Petőfi Tsz je’enti: Befejezték az aratást Július 18-án befejeztük 760 hold búza, 70 hold őszi és 200 hold tavaszi árpa, valamint 70 hold zab aratását. A holdankénti átlagter­més búzából és őszi árpából 11, ta­vaszi árpából 14, zabból pedig 15 mázsa. Az aratásban 3 kombájn és két aratógép vett részt, de a mun­ka meggyorsítása érdekében 45 kézi aratót is beállítottunk. A kombájnosok közül Gera Imre és Kiss János, a traktorosok közül Vitályos Imre aratógépével ért el kiváló eredményt. A kézi aratók közül Pozsár János, Horváth Im­re és Udvardi Sándor munkacsa­pata tűnt ki szorgalmával. Másodvetésként 100 holdon el­vetettünk rövid tenyészidejű ku­koricát. 30 holdon befejeztük a tarlóhántást és megkezdtük a mélyszántást is. szerint való. De kipécézni a hibá­kat és csak ezeket látni, zász­lóként lobogtatni, ez a tények meghamisítása. Különösen olyan helyzetben, amikor a párt meg­felelő intézkedésekkel, határoza­tokkal zárta el a régi kísértetek vissza járásának lehetőségét, sok­szorosan garantálta, hogy azok a hibáik, melyeket egyesek a rend­szer cégérévé szerettek volna, s talán szeretnének ma is avatni, so­hasem ismétlődhetnek meg. Egészséges közéletünkben tel­jességgel érvényesülnek a szocia­lista demokratizmus normái, pár­tunk lenini szellemben vezet és tevékenykedik, s máig mindenki meggyőződhetett a hibákkal tör­ténő szakításról, a visszahúzó erők elszigeteléséről. Ebben a po­litikai légkörben tehát igen termé­szetes, hogy nemcsak a kommu­nista lelkiismeret ellen, hanem az egész nép lelkiismerete tiltakozik az olyan törekvések ellen, ame­lyek minduntalan csak a múlt hi­báiból akarnak politikai tőkét ko­vácsolni. Mert a szocializmus nagy kohójában egybeforrnak a múlt és a jelen kétségbevonhatatlan eredményei, s kiégnek a salakkal az általunk is megtagadott hibák. A szocializmus hazai építésének időszámítását ezért kezdjük ott, ahol természetes és logikus: a munkáshatalom megteremtésénél, az első tégláknak az alapban való elhelyezésénél. Sz. Simon István ^ Központi Statisztikai Hiva- m italnak a népgazdaság ez év első felébeni fejlődéséről közzé­tett jelentése többek között az ál­latállomány számának csökkené­sét is az ország közvéleménye elé tárta. A jelentésben nem szerepel megyénk neve, de ahogy mondani szokás „rólunk is szólt a mese”, mert nálunk sem nőtt az adottsá­gokhoz és lehetőségekhez mérten és a tervezett szerint, hanem in­kább csökkent a tehén- és koca- állomány, s ezért nem járultunk hozzá dolgozó népünk ellátásához, az exportkötelezettségek teljesí. téséhez hazánk egyik legnagyobb éléskamrájához méltó módon. A csökkenés okát, akárcsak a diák a rossz bizonyítványt, több­féleképpen tudjuk magyarázni. Azzal is, hogy szárazság volt, s kevés takarmány termett meg az­zal is, hogy nincs elegendő férő­hely. Az igazság az, hogy eddig félerővel törekedett szövetkezete­ink egy része arra, hogy biztos alapokra helyezze a közös takar­mánybázist, s ahelyett, hogy a kí­vánt számúra igyekeztek volna növelni a hízó. és vágóállat-for­rást, az anyaállományt, jó né­hány tenyésztésre alkalmas tehe­net és kocát meghizlaltak és érté­kesítettek, mert ezzel legegysze­rűbb volt egyenlegbe hozni a pénzgazdálkodást, pótolni a bevé­teli tervkiesést. Nem vitatjuk, egyilk-másik szövetkezetben indo­kolt volt ez, az aszály okozta ki­esések miatt. De csak egyik-má­sikban. Egynéhány szövetkezetben a jövő eredményes gazdálkodásá­nak figyelmen kívül hagyásával, a pillanatnyi nagyobb munkaegy­ség-érték és a minél több kioszt­ható takarmány diktálta a szerte­len állattartást. Azt, hogy egyes szövetkezetekben mennyire csak a hizlalás és nem á tenyészálla­tok megtartása, növelése volt a cél, bizonyítja, hogy szemtermés­re hagyták meg a silókukorica egy vagy jó részét is. ^z idén a tavalyinál valami­vel jobban megtelnek szö­vetkezeteinkben a szénásszérűk, a magtárak és a ku'koricagórék, mint tavaly, ráadásul több silótakar­mányt is vetettek, amelynek be­takarításához, télire való tárolá­sához helyenként már hozzá is láttak. A tavalyinál több takar­mány azonban még nem jelent elegendőt sem, nemhogy bőséget. Megyénkben ugyanis nem hét, ha­nem legalább kilenc tehenet és ugyanannyi kocát kellene tartani 100 holdanként ahhoz, hogy több táperő kerüljön a szántóföldekre, ahhoz, hogy megteremtsék szö- vetkezeteimk a biztos, jó termés és jó jövedelem alapját, s ahhoz, hogy a népgazdaság ne csak vár­ja évről évre, hanem meg is kap­ja a lakosság ellátásához szükséges több tejet és több hízott sertést. Az állatállomány kívánt mérté­kű fejlesztését csak részben gátol­ja a férőhelyhiány, amire itt is, ott is a legnagyobb előszeretettel hivatkoznak. A legfőbb gátló té­nyező eddig a helytelen takar­mánygazdálkodás volt. em múlt el még aratás a szövetkezeti mozgalom kez­dete óta, úgy, hogy a párt és az állami szervek vezetői, szakem­berei ne ösztönözték volna a kö­zös gazdaságokat az őszi árpa és búza utáni tarlóvetésre. A válasz csak néhány hold másodvetés és az volt, hogy nem érdemes, mert úgysem nő meg csapadék hiányá­ban. Ha mindenkinek ilyen volna a felfogása, akkor aligha vetné­nek kukoricát és egyéb növényt is. Ám jó, ne vessenek azok, akik nem bíznak a csapadékhullásban, viszont vessenek azok, akik öntö­zőberendezésekkel rendelkeznek annyit, hogy akár lábon akár le- silózva eladhassák az elegendő ta­karmánnyal nem rendelkező szö­vetkezeteknek. Az ilyen irányú testvéri segít­ség eddig csak a kukoricaszárra és a törekre szorítkozott, az aszá­lyos nyarakat követőem, jó len­ne ezt a szarvasmarha-állomány­nak nélkülözhetetlen silóra is ki­terjeszteni, hiszen közös érdek, hogy egyenletesen fejlődjön me­gyénk valamennyi szövetkezeté­ben a gazdálkodás szempontjából is, a közellátás szempontjából is nélkülözhetetlen állatállomány. j£gyik-másik szövetkezet veze­tőit és tagjait a „gondos­kodjon mindenki magáról” elv be- zárkózottsága tölti el. Még azok­ból a gépekből, kombájnokból is nehezen engednek át egyet-kettőt a munkában nálunknál jobban le. maradt szövetkezetekbe, amelyek a gépállomás tulajdonát képezik, nemhogy a sajátjukkal segítené­nek. Az idén, ha semmi másban nem is, de a silókukorica betaka­rításában nagyon testvériesen össze kellene dolgozniuk úgy, hogy mindig ott dolgozzon 3—4 szövetkezet silókombájnja és szállító járműve — a gépállomá­sjakkal együtt —, ahol legsürgő­sebb a silózás. Van erre lehetőség, hiszen más-más időben, más-más tenyészidejű silókukoricát vetet­tek. Nagy szükség van az összefo­gásra, hogy még véletlenül se ér­jen be a silókukorica annyira, hogy aztán tömi kelljen, mert sd- lózni már nem lesz érdemes. K. I. F elhívás a földadóíizetési kötelezettség teljesítésére A megyei tanács vb pénzügyi osztálya felhívja a földadó­fizetésre kötelezetteket, hogy a cséplés befejezése után az 1363. évi adófizetési kötelezettségüknek kaiad^faiaml tegyenek eleget. A földadó július 1-én esedékes. Teljesítése állampolgári kötelesség. Ha a terményben fizetésre kötelezett földadótartozását ön­hibájából nem terményben egyenlíti ki, a q-ként 220 fo­rintos búzaáron felül bírság címén földadóhátralékának minden búzakilogrammja után 1 forintot köteles fizetni. Emellett a behajtás költségei is terhelik. /Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya 325 WVVVWVWVVV\AAAVWVNAA^A/V^V\V^AVWVWVVVVWWVWWVN/VWVWWW^W Kacsafann Körösladányban 14 000 pecsenyekacsát nevelnek igen jó eredménnyel a körösladányi Dózsa Tsz-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom