Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

1963. június 9. 2 Vasárnap Napirenden: A MUNKAFEGYELEM E heti rovatmegbeszélésünkön egyik témaként a munkafegyelem sze­lepeit. Mit tapasztaltunk erről az elmúlt hetekben az üzemekben, a ter­melőszövetkezetekben és a hivatalokban — ezt vitattuk meg. Tálén tanul­ságos a beszélgetés, ezért közöljük annak rövid kivonatát: Pallag Róbert: A technológiai, műszaki fejlesztés, mely tapasz­talható ma a megye üzemeiben, maga után vonja a dolgozók munkafegyelmének javulását is. Ezt tapasztaltam többek között a Békéscsabai Ruhagyárban. Az a tény, hogy szalagrendszer van, sarkallja a dolgozókat a jobb munkára, hiszen, ha valaki ha­nyagságból vagy figyelmetlenség­ből rosszul csinál valamit, a sza­lagban dolgozó társai is kárát látják annak. Ezért ritkán törté­nik figyelmetlenség. Kiss Máté: A hivatalokban más a helyzet, mint az üzemekben. Ezért éppen itt különös gonddal szükséges vizsgálni a munkafe­gyelem helyzetét A hivatal ugyanis, természetéből adódóan, nagyobb önfegyelmet követel a dolgozóktól. Amíg az üzemben a szalag mellett kell tevékenykedni, addig a hivatalokban ezt a, hogy úgy mondjam „külső ösztökélést” az önfegyelem helyettesítheti. Ki a fegyelmezett? Az, aki ellátja feladatát. Megesik, hogy a Békés­csabán székelő megyei tanács al­kalmazottai közül valaki — mi­közben a városban egy ügyet in­téz — bemegy a presszóba és megiszik egy feketét. Vélemé­nyem szerint ezzel még nem vé­tett a munkafegyelem ellen, ha egyébként ellátja a reá bízott fel­adatot Varga Dezső: Persze kérdés, hogy mennyi ideig issza azt a fe­ketét? Maradhat egy óra hosszat is a presszóban, s mondhatja: ennyi ideig tartott az ügy elinté­zése. Ez esetben viszont súlyosan megsértette a munkafegyelmet;.. A mezőgazdaságban nincsenek presszó-problémák, ott inkább egy kicsit a szalagtermeléshez ha­sonlít ilyenkor a munka. Szorít a növényápolás, s a gazdák zöme végzi is becsülettel. Nagyon sokat javított a munkafegyelmen a te­rületek kimérése, ahogy én ta­pasztaltam, például Szeghalmon és másutt is. A kimért földszala­gok mezsgyéjére vert karókra kö­tözik a tagok a répából, kukori­cából kikapált gyomnövényeket, jelezvén, hogy nem maradt el a kapálás. A közös munka előtérbe került. Régen a háztáji ápolása volt az első. Ma legtöbb helyt er­re csak szombat délután és va­sárnap kerül sor, mert elsőnek tartják a közöst. Vannak azonban olyanok is, akik még manapság sem vesznek részt a munkában. Kiss Máté: A presszó-ügyre visszatérve. Beszélgettem erről Kruzslitz Tibor elvtárssal, a me­gyei tanács hivatali pártszer­vezetének titkárával, ö sem mentette természetesen azo­kat, akik egy órát dolgoznak és négy órát a presszóban ücsörög­nek vagy dolog nélkül mászkál­nak. Elvétve akadt csak ilyen eset, s ha akad, az illetőt felelős­ségre vonják vagy eltanácsolják az apparátusból. Pallag Róbert: Nehogy egyolda­lúnak lássék a dolog: a műszaki intézkedések egymagukban nem javítják a munkafegyelmet. Ehhez szükség van az üzemek, párt- és szakszervezeteinek politikai mun­kájára. Nem utolsósorban pedig a szocialista brigádok tevékeny­ségére, amelyek az új munkaer­kölcs egyik legnagyobb hivatású terjesztői, ök tudják csak megér­tetni a dolgozókkal, ami sajnos ma még sűrűn előfordul, hogy a későnjövés, a munka 10—20 perc­cel korábbi befejezése, egyszóval a munkaidő, nem jó kihasználása, gailyen nagy kárt jelent az üzem­nek, a népgazdaságnak, így ma­guknak a dolgozóknak is. A Bé­késcsabai Kötöttárugyárban egyik szocialista brigád tagjai azokat a fiatalokat, főleg tanulókat, oktat­ják ilyen vonalon, akik a legtöb­bet késnek, akikkel a legtöbb baj van. Varga Dezső: Előfordul a szö­vetkezetekben is a munkaidő nem jó kihasználása. Például a gyulai Vörös Csillagban nemrég azért bírált a párttaggyűlés egy brigádvezetőt, mert az hagyta, hogy a brigádtagok fél órával ha­marabb fejezzék be a munkát. Ez azonban nem jellemző. Falun in­kább a munkaerkölcs megsértésé­nek más formái a gyakoribbak. Például: az egyik szeghalmi szö­vetkezetben a burgonya válogatá­sára munkaegységet Írattak be. Kiderült: nem is válogatták a burgonyát, hanem villával szórták azt a zsákokba. Másutt egyszerre 2 munkacsapat is megpróbálta be­íratni a morzsolt kukorica szállí­tásáért járó munkaegységet. A munkaerkölcs ehhez hasonló megsértésével csaknem mindenütt lehet találkozni, s ezért itt hason­lóképpen,' mint az üzemekben, nagy feladata van a pártszerveze­tek politikai munkájának. Kiss Máté: Visszatérek a ta­nácsapparátushoz. A tapasztalat szerint — és ez is a munkamorál­hoz tartozó dolog — sok a hiba még a régi és új tisztviselők vi­szonyában. Akik már 10 éve dol­goznak a tanácsnál, lenézik az újakat, jóllehet, ezek vezető be­osztásból (valamelyik üzemből, gazdaságból vagy más hivatalból) kerültek ide. A községi tanácsoknál rosszabb a helyzet. Egy példát: egyik kis­község tanácselnökét kerestem a múltkoriban. Nem találtam őt az irodában. Sőt a tanácstitkárt, s az osztályvezetőket sem. A hivatal- segéd a tanácsháza elé utasított: „Ott vannak” — mondta. Valóban a tanács mindegyik vezetője ott volt. Munkaidő alatt gödröt ástak társadalmi munkában. Drága tár­sadalmi munka az ilyen. Pedig ők nem ezért, hanem azért kapják a fizetésüket, hogy a lakosság ügyes-bajos dolgait intézzék... Előfordul még az is a tanács­nál, s más hivatalokban ugyan­így, hogy elfektetik az ügyirato­kat. Különösen az adóügyben van sok zavar. Egyszerű emberek számtalanszor feleslegesen járnak a hivatalba, mert a lelkiismeret­len ügyintézés áldozatai. Akik ezt teszik velük, ha kihasználják is a 8 órás munkaidőt, súlyos megsér­tői a munkafegyelemnek, meg- csúfolói a szocialista munkaer­kölcsnek, amelynek egyik köve­telménye, hogy bürokrácia-men­tesen intézzék a dolgozók ügyeit. Pallag Róbert: Lehet, ritka pél­da, amit mondok, de csak azért említem, mert ilyen is előfordul még. Az egyik békéscsabai gyár­ban nagyobb ünnepek előtt borvá­sárlással és borkiméréssel foglal­koznak. A szakszervezeti vezetők bizonyára könnyíteni akarnak a dolgozók ezirányú gondjain. De erre semmi szükség nincs, mert mindenki meg tudja vásárolni azt az italmennyiséget, amennyire szüksége van az ünnepek alkal­mával. Az ilyen borosztás ráadá­sul munkaidő alatt történik. Elő­fordult már olyan eset is, amikor a dolgozó ittasan jelent meg a munkahelyén. Felelősségrevonása elmaradt. Ebben az üzemben tag­gyűlésen bírálták meg az egyik osztályon uralkodó állapotokat, ahol a munkaidő alatt feketeká­vé-főzéssel foglalkoztak rendsze­resen a dolgozók. Varga Dezső: Ebben az esetben is, úgy vélem, elsősorban a gyár­egység vezetői hibáztathatok a munkafegyelem lazaságáért. A termelőszövetkezetekben, s a hi­vatalokban is ott burjánzik el a munkamorál megsértése, ahol nem küzdenek a visszásságok el­len, ahol a munkafégyelmi vét­ségek felelősségrevonás nélkül maradnak, s ahol nem tevékeny­kedik elég következetesen a párt- és szakszervezet a szocialista munkaerkölcs normáinak tudato­sításáért. Gépjavító állomásaink is felelősek a nyári munkák sikeréért A mezőgazdasági termelés gé­pesítésének ez, évben olyan szakaszába érkeztünk, amelyben feltétlenül új szervezési irányelve­ket kell érvényesíteni. Azért, mert a géppark az utóbbi években az 1958. évinek többszörösére növe­kedett. A gépsűrűség ma már el­éri azt a szintet, hogy a legtöbb mezőgazdasági munkát optimális időben elvégezhetjük. Mivel a termelőszövetkezeti tulajdonban lévő gépek száma is igen nagy • mértékben emelkedett, a növekvő géppark üzemelése lényegesen megnövelte a műszaki ellátással kapcsolatos feladatokat is. A megnövekedett műszaki fel­adatok ellátására történt a mező- gazdasági gépjavító állomások szervezése. A gépjavítók lényegé­ben a meglévő gépállomási javító­műhelyek kibővítésével alakultak vagy alakulnak ki ezután. Felada­tuk rendkívül sokrétű azért, mert a termelőszövetkezetek egyenlőt­len fejlődése miatt szántóföldi munkákat is végezniük kell. Ugyanis a gyengébb termelőszö­vetkezetekben vagy amelyekben valamilyen okból nem vásároltak annyi gépet, hogy a szántóföldi munkákat önállóan elvégezzék, a területileg illetékes gépjavító elé­gíti ki a mezőgazdasági gépi mun­ka igényeket. Mivel átmeneti idő­szakban vagyunk, nincs lehetőség olyan mezőgazdasági gépjavítók szervezésére, amelyek csak — zömmel termelőszövetkezeti — gé­pek javításával, műszaki ellátásá­val foglalkoznak. A z általános feladatokat növeli még gépjavító állomásain­kon az a tény, hogy néhány gép­féleséget — a kellő kapacitás-ki­használás lehetőségének hiányá­ban — nem adtak át termelőszö­vetkezeteknek. Ezeket a gépeket — még az önállóan gépesített ter­melőszövetkezetekben is — a gép­javítók üzemeltetik. A felsorolt sokrétű általános fel­adat ellátására a nyári gépi mun­kák idején mindegyikre sor kerül. A munkák megkezdésének idejére mind a gépjavítók, mind a terme­lőszövetkezetek gépparkjának jól Építők napján (Jj ünnepe született felsza­w badulás után sok iparág­nak, köztük az építő-, fa- és épí- tőanyagipamak. Ez iparág dolgo­zói évek óta Budapesten, Debre­cenben, Szegeden, Békéscsabán, s az ország csaknem valamennyi je­lentős városában az Építők nap­ján szakmájukról, a múlt harcai­ról és a jelen eredményeiről em­lékeznek meg. Az idén június 9-én tartjuk meg a hagyományos ünnepet Bé­késcsabán, a Lencsési úti park­ban. E napon számvetést készí­tünk az elmúlt esztendő során végzett munkánkról, arról, hogy rászolgáltunk-e pártunk, kormá­nyunk, s a többi iparág dolgozói­nak megbecsülésére. Munkánkat ugyanis figyelemmel kíséri az ország népe, hiszen tőlünk várják az új otthonok felépítését, meleg családi fészkük bútorait, az új gyárakat, üzemeket, hogy több szerszámot, gépet készíthessenek népünk jólétéért. Nagy felelősség hárul tehát ránk, és kemény küz­delmet kell vívnunk, hogy eleget tudjunk tenni kötelezettségeink­nek. A fokozottabb munkát a rendkívüli kemény tél miatti ki­esések is megkövetelik. Sok ipar­ágban, így a tégla- és cserépipar­ban, az építőiparban az első ne­gyedévben lehetetlenné vált az előírt tervek teljesítése. Ezt a le­maradást kell nekünk építőanyag­ipari és építőmunkásoknak ez év kedvező időszakában pótolni, és a lehetőséghez képest túlteljesíteni. C cél eléréséért szükséges ** még nagyobb gondot fordí­tani az anyagtakarékosságra, a munkafegyelem és a szervezetlen­ség okozta lazaságok, az újítások bevezetését gátló bürokratikus huza-vona megszüntetésére. Sok­kal aktívabban kell segíteni a szocialista brigádok szervezését, azok munkájának figyelemmel kí­sérését. Ez egyik döntő alapja terveink maradéktalan teljesítésé­nek. A z idei év második ötéves ter­" vünk középső esztendeje. Júniusba lépve tehát a terv fél­idejéhez közeledünk. Ezért érde­mes megnéznünk, mit végeztünk el eddig, hol tartunk ötéves ter­vünk végrehajtásában. Minden területen előbbre léptünk és ezt mindenki észreveheti, aki me­gyénkben nyitott szemmel jár. Békéscsabán, Orosházán és más helyen sok új lakást, háztömböt építünk dolgozóinknak, ezzel ké­nyelmesebbé, szebbé téve életü­ket. Űj gyáregységek épültek és épülnek, mint például az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Kon­zervgyár, ami nagy munkalehető­ségeket biztosít a környék dolgoz­ni vágyó embereinek. Az idei évforduló különös je­lentőséggel bír az építőmunkások idősebb és fiatalabb tagjaira, mi­vel szakszervezetünk most ün­nepli megalakulásának 60 éves évfordulóját. Ez a 60 év emlékez­teti az építő-, fa- és építőanyag­ipari munkásokat felszabadulá­sunk előtti nagy harcaikra, a sztrájkokra és a munkások régi, mostoha életére. A z ünnep közepette azonban ” ne feledkezzünk meg fel­adatainkról sem. Az MSZMP VIII. kongresszusának határoza­tai alapján dolgozó népünk hoz­záfoghatott a szocializmus teljes felépítéséhez. Ebben a nagy és felelősségteljes munkában az építő- és építőanyagiparra háruló feladatok nagyobb erőfeszítést és odaadást követelnek. Feladataink közül kiemelkedik a 15 éves la­kásépítési terv nagy programja, valamint a mezőgazdasági és ipari létesítmények sorozata. Legyen főcélunk tehát az ország, a mun- káshatalom, a szocializmus tábo­rának és a békéért folyó harcnak erősítése: Susánszki János Építők M. B. tag kijavított állapotban kell lennie. A nyáron — rövid idő alatt igen nagy volumenű mezőgazdasági munka vár elvégzésre, ezért csak­nem minden erő- és munkagép tí­pust üzemeltetni kell. Az olyan bonyolult munkagépeket is, mint a kombájn, vagy a sok hibalehe­tőséggel dolgozó cséplőgép. \/ áratlan meghibásodások — T bármilyen jól javítottak is előzetesen — bekövetkezhetnek, illetve be is következnek. A nyári munkákra különösen jellemző, hogy az órákban kifejezhető gép­kiesés is jelentős, ezért a gyors hi­baelhárítás kell álljon a műszaki munkák szervezésének középpont­jában. A gyors hibaelhárítás lehetősé­gét biztosítja a termelőszövetke­zetekben a gépállomással és a gép­javítóval kötött olyan szerződés, amely szerint az állami technikai bázis teljes műszaki védnökséget vállalt a termelőszövetkezetek szántóföldi gépei felett. Ez a tel­jes műszaki kiszolgálás igen nagy feladatot ró a gépjavító állomások valamennyi dolgozójára. A szerve­zésnek olyan fokúnak kell len­nie, hogy küszöböljék ki a meghi­básodás lehetőségét a tervszerű megelőző karbantartások pontos és következetes végrehajtásával. Ha váratlan meghibásodás követ­kezik be, akkor a több éves mű­ködés minden tapasztalatának fel- használásával, a lehető legrövi­debb időn belül javítsák ki a hi­bát, lehetőleg a helyszínen, mert ez nagy időmegtakarítást jelent. A helyszíni hibaelhárítás fő esz­köze a mozgó javítóműhely (mű­helykocsi), aminek munkáját, igénybevételét nagyon gondosan kell irányítani. gépjavító állomásoknak a saját körzetükben várható javítási munkákon kívül fel kell készülniük arra is, hogy más kör­zetből is igényelhetik a munkáju­kat. Műhelyeik, szerszámgép­ellátottságuk lehetőséget nyújta­nak arra, hogy bizonyos speciális munkát is elvégezzenek a rendes javító tevékenységükön felül. Ilyen pl. a Békéscsabai Gépjavító Állo­máson a gépjárműelektromosságot felújító tevékenység, tj a tehát egy, a körzetükön * kívül dolgozó kombájn, mun­ka közben meghibásodott, akkor — megfelelő cserealappal rendel­kezve — haladéktalanul cserét kell eszközölniük. A felújított cse­redarab minőségéért is ugyan­olyan felelősséggel tartoznak,mint ha a saját kombájnjukon kellett volna cserét végrehajtani. Termé­szetesen több fontosabb felújítha­tó alkatrészre is vonatkozik a cse­relehetőség. Megnyugtatólag hat ez a gépesítésben még járatlan termelőszövetkezeti vezetőkre, mert a gyors lefolyású nyári mun­kák idején nemcsak egy gépállo­más, illetve gépjavító állomás se-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom