Békés Megyei Népújság, 1963. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1963-07-21 / 170. szám

1963. július 21. 4 Vasárnap Veszítünk vagy nyerünk az állami ingatlanok felújításán? Nemrégiben Békéscsabán a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága is több órán át vitatta a város kezelésében lévő ingatlanok hely­zetét, majd jóváhagyta azt a cím­jegyzéket, amely alapján az ingat, lankezelő vállalat elvégzi a szük­séges megóvási munkákat és kor­szerűsítik az erre rászoruló laká­sokat. Az, aki régi, elhanyagolt állami ingatlanban lakik, sok esetben ki­fogásolja, hogy vajon miért éppen „azt a másikat" hozzák rendbe, miért nem azt, amelyben ő lakik. S a vita folyik az utcán, a kút körül. De ne gondolja senki, hogy ez csak Békéscsabán van így. Ezen éppen úgy vitatkoznak Oros­házán, Gyulán, de néha-néha még egy-egy községünkben is. Elavult épületek — kevés pénz Azt mindenki tudja, hogy a megye hagyományos építőanyaga legalábbis 100 évre visszamenőleg legtöbb esetben vertfal és vályog volt. Már pedig az állam „örö­költ” lakásai jócskán elavultak, kevés a kőépület, kevés a mara­dandó. Néhány évvel ezelőtt egy minisztertanácsi határozat után minden városban és községben el kellett készíteni az állami ingat­lanok műszaki leltárát. Ez a leltár mutatja, hogy súlyos milliók szükségesek ahhoz, hogy ezeket az épületeket úgyahogy karban, lehessen tartani. Érdemes néhány példát idézni; Békéscsabán 386 ingatlan van. ebben 2603 a lakás. A lakbérből befolyó összeg évente 2 730 000 forint, de az ebben az évben felhasználható tatarozási és felújítási összeg meghaladja a 11 millió forintot. Gyulán 111 ingatlanban 654 a‘ lakás, ugyancsak elhanyagolt ál­lapotban. A befolyó lakbérösz- szeg mindössze 602 200 forint. A fenntartási költség pe­dig meghaladja az 1 599 000 fo­rintot. Orosházán 116 ingatlan van, 576 lakással. A befolyó lak­bérösszeg 657 000 forint, a lako­sokra felmerülő költség pedig 706 940 forint. Békés megye községeiben, Oros­házán és Gyulán összesen 910 az ingatlan, amelyben 2984 lakás van. A lakbérbevétel 2 258 955 fo­rint, a kiadás 5 502 750 forint. Ha ehhez hozzáadjuk az előbb idézett békéscsabai adatokat, akkor érde­mes elgondolkodni azon, hogy va­jon a régi ingatlanok évi tatarozá­sa és fenntartása mennyire éri meg a hozott áldozatot. Igaz, egy-egy községben lénye­gesen kisebb összegek jutnak ta­tarozásra, mert az tudott, hogy Szarvas 48 ingatlanának fenntar­tásához nem elég a 150 000 forint. Erre különben panaszkodnak a község vezetői, de ugyanígy pa­naszkodhatnak Battonyán vagy akár Sarkadon is. Az irányítás megjavításáért A megyei tanács építési és köz­lekedési osztálya, de más osztálya is több alkalommal foglalkozott ezzel a kérdéssel. Éppen néhány napja már előterjesztést is tet­tek, amely szerint a megyének ju. tó felújítási pénzösszeget vala­mennyire az igazságosság elvének megfelelően, jobban eloszthatnák, ha egy központi ingatlankezelő vállalatot hoznának létre. Ma még korai lenne ennek az új vállalat­nak a létrehozásáról és munkájá­ról beszélni. De szükséges szólni arról, hogy akár az új vállalat, akár a jelenlegi osztály-irányítás alá tartozó szervek célszerűbben használják fel a pénzt! Ma már utána vagyunk, mert a munkához hozzákezdtek Békés­csabán a Szent István tér 16. szám alatt. Itt egy régi házat falaznak alá, igaz négy fürdőszobát is ki­alakítanak, hat lakást tataroznak, néhány 100 forint híján 420 000 forintért. , Az egy ingatlanra jutó tataro­zási és felújítási költségek termé­szetesen önmagukban keveset mondanak. De azon már érdemes elgondolkozni, hogy vajon vesz­tünk vagy nyerünk-e egy-egy in­gatlan felújításán. Mert könnyen előfordulhat az is, hogy olyan épületre fordítunk súlyos száz­ezreket, amelyet néhány év múlva le kellene bontani, de majd akkor azért nem bontjuk le, mert koráb­ban ebbe hatalmas összegeket öl­tünk. v Fenntartani vagy lebontani? Végül is a kérdés az, hogy az állami ingatlanok, amelyek majd minden községünkben, de váro­sunkban is sok-sok százezret emésztenek fel fenntartásukkal, megérik-e ezt? Nem lenne-e egy­szerűbb, ha megfontoltan, különö­sen a községek és a városok bel­területén lévő elavult ingatlano­kat lebontanák. Tudjuk, nyitott kapukat is döngetünk, de nem hisszük el, hogy az adott és pél­dával bizonyított házingatlanok fenntartását bármilyen szerv is milliókért szorgalmazná. Márpe­dig, ha lehetőség nyílik a lebon­tásra, akkor határozottabban ad­junk ezekre akár engedélyt, akár utasítást is. Ne mindenáron használjuk fel a házingatlanokra fordítható összeget? Mert lehet, hogy segítünk egy-egy ingatlan élettartamát meghosszabbítani, de nem biztos, hogy ezért majd meg­dicsérnek valamikor bennünket! Fenntartani vagy lebontani — a kérdés refrénszerűen tér vissza különösen akkor, mikor tudjuk, hogy például Békéscsabán 1962- ben azért nem kezdődhetett meg az OTP-sorház lakásépítési akció­ja, mert nem volt telek. De szám­talan községünk és városunk van, ahol egyből megoldódna egy-egy nagyobb összefüggő telek szabad- dátétele, ha az ócska és elavult állami ingatlant le lehetne bon­tani. Bizonyára az illetékesek is tud­ják, hogy ez volna a legkönnyebb megoldás. De, mint minden köny_ nyű megoldásnak, ennek is meg­van a maga buktatója: a lakás. Igen, a lakás. De feltételezhető, hogyha évekre visszamenőleg összeadnánk és összehasonlíta­nánk a rossz ingatlanokra költött forintösszeget, a magasabb beépí­tésű új lakások értékével, bármi­lyen furcsa matematikai ered­mény is jönne ki, jobban járnánk. A meglévő házingatlanokat ter­mészetesen fenn kell tartani. De nagyobb bátorsággal kell nyúlni a lebontásukhoz, nagyobb bátorság­gal kell szorgalmazni a helyükön felépülő új lakások építését! Dóczi Imre Tízhetes rejtvénypályázat 6. forduló 0 s C £'-R £ 6 Z V 5 E 6 A T e Á £ V A A G ■R 0 3 IA T V ET ~2L 3 E# A V G H B L s e s n J> l 2 R E E T £> Ő s i B 5 A V A T P A s 5 R £' 6 0 N L B Z A A ■R F L E EK 1­3 E N L A' T V A Ö H S A £> V Z S L 0 T Ü E E' E T E — — A1 A1 L L ? A 5 Y A L A' U L­5 A­E H 1 L L T L L G 3 6 — 5 5 V Y ÉK A\ 0 A L­L E L“ A' Az összefüggéstelen szövegű ährár nak mozaikrészeit helyezzük eL úgy helyes sorrendben az üres ábrában, hogy azok folyamatosan olvasva vá­laszt adjanak arra: Milyen védelmet nyújt az épület és háztartási bizto­sítás? Megfejtésül beküldendő a helyes szöveg. Beküldési határidőt 1963. július 27-én 12 óráig. 6. Csak azokat a megfejtéseket érté­keljük, amelyekhez rejtvényszel­vényt csatolnak. Közüljük megfejtő­inkkel, hogy többen szelvény nélkül küldik be a megfejtéseket. Ezeket az értékelésnél nem vesszük figyelem­be! Kérjük megfejtőinket, hogy a borí­tékra írják rá a: „Rejtvény** megje­lölést. Határidőn túl és a portósan érkező megfejtéseket nem veszünk figyelembe. JÜLIUS 21. Békési Bástya: Körhinta. Békéscsa­bai Brigád: Monte Christó grófja I., TL rész. Békéscsabai Szabadság: A nagy manőver. Békéscsabai Terv: A szóra­kozott professzor. Gyomai Szabadság: Az utolsó előtti ember. Gyulai Erkel: Űzött vad L, n. rész. Gyulai Petőfi: A Robinson család. Mezőkovácsházi Vörös Október: A gerolsteini kaland. Orosházi Béke: Ordasok között. Oros­házi Partizán: Éjféli mise. Sarkadi Pe­tőfi: Egy asszony meg a lánya. Szarvasi Táncsics: Séta a nárciszok körül. Szeghalmi Ady: Asszony a te­lepen. N. Toman: (5.) A „Big Joe" foglyai Fordította: Sárközi Gyula Lesárják as A MÁV Szegedi Igazgatósága érte­síti az utazóközönséget, hogy 1963. jú­lius hó 22-től kezdődően hétfő, kedd, szerda és csütörtöki napokon, s ezt kö­vetően minden hét azonos napjain az algyői Tisza-híd felújítási munkálatai­ra tekintettel, az utasforgalmat reggel 3.05 órától 17 óráig Algyő Tisza-hídfő— Kopáncs Tisza-hídfő között átszállással bonyolítja le. Ebben az időközben a vonatok mind Szeged, mind pedig Bé­késcsaba felől csak a Tisza-hídfőig közlekednek. algyői hidat Péntek, szombat és vasárnapi napo­kon a közlekedést folyamatosan és át­szállás nélkül biztosítják. Szeged és Algyő Tisza-hídfő között a fenti időszakban a személyszállító vo­natok változott menetrendben közle­kednek. Kopáncs Tisza-hídfő—Hódme­zővásárhely—Békéscsaba között a vo­natok menetrendje változatlan. A változott menetrendről az állomá­sok adnak felvilágosítást. A fenti forgalomszabályozás előrelát­hatóan 1963. december 31-ig marad ér­vényben. Aggasztó — Könnyen lehetséges — fe­lelte szinte közömbös hangon a professzor. — Ennél határozot­tabb választ nehezen tudnék adni. A felrobbantott bombát annyira titkolták, hogy én semmi bizto­sat nem tudok róla. Az itteni hegyi kőzetek vegyi összetételé­ről pedig nemcsak hogy én nem tudok semmit, hanem úgy lát­szik Dixon tengernagy törzskara sem. — Ezek szerint helyzetünk... — kezdte Queltch, de a tábornak ingerülten félbeszakította: — Kíméljen meg bennünket jóslataitól, Queltch. A tábornoknak valami olyas­várakozás mit kellett volna mondani, ami kissé megmagyarázná a helyze­tet és felélénkítené beosztottjait, de ő maga is lassan kezdte elve­szíteni magabiztosságát. Mégis úgy tett, mintha nem nyugtala­nítaná az újabb komplikáció s egyáltalán nem kételkedne sem­miben. Órájára pillantott, intett Old hadnagynak és igen élénk hangon megszólalt: — Nos, uraim, kérem, fárad­janak asztalhoz! Ideje megva­csorázni! Eddy, ossza ki kérem, az újabb élelmiszeradagokat. A „Big Joe” foglyai némán vették át a szánalmas adagokat. Eddy Old szopogatni kezdte kis csokoládédarabját és nagyot só­hajtott: — Ha legalább egy korty vi­zecske volna! Senki nem válaszolt neki, jól­lehet mindnyájan szomjasak voltak, a víz pedig a szomszé­dos szakaszban volt, amelytől el voltak vágva. — És hogy állunk a szellőz­tetéssel, professzor úr? — kér­dezte Hazard tábornok, megsza­kítva a nyomasztó hallgatást. — Nem szivároghatnak be hoz­zánk a levegővel együtt radio­aktív anyagok is? — Nem hiszem — felelte Me­dows s pillantást vetett egyik mérőműszerére. — A töltött ré­szecskeszámlálók egyelőre nem mutatnak semmi ilyesmit. Ügy látszik, hogy a szűrő szellőztető­berendezés kifogástalanul műkö­dik. — Most pedig takarodó! — adta ki a parancsot a tábornok. — Persze sem párnák, sem epe­Á Békéscsabai Konzervgyár kádár szakmunkásokat keres Jelentkezni lehet mindennap a felvételi irodán 8 órától 11 óráig. 60829 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom