Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-05 / 129. szám

WG3. június 5. 3 Szerda Kispuskákkal együtt nevelik, tücskökkel, bogarakkal etetik a túzokcsirkéket a Körös-vidék vadászai A Körösök tengersík vidékén — főleg a nagy kiterjedésű legelővel rendelkező Gyoma, Körösladány és Dévaványa határában — több száz túzok él. A ritka vadmadár teljesen a szabadban fészkel s a tojásainak, kiscsirkéinek egy­aránt igen sok a természetes el­lensége. Ezért a mezőn kevés nő fel belőlük. A Körös-vidék va­dásztársaságai elhatározták: mes­terségesen keltetnek és nevelnek fel túzokcsdrkéket, hogy erről a tájról ki ne pusztuljon az Alföld ritka vadmadara. A kotlókkal kikeltetett kiscsir­kéket háromhetes korukig tücs­kökkel, bogarakkal etetik. A táp­lálékot parányi csipeszekkel rak­ják a túzakcsirkék szájába. A ke­gyes csalás bevált: oly mohón nyelik a tücsköket, bogarakat, mintha közvetlenül édesanyjuk szájából kapnák. Utánozhatatlan rikácsolásukkal gyakran tudtára adják gondozóiknak, hogy éhesek. A túzokcsibéket kispulykák társa, ságában nevelik, így gyorsabban rászoknak az önálló evésre. A „KOSZMONAVT" nevű szovjet hajó Kubában A szovjet kereskedéhni flotta legkorszerűbb hajója a Kosz- monavt befutott a havannai kikötőbe, fedélzetén a teherautókkal, gyapottal, papírral, alumíniummal, motoralkatrészekkel, stb. A hajó 12 nap alatt érkezett Rigából Havannába. Kirakják az árut a hajóból, a magyar gyártmányú „Pablo San­doval” nevű óriásdaru segítségével. (MTI Külföldi Képszolgálat) verseny az osztályharc legjellem­zőbb és egyben legjelentősebb te­rülete, a vezetés eredményessége elbírálásának, bár nem egyetlen, de elsőrendű tényezője az, hogy az adott gazdasági egység eredmé­nyei hogyan alakulnak, tevékeny­sége hogyan illeszkedik be a nép- gazdasági terv egészébe. Tanácsi vállalataink vizsgálata sarán a vezetés általános színvo­nala megítélésénél ezek a tényezők nem voltak kellően figyelembe vé­ve. Nem tudok vitatkozni azzal a megállapítással, amely a továbbta­nulást elsőrendű tényező rangjá­ra emeli, de nem tekinthetem eléggé körültekintőnek az elemzés­nek azt a fajtáját, amely a gazda­sági vezetés megítélését elsősorban a megszerzett vagy a meg nem szerzett iskolai bizonyítványok f üggvényévé teszi. A tanácsi vállalatok vezetőinek többsége a gyakorlati munkában bizonyította be, hogy a vezetés bo­nyolult feladatainak ellátására ké­pes, gyakorlati tapasztalatai alap­ján felkészült a szocializmus tel­jes felépítése időszakában reá vá­ró feladatok eredményes megoldá­sára. Ebben viszont különös és ki­emelkedő fontossága van annak, hogy az állami oktatás rendszeré­ben, illetve az önképzés útján szakmai és politikai ismereteiket fokozzák, s a vezetés módszereinek további tökéletesítése révén még többet nyújthassanak. Külön kell a szakhelyettesek kérdéséről szólni. A vállalati fő­könyvelők kivételével a műszaki vezetőknél van több probléma a szakmai félkészültséggel. Vállala­taink műszaki vezetőinek be kell kapcsolódniuk a szákmai képzés valamely formájába és a társadal­mi tanulmányi ösztöndíjak alkal­mazásával, fiatal műszakiak be­állításával kell szélesítenünk a műszaki vezetés megjavításának lehetőségeit. Igaz, ebben még sok a meg nem értés; a kellő intézke­dések hiánya is jellemző, de az ilyen szemlélet káros, mert feltét­lenül bekövetkező elmaradás lesz a következménye műszaki terüle­ten. Igen sok és jó tapasz­talatot kaptunk az ellenőr­zéseket végző megyei Népi Ellenőrző Bizottság munka­társaitól, s a vezetés színvonalát tárgyaló megyei tanács vb-ülés vi­tájából. Tennivalóinkat tehát lát­juk. Ezeknek a tennivalóknak az összegezése pedig abban jelentke­zik, hogy a tanácsi ipar vezetésé­ben is arra kell törekednünk, hogy minél több terméket, minél jobb minőségben és minél olcsób­ban adjunk a lakosság igényeinek kielégítésére. Kruzslitz Tibor a megyei tanács ipari osztály vezetője Remények, bizakodó hangulat a félév előtt egy hónappal Három hét múlva „egyenesbe jön“ az BKÜV — Egész évben hajrá a téglaiparban — augusztus 20-án megnyílik a forgalom az erzsébethelyi hídon Három hét és néhány nap múl­va felezzük az 1963. évet. Kevés gazdasági év indult ennyi nehéz­séggel, mint az idei. Majdnem va­lamennyi vállalat megérezte a tél nehézségeit, néhol hallatlan erőfe­szítést kellett kifejteni a tervek tel­jesítése, az elmaradások pótlása ér­dekében. Az eltelt öt hónap után azonban reményekkel teli, biza­kodó hangulatot találtunk üzeme­inkben. A 8-as AKÖV-nél eddig vala­mennyi tervszámúkat túlteljesítet­ték. Rendkívül sok nehézséggel kell megküzdeniük és különösen ezekben a napokban tetőzött a szállítási feladat. Két hónapról visszamaradt árumennyiség zú­dult a AKÖV-re. A központosí­tott békéscsabai, gyulai és oros­házi állomásokról éjjel-nappal szállítanak gépkocsiaikkal. Min­den erőt az állomási szállítás szol­gálatába állítanak. A nappal más. hol dolgozó gépkocsik éjjel a va­gonok mellé állnak vagy a rakte- rületekről szállítják az árukat. A hajrá-hangulat eredménye azonban máris megmutatkozik. Kazamér Károlynak, az AKÖV igazgatójának véleménye szerint a félév végére, három hét múlva „egyenesbe” jönnek. Persze pihe­nésről szó sem lehet, mert rövi­desen megkezdődnek a-betakarí­tási munkák, s ez-újabb nagy fel­adat élé állítja a szállító vállala­tot. A Békés megyei Cserép- és Tég. laipari Vállalat érezte meg legin­Baráti találkozó a kötegyáoi vasútállomáson Egy héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy megindult a vasúti személyforgalom Kötegyán és Sakmta között. Az eset alkalmával a magyar vasúti küldöttség meleg fogadtatásban részesült. Június 2-án a román vasutasok viszonozták a látogatást. A köte- gyáni határállomáson szeretettel üdvözölték, fogadták a küldöttség tágjait, köztük Alexandru Lech- niuct, a nagyváradi forgalmi fő­nököt és Ion Tviccert, a salontai állomásfőnököt. A baráti hangu­latú összejövetelen ott voltak a kötegyáni és méhkeréki párt-, ta­nácsi, termelőszövetkezeti veze­tők; Lestyán János, a sarkadi já­rási pártbizottság titkára, Hidas Mihály ezredes, a megyei rendőr­főkapitányság vezetője, Boros Gergely országgyűlési képviselő és a kerületi határőrség képvise­lői. A találkozó résztvevői közös ebéden vettek részt. Az ebéd után a MÁV Szegedi Igazgatósága ne­vében Csányi Pál vonalfőnök mondott beszédet. Alexandru Lechniue a kolozsvári vasúti igaz­gatóság üdvözletét tolmácsolta a magyar vasutasoknak. Pohárkö­szöntőjében utált arra, hogy a vasúti személyforgalom megindu­lásával tovább erősödik a baráti kapcsolat a két igazgatóság és a két nép között. A találkozón nagy érdeklődést váltott ki az a javaslat, hogy a baráti kapcsolatok elmélyítése céljából a közeljövőben igen jó volna egy kölcsönös termelőszö­vetkezeti találkozót rendezni Kö­tegyán és Salonta szövetkezeti tagjainak részvételével. Bihari Mihály kább a tavasz kezdetének elhúzó­dását. Tavasszal 11 millió nyers téglával maradt adós. A téglaipari vállalatok összevonása után má­jusban nagy felfutás tapasztalha­tó, ugyanezt várják júniustól is. így a 11 milliós elmaradásból fél­év végére már csak hat és fél mii. lió marad. Ugyancsak eddigre egymillióval csökkentik a nyers és égetett cserép tartozásukat is. A vállalat munkásai munkaver. senyben állnak. Vállalták, hogy év végére pótolják az év eleji elma­radást. A cserép- és téglaipari vállalatnál nemcsak a félév vé­gén, egész évben hajrá van. Jó hírrel örvendeztettek meg MEGYÉNK lucematermesztése országosan is az első helyen áll. Nemcsak a területet illetőleg — hiszen évente 60 ezer hoQdról arat­ják a legjobb fehérjedús szálas ta­karmányt — hanem azért is, mert innen exportálják a legtöbb — világpiacon is keresett — lucer­namagot. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink évente 10 ezer holdon termelnek lucerna- magot, mely igen jó bevételnek bizonyul. Az éknúlt években nem egy termelőszövetkezetet éppen a lucernamag termesztése húzta ki a nehéz anyagi gondokból. A me. zőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz az elmúlt évi száraz, kedve­zőtlen időjárás ellenére is egymil­lió forintnál több bevételhez ju­tott a lucemamagbóL De lehetne a példák sokaságát sorolni, hol, milyen jövedelmet jelentett a lu- cemamag, nem is beszélve az ér­tékes szálas takarmányról és a lu_ cemalisztről. TERMELŐSZÖVETKEZETE­INK már nemegyszer meggyő­ződtek a lucerna gazdaságos ter­mesztéséről, s ennek ellenére mégsem védekeznek megfelelően annak betegségei, kártevői ellen. A legveszélyesebb és legnagyobb kártételt tesz a lucernában az aranka, amely évente képes több száz holdat is kiölni, ha nem vé­dekeznek ellene megfelelően. A szakemberek felmérése szerint csupán a megyében az arankakár évente 12—13 millió forint, a lucerna egyéb ellensége, mint a lucernamag-gubacslégy — amely a magfogásra hagyott lucerna nagy kártevője — évente 2—3 millió forint kárt okoz. A megfe­lelő védekezéssel azonban meg lehetne menteni, évente mintegy 15—16 millió forintot, a közössé­gék és a népgazdaság hasznára. FÖLDMŰVELÉSÜGYI Minisz­térium növényegészségügyi szak­emberei a közelmúltában 10 napot töltöttek megyénkben, s mintegy 100 termelőegységet vizs­gáltak meg növényegészségügyi bennünket a békéscsabai erzsébet­helyi vasúti átjáróhíd építői is. Mint Tóth Sándor építésvezető el­mondotta, az utóbbi két hónapban nagy felfutás volt az építkezésen. Ez alatt az idő alatt a betonozási munkák zömét határidő előtt el­végezték. A munkák gyors befe­jezése érdekében a hídépítő vál­lalat a budapesti Erzsébet-híd épí. tésétől Békéscsabára irányított egy 25 tagot számláló brigádot is. A félévi hajrá itt különösen fon­tos, mert a dolgozók vállalták, hogy augusztus 20-án a jármű, és gyalogosforgalom részére is átad­ják a hidat. K. M. szempontból. A 10 napos itt-tar- tózkodásuk alatt meggyőződtek arról, hogy nincs még minden rendben ezen a téren. A 60 ezer hold lucemavetésből mintegy 35 ezer holdat találtak kisebb-na- gyobb mennyiségben arankafertő­zöttnek. Éppen a legnagyobb fer- tőzöttség a lucerna „hazájában”, a szarvasi járásban, az ÖRKI te­rületén van. E veszedelmes beteg­ség megakadályozására még nem tettek meg mindent. Hasonló nagy mennyiségű a fertőzés a sár. kadi járásban is. Nem egy helyen tapasztalták, hogy a termelőszö­vetkezetek rendelkeznek ugyan megfelelő minőségű és mennyisé­gű vegyszerrel, és gépekkel, és mégis elhanyagolják a védeke­zést. A szeghalmi Kossuth Tsz-ben még a kapás lucernát sem műve­lik, ott ugyan a gaz pusztít, nem az aranka. A legjobban gondozott és ápolt lucemavetésekkel a me­zőkovácsházi járásban találkoz­tak. Sok gondot fordítanak e fontos takarmánynövényre a füzesgyar­mati termelőszövetkezetekben is. MOST EZEKBEN a napokban, amikor a lucerna első kaszálása megtörtént, mutatkoznak meg leg­jobban az arankaíoltok. Vegysze­rezést, az égetést most kellene el­végezni. Sok helyen hozzá is fog­tak e fontos munkához. Gyulavá­ri Lenin Hagyatéka Tsz-ben Hol- lósi András növényvédelmi bri­gádja már megkezdte a vegyszere­zést az arankafertőzött területe­ken. Termelőszövetkezetek vezetői ma már tisztában vannak azzal, hogy a lucernafertőzött területe­ken megfogást nem engedélyez­nek. Ez pedig több 10 ezer forin­tos bevételtől üti el a termelő- szövetkezet gazdáit. Ezért fon­tos, hogy a betegségektől megóv­ják a takarmánynövényt, hiszen a lehetőség, a vegyszer, a gép meg­van, csak hozzá kell fogni a véde­kezés végrehajtásához. Cs. E. Jó állapotban lévő GAZ—69-es terepjáró személygépkocsinkat elcserélnénk jó állapotban lévő Warszawa vagy Moszkvics személygépkocsira. Halaspusztai Állami Gazdaság, Szeghalom. 48027 Mentsük meg a lucernavetéseinket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom