Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

1963. Június 27. 5 Csütörtök T*I/M|V|lt4f>6 A sárga cipő története Antonina Domanska A sárga cipő története című regénye a lengyel ifjúsági irodalom nagy könyvsikerei közé tartozik, évek óta kedves olvasmánya a gyerekeknek. A könyv romantikus cselekménye, iz­galmas részletei, rendkívüli• bája, hiteles alakjai — köztük Wit Stowosz, a krakkói Mária templom faragott oltárának alkotója, a híres szobrász — késztették Sylvester Checinskit, hogy filmre vigye ezt a regényt, mélynek története egy legendán alapul. (Bemutatja az orosházi Partizán mozi, június 29—30-ig.). A Békés megyei Természetbarát Szövetség terveiből 1963. január 1-én megyénkben is megalakult a Magyar Termé­szetbarát Szövetség megyei szer­ve, a Békés megyei Természetba­rát Szövetség. A megyei szövet­ség 17 szakosztályából nyolc szakosztály békéscsabai, közöttük a legerősebb a Kinizsi szakosz­tály. A megye iskolái közül a gyomai gimnázium és a békéscsa­bai iparitanuló-iskola rendelkezik természetbarát szakosztállyal. A megyei szövetségbe tömörült szakosztályok taglétszáma: 677 felnőtt és 131 ifjúsági tag, amely létszámban a férfiak 45 százalék­ban, a nők 55 százalékban van­nak képviselve. Az MTST támogatásával a me­gyei szövetség bízik az idei, és a távlati tervek sikeres megvalósí­tásában. A tervek között szerepel az augusztus 18—24. között meg­tartandó balatoni nemzetközi ta­lálkozón való részvétel, amely egyben országos találkozó is lesz és amelyen Békés megyéből elő­reláthatóan kilencvenen vesznek részt, valamint a Magyar Termé­szetbarát Szövetség rendezésében a Pilis-hegységben sorra kerülő november 7-i emléktúrán való részvétel. Fotókiállítás, túraveze­tői tanfolyam rendezése szakosz­tályonként 2—2 résztvevővel ál­landó táborhely létesítése a Kö­rösök mentén (valószínű a Szana- zugban) szerepelnek a további tervekben. Surányi Sándor Békési gondok Beszélgetés Minya János tanácselnökkel Minya János, a békési tanácsi- elnök nem irigylésre méltó em­ber. A megyében aligha van még egy olyan község, ahol annyi gond, probléma lenne, s annyi em­ber bújával-bajával kellene tö­rődni, mint ebben a ,,mammutfa_ luban”, 21 000 ember közösségében. Reggeltől estig nyílik, csukódik ajtaja, embereket bocsátva be és ki, naponta számolatlanul. Pa­nasz, kérés talál itt’ megértésre, megnyugvássá oldódik a türel­metlenség, a vitákból megegyezés kristályosodik ki Az emberek bi­zalommal jönnek az új elnökhöz, aki fél éve még a járási tanács elnökhelyettese volt. Március ele­je óta ül a község tanácselnöki írószitala mellett. Tősgyökeres bé­kési s ez előnyt jelent számára. Ismeri községe múltját, mai éle­tét, gondját, az emberek mentali­tását, észjárását, iparkodását, Beszélgetésünk egy kissé rap- szódikus, de így is érdekes. A ci­gányokról éppúgy szó esik, mint a lakáskérdésről vagy a drága közlekedésről. A gondokat fesze­getjük, azok okát és megoldását keressük. Ha nem is kerül vala­mennyi terítékre — lehetetlen rö­vid idő alatt mindent elmondani —, a legégetőbbek utat kaphatnak a nyilvánossághoz. — Mi okozza a legtöbb fejtö­rést a békési tanács vezetődnek? Kapásból felel. Ez a hirtelenül induló válasz azt sejteti, hogy nem először tették fel neki ezt a kérdést. — Az egyik nagy gond a lakáshiány, a másik pedig a munkaerőhelyzet. — Először nézzük a lakásgondo­kat... — Hihetetlenül hangzik, de tény és való, hogy a felszabadulás óta Békésen csak egy nyolélaká- sos bérház épült állami beruhá­zásból. Az is véletlenül. Csabára tervezték, de az anyagot tévesen ideszámították, s ha már itt volt, itt építkeztek. Most 21 vagy 22 ki­lakoltatással kapcsolatos bírósági ítéletről tudunk. Sok az összefér­hetetlen ember, sok a viszályko­főorvos, a TIT békéscsabai egész­ségügyi csoportjának vezetője a harmadik kitüntetett. — A csabai városi szervezet 1960-ban alakult meg, azóta va­gyok elnöke. Tíz éve kapcsolód­tam be az ismeretterjesztésbe. Az lenne jó, ha minél több orvos fel­ismerné ennek óriási jelentőségét! A városi szervezetnek jelenleg 50 tagja van, ez úgy érzem, szép szám, és kifejezi azt, ahogyan Bé­késcsaba orvosai az egészségügyi felvilágosításról vélekednek. — A kitüntetés alkalmából nem véletlen, hogy a szakosztály mun­kájáról beszélek, hiszen úgy vé­lem, ha a szakosztály, amit veze­tek, rosszul dolgozik, akkor én sem kaphattam volna elismerő okleve­let... ! Még néhány adat: 1962-ben 94 egészségügyi előadást tartottak, 5473 hallgatóval, elsősorban üze­mekben, tsz-ekben és az V., vala­mint a III. kerületben — ahol mint dr. Péterfy Gábor említi — mindig nagy segítséget kapnak a kerületi népfront-szervezettől, ha egészségügyi előadások megrende­zéséről van. szó. Az elmúlt félév­ben eddig 53 előadásuk volt, való­színű tehát, hogy az 1963-as év ilyen tekintetben magasan felül- «Sßja az 1962-est. dás a családok egy lészénéi Ezé- i olyan helyiséget kértek, ahol ta­ket az ítéleteket nem tudjuk vég- j rehajtani, mert nem tudunk la­kást adni. Talán csak akkor vál­tozik a helyzet, ha Békés nagyobb állami támogatást kap. így most csak a családi építkezést szorgal­mazzuk. — A másik nagy gond az embe­rek munkába állítása. A felnőtt lakosság ,60 százaléka munkaké­pes. Tizenkét-tizenháromezer em­bernek kell keresetet, megélhetést biztosítani. Sajnos az ipartelepítés mostohagyermekei vagyunk. Kevés az üzem, a munkahely, s ebből az következik, hogy mint­egy 3000 ember Békéscsabán, Orosházán, Budapesten és az or­szág más ipartelepein kénytelen munkát keresni. Különösen a nők elhelyezése okoz sok fejtörést. Már hónapok óta szó van arról, hogy ha a terményforgalmi válla­lat ideiglenesen (nyaranta) a csa­bai konzervgyár rendelkezésére bocsátaná a volt olaj malom egy részét (ahol a gyár előkészítő üze­mét rendezhetnék be), több száz asszonynak tudnánk keresetet biztosítani. Ez nagy segítség len­ne, különösen a több családosok­nál. A terményforgákni vállalat azonban hallani sem akar az egyezségről. A beszélgetés megkezdése előtt fél füllel arról értesültem, hogy hamarosan megoldódik egy régóta húzódó probléma: kultúrotthon! kapnak „Párizs“ lakúi, a cigányok. A KISZ-bizoftság és a tanács közös igyekezete nyomán eggyel kevesebb lesz a gondok száma. — A cigányok még a választást megelőző jelöilőgyűlésükön egy nulhatnak, művelődhetnek, fog­lalkozhatnak a túl koros tanulók­kal. A kérés jogos és teljesítjük. A tanács bontásból származó anyagot biztosít, a KISZ-fiatalok pedig társadalmi munkával segí­tenek építeni. A cigányok szíves­örömest részt vesznek az építke­zés munkájában. Ez az épület ősz­re elkészül. > — A községfejlesztési alapból mit létesítenek az idén? — Tovább folytatjuk a közmű­vesítést. A Hunyadi, Kölcsey, Kalász, Tompa, Bercsényi, Beré- nyi utca és az újtelep után a IV. kerületben rakjuk le a vízvezeté­ket A fürdő területén 1200 méter mély termálkutat fúratunk. A meglévő fürdő vízellátási gond­ját ezzel megoldjuk. Ez a kút egyelőre csak a fürdőt látja el víz­zel, később tisztasági fürdőmeden­cét építünk, s lehetővé válik a strandolás, fürdés, nem kell majd a Körösre menni. A járdaépítésre 230 ezer forintot áldoztunk. Nö­veljük a bölcsődei férőhelyek számát is. ' ...ha város lenne Békfts... Az elnöki iroda előszobájában beszélgetésünk idején többen he­lyet foglaltak, az elnökre várva. Mert sok a munkája, sok még a napi tennivaló, beszélgetés, ügy­intézés, befejeztük a gondok, prob, lémák idézését. A búcsúzásnál ar­ra kért, hogy pendítsem meg: minden gondot könnyebb lenne megoldani, ha Békést várossá nyilvánítanák. Ez régi kívánság, 9 nagyon szeretnék, ha végre-vala- hára-teljesülne. A fejlődés még nagyobb léptekkel haladna előre, sikeresebben tudnák leküzdeni a nehézségeket. Teljesítettem kérését. r. r. Az Adriai-tenger partjára mennek csereüdűlésre a Mezőhegyesi Állami Gazdaság dolgozói Vajda Aurél a szarvasi gimnázium tanára, a TIT irodalmi szakosztályának me­gyei titkára. Ö a negyedik kitün­tetett. A kérdésre, hogy kitünte­tése alkalmából milyen gondola­tok töltik el, így válaszolt: — Ha lehet, magamról csak annyit, hogy 25 éve végzek nép­művelési munkát, 10 év óta a TIT-ben igyekszem tapasztalatai­mat gyümölcsöztetni.. Tavaly szép eredményeket értünk el a Világ­hírű regények filmen és a Nagy drámák filmen című előadássoro­zattal; Békéscsabán, Gyulán, Szarvason és Sarkadon 250—300 bérletes látogatta ezeket. Az ősz­szel, tudomásom szerint az or­szágban először, mi rendeztünk Magyar Nyelvőr címmel nyelv­művelő estet. Az Űj nép, másfajta raj című előadássorozatunkban pedig a ma irodalmával ismertet­jük meg a hallgatóságot, melynek száma városainkban és községe­inkben is örvendetesen emelke­dik. Az utolsó kérdésre, hogy eddig körülbelül hány irodalmi előadást tartott; a válasz: — Nem tudom pontosan. Talán kétszázat, de az is lehet, hogy többet. Nem számo­lom, mert ebben nem a mennyi­ség, hanem a minőség a fontos. A színvonal. És ezt tartani, fokozni: talán a legnehezebb minden is­meretterjesztő számára. * A kitüntetettek a közelmúltban baráti hangulatú fogadáson vet­tek részt a TIT megyei klubjá­ban, ahol dr. Krupa András kö­szöntötte őket, és kívánt további gazdag sikert a számukra. Kíván­ságához mi is csatlakozunk. Sass Ervin Bensőséges barátság alakult ki az utóbbi években a Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a Jugoszlá­viában lévő 40 000 holdas Beljei Állami Gazdaság között. A mun­kákról, eredményekről rendszere­sen tájékoztatják egymást s meg­ról. így derült ki, hogy a Mező­hegyesi Állami Gazdaságnak Ba­latonszárszón szépen berendezett saját üdülője van, a Beljei Állami Gazdaságnak pedig az Adriai­tenger partján. A két gazdaság vezetői elhatározták, hogy 15—45 vitatják azt is, hogy ki hogyan | élenjáró dolgozót csereüdültetésre gondoskodik a dolgozók élet- és j küldenek a Balaton, illetve az munkakörülményeinek javításé-1 Adriai-tenger partjára. Százféle tokaji bor Az idén i$ megrendezik a hagyományos tokajhegyaljai borversenyt Az idén 11. alkalommal rende­zik meg Tolcsván a tokaji borok már hagyományossá vált verse­nyét. A világhírű borvidéken mű. ködő állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és hegyközségek szinte kivétel nélkül részt vesznek a versenyen és nagy számban je­lentették be részvételüket az egyé. ni szőlőtermelők is. Bár a tava­lyi gyenge évjárat miatt az új bo­rok kategóriájában a szokásosnál kevesebb fajta „indul” a jellegze­tes hegyaljai száraz és édes sza­morodniból, valamint aszúból, mégis több mint 100 minőséget és évjáratot jelentettek be a verseny­re. (MTI) ÉM. Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz KŐMŰVES, ÁCS, VfZVEZETÉKSZERELÖ, KÖZPON­TIFŰTÉS-SZERELŐ, BÁDOGOS, LEMEZLAKATOS, HE­GESZTENI TUDÖ LAKATOSOKAT, FESTŐ, PARKET­TÁS, VILLANYSZERELŐ, ÉPÜLETASZTALOS, ÉPÜLET- LAKATOS, SZERELŐIPARI SEGÉDMUNKÁST, ÉPÍTŐ­IPARI SEGÉDMUNKÁS KUBIKOSBRIGADOKAT ÉS VILLANYHEGESZTŐKET. Vidéki dolgozók részére munkásszállást, üzemi étkezést, munkaruhát biztosítunk. Jelentkezés: Szeged, Bocskai 10—12. Munkaerőgazdálkodás. 40934

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom