Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-28 / 149. szám
1963. Június 2?.. 6 Csütörtök Semmelweis, az anyák megmentőfe íf ügyelettel és hálával emléke- zünik meg hazánk világhírű fiáról: Semmelweis Ignácról, aki 145 évvel ezelőtt született Budapesten. ö fedezte fel, hogy mi okozza azt a lázas betegséget, amely addig rengeteg fiatal anya halálát idézte elő. ö jött rá arra, hogy a vizsgálatot, gyógyítást vég. ző kézen vagy a kezeléshez és ápoláshoz használt tárgyakon, sza_ bad szemmel nem látható tisztá- talanság, olyan anyag lehet, amely fertőzést okozhat, vagyis a szervezetbe jutva ezt megbetegítheti, sőt elpusztíthatja. Ö jött rá arra, hogy a veszedelmes tisztátalansá- got (amit ma baktériumoknak ne. vezünk) a tárgyakról és az ember kezéről le lehet mosni. Ilyen módon Semmelweis örök érdeme a betegség okának a felfedezése és a betegség megelőzése módjának a kikutatása. Azóta nemcsak a szülészetben, de minden operatív ténykedéskor a sebészetben, gégészetben stb még a legegyszerűbb injekció adásakor is, sőt minden vizsgálat előtt is kötelező, vé lett a használt tárgyak és a vizsgáló vagy operáló kezeknek kórokozó baktériumoktól (csíráktól) való megtisztítása. Ma már senki sem nyúl mosdatlan kézzel sebbe, szájba, szembe. A tisztaság elve ma már szinte természetes. A kkor azonban, amikor Semmel” weis a bécsi kórházban ezt felfedezte, ez nem volt magától értetődő. Ennek ellenére Semmelweis óriási értékű, az életet megóvó felfedezését „nem rejtette véka alá”. Azt akarta hogy- más orvos is gyógyíthasson jobban, hogy más orvos is megóvhassa betegeit a haláltól, és hogy minél több anyát megmenthessenek a betegségtől és pusztulástól. Az akkori bécsi orvosok Semmelweis felfedezését badarságnak tartották, vagy hiúságból — mivel nem ők fedezték fel — tagadták és elvetették az elvét anélkül, hogy természettudományi tárgyilagos, sággal kipróbálták volna. Nemcsak, hogy nem hittek neki, de a JÜN'IUS 27. Békési Bástya: Egyiptomi történet. Békéscsabai Brigád: Asszony a telepen. Békéscsabai Szabadság: Szélvihar. Békéscsabai Terv: Megmérgez a családom. Gyomai Szabadság: Kenyér, szerelem, Andalúzia, Gyulai Petőfi: Egy szélhámos vallomásai. Mezőkovácsházi vörös Október: Kenyér, szerelem, féltékenység. Orosházi Partizán: Kisvárosi Lady Macbeth. Sarkadi Petőfi: Meztelen diplomata, szarvasi Táncsics: Bakaruhában. Szeghalmi Ady: Az elnök úr látogatása. lUHMUWtUHWWtttUmV Töltse szabadságát a Balatonnál! Egyének, családok, valamint vállalatok, intézmények csoportjainak üdültetését vállalja július 1-től Balatonszárszón fizetővendégszolgálat keretében a békéscsabai IBUSZ Utazási Iroda. Jelentkezés és felvilágosítás IBUSZ Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 12. sz. alatt. 60604 hitelét rontották, szavait elf érdi- tették rágalmazták, nem törődve azzal, hogy magatartásuk miatt millió és millió asszony hal meg! Semmelweist üldözték, életét elkeserítették. Egyedül nálunk értették meg *■ Semmelweis tanát. Semmelweis Ignác egyik, ma élő rokona, Semmelweis Károly ezt így fejezi ki: „Jedenfalls wird das verdienst Ungarns die Entdeckung Semmelweis’als erste voll und ganz anerkannt zu haben niemand streitig machen können.” (Magyarul: „Minden esetre, Magyarország érdemét hogy Semmelweis felfedezését elsőként és teljesen elismerte senki sem teheti vitathatóvá.”) Magyarország orvosainak elvitathatatlan érdeme, hogy hittek Semmelweisnek és mód nyílott ta_ nának bemutatására. Kórházi főorvossá nevezték ki hazánkban, osztályt adva neki új eljárása gyakorlására, majd egyetemi tanszék, kel tisztelték meg, hogy ott állandóan nyilvánosan minden orvosnövendéknek taníthassa felfedezését, az életet jelentő „tisztaság elvét”. a magyarság akkori szellemi " és anyagi áldozatával Semmelweisnek adott támogatásával, Semmelweis lángeszének az ötletét megvalósította. Az „anyák megmentése”, az ,,asepsis” világra szóló fontosságú ismerete és megvalósulása Semmelweis Ignác és a magyar nép közös teljesítmény amellyel mindenkit, minden más orvost és minden más nemzetet messzire megelőzött. Ezzel tényleg „élen járó” lett és ezzel millió és milliárd ember, nő és férfi egészségének és életénék a megóvásához vezető utat megmutatta. Dr. Várady Károly l'CfrtCS'S' ífttótí Hi „üfly“ azzal kezdődőit, hogy néhány nappal ezelőtt a ruhagyár egyik dolgozója családjával felkereste Orosházán a szolgáltató ktsz fényképészrészlegét és ott elkészítették róluk a felvételt. A képek árát mindjárt ki is fizették; három levelezőlap nagyságú fényképért összesen 48 forintot kértek a fotósok. Napok múltán azután elkészült a felvétel, ám a megrendelő reklamált: selejtnek minősítette a fotográfiát, amelyen személy szerint ö alig ismert magára, a feleségének egyik arcfele dagadtnak látszott, s a fiú bal füle a felismerhetetlenségig fekete volt. Emiatt aztán vita keletkezett, majd a vége az lett, hogy a ruhagyári dolgozó felkereste szerkesztőségünket és elmondta panaszát a fényképész-részleggel kapcsolatban. Amikor mi is eilátonatfunk a fényképészekhez, azok váltig erősítették, hogy valakiről 50 éves korában nem lehet olya szép fényképet csinálni, mint amikor csupán alig múlt 18 éves. A hiba kijavításáról hallani sem akartak, mondván, ki fizeti meg azt nekik, ha újabb anyagot használnak fel, nem beszélve a munkaidőről. Végül természetesen elismerték, hogy a képeken bizonyos mértékig hiányoznak a minőségi munka jelei. Nem tulajdonítva különösebb „hivatali” jelentőséget az esetnek abban egyeztünk meg, hogy a szolgáltató ktsz jó híre érdekében máskor jobban vigyáznak majd a kiadott fényképek minőségére. Az ügy azonban ezzel nem zárult le, mert a kevésbé sikerült fényképek tulajdonosa ragaszkodott ahhoz, hogy ha elkérték tőle a fényképészek az előírt árat, akkor ő is követeli az előírt minőséget. Mindezekhez hozzátartozik még az is, hogy a városi tanács ipari osztályának egyik dolgozója szem- és fültanúja volt a második reklamálásnak. Ugyancsak ott tartózkodott a fényképészrészlegnél a megyei központ műszaki vezetője. S végül is az eredmény az lett, hogy legközelebb új felvételt készítenek a ruhagyári dolgozó családjáról. Az ügy azonban még ezzel sem zárult le, mert ugyanis a I megyei kiküldött jövetelének 1 egyik célja az volt, hogy a városi j tanács hozzájárulását kérje a j fényképészrészleg első osztályba sorolásához. Az ipari osztály képviselője az elmúlt idők tapasztalatai alapján ellene volt a magasabb besorolásnak és ezt az álláspontját alaposan meg is indokolta. Felháborodott erre a műszaki vezető és kijelentette, hogy jól tudja ő: az ipari osztály és az újságíró előre összebeszélt, hogy a kívánságuk, kérésük ne találjon meghallgatásra. Tájékoztatott erről bennünket az ipari osztály képviselője, s az alaptalan vád tisztázása' céljából megkeresni próbáltuk a megyei kiküldöttet, ö azonban már eltávozott, s így csak két fényképészszel beszélhettünk. Szemmel láthatóan haragudtak azért, hogy „három nyomorult kép” miatt ilyen nagy felhajtást csinálunk, s az egyik idős asszony kijelentette, hogy ha egy fénykép nem sikerül, az kizárólag az ő ügyük és a kundschafte, s ehhez sem a tanácsnak, sem a sajtónak semmi köze. Vannak sokkal nagyobb hibák az életben, foglalkozzunk inkább azokkal. Ezt az álláspontot természetesen nem nehéz megcáfolni. Viszont inkább szeretnénk figyelmébe ajánlani a fényképészrészleg dolgozóinak, hogy ők sem törvényen kívüli emberek, s ha a munkájuk az, hogy fényképeket készítsenek a megrendelőknek, akkor az ezen a területen végzett munka minőségéért felelnek. Ha például bútorokat gyártanának, akkor esetleg azok minőségét kifogásolhatnák megrendelőik. Ügy gondoljuk, nem kell különösebben bizonygatni, hogy a szövetkezet már eleve a munka szocialista erkölcsére és kifogástalan minőségére kötelez. És nyilvánvaló az is, hogy a selejtet nem a megrendelő zsebéből kell megtéríteni, hanem annak az embernek, aki azt előidézi. Tudjuk, hogy minden dolgozó ember követhet el hibát, de ehhez az is hozzátartozik, hogy igyekezzék azt kijavítani. Ez is szükséges ahhoz, hogy a fényké7 [ pész-kollektíva kifogástalan szol gáltatással lássa el a lakosságot. I Sz. F. L. Boldog pillanatok A békéscsabai Közgazdasági Technikum negyedik osztályos tanulója, Svecz Anna átveszi a kitűnő tanulmányi eredményért járó oklevelet. Balogh Gizella, a 'technikum IV/b. osztályának tanulója az országos tanulmányi versenyben mezőgazdasági könyvvitelből a legjobb dolgozatot írta, s a Művelődésügyi Minisztérium ezer forinttal és oklevéllel jutalmazta. Képünkön édesanyjával, osztálytársnőivel és Kircsi István igazgatóval beszélget. Vége az évnek, különösen jólesik a fagylalt. A csabai Rózsa Ferenc Gimnázium Ill/a osztályának tanulói: Berki Edit, Kovács Éva, Drienyovszki Márta és Dobóvári Ilona fölelevenítik a tanév eseményalt. Voltak, akik az évzáró napján még nem búcsúztak az iskolától. A Rózsa Ferenc Gimnázium IV/b osztályának tanulói ezen a napon érettségiztek. Kaszás Terézia, Gajdács Éva, Adamik Klára már felszabadultan cseveg a folyosón: megállták a helyüket a bizottság előtt. Fotó: Kocziszky László
