Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-04 / 128. szám
1963. június 4. 4 Kedd KOMMUNISTA VEZETŐ Vizsgáznak az „öregdiákok” Í JKérőm asszony utazik a vonaton. Békéscsaba irányába. Piacra jönnek a mezökováos- há.aj járásból. Szembe ülünk velük, s érdeklődéssel haügat- jmk a beszédüket. o — ... fin mondom, hogy ilyen embert nem láttam még — szól egy 45—50 év körüli fejkendős asszony. — Kora hajnalban őt látói legelőször a tsz portáján. És ő az, aki a legkésőbb tér haza. Hogyan bírja ezt már hónapok óta, mikor 20 kilométerről jár ide mindeMMR, ezt nem tudom...?! 0 Mindenütt ott van, ahol szükség van rá... Igazi vezető — bólogat a szomszédja, aki a fejkendőssel szemben ÜL — Azt mondom asszonyok, ha öt évvel ezelőtt került volna hozzánk, sokkod előbbre tartanánk. Vagy tudták maguk azelőtt, hogy miért dolgozunk? Azt hiszem még a tsz légi vezetői sem tudták. Most világos minden. Megvallom pedig, én sem hittem el, mikor az első közgyűlésen bejelentette; havonta 16 forintot osztanak előlegre minden ledolgozott munkaegységért. Emlékeznek arra a közgyűlésre? / — Hallottunk már ilyen meséket! — Akkor hisszük el, ha látjuk! «— Elég volt az ígérgetésekből! — mondták az emberek. S vagy tízen felálltak, elindultak kifelé. Sohsem felejtem el, ahogy rájuk dörgött az új elnök: — Álljanak meg egy kicsit emberek! — szólt rájuk. Tudják miről van most szó? A község sorsáról, a termelőszövetkezet jövőjéről. — És felénk fordult: — Magukra bízom elvtársak, ítéljék meg; milyenek azok, akik ilyenkor kimennek, nem törődnek a közös üggyel... No hiszen, volt is hurrogás a kifelé tartókra, akik aztán lassan visszasompolyogtak a helyükre. Az elnök megválasztása után már az első órában maga mellé állította a többséget. © « Bizony, ha úgy leit volna mindig, mint most van, akkor a múlt években a falu népének nemcsak a fele járt volna ki a földekre. Ezek miatt a munka- fegyelem sértők miatt maradt kint tavaly is az a sok burgonya meg kukorica. És még ők jöttek, hogy miért csak 17,5 forintot ért a munkaegység?! Nem akadt aki szeműkbe mondjac Esősorban miattatok, barátaim! — A fiatal menyecske, aki ilyen szenvedélyesen kapcsolódott a beszélgetésbe, pergő nyelvvel tovább folytatja; — Pedig az enyéimre is rátámadt az elnök, de igaza volt. Döglöttek a disznók a telepen. Gyomor- és bélgyulladás pusztított közöttük. Mert évekig nem figyelmeztette a gondozókat senki, most sem törték fel a jeget az ólakban, s elhanyagolták az al- mozásit. Az elnök egyszer csak ott termett: — Hétszáz sertésről von szó. Tudják mit jelent ez a szövetkezetnek? Százezreket. Van mód arra, hogy megakadályozzuk a pusztulásukat _. Eddig csak bólogattak az emberek, de mikor azt követelte az elnök, hogy távolítsák ei a jeget, és gondoskodjanak rendesen az almozásról, arra hivatkoztak, hogy a jégvágás nem a sertésgondozók feladata, szalma fjedig nincs. — Eddig nem csinálták. Rendben van. Ennek nem maguk az okai. De ezután maguk felelősek a sertésekért. Egyezzünk meg Ha nem intézkedek, hogy legyen itt elegendő szalma, együttesen hurcoljanak meg engem a közgyűlés előtt. De, ha maguk nem gondoskodnak a jószágok remdbentartá- sáról, maguk nézhetnek majd vádlottakként az emberek szemébe... Megértették valamennyien. Nem is mentek el addig, amíg nem hozták rendbe az ólakat. Jobb lett a gondozás, szalma is került bőven, megszűnt az elhullás. Ebből jut most a *5 forintos előlegosztásra... o — Ez az igazi emberség. Sokan megszólják őt, mert kemény és határozott. Persze, hogy az, amikor 100 és 100 gazda érdekéről van szó. Ki törődött régen azzal, hogy állnak a traktorok, elmarad a szántás, fogasolás. Az a jófirma N. N. is azt igyekezett mindig bizonygatni, hogy nem lehet megcsinálni azt, amivel éppen megbízzák. Ott voltam az irodában éppen, amikor kijelentette: nem alkalmas még a föld a tógasolás»- ra. Az 5 területén el is húzódott a munka. Azt is hiába rendelte ei a vezetőség, hogy álljanak neki a traktorok vetőégyat készíteni. N. azt mondta másnap, amikor találkozott az elnökkel: megpróbáltam, de hiába, nem megy még. Nai gyón fagyos a föld.— Két falu úttörőinek barátsága Ä kevermesi és a kunágotai úttörőcsapat pajtásai között meghitt barátság szövődött az elmúlt évek alatt. 1961-ben még csak két raj tartott kapcsolatot, 1962-ben már mindkét csapat valamennyi raja és őrse. Az idei év tavaszán 350 kevermesi pajtás utazott el Kunágotára baráti találkozóra. A látogatást május 29-éin viszonozták a kunágotai úttörők. A kevermesi csapat riporter-őrsének tudósításai szerint a nagyszabású találkozó vidáman és eseménydú- san zajlott le. A délelőtti számcsatát délután futballmérkőzés, játék és kultúrműsor követte. A szépen kialakult barátságos tovább ápolják a két falu úttörői, s az elkövetkező években is számos találkozót rendeznék. ELEKTROMÉRNÜKOT mielőbbi belépésre felveszünk. Szolgálati lakást biztosítunk Érdeklődni: a Mezőhegyes! Cukorgyár irodáján. Mezőhegyes 3. Telefon 844 — Ife, jöjjön csak velünk — fogta karon az elnök — s a brigádvezetővel egyetemben elindultak a táblához. Ott a brigádvezető traktorra ült és megmutatta, hogy lehet csinálni a vetöágyat. — Maga fiam pedig menjen haza. A mi szövetkezetünkben egyelőre nem öl traktorra, — mondta N-nek az elnök. .Jól mondta. Ahogy haliottam az idén májusig több talajmunkát csinált a nyolc traktorunk, mint tavaly egész évben .... © —- Kel! lenni fegyelemnek, kfl- önben megint csak ráfizetéses lesz a szövetkezet, mint tavaly. Jól tanítja erre az elnök az embereket. Hallották, hogy járt az a fogató® is, amelyik néhány órára elkérte a kocsit? Felesége beteg volt. s kukoricát akart eladni Medgyesegyházán, mert kellett a pénz. Az elnök emberségből beleegyezett a kérése teljesítésébe. A kotma azonban nem jött haza az ígért időre. Már Med gyesegyházán berúgott, a községbe érve is megállt a kocsma előtt, s tovább pálínkázott a társával. Mi kerestük meg az elnököt: — Miféle dolog, hogy ilyen nagy munkaidőben kocsma előtt áll egy fogait.. J Az elnök szó nélkül a kocsmához ment. Felült a kocsira, s behajtott a portára. Nyomban utána szegődtek a kölcsönkórök: — Miért teszi ezt velőnk, elnök elvtársi? — Ezt kérdezik? — Maguk miért teszik 700 emberrel, hogy munkaidőben kocsmádnak. s kivonják a munkából a fogatot is. Nem így egyeztünk meg. Az igazgatósági ülés fegyefnn- leg vonta felelősségre a fogatoso- kat, s munkaegységievonásbam részesítették őket... © — Fél óv alatt annyi minden történt a mi szövetkezetünkben, hogy már szinte mindenki másként látja a jövőt — mondja újra a fejkendős asszonyság. — Azt hittük, nem a vezető dolga, hogy érdeklődjön: az emberek otthonában milyen az élet, van-e szükségük valamire, segíthet-e a vezetőség. A mi elnökünk ezt is megteszi. Ö intézte el, hogy az idén már kétszer is segélyt kapjon az a sokcsaládos szomszéd. A múlt héten a nyugdíjasokat hívatta össze, s megbeszélték milyen módon lehetne több jövedelemhez juttatni őket. Ha azt kérdezné bárki: biztos vagyok e abban, hogy meglesz a 33 forint munkaegység érték év végére, az isten előtt is azt mondanám: mert az elnök mondta, biztos vagyok benne, hogy meglesz:.. © Nem bírtuk már szó nélkül hallani a beszélgetést, annál is inkább, mert sejtettük kiről van szó. Hát megkérdeztük az asszon nyokata *— Mondják, nem medgyesbod- zásiak maguk? — De, azok vagyunk. Tán’ Ismerős arra az dvtáis? •— Nem nagyon, de akkor már tudom, hogy Báli Istvánról van szói, ugye?-» Arról ^vtárs « mondták egyszerre az asszonyok. S hozzátették: Ha újságíró lenne, megkérnénk, hogy írjon erről az emberről, mert megérdemli., a diesére teljés "I Varga Dezső Ivanics József, a csorvási Kossuth Tsz elnöke a táblánál. Albel Gyula mezőgazdasági mérnök-tanár figyelemmel hallgatja a nagy gyakorlati tudással is rendelkező tanítványa feleletét. Mezőgazdaságunk fejlesztéséhez sok jól képzett szakemberre van szükség. Ezt az idősebb korosztólybeliek is megértik és nehéz, felelősségteljes munkájuk mellett önként vállalják, hogy levelező tagozaton tovább tanulnak. Az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Technikumban a napokban hetvennyolc negyedikes „öregdiák“ tett félévi vizsgát. Az eredményük igen nagy szorgalomról, jó felkészülésről tett tanúbizonyságot. Vajon mi lesz a tétel? — Ilyenkor még az „öreg” diák is egy kis izgalmat érez. Máté János, a csór. vasi földszöv ügyvezető elnöke sem tagadja ezt. Most már egy kicsit könnyebb. — Minden figyelmük a kihúzott tételre összpontosul. Jurás István, a csorvási Kossuth Tsz párttitkára, Bagi László, az Örki Állami Gazdaság üzemgazdásza és Bencsik Mihály, a békésszentandrási Zalka Máté Tsz agronómusa vizsga előtt jegyzetet készít. Mátyás király kiváltságlevele, Bartók, Munkácsy emlékek „a gyulai vásárok”-ról írt kiadványban A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványában érdekes füzet jelent meg a közelmúltban, A gyulai vásárok címmel, melyben dr. Dankó Imire múzeumigazgató nagy körültekintéssel, levéltári adatok és szájhagyományok, hiteles elbeszéléseik alapján gyűjtötte össze az adatokat. A szerző megemlíti többek között azt is, hogy a vásárok fejlődése az egész város előmenetelében nagy szerepet töltött be. Arról is szól a krónika, hogy a gyulai vásártartási jogot Róbert Károly adta annak idején a városnak, de ez már valószínűleg szokásjogon alapuló állapotot szentesített, mert eibben az időben nemcsak vásárok, de hetipiacok Is voltak Gyulán. Érdekessége a gyulai vásárhagyományoknak Mátyás király kiváltság- | levele, melyet 1476. június 26-án írt alá s ezzel vámmentessége1 ou. toli a fr, .számára. A térképekkel és eredeti fény- képfelvételekkel illusztrált füzetből megtudjuk azt is, hogy a gyulai híres vásárokon gyakran megfordult Bartók Béla is népdal- gyűjtő kőrútján. Gyakori látogató vőít még a színes vásári forgatagban Munkácsy Mihály festőművész, áki inaskodása idején élt hosszabb ideig Gyulán. — Ary — Kozületek munkaerőigénye \ Vízügyi Építő Vállalat felvételre keres gépészeti előadókat a békési és a liajdúszoboszlói főépítésvezetőségekre Földmunkagépekhez értő (kotró, dozer) gyakorlattal rendelkező, irányító ! képes mérnökök, technikusok jelent1 kéz és ét levélben kérjük. Cím: Budapest, V., Zrínyi u. 1. Gépészeti osztály. 4413
