Békés Megyei Népújság, 1963. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

W63. június 27. 4 Csütörtök # A pártoktatási év békéscsabai tapasztalatai Az 1962/63-as pártoktatási év a békéscsabai pártszervezetekben is két szakaszra tagolódott. A múlt év november 12-től január 22-ig a különféle tanfolyamokon idő­szerű nemzetközi kérdésekkel, a kommunista erkölccsel, a KGST- vel és az ipari, mezőgazdasági termelés problémáival foglalkoz­tak a propagandisták és a hallga­tók. A második időszak az MSZMP VIII. kongresszusa anya­gának tanulmányozása jegyében telt el. •A városi pártbizottság a közel­múltban összegezte az oktatási év számszerű adatait és értékes — figyelmet érdemlő — tapasztala­tait. Tette ezt úgy, hogy az eredmények mellett lakko­zás nélkül felsorakoztatta a hiányosságokat is, főként azért, hogy az új oktatási év­re tanulságul szolgáljanak. •Mint ismeretes, az elmúlt párt­oktatási évben a propaganda- munka eszmei, politikai alapját és tartalmát az MSZMP VIII. kongresszusának határozatai, az SZKP XXII. kongresszusának elvi útmutatásai és a második ötéves terv célkitűzései adták. A tapasz­talatok szerint a témaköröket — különösen a nemzetközi helyzet­hez kapcsolódókat — jól válasz­tották meg. A résztvevők túlnyomó több­sége élénk érdeklődést tanú­sított, vitázott, s a tisztánlá­tás igényétől sarkallva tanult mindvégig. A vita időszakára e6et.t a kubai válság és a kínai—indiai határ- konfliktus. A propagandisták so­kat segítettek a hallgatók egysé­ges álláspontjának kialakításá­ban. Bebizonyosodott, hogy a propagandamunka akkor élő, ele­ven, ha életközelségben van, ha gyorsan választ ad azokra a kér­désekre, amelyek az embereket foglalkoztatják, érdeklik. A kongresszusi anyag feldolgo­zása előtt előadások során elég sok szó volt a szocialista országok együttműködéséről é6 a kommu­nista erkölcsről. Mindkét téma­kör kínálta a téves nézetek tisz­tázásának lehetőségét. A legtöbb alapszervezetben éltek ezzel a le­hetőséggel. Kiderült, hogy a kommunis­tákat is, a pártonkívülieket is nagyon érdekli a KGST felé­építése, működése, benne ha­zánk szerepe. A kommunista erkölcs tárgyalá­sánál az igazolódott be, hogy so­kan még nincsenek tisztában ez­zel a fogalommal. A viták eléggé leszűkültek a családerkölcsre, a nemek viszonyára, a kommunista erkölcs és valláserkölcs közötti különbségekre. A munkaerkölcs­ről, a közösségi élet íratlan sza­bályairól kevés szó esett. Ez ta­nulság a jövőre nézve. A kongresszusi anyag feldol­gozása idején a vitákat a szenvedélyesség s a kristályo­sodó egyetértés jellemezte. Ugyanakkor azonban nem szabad még elhallgatni azt sem, hogy sokan még csak homályosan értik a párt szövetségi politi­káját. az osztályharc jelenle­gi formáit, módszereit, az esz­mei offenzíva lényegét, a társadalom osztályszerkezeté­ben végbemenő változásokat. Az új oktatási évben ezekkel a kér­désekkel elmélyültebben szüksé­ges foglalkozni. Hangversenytervek a következő évadra Külföldi és magyar vendégművészek szerepelnek a megyében Szép gondolat Két hónappal ezelőtt, Gyo­mén, a híres Kner-nyomda ebédlőjében szóba került a vi­lághírnév. Az asztalok mellett szedők, berakok, könyvkötők hallgatták a szomszéd faluból átruccant, endrődi Tímár Mátét, írónkat, aki látogatását egy kis író—ol­vasó-beszélgetéssel fűszerezte. Nos, ő mondta el, a maga ízes akcentusával a következőket: Az év kora tavaszán Kubá­ban járva-kelve meglátogatott egy kisebbfajta nyomdát. Ami­kor a munkásokkal beszélgetve elárulta, hogy „hungaro”, az egyik idősebb gépmester felélén­külve így fordult hozzá: — Megvan-e még a Giomai (sic!) Nyomda? Írónk — mondani is felesle­ges — ugyancsak meglepődött: hogyan kerül ide Gyoma, hol hallott róla? Aztán kiderült, hogy az öreg nyomdász még a harmincas évek közepén meg­tekintette azt a párizsi kiállí­tást, ahol a Kner Imre vezette gyomai könyvnyomda könyveit aranydiplomával, nagydíjjal tüntették ki. Innen maradt meg — micsoda memória! — az öreg kubai nyomdász emlékezetében a „Giomai Nyomda”... Ez a kis epizód ^.kkor jutott eszembe, amikor a napokban Gyomán járva azt hallottam, hogy érdekes és szép gondolatot forgat fejében néhány ifjúsági és tanácsi vezető. Azon medi­tálnak ezek a lelkes, községü­ket szerető emberek, hogy szob­rot kellene állítaná Gyomán annak a férfinak, aki világhírű­vé tette a gyomai nyomdát, aki úttörője volt a magyar könyv- kötőművészetnek. Ez az egyéni­ség Kner Imre, az alapító Kner Izidor fia, akit (jövőre lesz 20 éve!) a fasiszták elhurcoltak és meggyilkoltak. Egy sikerekben, küzdelmekben páratlanul gaz* dag élet koronája lenne ez a szobor. Kner Imre megérdemli az utókor háláját, tiszteletét, megérdemelné az emlékművet. A gondolat megfogalmazódott, felröppent és bízvást hisszük, hogy hamarosan, ha nem is az idén, de jövőre, a kerek évfor­dulón, szobor alakjában testet ölt. A járási KISZ-bizottság és a tanács közös összefogásával meg lehet teremteni a feltéte­leket. A kivitelezésihez Ml ado­tt yiczky Béla, a fiatal, tehetsé­ges békési szobrász már fel is ajánlotta segítségét... Pallag Róbert Texasi és mexikói kaktuszok nyílnak a szarvasi úttörőház udvarán Június 18-án, kedden, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya az Országos Filharmónia igazgatóságával a következő évad Békés megyében rendezett hang­versenyeiről tárgyalt. A megbeszélés értelmében Bé­késcsabán — a színház átépítése miatt — a városi tanács díszter­mében kerül előadásra a nyolc estéből. álló bérletes koncertsoro­zat. E hangversenyek keretén be­lül többek között fellép az Állami Hangversenyzenekar Ferencsik János vezényletével, a Szegedi Bartók Béla Szimfonikus Zene­kar és Vegyeskar, a Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar, s három alkalommal szerepelnek a Budapesti MÁV Szimfonikusok. Külföldi karmesterek közül a szovjetundóbeli Ogan Durjan ven­dégszerepei Békéscsabán. A szó­listák között fellépnek Hernádi Lajos és a lengyel Tadeusz Zmud- zinski zongoraművészek, Kovács Dénes hegedűművész és egy Ver­di—Wagner-esten Joviczky József és Fodor János operaénekesek. Félmillió forintos társadalmi munka a szeghalmi járásban (Tudósítónktól) A szeghalmi járás községeinek szépítésére mindenütt hozzájárul­tak a községek lakói is. Az elmúlt évben különösen szép számban vettek részt a tanács és , a Haza­fias Népfront által szervezett tár­sadalmi munkákban. A tanácsok jobban támaszkodtak a lakosság segítőkészségére, s így igen szép eredményeket értek el 1962-ben. A legtöbb társadalmi munkát Szeghalmon végezték, összesen mintegy 297 ezer forint értékben. Különösen a törpevízmű építésé­ben adtak sok segítséget a község lakói. Körösladányban 97 ezer fo­rint értékű társadalmi munkával segítették a járdaépítést, Vésztőn 40 ezer forinttal tették olcsóbbá így a községi művelődési otthon rendbe hozását. A járásban az el­múlt évben összesen 469 ezer fo­rint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a községek szépí­téséhez a lakók. —n— Gyulán, az Erkel Ferenc Álla­mi Zeneiskola új hangversenyter­mében a jövő évadban hat elő- adásos bérleti koncertsorozatot rendeznek, amelynek keretén be­lül többek között Vaszy Viktor karmester, Kovács Dénes hegedű- művész és Petri Endre zongora- művész szerepel. Az elmúlt esztendőhöz hasonló­an az Országos Filharmónia to-, vábbra is megtartja „Brigád Hangverseny”-eit a megye közsé­geiben. Az „Ifjú Zenebarátok” bérleti koncertjein a Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar, a gyulai Erkel Művelődési Otthon kórusa és zenekara, valamint az Orosházi Szimfonikus Zenekar az Országos Filharmónia szólistáival együtt lép fel megyeszerte. A propagandisták nagy része hozzáértéssel, aktívan tanított, határozottan állást tudott foglal­ni a „kényesebb” elvi kérdésekben is. Néhányan azonban nem felel­tek meg a követelményeknek. Ná­luk elsősorban az ideológiai fel- készültség hiánya, s az ebből kö­vetkező határozatlanság ütközött ki. Az új oktatási évben ezeket az elvtársakat nagyobb marxista felkészültségű és általános mű­veltségű propagandisták váltják fel. Az új oktatási évre való felké­szülés a tapasztalatok felhaszná­lásával történik. Az eddiginél több gondot fordítanak a propa­gandisták felkészítésére, tovább­képzésére, rendszeres tájékoztatá­sára és a hallgatók kiválogatásá­ra. Japántyúkok, bandungi A Körös-vidék legszebben par- j kosított és gazdagon berendezett I úttörőházában, Szarvason nagyon . sokat tanulnak a gyerekek. Húsz szakkörben négyszáznál többen is. I merkednek a főzés technikájával, szabás-varrással, repülő- és hajó­modellezéssel, fúrással, faragással, képzőművészettel, fizikával, me­zőgazdasági feladatokkal és egyéb munkával. A hatalmas parkban arborétumot, növényházat és kis­állat kertet rendeztek he, hogy meg­ismerkedhessenek az egzotikus nö. vényekkel és más éghajlaton élő állatokkal. Jelenleg texasi, mexikói és ka­liforniai kaktuszok nyünak. Öriási és törpe kaktuszok legkülönbö­zőbb változatait gondozzák elő­szereltei a gyerekek. A növény­libák a kisállatkertben házban érintésre leveleit összezáró mimóza, kávécserje, citromfa és egyéb egzotikus növény él. Kinn a parkban hatalmas ezüstfenyők, Ázsiából, Kínából, Amerikából és a Földközi-tenger vidékéről szár­mazó érdekes díszcserjék, óriási platánfák díszlenek. A kisállatkertben patát, fácánt, foglyot, japántyúkot, bandungi li­bát, őzikét és egyéb állatot gon­doznak. A jól berendezett úttörő­ház és a rendszeres kollektív fog­lalkozás sokat segít az általános iskolát végző gyermekeknek a pá­lyaválasztásban. A munka szere- tetére, háziasságra, jó ízlésre, egy. más becsülésére és illedelmes vi­selkedésre nevelik az úttörők szá­zait Szarvason. kedelmi bizottság munkáját irá­nyítom. — A kitüntetés, mondanom sem kell: engem is végtelenül megle­pett és boldoggá tett. Győrben, a közgazdasági szakosztály orszá­gos választmányán kaptam meg, és úgy érzem, hogy abban az egész szakosztály javuló munkájá­nak elismerése is benne van. — Terveink? Elsősorban az ered­ményekből kiindulva továbbfej­leszteni a belkereskedelmi akadé­miák hálózatát, és más ismeret­terjesztési formákat. Tavaly 24 ilyen beiken akadémiánk műkö­dött, s legjobbak Füzesgyarmaton, Endrődön, Orosházán, Mezőbe- rényben és Vésztőn voltak. Dr. Péterfy Gábor tárását, a termelés segítségét az is­meretterjesztés sajátos eszközeivel. A kitüntetés arra ösztönöz, hogy ezekért a célokért még többet te­gyek. Remélem, sikerül. Martincsek Kázmér Irányi Dezső Irányi Dezső tanár, a megyei földrajz-földtani szakosztály elnö­ke. — Az országos elnökség eüsme* rő oklevele váratlanul ért — mondja. — Sopronban, a szakosz­tály választmányi ülésén vettem át. Jólesett, nagy örömet jelentett számomra. Ügy érzem, nemcsak mostani munkámért kaptam, hi­szen a társadalmi ismeretterjesz­tésben már jóval a TIT megala­kulása előtt részt vettem, 1945 után például a szakszervezetek ke­retében működő tudományos is­meretterjesztő csoport tagjaként. Ha jól megszámolom, eddig kö­rülbelül 500 előadást: tartottam, volt olyan óv, amikor hetvenet. Szakosztályunkról elmondhatom, hogy tevékenységi köre egyre bő­vül. Jól sikerült a csabai Szabad­ság moziban megrendezett elő­adássorozatunk, és most különbö­ző országjárások megszervezésével is * foglalkozunk. Húsz TIT— IBUSZ-túrát akarunk lebonyolíta­ni már ezen a nyáron. Továbbra is fontos feladatnak tekintem elő­adóink tudományos színvonalának emelését, megyénk értékeinek fel. Az ismeretterjesztés jelentősége évről évre nő. Megyénkben az elmúlt időszak során sok nagyszerű eredményről adhatnak szá­molt az ismeretterjesztés munkásai, javul az előadások látogatott­sága, és ugrásszerűen emelkedett az előadások színvonala is. Nyil­vánvaló, hogy ebben közrejátszott a TIT irányító és szervezőmun­kájának az a magas színvonala, amely ma jellemzi ezt a tevékeny­séget. Ennek a munkának elismerése az a négy kitüntetés is, mely- lyel a TIT Országos Központja jutalmazta négy közismerten kiváló ismeretteriesztőnket. A megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadója, a közgaz­dasági szakosztály megyei vezető­ségének tagja. Kitüntetése alkal­mából ezeket mondotta: — A közgazdasági szakosztály aránylag igen fiatal: 1960-ban ala­kult, Nagy feladatok megoldása várt és vár ránk, mind többen és többen igyekeznek megismerni r gazdasági élet törvényszerűségei Taglétszámunk 52, én, mint a ve zetőség tagja, közvetlenül a keres. Kitüntetett ismeretterjesztők

Next

/
Oldalképek
Tartalom