Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
MGS. június 1, 4 Szombat Negyven esztendő a közoktatás szolgálatában I kiterjedt békéscsabai tanyavilágban csak hosszas kérde. zosködés után találom meg a Ms- réti általános iskolát és ott Boross Géza nyugalmazott igazgató-tanítót. A hangulatos igazgatói lakás egyik szobájában unoka televízióval, a másikban kerámiában piros, fehér rózsák, az asztalon olvasásra kitett könyv, Ráth-Végh István Az emberi butaság című műve, a velem szemben ülő, elegánsan kopasz halántékú, ősz hajú pedagógus arcán pedig az élénk szellemességről árulkodó mosoly meleg villanásai azok, amelyek együttesen juttatják kifejezésre Baross Géza derűs, optimista egyéniségét. Ezek után a külső benyomások után szinte valószínűtlenül hat az az élettörténet, ami talán nem is egy ember története, hanem egy hivatás tükörképe. Boross Géza elbeszélése nyomán megelevenedik előttem a komáromi iskola padjából az első világ, háború poklaiba kikerült diákkatona, a veszprémi 31-es honvéd, akinek az 1919-es forradalom is csak annyiban hozza meg a reménységeit, hogy — tanítói oklevéllel a zsebében — apja mellett írnok lehet a komáromi pénzügyigazgatóságon... S lidércfény csalogatja át a Dunán. Műkedvelő színielőadások sikerei Pestre sodorják. A szintén komáromi születésű Beöthy László segítségével színészként a Blaha Lujza színházhoz kerül, öt esztendőt tölt itt Törzs Jenő baráti körében, amikor megbukik a szüli tröszt, amihez a Blaha Lujza színház is tartozott És mégis ekkor teljesül Boross Géza régi álma. Tanítói állást kap. A fővárosi színpadról lekerül Szentes- Zalátára — egy tanyai iskolába, 16 kilométerre a várostól. Közben megnősül, Ráckeresztúr, Rákoscsaba további pedagógusi működése színhelye. 1932-ben már négy gyermek atyja. A második világháború ismét elszólítja békés hivatásától. 1945 tavaszán Hegyeshalomnál civilruhába öltözik és így menekül meg a Németországba hurcolástól. Gyalog jön vissza Komáromig. A felszabadulás Után magyar-Komárom és Tata-Tóváros jelentik számára a nevelői munka további állomásait. Felesége szülei 1947-ben Szlovákiából Békéscsabára települnek és ékkor az öregek istápolása céljából ő is Békéscsabára helyezteti magát. A kisréti általános iskolához kerül, ahonnét negyven esztendei pedagógusi működés után, 1961. október 1-én vonul nyugalomba. „.Így ismerem meg egyre jobban Boross Gézát, Meséli, hogy egyszer — annak idején — a tanulók gyóntatása miatt összetűzött szentesi apátplebánossal, és megvédte a pedagógusi tekintély kötelező érdekeit. Az meg, hogy egy alkalommal harcos Mállásáért az igazgatója „kommunista tanító”-nak nevezte, teljes képet ad Boross Géza karakteréről. Amikor azonban idáig jut az elbeszélésben, valami boron gásíéle fut át az arcán. Kissé csüggedten mondja’ — Tudja, megelégedett ember vagyok, de azért van egy nyomasztó gondom. iOgy szeretnék néha Békéscsabán a Kossuth téren leülni egy padra és eltűnődni az életemen... néha a feleségemmel moziba, színházba menni meg a város kulturális életébe is jobban bekapcsolódni. De nem tudok beköltözni a városba. Már két éve, hogy nyugdíjban vagyok, és itt kell laknom az iskola szolgálati lakásában. Közben az igazgató felesége előszedi a férje búcsúztatásakor kapott ajándéktárgyakat. Kissé fátyolos a Msrétiek „Géza bácsijának” hangja: — A kollégáktól, a szülői munkaközösségtől kaptam... Órával kombinált éjjeliszekrény-lámpa, komplett írókészlet, vitrintárgy van az emléktárgyak között. Az újra feloldódott hangulatban megkérdezem: — Mondja igazgató úr! Ezúttal, az idei pedagógusnap alkalmából mit üzen a kollégáinak, pályatársainak? Az arca Mssé ünnepélyessé válik, de azért minden póz nélkül válaszolja: — Az én nevelői hitvallásomat! Hogy a pedagógus ne csak foglalkozást, kereseti lehetőséget lásson pályájában, hanem lelkiismereti felelősséggel vállalt és betöltött hivatást... Búcsúzóul meghatva szorítom meg Boross Géza kezét és úgy érzem, az ő kézszorítása, üzenete is visszaérződik ezekből a sorokból. Siurányi Sándor Az Orosházi Ruhagyár életéből a» A A szünetben. Hasznosítják a cukorgyári iszapüledéket Évtizedek óta igen nagy meny- nyiségű iszapüledék halmozódott fél a Sarkadi Cukorgyár derítőjében. A szakemberek 40 ezer vagonra becsülik azt a földmeny- nyiséget, amelyet a cukorrépáról mosás útján távolítottak el. A gyár dolgozói tavasszal mindig bevetették a derítő tó fenekét — erről a vizet a szezon után a Fekete-Körösbe engedték — s rajta rövid tenyészidejű növényeket termeltek. Szakemberek megvizsgálták az iszapüledéket és talajjavításra — jő összetételénél fogva — kiválónak minősítették. Tízezer vagon máris a termelőszövetkezetek rendelkezésére áll, a további 30 ezer- vagon kiszállítására pedig csak a jövő év tavaszán kerülhet sor. A 40 ezer vagon Sarkadra szállított földdel 10 centiméteres vastagon csaknem 700 hold szántóföld tehető termékenyebbé. Több szövetkezet már bejelentette igényét erre az iszapüledékre. A párt megyei bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a 40 ezer vagon iszapföld felhasználását elsősorban a környékbeli termelőszövetkezetek talajszerkezetének javítására ajánlja. Nemcsak receptírás Nagyszabású ünnepség Szarvason, a felsőfokú óvónőképzőben a pedagógusnap alkalmából A szarvasi Felsőfokú Óvónőképző a XII. pedagógusnap alkalmából június 2-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel az intézet kollégiumának dísztermében ünnepélyt rendez. Az ünnepély műsorában fellép az intézet énekkara dr. Elek László- né vezetésével, majd a gyakorló-óvodások köszöntik a tanárokat és a gyakorló óvoda óvónőit. Ünnepi beszédet Nagy Ferenc elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond, majd az intézet növendékei szavalatokkal, hangszerszólókkal szerepelnek. A II. éves hallgatók búcsúztatása előtt kerül sor a gyémánt- és aranydiplomák kiosztására, az ünnepség befejező aktusaként pedig dr. Tóth Lajos, az intézet igazgatója kiosztja a tanárok, óvónők, adiminisztratív és fizikai dolgozók jutalmait. Siker Debrecenben A KISZ Kulturális Szemle kiemelt ágai közé tartozik ebben az évben a szellemi vetélkedő. Megyénkből május elején került sor a megyei döntőre. A legeredményesebb egyéni versenyzőkből ősz. szeállított öttagú csapat Debrecen, ben, az országos területi döntőn mérte össze tudását, felkészültségét más megyék ifjúsági csapatával. Az öt fiatal — Erney Attila és Vastag György lőkösházj pedagógusok, Fejes István battonyai postaalkalmazott, Vincze János, a Békési Nyomda gépmestere és Tóth András, a lőköshézi vasútállomás dolgozója — nagy sikerrel szerepelt a debreceni versenyen. Békés megye csapata Szolnok, Hajdú és Csongrád megye csapatát megelőzve 73 ponttal az első helyen végzett, s bejutott az országos döntőbe, mélyet június elején rendeznék meg Budapesten, a televízió nyilvánossága előtt. Kismotorkerékpár wwwwwvwvwvwwwww (Dongó, Berva. Panni) javításához szükséges / alkatrészek beszerezhetők a kiskereskedelmi szaküzletekben. 47991 — Doktor űr, állandóan köhögök, írjon már föl valamit... így szól legtöbbször a beteg az üzemi orvosi rendelőben. Mór eleve azzal megy, hogy gyógyszert kér. És így az üzemi orvosok munkája sokszor bizony csak formális, a receptírásra korlátozódik. — Várható javulás? — kérdezés az ellenőrzéssel is. Az épülő gyárban Talán sehol nem lehet olyan világosan megállapítana, hogy mennyire van szükség az üzemi orvosra, mint éppen egy új és épülő gyárban. Ezért kerestük fel a Békéscsabai Konzervgyárat. Jelenleg itt még csak három órában rendel az üzemi orvos, de éppen most tettek intézkedéseket, hogy főfoglalkozású üzemorvost helyezzenek a gyárba. Az épülő új üzemrészeiket járva, Zelenyánszki György igazgató élvtárs az új gépeket szerelő munkásokra mutatva mondja: az egy egész napot töltsön itt. Balesetek az üzemben — Elsősorban a rakodásnál és a ttifc meg dr, Mmter Józseftől, a békéscsabai városi tanács egészségügyi osztály vezető főorvosától. — Igen, ma már egyre többet foglalkoznak az üzemi orvosok a munkaköri megbetegedések problémáival, az üzemi balesetekkel építkezések mellett gondolni kell azokra is, akik itt kezdenek majd dolgozni. Sok olyan munkás kerül üzemünkbe, különösen lányok és asszonyok, akik eddig még nem is dolgoztak. Fokozottabban kell rá juk ügyelni. A jelenlegi üzemorvosi munkával kapcsolatban Zelenyánázki élvtárs elmondotta azt is, hogy meg vannak elégedve az orvos munkájával. De éppen a növekvő feladatok teszik szükségessé, hogy ne csak három órát, hanem majd Az üzemi orvosi étlátást vizsgaiga tva egy érdekes statisztikai adatra hívták í«4 a figyelmemet. Nemrégiben megyei akcióbizottság tárgyalta a kifizetett táppénz és üzemi balesetek helyzetéit Itt találkoztunk egy olyan statisztikai adattal, hogy például a Békéscsabai Áliatforgalmi Vállalatnál a kifizetett táppénznapok 49 százaléka üzemi balesetből adódik. Vajon miért? Félig tréfásan tettük fel a kérdést az Állatforgalmi Vállalat igazgatójának: — Talán harapnak a malacok, azért sok a baleset. — Nem egészen így van — válaszolt nevetve az igazgató, majd így folytatta: — Vállalatunkat nem lehet ösz. szehasonlítani egyetlen üzemmel sem. Több telephelyünk és két célgazdasági üzemünk is van. — Miből származnak mégis a balesetek? MÁV-nál a kocsik tolatásánál fordulhat elő baleset, de talán balesetveszélyt rejt magában az is, hogy 85 dolgozónk motorkerékpáron járja a körzetét, 7 tehergépkocsink van és ez mind forrása lehet a baleseteknek. — Kioktatják-e az új dolgozókat a balesetvédelmi előírásokra? — Minden felvétel alkalmával megtesszük ezt, de negyedévente gyakorlattal összekötött előadást is tartunk, s éppen a balesetmegelőzés céljából a telephelyeken biztonsági megbízottakat neveztünk ki. — Mit tesznek, hogy csökkenjen a balesetveszély? — Elsősorban átvételi helyeinket tesszük kulturáltabbá és a biztonsági rendszabályokat jobban betartatjuk. Ezzel meg tudjuk előzni azt, hogy most havonta átlagosan előforduló Rét baleset a minimálisra csökkentsük. Békéscsaba üzemi orvosi ellátása Egy üzem balesetkrónikája után és egy üzemnek az orvosi ellátását vizsgálva önként adódik a kérdés, vajon Békéscsaba üzemeiben milyen feltételei vannak az orvosi ellátás további javításának. — A téglagyárban már egy főfoglalkozású orvos látja el a betegeket, azonkívül 5 üzemben 3 órára alkalmaznak orvost — mondotta a városi főorvos. A beszélgetés során az is kiderült, hogy például a téglagyárban már most tárgyalnak arról, hogy egy főfoglalkozású fogász is kerüljön a rendelőbe. Az üzemi orvosi hálózat további fejlesztésének gátat szab viszont az a rendelet, amely Mmondja, hogy orvosi állást csak a 300—500 főt foglalkoztató üzemben lehet szervezni. így több kisüzemben nincs lehetőség arra, hogy orvost alkalmazzanak. Éppen ezért helyes az a kezdeményezése a városi tanács egészségügyi osztályának, hogy felméri a lehetőségeket és így — akár két üzem összevonásával — egy-egy üzemi orvosi állást hoz létre. Ha az üzemi orvosi állásokat megteremtik, akkor nemcsak a receptírás és az injekció beadása lesz már a feladata az orvosnak, segítséget nyújthat a balesetvédelemben is. Az üzemi orvos, így többek között vizsgálhatja a foglalkozási megbetegedéseket, ellenőrizheti a konyhát és az egészségügyi felvilágosító munkát is elősegítheti. Sok-sok feladat vár az üzemi orvosokra. Munkájuk nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy megelőzve a bajt, ne a táppénzes órák száma emelkedjen, hanem a munkában eltöltött idő hozzon hasznot a vállalatnak és a munkásnak egyaránt. (—czi—)
